Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 10 találat lapozás: 1-10

Helymutató: Szárazberek

1998. július 19.

Júl. 26-án szentelik fel a mikolai egyházközség filiájában, Szárazbereken az új római katolikus templomot. A szatmári egyházmegye e kis közössége számára Plackinger Pál tb. kanonok anyagi támogatásával épült fel a templom. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 19./

1999. szeptember 8.

Szept. 5-én, vasárnap benépesült Sándorhomok és Szárazberek közös futballpályája. A szárazberki IKÉ-s /Ifjúsági Keresztény Egylet/ fiatalok a környező falvak ifjúságának a bevonásával jótékonysági rendezvényt szerveztek, amelynek bevételét a helybeli református templom renoválási munkálataira ajánlották fel. A "Focicipős palacsinta-buli" focibajnoksággal kezdődött, Szárazberek, Sándorhomok, Sárfalu és Nagypeleske részvételével. A rendezvény bállal folytatódott. Ifj. Király Lajos, a szárazberki IKE elnöke elmondta: a rendezvényen 6-700 ezer lej gyűlt a templom felújítására. A hasonló alkalmak különben Szárazberken hagyománynak számítanak, ami azt jelenti: a helyi ifjúság aktív részt vállal a faluközösség életében. /Szárazberek: Ifjúsági rendezvény az egyház javára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 9./

2001. augusztus 27.

Sikerrel pályázott ingázó falusi diákok költségtámogatásáért az Illyés Közalapítványnál a szatmárnémeti Identitas Alapítvány. A most kezdődő tanévben három település: Szamoskrassó, Szárazberek és Kőszegremete V-VIII.osztályos tanulói (valamennyien az adott községközpontba járnak be) részesülnek a kedvezményben. A háromszázezer forintnak megfelelő mintegy harmincmillió lej több hónapra fedezi az ingázás költségét.A következőkben más falvakat is szeretnének bekapcsolni a pályázatba, mert iskolák összevonása révén számos településről ingázni kénytelenek az V-VIII.osztályosok. /(Sike Lajos): Jó hír három falu ingázó diákjainak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

2003. február 7.

A nőszövetség tagjai takarították be Szárazberken a református egyház napraforgótermését. Az asszonyok ezen kívül betegeket látogatnak, és megtörtént, hogy a falu szegény családjai számára két héten keresztül biztosították a mindennapi kenyeret - mindezt a nőszövetség tagsági díjából, mesélte Szilágyi Balázs, helybeli lelkipásztor, aki tavaly szeptemberben került Szárazberekre. Kellemes meglepetés volt számára, hogy itt aktív gyülekezetet talált: az ifjúság rendszeresen részt vesz bibliaórákon, és különféle közösségi rendezvényeket - például bált - szervez, a más felekezetű ifjak bevonásával. A kéthetente találkozó nőszövetségi tagok pedig tagsági díjat is fizetnek, amit jótékonysági akcióra használnak fel. A 351 lelkes egyházközség anyakönyvébe tavaly két keresztelő, három temetés és két esküvő került. /Fodor I.: Szárazberek: A református nőszövetség segélyeket oszt és napraforgót szed. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 7./

2003. augusztus 27.

1605 januárjában Szatmár vármegye nemessége Szárazbereken találkozott Bocskai István fejedelemmel, s ajánlotta fel neki szolgálatait. Az eseményt a helyi református templom szószéke alatt latin nyelvű tábla jelzi. Ilyés István, a Bocskai Szövetség Szatmár megyei elnöke kezdeményezte, hogy a templomkertben szobrot állítsanak Bocskai Istvánnak. Szilágyi Tibor szatmári szobrász készítette a szobrot. A bronz megvásárlásában segített az Illyés Közalapítvány és az RMDSZ megyei szervezete. A márvány talapzat Kovács Albert lázári vállalkozó jóvoltából készül el. Az életnagyságú mellszobor várja az október végi, a reformáció ünnepéhez kapcsolódó avatást. /(Sike Lajos): Szárazberken szobrot állítanak Bocskai Istvánnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

2003. október 7.

Szárazbereken Bocskai István-szobrot avatnak október végén. A fejedelem 1606-ban járt a településen. A 76 éves Illés István úgy érzi, beteljesedett élete nagy álma. 1992-ben Budapesten megalakult a Bocskai Szövetség, amely alkalomra többen hivatalosak voltak Erdélyből is: Szatmárnémetit ő képviselte. Az alapítók úgy döntöttek, hogy a szövetség keretében működjön egy erdélyi tanácsadó testület is, amelyben hét személy kapott helyet. Ide őt is beválasztották. Amikor jobb volt a szövetség anyagi helyzete, díjakat osztottak ki a szavalóversenyeken, a magyar középiskolák legjobb tanulóit támogatásban részesítették Erdély öt városában. Ez az utóbbi időben, anyagi fedezet híján, abbamaradt. A Bocskai Szövetség munkájának alapján állították fel Nagyszalontán Bocskai István szobrát. Akkor született meg benne az ötlet, miért ne lehetne Szatmár megyében is szobrot állítani a fejedelemnek? A nagybányai levéltárban sikerült rábukkanni egy olyan iratra, amelyből kitűnt, hogy a fejedelem 1606-ban Szárazbereken járt. A faluban a református templom szószéke alatt van a latin nyelvű tábla, amelyik igazolja ezt. Illés István elindult támogatókat keresni a megye magyar közéletének személyiségei között. A legtöbb helyen megértésre talált, a megyei tanács összes RMDSZ-NDF-es képviselője saját juttatásából áldozott erre a célra, addig a városi tanácsból csupán négy személy tette meg ezt a tizenegyből. A fejedelem alakját Szilágyi Tibor képzőművész egyetemi hallgató mintázta meg. /Fodor István: Illés István álma valóra vált. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./

2002. április 18.

Simon Kornél 1999 novemberében lett Szárazberek görög katolikus egyházközségének parókusa. Szárazberken kívül két filiában is szolgálatot teljesít, Sándorhomokon és Sárfaluban. Az anyaegyházközségben 160 lélek van, körülbelül ugyanennyien vannak Sándorhomokon, Sárfaluban pedig 60 görög katolikus él. A gyülekezeteket 60 százalékban idősek alkotják, egyedül Szárazberken van némi fiatalságról, viszont az ifjak 70 százaléka Magyarországon dolgozik, mert többségük munkanélküli. Szárazbereknek 15?20 éve nem volt állandó papja. A templom nincs túl jó állapotban: salétromosak a falai. - A fiatal papok mind Magyarországon végeztek, mert itt nincs biztosítva a magyar nyelvű görög katolikus oktatás. /Fodor István: Egyház és faluközösség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 18./

2005. június 20.

Mádl Ferenc leköszönő köztársasági elnök Szatmár megye vendége volt június 17-18-án. A vele együtt érkező Tőkés László püspökkel és Szatmárnémetiben Szabó István megyei tanácselnökkel, Riedl Rudolf alprefektussal, Ilyés Gyula polgármesterrel és a helyi közélet más vezetőivel találkozott. Arról beszéltek, hogyan lehetne a határ két oldalán lévő települések és a lakosság közti együttműködést, visszaállítani, amely valamikor ebben a régióban is jól működött, s amihez Románia EU-s tagságával újból jó esély adódik. Délelőtt Debrecenben ugyancsak e témakörben tartottak konferenciát, amelyen részt vett a két nagyváradi püspök, Tőkés László és Tempfli József is. A szatmári találkozó ennek a folytatása volt. A Láncos-templom a köztársasági elnök tiszteletére zsúfolásig megtelt. Sipos Mikilós esperes mellett ott ült Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök, s a padsorokban pedig a város három magyar líceumának tanárai és diákjai voltak. Tőkés László püspök kifejtette, hogy új lendületet kell adni a Partium fejlődésének, s maximálisan kihasználni az EU-s csatlakozás nyújtotta előnyöket. Beszélt a Szatmárnémetiben kialakítandó Református Iskolaközpontról, melyben a Partiumi Egyetemnek is kihelyezett tagozatai lesznek. Mádl Ferenc kifejtette: „Örömmel jöttem ide, mert bízom abban, hogy ez is kifejezi lelki és szellemi összetartozásunkat. Remélem ez a látogatás is felhívja a figyelmet a Partiumra, s vele a határokon átívelő együttműködés fontosságára.” Mádl Ferenc ellátogatott a püspöki palotába, ahol Schönberger Jenő püspök fogadta, majd Kónya László tanár, főtanfelügyelő-helyettes kíséretében a közeli Szárazberekre ment, ahol megkoszorúzta Bocskai István két éve felállított szobrát. Innen látogatása következő állomáshelyére, Zilahra kocsizott kíséretével. /(Sike Lajos): Mádl Ferenc Szatmárnémeti vendége volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

2005. november 29.

Erdély fejedelmévé választásának 400. évfordulója alkalmából Bocskai Istvánra emlékeztek a hét végén Szatmárnémetiben és Szárazberken, a szatmárnémeti Szent István Kör, a református egyház és az RMDSZ rendezésében. Szatmárnémetiben A hit és a szabadság védelmében címen történelmi előadást tartottak: Sipos Gábor kolozsvári egyetemi docens, Kereskényi Sándor muzeológus, Mandula Tibor, Muhi Csilla és László Benjamin szatmári tanárok. Szárazberken, abban az ugocsai községben folytatódott a megemlékezés, ahol a szatmári nemesség 1605-ben az Erdélybe tartó Bocskai Istvánt fogadta. A helyi református Kónya László történelemtanár méltatta Bocskai tevékenységét. A templomkertben két éve állított Bocskai-szobornál Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke a nagy fejedelem mához szóló üzenetéről beszélt. /Bocskai Istvánra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2006. szeptember 4.

Szárazberken először tartottak falunapokat. Az ökumenikus istentisztelet után felavatták a második világháborúban elesett helybeli áldozatok emléktábláját, amelyre 13 név, plusz az 1989–es forradalomban elesett Szabó Antal neve került fel. Az emléktáblát megkoszorúzták. Vetélkedőket rendeztek. A Bocskai Falunapokon megnyílt Kovács Emil Lajos szatmárnémeti festőművész kiállítása. Az iskolában hagyományőrző tárlatot lehetett megtekinteni: a településről összegyűjtött régi — ma már kevésbé, vagy egyáltalán nem használt — tárgyakból, családi, iskolai fényképekből. Az iskolaudvaron a vallásórás gyerekek ritkaságszámba menő előadásával, a Lúdas Matyival kezdődött a kulturális műsor, majd a KRISZ (Keresztyén Református Ifjak Szervezete) fiataljai A helység kalapácsát adták elő. A lázári iskolások nótacsokorral léptek színpadra, végül fellépett az egri Csodaszarvas Néptánccsoport. /Bocskai Falunapok Szárazberken, először. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 4./

lapozás: 1-10