udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 24 találat lapozás: 1-24

Helymutató: Belső-Erdély

1993. május 4.

Péntek János nyelvészprofesszor, kolozsvári egyetemi tanárral készített interjút az újvidéki lap munkatársa. Péntek János figyelmeztetett: a kisebbségi helyzetben levő magyar nyelv külön fejlődése reális veszély. Ritkul az anyanyelv légköre. Erdélyben csak töredékesen ismertek a szaknyelvek. Az elszigetelődés, az asszimetrikus kétnyelvűség megnövelte a román nyelv hatását. Anyanyelvi szempontból legveszélyeztetettebb a moldvai magyarság, a dél-erdélyi és belső-erdélyi szórványok magyarsága, a Nagy-Szamos mente és a Máramaros magyar népessége, társadalmilag pedig a fiatal műszaki értelmiség és munkásság. Növekszik a kevertnyelvűség, gyakoriak a tükörfordítások. /Farkas Zsuzsa: "Ritkul az anyanyelv légköre". = Magyar Szó (Újvidék), máj. 4./

1995. április 4.

Kolozsváron, ápr. 4-én tartották a harmadik szórványtanácskozást. A szórvány felvállalása a tömbmagyarság feladata, hangzott el a tanácskozáson, nem lehet mindig a magyarországi alapítványokra számítani. Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Bodó Barna politikai alelnök és Vetési László tiszteletes vázolta föl a szórványban élők legfőbb problémáit, Fülöp-Fischer Ildikó és Ferencz Rita az oktatás kérdéseiről beszélt, Dáné Tibor Kálmán a szórványmagyarság művelődési életét mutatta be. Megalakították a szórványtanácsot, elnöke Takács Csaba, a régiókat Kramer Tamás /Észak-Erdély/, Perka Mihály /Csángóföld/, Nagy Endre /Regát/, Török Ernő /Dél-Erdély/, Kakassy Sándor /Belső-Erdély/, Makkay Botond /Bánság/ képviseli. A bizottság tagjai között van Salamon József és Vetési László az egyház részéről, valamint Máté Dénes, Péntek János, Révész Erzsébet és Farkas Zoltán is, akik az oktatási, művelődési és gazdasági problémákat vállalták fel. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

1997. május 12.

Vetési László lelkész a szórványkérdésről, annak egyházi vonatkozásáról fejtette ki gondolatait. "Az egyház az utolsó olyan intézmény, amely a kisközösségben intézményként működik, és ezért rá nehezedik minden teher." Több mezőségi faluban a lelkész a nyelveszakadt konfirmandusokat így tanítja meg: eu-s crs, tin reformata maghiar. Már románul tanulja meg, hogy ő magyar református, de megtanulja, él benne az eredet- és hovatartozástudat. "Ugyanígy cserélt nyelvet - de nem hitet - Küküllőkarácsonyfalva magyar reformátussága." A Fehér megyei Borbánd római katolikusai egy évszázada cserélték át nyelvüket, de nem a kultusz nyelvét. Ugyanez a helyzet Verespatak unitárius, katolikus és református népével. Nagyváradon működik egy olyan szlovák adminisztrációjú apácarend, melynek belső nyelve ma is magyar. Az egyház sokat tehet, anyanyelven szól és szervez. Szigetfalu volt Vetési László első gyülekezete, a Szeben megyei Bürkös, ahol a nősülni vágyók 30-40 km-re levő magyar faluba mentek, hogy magyar társat keressenek. "De fenntartható ez a modell?" Az egyház egyedül nem tud megfelelni a beolvadástól való őrzésnek. A múlt században Czelder Márton lelkész Havaselvére ment a hívek után, Koós Ferenc Bukarestbe, templomokat építettek. 1881-ben azután megszületett az a református egyház egyetemes zsinati döntése, ez új alapokra fektette a szórványmunkát. Ekkor mondták ki a körlelkészség megszervezését, új templomok építését. Az ekkor indult "szórványszolgálat egyik legáldottabb eredménye az, hogy még vagyunk a Mezőségen, Dél- és Belső-Erdélyben." A múlt század végétől szolgálatának nagy részét lelkészekre, gyülekezetekre építette az EMKE is. Trianon után jöttek Reményik Sándor versei. A falumisszió útbaindítását a népi irodalom adta: Szabó Dezső, Ignácz Rózsa, Makkai Sándor, Rákosi Viktor, Nyírő József. A Mezőség apostolaként említették a két világháború között Földes Károlyt, Mezőújlak lelkipásztorát. Az elmúlt nehéz évtizedekben Szegedi László /Magyarigen/ és Herman János /Nagysármás/ lelkészek tették mindig azt, amit kellett, a szórványmunkában. - Vetési László figyelmeztetett: még mindig nem született átfogó szórványstratégia. Közben egyre közelebb húzódik a tömbökhöz a nyelvhatár. - Vetésinek ez a tanulmány a Jelen és jövő a mai szórványkutatásban című kötetben jelent meg. /Vetési László: Szórványszolgálat és az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2000. január 12.

Erdélyben 7.709.944 (1992) ember él, melyből 5.671.234 (73,5 %) román, 1.598.938 (20,7 %) magyar, 205.472 (3,4 %) roma, 108.983 (1, %) szász és sváb, 330.839 (4,3 %) más nemzetiségű - (szerb, szlovák, lipován-ukrán, orosz, cseh, bulgár, lengyel, horvát, zsidó, örmény, török, tatár). - Belső Erdélyben 1.027.796 magyar él, amelyből a Székelyföldön 720.276 fő (Maros- Hargita - Kovászna megyék), egyéb Erdélyben (Beszterce- Naszód, Kolozs, Fehér, Szeben, Brassó, Hunyad megyék) 307.520 a számuk. - A Partiumban (Máramaros-, Szatmár-, Szilágy-, Bihar-, Arad megyékben) 499.640 fő, a Bánságban (Temes és Krassó Szörény megyékben) 71.502 fő vallotta magát magyarnak. De Erdély - amint azt Bajcsy Zsilinszky Endre megjegyezte "mérhetetlenül több, mint ennyi meg ennyi magyar, ennyi meg ennyi román, ennyi meg ennyi német puszta elegye". Ez egy sajátos egymástól különböző, de ugyanakkor egymáshoz kötődő, kultúrát, életérzést is jelent. Úgy vagyunk ezzel mint az angolok és az írek, akikről Bernard Shaw találóan jegyezte meg, hogyha az angolokat elköltöztetnék a Brit-szigetekről az írek utánuk mennének (és az fordítva is érvényes) mert nem lenne kivel összemérni másságukat. /Beder Tibor: A jövő iskolája c. cikksorozat 6. része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2000. január 14.

Erdély földjén a nyolc püspökségbe szerveződő 843.000 (10,9%) római katolikus (túlnyomó többsége magyar), 842.000 (10,3 %) református, 76.000 (0,9 %) unitárius és 44.000 evangélikus-lutheránus (többségében magyar) magyart közel 2000 anya, leány és szórvány- egyházközségben 1600 lelkész és plébános szolgál nap mint nap. Ezer magyar templom van Erdélyben. A 16 erdélyi megyéből a Székelyföldön kettőben (Hargita megye 84.6 %, Kovászna megye 75.2 %) a magyarok vannak többségben, a harmadikban (Maros megye 41.3 %), közel fele a lakosságnak magyar. Az említett három megyében - Székelyföldön - él az erdélyi magyarság közel fele, azaz 720.276 lélek (1992). Jelentős számú magyarság él a Partiumban, ahol számuk eléri a fél milliót, ami az összlakosság 20 %-át teszi ki. Három megyében (Szatmár - 30 %, Bihar 28.4 %, Szilágy 23.6 %) az összlakossághoz viszonyított arányok 30 %-os. A másik két megyében (Arad-Máramaros) csupán 10-12 % a magyarok aránya (115.973). - Belső Erdély területén a legnépesebb magyar megyék (a magyar lakosság csökkenő sorrendjében) Kolozs (145.405 magyar, a megye lakosságának 19.7 %-a), Brassó (199.615 - 9.8 %), Hunyad (33.671 - 6.1 %), Fehér (24.843 - 5.9 %), Besztece-Naszód (21.113 - 6.4 %) és Szeben megye (19.168 fő - 4.2 %). A Bánságban, Temes megyében 62.866, míg Krassó Szörény megyében mindössze 7.876 magyar él. - Erdély 15 településén a polgármester és az alpolgármester is magyar (Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Székelykeresztúr, Barót, Kovászna, Szentegyháza, Borszék, Tusnádfürdő, Nagyszalonta, Szilágycseh, Érmihályfalva). - Kolozsvár 338.009 fős lakosságából 74.483 magyar (22 %). Így Marosvásárhely után (83.691 lakos), a második legnagyobb magyarlakta város Erdélyben és Romániában. Jelentős számú magyarság él Nagyváradon (73.272 fő 33.1 %, harmadik legnagyobb magyarlakta város), Szatmárnémetiben (53.826 - 40.8 % - több mint Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában ahol 50.866, 38.926 illetve 38.204 magyar él). Brassóban (31.271 főt - 9.6 %), Temesváron (38.024 - 9.5 %), Aradon (29.788 fő -15.6 %) és Nagybányán (25.746 - 17.3 %). Az említett városok magyar lakói, bár arányuk a többségi román lakossághoz viszonyítva - Szatmárnémeti és Nagyvárad kivételével - nem számottevő, kulturális örökségüknél fogva igen jelentős helyet foglalnak el a magyarság jövője meghatározásában. - Az 1998/99-es tanévben 197.279 tanuló tanult anyanyelvén, önálló és tagozatos magyar tannyelvű óvodában (az 1350 óvodai egységből 678 önálló, 464 tagozatos, ahol 40.397 óvodás tanul, 2.498 óvónő felügyelete alatt), elemi (a 473 egységből 316 önálló, 157 tagozatos, ahol 64.938 gyermek tanul, 3.373 tanító látja el az oktatói feladatát), gimnáziumi (V-VIII osztályok, a 617 iskolából 270 önálló, 347 tagozatos, ahová 57.447 tanuló jár), líceumi (IX-XII. osztályok, a 128 líceumból 54 önálló - ebből 21 Hargita megyében -, 74 tagozatos 27.274 tanulóval), szakiskolai (a 39 iskolai egységből - 1 önálló, 38 tagozatos -, ahová 5.876 tanuló jár) és posztszekunder (a 20-ból 3 önálló, 17 tagozatos - 1.347 tanulóval) középszintű oktatási formákban. A magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók száma az 1998/99-es tanévben 16.122, amelyből hozzávetőlegesen 4.000-en tanulnak magyar nyelven. A magyar tanulókat 13.461 pedagógus tanítja az óvodától az egyetemig. Ebből 7.590 a tanárok száma. /Beder Tibor: A jövő iskolája c. cikksorozat 7. része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

2000. február 4.

Febr. 3-án mutatták be Csíkszeredán, a Márton Áron Gimnáziumban Jakab László kanonok legújabb, A Gyulafehérvári Majláth Gimnázium jogelődjének története című kötetét. Kiáltás és figyelmeztetés ez a kötet - hangsúlyozta Nagy Benedek, a kézirat lektora, mert az elmúlt fél évszázadban majdnem teljesen eltűnt Belső-Erdély magyarsága, az a magyarság, amelyet a gyulafehérvári intézmény szolgált ki. Jakab László elmondta, hogy az anyaggyűjtést a harmincas években kezdték meg néhai tanárkollégái, végül 1997-ben Jakab kanonok vállalta el a munka elvégzését. A szerző dedikálta a bemutatott kötetet, no meg a Márton Áron püspök dél-erdélyi hétköznapjairól szóló könyvet. /Regényes életű kézirat. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 4./ Erdély és az egész ország legrégebbi iskolájának, a XI. századi tanintézetet felelevenítő kötetről van szó. A gyulafehérvári Majláth Gimnázium jogelődjéről keveset tudunk - hangzott el a bemutatón -, tisztelegnünk kell azonban azon tanintézmény előtt, melyet püspökök, papok, erdélyi fejedelmek és polgárok tartottak fenn és éltettek századokon át. /Egy ezeréves tanintézmény története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

2001. március 9.

Londonban a Gazdaság- és Politikatudományi Egyetem (LSE) két doktorandus hallgatója, Füzesi Julianna és Valentin Mandache nemzetközi konferenciát szervezett Erdély: EU-bővítés, regionalizmus és kisebbségi politika Romániában címmel. Az értekezlet anyagából kötet készül. Tom Gallagher, ismert Románia-szakértő, a Bradfordi Egyetem tanára leszögezte, hogy senki sem akarja Erdély elszakadását Romániától, legfeljebb a rossz kormányzás szül mesterséges feszültségeket, amelyeket táplálhatnak a megoldatlan gazdasági kérdések. Nem lehet a nacionalizmus áttörő sikeréről beszélni. A Románia Ceausescu után könyv szerzője nem talált elég bizonyítékot Clinton volt amerikai elnök ama értékelésére, miszerint Románia modellszerűen megoldotta volna a kisebbségi kérdést. Gabriel Andreescu ismert emberjogi aktivista vitatta Molnár Gusztáv erdélyi devolucionista elméletét. Andreescu a konszenzuson alapuló demokrácia mintáját és az egység megőrzését találta a magyar kisebbség számára követendő útnak céljai elérésére. Az értekezletre, ígérete ellenére, nem jött el sem Vasile Dancu információs miniszter, sem Ion Iliescu elnök szóvivőnője. A román és a magyar hivatalosságok jelenléte mégis számottevő volt. A rendezvényre eljött nemcsak a magyar külügyminisztériumot képviselő Szesztay Ádám és Csikos Imre, de a román külügyi tárca főosztályvezetője, Mihai Dobre, a londoni román nagykövetség két alkalmazottja, valamint - a nagy-britanniai román katonai attasé... A megjelent románok szaporán jegyzeteltek, és magnóra vettek mindent. Képviselőjük pedig vitába szállt mindegyik előadóval, kommentárjai már-már külön kiselőadás méretét öltötték. A romániai magyar előadóktól semmit sem kérdeztek. Schöpflin György arra figyelmeztetett, hogy "a románokat", "a magyarokat" csak a nacionalisták veszik egy kalap alá, a valóságban különböző magyar és különböző román tudatformákról beszélhetünk. Ha az erdélyi román öntudat a magyar kultúra hatására nagyban különbözik a regátitól, az erdélyi magyar nemcsak más, mint a magyarországi, de azon belül is jól elkülönül a székely, belső-erdélyi és partiumi magyar identitás. Schöpflin üdvözölte a magyar státustörvényt, amelyet a jelek szerint az EU is elfogad, de feltette a kérdést, hogy mi lesz Schengen után az erdélyi románok húsz százalékával, akik a magyar szürke gazdaságban dolgoznak? A magyar irredentizmusról Füzesi Julianna tartott előadást. Kifejtette, hogy a két világháború közötti időszakkal szemben Magyarország és Románia esetében ma már nemcsak hogy nincs, de nem is lehet irredentizmusról beszélni Erdély kapcsán, hiszen ennek korábbi okai megszűntek. Balló Áron a romániai magyar sajtó etnikumok közötti és az európai integrációban betöltött szerepéről beszélt, Tokay György aradi képviselő jellemezte a korábbi kormányok tevékenysége tükrében a mai erdélyi helyzetet és az EU-integrációs esélyeket. A román politika csak akkor lehet sikeres, ha egyszer már kiszámítható és hiteles lesz. A Nagy-Románia Párt nem nacionalista alapon való sikerével kapcsolatban a volt kisebbségügyi miniszter megjegyezte, hogy sokak gondolkodásmódját még mindig az álmok (EU), rémálmok (irredentizmus) és félelem (Erdély elszakítása) vezérli. Tokay szerint a románok nagyon is sérülékenyek. Takács Csaba Londonból figyelmeztette Bukarestet, hogy azt a szerencsés állapotot, amikor mind a román, mind a magyar kormány, mind pedig az erdélyi magyar kisebbség egyaránt Románia minél hamarabbi EU-betagolódását támogatja, elképzelhetetlen anélkül fenntartani, hogy a romániai magyarok kéréseit ne teljesítsék. /Balló Áron: Erdély-konferencia Londonban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2001. július 3.

A Falufüzetek tizedik darabjaként adta ki az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a fiatfalvi unitárius egyházközség a falu rövid történetét az udvarhelyi Litera Könyvkiadónál. A falufüzet szerzője Derzsi Domokos. Előkészületben van a Székelyszentmihályról szóló kiadvány is. Fiatfalva közigazgatásilag 1952-től Székelykeresztúrhoz tartozik, nemcsak az Ugron család kúriájáról ismerik a környékbeliek és távolabbiak, hanem a vallási türelem példájáról is. Az unitáriusok és reformátusok 1726 óta közösen használják a műemléktemplomot. Fiatfalva és Keresztúr határában, Sóskúton évente pünkösdkor rendezik az ifjúsági folklórfesztivált. /pbá: Fiatfalva a Falufüzetekben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./ A Falufüzetek sorozat eddig Homoródalmás, Székelyderzs, Ürmös, Bölön, Árkos, Homoródkarácsonyfalva, Vargyas, Énlaka és Siménfalva monográfiái láttak napvilágot. - Sok település, kis tájegység, erdélyi műemlék leírása jelent meg az elmúlt évtizedben. A Partiumi Füzetek sorozatban a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság kiadványai emlékezetesek, és két tucatnál több füzet szilágysági, belső erdélyi, székelyföldi várról, templomról, kastélyról az Erdélyi műemlékek sorozatban az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete és a Transylvania Trust Alapítvány gondozásában. /Fejér László: Fiatfalva a tizedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2002. július 19.

Nyárádszentmártonban júl. 17-én nyílt meg az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) az I. Nyári Akadémiája. Kovács Péter, a MIÉRT elnöke kijelentette, hogy "senki sem foglalkozott olyan behatóan az ifjúság gondjaival, mint ahogyan ebben a táborban szeretnénk azt megtenni". Felbukkant a tusnádfürdői Nyári Szabadegyetem ellen kitalált I. Nyári Akadémia "Ellentusványosként" megfogalmazott gondolata, s erről Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kijelentette: "örömmel nyugtázom, hogy újabb és újabb ifjúsági mozgalmak jelennek meg, ezek valamiért szervezett valamik, és nem valami ellen vannak." Varga Attila képviselő szerint a jobb és bal kétpólusos ideológiarendszert nem szabad kivetíteni az erdélyi ifjúságra. Az erdélyi ifjúság gazdasági társadalmi problémái című előadáson Veres Valér szociológus beszámolt a Belső-Erdélyben és a Partiumban élő magyarság gazdasági és szociális helyzetéről. Az itt elvégzett kutatásból kiderült, hogy a fiatalok nagy része városon él, és 80%-uk fogalmazta meg kivándorlási szándékát. Veres Valér szerint legalább 20%-uk el fogja hagyni az országot a közeljövőben. A nagyméretű kivándorlásnak nem etnikai vonzata van elsősorban, hanem gazdasági okai. Bíró Zoltán, a kulturális antropológiai munkacsoport vezetője a székelyföldi fiatalság helyzetéről számolt be. Székelyföld periférikus régiónak számít, versenyképtelen, és a kárpátaljai gazdasághoz hasonlítható. A kutatók tradicionális-rituális világot látnak Székelyföld esetében, ahol a fiatalok a családot, a nemzetet, a vallást nevezik meg értékként. Bíró szerint azonban tapasztalható egy belső modernizációs folyamat is, amely a fiataloknak a szülőkkel szembeni életformaváltásaként jelenik meg. Medgyes Péter, a magyar Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára kijelentette, a Medgyessy-kormány feladatának tekinti megakadályozni a kivándorlást, ugyanakkor a szociál-liberális koalíció továbbra is szeretné bővíteni az itteni magyar oktatás lehetőségeit. Az előadáson nem jelent meg Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. /Borbély Tamás: Megnyílt a MIÉRT I. Nyári Akadémiája. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

2002. december 3.

Dec. 2-án ifjúságkutatási konferenciát tartottak Csíkszeredában, melyen Ocsovai Tamás, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára bejelentette, hogy százmillió forintról 136 millióra növelik 2003-ban a határon túli magyar ifjúsági szervezeteknek juttatott normatív támogatás összegét. Új szakaszába érkezett a budapesti Nemzeti Ifjúságkutatási Intézet által tavasszal kezdeményezett, a Kárpát-medencei magyar fiatalok élethelyzetéről, értékítéleteiről és céljairól szóló, Mozaik 2001 kutatási program. A tervezet első részeredményeit kötetbe foglalták. Az eredményeket most ismertették először a nyilvánossággal. Ocsovai államtitkár szerint dicséretes, hogy a kutatás eredménye szerint a székelyföldi magyar fiatalok értékítéletében központi szerepet kapott a családszeretet, a vallásosság, de gond van az olyan világias értékekkel, mint a továbbtanulás, az egészség, a sport. Az első részletes összehasonlító eredmények közzététele 2003 tavaszára várható. A kutatás során Magyarországon, Kárpátalján, Felvidéken, a Vajdaságban, valamint Belső-Erdélyben és a Székelyföldön végeztek felmérést. /Rédai Attila: Ocsovai: nő a támogatás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3/

2003. február 3.

Az RMDSZ kongresszusa több határozatot fogadott el: a/ Határozat a térségek fejlesztéséről.Az RMDSZ céljai között kiemelt szerepet kap az erdélyi térségek (Partium, Belső-Erdély, Székelyföld) fejlesztési elképzeléseinek támogatása. Székelyföld megoldása érdekében az RMDSZ támogatja, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék egy fejlesztési régiót alkossanak, szükséges egy térségspecifikus fejlesztési program megvalósítása: a Székelyföldi Fejlesztési Ügynökség létrehozása. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének étre kell hoznia egy térség- és vidékfejlesztési stratégiák kidolgozásával, támogatásával megbízott munkacsoportot. b/ Tekintettel a romániai magyarság gazdasági helyzetére, jelentős részének elszegényedésére, Az RMDSZ szociálpolitikai irányelveket határozott meg. Növelni kell a létbiztonságot. A szociális minimumnak a létfenntartási minimum felett kell elhelyezkednie. A pénzbeli támogatások és szociális ellátási rendszerek reformját folytatni kell, kiemelt figyelmet fordítva a közösségi szociális gondozás fejlesztésére. Szükséges a többgyermes családok támogatási rendszerének létrehozása, a gyermekgondozási segély növelése. Szorgalmazni kell az önkormányzatok együttműködését a civil szervezetekkel és egyházakkal a nehéz helyzetben élő társadalmi csoportok támogatásában. Olyan szociális védőháló kialakítása szükséges, amely az egyedül élő és önellátásra képtelen idősek számára megfelelő életkörülményeket biztosít. Biztosítani kell a nyugdíjak méltányosságát, a nyugdíjasok szociális biztonságát. Rendezni kell a mezőgazdaságban dolgozók nyugdíját. c/ Határozat a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban. Az RMDSZ kiáll amellett, hogy a módosításra kerülő kedvezménytörvény új formájában is őrizze meg lényegét: minél több lehetőséget és támogatást biztosítson az önazonosság erősítéséhez mindazoknak, akik állampolgárságuktól függetlenül magukat magyarnak vallják. d/ Határozat a romániai magyarság népesedési helyzetének javításáról. Az RMDSZ szakemberek bevonásával folytatja az erdélyi magyarság fogyását előidéző sajátos, és a régió egészére jellemző demográfiai folyamatok elemzését. A kutatások eredményeire építve kell megfelelő stratégiát kidolgozni. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének a kérdéssel foglalkozó munkacsoportot kell létrehoznia. e/ Határozat a romániai magyar közösség köztestületeitől jogtalanul eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényről. Az RMDSZ parlamenti képviseletének kiemelt feladata a romániai magyar nemzeti közösség köztestületeitől jogtalanul eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény elfogadtatása. f/ Az RMDSZ állásfoglalása Románia európai integrációjáról. A nemzeti kisebbségek, közösségek kérdéskörének európai dimenzióba emelése fontos állomást jelentett az integrációs folyamatban. A romániai magyarság továbbra is cselekvő részese az integrációs folyamatnak. Az RMDSZ hozzájárult az integrációs folyamat felgyorsításához. Az RMDSZ, a romániai magyar nemzeti közösség partnere Románia európai integrációs törekvéseinek. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 3. , 2381. sz./

2003. február 10.

A magyar kormány 320 millió forinttal támogatja a nagyváradi Mecénás Alapítvány és a római katolikus egyház közös, ifjúsági központ létrehozását célzó projektjét. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület azonban magának mondja a projekt ötletét, amelynek megvalósítására tavaly szintén 320 millió forintos pályázatot nyert, ám a pénzt most a Mecénás kapja meg.Fodor József, a nagyváradi római katolikus egyházmegye általános helynöke szerint két éven belül megvalósítandó projekt ifjúsági komplexum felépítését célozza, amelyen belül szórakoztatási és kongresszusi központot, szállodarészleget, üdültetésre alkalmas létesítményt hoznak létre. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) szerint az Orbán-kormány 320 millió forintot különített el. Ebből Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten közel 300 férőhelyes szállodából, külföldi, főleg magyarországi vendégek fogadására szánt termálfürdőből álló komplexumot építettek volna, amely alkalmas lett volna író-olvasó találkozók, alkotótáborok megszervezésére is. A magyarországi kormányváltás után viszont Szabó Vilmos államtitkár levélben értesítette az egyházkerületet: a pályázat megvalósítására a Mecénás Alapítványt és a római katolikus egyházat kérik fel. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke sajnálatát fejezte ki a református egyházkerület felháborodása miatt. "Nekem arról van tudomásom, hogy az előző kormány utolsó munkanapján, május 27-én Rockenbauer Zoltán korábbi kulturális miniszter levélben tájékoztatta Tőkés püspököt az adományról. Ezután a miniszter át is adta hivatalát az új miniszternek. Ez a sajátos körülmény sok mindent elárul" - nyilatkozta a Krónikának a HTMH-elnöke. Félixfürdőn jeles budapesti vendégekkel rendezték meg a Mecénás Bált. - Nagyon jó hangulatú esemény volt, állapította meg Bálint-Pataki József HTMH-elnök. Rajta kívül a magyar kormány Kiss Elemér kancelláriaminiszterrel, Szabó Vilmos MEH-államtitkárral és Mesterházy Attila GYISM-államtitkárral képviseltette magát a rendezvényen. A fiatal egyetemi hallgatók szülőföldön maradását ösztöndíjak odaítélésével elősegítő bál mintegy 150 meghívottja idén is jelentős összeggel támogatta a Mecénás Alapítványt. Az eseményen részt vett Markó Béla szövetségi elnök is, az RMDSZ számos parlamenti képviselőjével együtt. /Rostás Szabolcs: "Átirányított" támogatást kapott a Mecénás? = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./ A Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) szervezésében ifjúsági fórumot rendeztek febr. 8-án Nagyváradon, a Sas Palotában lévő RMDSZ-székházban. Megjelent Mesterházy Attila politikai államtitkár, aki a Magyar Ifjúsági Konferenciáról (MIK) leszögezte, megpróbálják hatékonyabbá tenni a MIK működését, intézményesített formában. Mesterházy bemutatta a szaktárca idei pályázati keretprogramját is. Tavaly 46,9 millió forintot, idén 58 milliót osztanak szét pályázati úton. Eddig három, most négy kategóriában lehet pályázni. Az első kategória a helyi ifjúsági közösségek újjáéledését, megerősödését szolgálja. A második kategória a határon túli régiók kulturális, szabadidős programjára vonatkozik. A harmadik kategória a határon túli ifjúsági médiára vonatkozik. A negyedik, új kategória a demokratikus értékek elterjesztését, megismertetését, a kistérségek támogatását szolgálja. Az Agora információs irodákban is le lehet adni ezentúl a pályázatokat. 30 millió forint van elkülönítve normatív támogatásokra, ifjúsági szervezetek működésének megkönnyítésére. Információs pontok hálózatának kialakítását tervezik. Az esten a Magyar fiatalok a Partiumban és Belső-Erdélyben az ezredfordulón című könyvet mutatta be a három szerző, Veres Valér, Magyari Tivadar és Csata Zsombor. A szociológiai gyorselemzés eredményeként számos regionális különbségre fény derült, amelyekre az eddigi kisebb mintás (kevesebb személyt megkérdező) kutatások nem tudtak rámutatni. /Tóth Hajnal: Ifjúsági fórum és könyvbemutató. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./

2003. május 14.

A Szabédi-napok záróakkordjaként került sor a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban arra a kerekasztal megbeszélésre, amelyen az erdélyi közgyűjtemények sorsáról tárgyaltak a résztvevők. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke előadásában az állami és a magántulajdonban lévő közgyűjtemények fenntartásának és működtetésének legfontosabb kérdéseit taglalta. A Belső-Erdélyben és Partiumban lévő állami közgyűjteményeknél rendkívül kevés a magyar szakember. Székelyföldön sem jobb a helyzet. Ott kevés a minősített szakember. Közismert a torockói példa. A néprajzi múzeum megüresedett igazgatói állására kiírt versenyvizsgát - a helyi önkormányzat döntése alapján - nem a fiatal angol-magyar-néprajz szakos tanár, hanem az intézmény takarítónője nyerte meg. Az idők során felbecsülhetetlen értékek vesznek el. Tönkremennek az értékes régi bútorok, szőttesek, úri hímzések, műalkotások. Pozsony szerint a magángyűjtemények sorsa sem rendezett. Mind az egyesületi, mind a magánszemélyek tulajdonában lévő gyűjtemények javarésze nincs szakszerűen feldolgozva, nem megfelelő a tárgyak tárolása, restaurálása. A kolozsvári Szabédi-ház vezetője, Ábrahám Iza az 1996 óta EMKE-tulajdonban lévő gyűjtemény hosszú távú fejlesztési tervét ismertette. Lukács Mária, a gyergyószentmiklósi múzeum igazgatója a helyi hivatalos szervek nemtörődömségéről beszélt, amelynek következtében például a város legrégebbi, párszáz éves faházát egyszerűen felaprították, és elhasználták tűzifának. Pozitív példák is elhangzottak. Székelyhídon például az önkormányzat és az Illyés Közalapítvány támogatásával sikeresen működik Wilhelm Sándor halász-vadász múzeuma, Tötszegi Tekla pedig a mérai tájház eredményes és sokrétű tevékenységét ismertette. /Németh Júlia: Csomagolom csöndesen a ládám... Közösen a közgyűjteményekről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Jakobovits Miklós festőművész előadásában kifejtette, hogy a Barabás Miklós Céh vezetését inkább mint muzeológus, mint az erdélyi magyar műkincsek ismerője vállalta el. Levelekkel s a cikkek egész sorával hívta fel a különböző felekezetek püspökeinek figyelmét, hogy a felekezetükhöz tartozó művészek életművére éberebben vigyázzanak, valamint az RMDSZ vezetőket, hogy ez a tevékenység az EMKE egyik legnyomatékosabb aktivitása lenne. Sehonnan nem jött válasz, s az elmúlt 13 év alatt a nagybányai, a kolozsvári művészeti remekművek nagyrésze külföldre került, élelmes műkereskedők, gyűjtők és történészek révén. Nagy Albert, Fülöp Antal Andor, Gy. Szabó Béla, Nagy Imre egységes múzeumát már nehéz lenne megszervezni a szétszóródás miatt. Pozitív példákat is felhozott: Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Szabó Árpád unitárius püspök sokat tett a Nagy Albert hagyatékért, Czirják Árpád kanonok a Szervátiusz, a Ferenczi házaspár és Gy. Szabó Béla életművéért. Létre kell hozni Kolozsváron azokat az emlékházakat, múzeumokat, ahol Mohy Sándor, Szolnay Sándor, Benczédi Sándor, Nagy Imre, Kós András, Nagy Albert alkotott. /Jakobovits Miklós: Gondolatok a képzőművészeti emlékszobákról emlékházakról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2003. július 29.

Megjelent Sebestyén Péter római katolikus pap Készenlétben /Glória Kiadó, Kolozsvár/ című kötete, ebben tízéves papságának keresztkérdéseit, útkereszteződéseit tárta az olvasó elé. Kisesszéiben, ünnepi beszédeiben, tanulmányaiban vallotta hit- és sorsközösségét a rábízott nyájjal. Sajnálatos, hogy a könyv nem jut el a partiumi tájakra. Ez fordítva is igaz, az itt megjelent vallásos tárgyú munkákat nem kapni Belső-Erdélyben. /Tüzes Bálint: Elkötelezett hittel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29./

2003. december 2.

Nov. 29-én tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Kolozsváron, tisztújítást is tartottak. Dr. Kötő József leköszönő EMKE-elnök kifejtette: az EMKÉT-t a kultúra intézményesítésének szándéka vezérelte. Az EMKE saját székházba került, saját munkatársi gárdával. Ugyanakkor megalakult a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Könyvescéh, a Dalosszövetség, a Népfőiskola stb. Az intézményesítés területén a másik fő szempont a Magyar Ház láncolatának kiépítése. Példaként említette a zilahi, és a visói Magyar Házat, saját székházzal. Javasolta az alapszabályzat korszerűsítését. A vezetőség együttműködési megállapodást írt alá az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségével és a Temesvári Nőszövetséggel. A tisztújításra eredménye: elnök - Kötő József, ügyvezető elnök - Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tagok - Guttman Mihály, Zahoránszky Ibolya, Tófalvi Zoltán, Beder Tibor. Alelnökök, régiók szerint: Bánság - Matekovits Mária; Partium - Muzsnay Árpád; Belső Erdély - Ábrám Zoltán; Székelyföld - Ördög-Gyárfás Lajos. Társadalmi és civil kapcsolatok tartása: Szép Gyula. Gazdasági funkcióba visszaválasztották Katona Rékát, az ellenőrző bizottság két tagja pedig Takács Gyula és László Edit közgazdászok. A díjkiosztás során tizennégyen vehették át a közművelődési egyesület kitüntetéseit. /Köllő Katalin: Régi-új elnöke van az EMKÉ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2003. december 23.

A Pro Media Alapítvány által októberben Nagyváradon megszervezett Szerzői és szerkesztői szándékok az etnikumközi kérdések megjelenítésében témájú vitafórumon elhangzott Balló Áronnak, a Szabadság főszerkesztőjének előadása. Ennek szövegét hozta az Erdélyi Napló. Balló Áron leszögezte: Romániában valójában nem létezik országos magyar sajtó a szó klasszikus értelmében. A magukat országosnak tekintő napi-, heti- és más lapok az ország negyven megyéjéből lényegében az erdélyi tizenhatban támaszkodhatnak magyarul tudó olvasóközönségre, s ez még akkor is regionális médiát jelent, ha egyes sajtótermékek kis mértékben eljutnak Bukarestbe, netán egy-két más nagyobb regáti városba, esetleg a csángóvidékre is. A szó hagyományos értelmében vett helyi lapok egy része tehát "helyi-regionális" lap, mert sokszor nemcsak egy megyehatáron belül érhető el. Mindaz a nyolc napilap, amelyet Aradtól Sepsiszentgyörgyig egy-egy megyében, esetenként pedig a szomszéd megyékben is terjesztenek, javarészt általános kitekintésű. Jól elkülönül ezeknek a lapoknak a jellege Erdély három nagyobb térsége közti különbségek tükrözésében is. Több rokon vonás tapasztalható a partiumi lapok között, de talán még markánsabb a helyzet a székelyföldi újságok csoportján belül, és szépen kirajzolódik a belső-erdélyi magyar sajtó arcvonala is. A gyenge vásárlóerő, a bizonyos fokú érdektelenség, a nem megfelelő terjesztés stb. miatt a hatás is szerényebb. A hét erdélyi magyar napilap közül hat piacvezető, azaz ott, ahol kiadják, a legnagyobb példányszámot képviseli, nyelvtől függetlenül. A kolozsvári Szabadság például hiába a legnagyobb példányszámú és legolvasottabb helyi-regionális napilap Kolozsváron, a román hirdetők nem veszik igénybe. A helyi magyar napilapoknak olvasható internetes változata, a Szabadságnak mindenhez képest legrégebb időktől, 1995. márc. 15-étől. Egy nap ne kerüljön fel valami műszaki hiba miatt, vagy csak késve az aznapi szám, reggel tele a levelesláda stockholmi, ausztráliai vagy kanadai kérdőre vonásokkal. Fontos az is, hogy nemcsak a román kormány és a Határon Túli Magyarok Hivatala, no meg számos magyarországi hírügynökség és médium szemlézi rendszeresen, de a New York-i Magyar Emberjogi Alapítványtól az európai kisebbségi napilapok szövetségén (MIDAS) és a brüsszeli Eurolang kisebbségi nyelvi hírügynökségen keresztül az amerikai külügyig többen is elsődleges forrásnak tekintik az erdélyi magyar helyi lapokat. /Balló Áron: A helyi sajtó egyre inkább nemzetközi? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 23./

2002. március 23.

A Mozaik2001 Magyar Fiatalok a Kárpát-medencében című kutatás szerint a munkanélküliséget és a pénztelenséget nevezték a határon túli magyar fiatalok legkomolyabb problémájuknak. A kutatást a magyar ifjúsági tárca intézménye, a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet indított 2001 őszén. A Kárpát-medencei magyar fiatalok körében végzett kérdőíves kutatás során a Felvidéket, Kárpátalját és Vajdaságot egy-egy önálló régiónak tekintették a felmérők, míg Erdélyt két régióra bontották: a Székelyföldre, és a Belső-Erdély, Partium és Bánság területeket magában foglaló régióra. A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet koordinálta felmérést Romániában a BBTE szociológia tanszéke, a Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány és a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja munkatársai végezték. Minden régióban a legfontosabbnak az immateriális értékek mutatkoznak (a család biztonsága, az igaz barátság, a szerelem, a békés világ, a belső harmónia). A megkérdezett székelyföldi fiatalok többsége nem szeretne továbbtanulni, akik viszont a továbbtanulást választják, a legnagyobb arányban (37 százalék) egyetemi végzettségre törekednek, egyötödük technikumban, míg 15 százalékuk Magyarországon tanulna. A belső-erdélyi fiatalok csaknem fele szeretne továbbtanulni, "célintézményként" első helyre a romániai magyar, majd a román nyelvű tanintézményeket jelölték meg; magyarországi iskolákban, egyetemeken 15 százalékuk tanulna. A fiatalok önálló lakáshoz jutása minden régióban problémát jelent. A megkérdezett fiatalok közül legtöbben két gyermeket szeretnének. Alkoholt a székelyföldi megkérdezettek majd háromnegyede szokott – akárcsak alkalmanként is – fogyasztani; 23 százalékuk heti rendszerességgel, vagy még ennél is sűrűbben fogyaszt egy vagy több fajta alkoholt. A belső-erdélyi ifjúság közel hetven százaléka fogyasztott már alkoholt; hét százaléka vallotta, hogy életében kipróbált már valamilyen drogot, hangulatjavító szert. Székelyföldön a 15–29 éves korosztály alig három százaléka állította, hogy kipróbált már valamilyen kábítószert. A székelyföldi adatok szerint a 15–29 évesek leggyakrabban diszkóba járnak, a fiatalok egynegyede soha, fele pedig fél évnél régebben volt utoljára színházban. A belső-erdélyi fiatalok a vizsgálat idejétől számított egy hónapon belül legnagyobb arányban könyvesboltban voltak (41 százalék), illetve magas a könyvtárak látogatottsága is (27 százalék).A belső-erdélyi magyar fiatalok átlagosan 11 könyvet olvastak el – a kötelező iskolai irodalmon kívül – a vizsgálatot megelőző egy esztendőben, ugyanakkor közel egynegyedük 2001 folyamán egyáltalán semmiféle irodalmat nem vett a kezébe. Székelyföldön az egy kötetet sem olvasók a minta közel kétötödét teszik ki. A 15–29 éves székelyföldi fiatalok közel háromötöde elsősorban romániai/székelyföldi magyarnak érzi magát, míg egyharmada a magyarokhoz tartozónak. A vizsgált székelyföldi korosztály 90 százaléka büszke arra a csoportra, amelyhez tartozónak érzi magát annak ellenére, hogy a többség számára ez nem egyértelműen előnyös. A belső-erdélyi magyar fiatalok 53 százaléka romániai/erdélyi magyarnak vallotta magát, további egyharmaduk pedig egyszerűen "magyarnak". A vizsgált belső-erdélyi korosztály 90 százaléka büszke arra, hogy magyar, és magyarságtudatát meghatározó elemnek tekinti önidentitása szempontjából. /Rostás Szabolcs: Előtérben a család biztonsága. Vallásos a Kárpát-medencei fiatalok többsége. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

2002. május 4.

Magyar fiatalok a Kárpát-medencében - ezt a címet viseli az a felmérés, amit a határon túli magyar fiatalok helyzetéről készítettek a Nemzeti Ifjúságkutató Intézetben. A felmérés a 15-19 éves korosztályról készült 4450 fiatal megkérdezése alapján. A kutatók Felvidéket, Kárpátalját és a Vajdaságot egy-egy önálló régiónak tekintették, Erdélyt két régióra osztották - Székelyföldre és Belső Erdélyre. Az oktatási helyzetre négy régióban általánosan jellemző, hogy az alap- és általános iskolák magyar nyelvűek: a Felvidéken a megkérdezettek 85 százaléka, Ukrajnában és Erdély két régiójában a fiatalok háromnegyede járt magyar nyelvű iskolába. A Vajdaságban pedig párhuzamos tannyelvű az általános iskolai képzés, tehát a magyart és a többségi nemzet nyelvét is tanulják a fiatalok. A továbbtanulási szándékról: a vajdasági fiatalok kétötöde szeretne első iskolában továbbtanulni - egyötödük Magyarországon. A kárpátaljai fiatalok fele akar továbbtanulni, a szlovákiai fiatalok háromtizede. A székelyföldiek többsége nem kíván tovább tanulni, akik viszont igen, azok 37 százalékban egyetemre, főiskolára törekszenek, egyhetedük Magyarországon képzeli el továbbtanulását. A belső erdélyieknek csaknem a fele tanulna tovább. A "célintézmények" itt is magyarországiak, vagy otthoni magyar nyelvűek. Az életmódbeli szokások körében elgondolkoztató a vajdasági fiatalok állítása, miszerint 40 százalékuk kipróbált valamilyen drogot és 93 százalékuk már italozott - fiúk-lányok vegyesen. A székelyföldieknek 72 százaléka fogyasztott alkoholt, de a leányok aránya itt jóval kevesebb és közülük is a székelyföldiek ítélik meg legszigorúbban a családon belüli alkoholizmust. Mindössze 1 százalékuk tűrne meg a családban alkoholistát. A fiatalok csaknem minden régióban diszkóban múlatják az időt, ha szórakozni vágynak, csupán a belső erdélyiek járnak nagyobb arányban könyvesboltba, - 41 százalékban - és 27 százalékuk könyvtárba, viszont alig egyötödük volt filmszínházban a vizsgálatot megelőző egy hónapon belül. A belső erdélyi magyar fiatalok átlagosan 11 könyvet olvastak el - a kötelező irodalmon kívül - a felmérést megelőző esztendőben, a partiumiak két kötetet, de egynegyedük 2001-ben egyetlen könyvet sem olvasott el. A kárpátaljai fiatalok egynegyede egyáltalán nem olvas könyvet — egyet sem olvasott el az elmúlt évben. A székelyföldi magyarok pedig - állításuk szerint - csak magyar nyelvű könyveket hajlandók olvasni. A fontossági skálán, - melyen a család, a pénz, a kultúra, a vallás és a barátság is szerepelt, - a vallás és a politika csaknem mindenütt az utolsó helyek egyikén szerepelt, a két legfontosabb értéknek a családot és a saját jövőt jelölték meg a fiatalok. A maguk módján vallásosnak vallotta magát Erdélyben és Kárpátalján a fiatalok egynegyede, a Vajdaságban 10 százaléka. Érdekesség, hogy a többségi nemzetet megillető tolerancia csaknem mindenütt szerepel a fiatalok állásfoglalásában. Általában optimisták a jövőjüket illetően, legkevésbé a felvidékiek. A többségi nemzethez való viszony javulásában nem nagyon bíznak a Székelyföldön és a Szlovákiában élő magyar fiatalok. /(Leopold Györgyi): Magyar fiatalok a Kárpát- medencében. Egy generáció tükörképe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2005. április 14.

A jelenleg zajló Bánsági Magyar Napok közművelődési rendezvénysorozat keretében április 12-én Temesváron a Csiky Gergely Állami Színházban a nagyváradi magánszínház, a Kiss Stúdió mutatta be az Üzenet az otthoni hegyeknek című előadóestet. A Wass Albert életét, írói munkásságát, hitvallását bemutató est nagy érdeklődésnek örvendett, pótszékeket, padokat kellett behozni. Temes megye más településeiről is jöttek az előadásra. Ez az est azt bizonyította: minél inkább tiltják a Wass Albert-kultuszt, annál népszerűbb az író. Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színművészek játékával a veretes Wass Albert-i szövegekkel mindenki elkalandozhatott Belső-Erdélybe, a Mezőségre, az Istenszékére, megelevenedtek A funtinelli boszorkány, a Kard és kasza, az Adjátok vissza a hegyeimet! szereplői. /Pataky Lehel Zsolt: Egy este, amelyen visszakértük a hegyeinket. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

2005. június 4.

Wagner Péternek, a budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara professzorának erdélyi építészeti hagyományok ihlette grafikáiból nyílt kiállítás június 3-án Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében. Wagner először építészhallgatóként jött Erdélybe, a hetvenes években. A város- és falurombolás előtt kezdte rajzolni Belső-Erdély, a Mezőség, Kalotaszeg és Székelyföld épületeit. Ezek a munkái láthatók a kiállításon, harminc év távlatából. Dokumentumok, de annál többek is. Autonóm műalkotások. /Németh Júlia: Tájak, házak lelke. Művészi dokumentumok a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2006. május 19.

Nagyváradon a Festum Varadinum kiemelt rendezvényeként kezdődött el a Limes – I. Határ menti könyvfesztivál. A nagyváradi rendezvénysorozat átível a határon. „Mi régióban gondolkodunk, határon átívelő régióban, s a tőlünk nyugatra lévő területtel képzeljük el a közös jövőt” – fogalmazott Biró Rozália alpolgármester, a Varadinum Alapítvány elnöke. A könyvfesztivál széles, Kolozsvártól Szolnokig, Szatmárnémetitől Szegedig terjedő területet ölel fel, az itteni könyvkiadóknak teremt bemutatkozási lehetőséget. Derzsi Ákos főszervező, az Europrint Könyvkiadó /Nagyvárad/ tulajdonosa szerint hiánypótló rendezvény, ugyanis Belső-Erdélyhez képest itt a könyvkiadás hadilábon áll. A május 18-i megnyitón Konrád György magyarországi író volt a meghívott. Szűcs László költő a Nagyváradi Ady Társaság képviseletében elmondta: az alkotó a Bihar térség, Berettyóújfalu szülöttje. A kiadók bemutatkozása mellett számos könyvbemutatót is tartanak. Bemutatkozik a debreceni Bárka folyóirat, május 21-én vasárnap lesz a Várad folyóirat irodalmi riport- és négysoros pályázatának kiértékelőjére. A fesztiválon a Partiumi Keresztény Egyetem reklámgrafika szakos hallgatóinak könyvgrafika- és plakátkiállítását, és az Ady Endre Sajtókollégium diákjainak sajtófotó-kiállítását is megtekinthetik az érdeklődők. /Pap Melinda: Limes és Várad Bárkája. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2006. május 26.

Infrastrukturális támogatást kaptak Belső-Erdély megyéi a legutóbbi kormányülésen. A magyar lakosságú települések sem maradtak ki a központi támogatásból. A listát Kolozs megye toronymagasan vezeti, hiszen összesen több mint 66 milliárd régi lejt kapott. Kerekes Sándor, Kolozs megyei tanácsalelnök szerint fontos, hogy a kormány által megítélt legutóbbi támogatásokból magyar falvak sem maradtak ki. A Kolozs megyének megítélt több mint 66 milliárd lejből, az RMDSZ lobbizásának köszönhetően, sikerült szerezni 550 ezer új lejt a Szék és Visa közötti útszakasz aszfaltozására. A Vistai út rendbetételére pedig 100 ezer új lejt folyósítanak. /Borbély Tamás: Kormánytámogatás Belső-Erdély megyéinek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

2006. szeptember 28.

A Békéscsabai Munkaerőképző Központtól megkeresett Molnár György igazgató, s elmondta, hogy székelyföldi felnőttképzési hálózatot szeretne létrehozni. Ebben számítana partnerségünkre, mert hallott a LAM Alapítványról, s tud arról, hogy agrárfelnőttképzéssel foglalkozik, emlékezett Orbán Miklós mérnök, a felnőttképzési és szolgáltatási hálózat illyefalvi képzőközpontjának megbízottja. Ezelőtt két évvel írták alá szándéknyilatkozatot. Később, mert Belső-Erdély és a Partium sem maradhat ki egy ilyen hálózatból, a Pannon-forrás nevet tartották megfelelőbbnek. A tevékenység menet közben bővült, mert a központ nemcsak agrárfelnőttképzést, hanem más jellegű képzést (számítógép-kezeléstől az idegennyelv-tanulásig) is felvállal. Több helyen foglalkoznak felnőttképzéssel a Kárpát-medencében, Magyar­országon kívül a Részek, Erdély, a Felvidék, Kárpátalja és a Vajdaság magyarlakta területein. Tizenkét alapító tagja van a szervezetnek, és ez év márciusában született meg a jogi kerete, Békéscsabán jegyezték be alapítványként. Képzőközpontot létesítettek Sepsiillyefalván is. Most dolgozzák ki a képzés metodológiáját, a tananyagot és az akk­reditációt. A Pannon-forrás egy konzorcium keretében közös pályázatot adott le a Norvég Alaphoz. Ez az alap öt éven át pénzt biztosít Magyarországnak, amelyből felnőttképzést is támogatnak. Elkészítettek egy olyan közös pályázatot, mely a képzőközpontok teljes felszerelését célozza meg. Jelenleg a LAM Alapítványnál három szakmában folyik akkreditált, államilag elismert okleveles képzés: növénytermesztői, állattenyésztési és agrotu­risztikai szakon. /Merítés a Pannon-forrásból. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./

2006. október 16.

Hét székelyföldi könyvtár vett át könyveket október 14-én Székelyudvarhelyen, az Illyés Közalapítvány 2004-ben indított könyvtártámogató programjának keretében. Idén huszonnégy erdélyi könyvtár választhatott száznegyven magyarországi kiadó címlistájáról – ugyanis ezúttal a könyvtárak maguk dönthettek a rendelésről. „Az alapítvány nem cenzúrázta az igényeket, mindössze a keretösszeget határozta meg könyvtáranként 750 ezer forintban” – mondta el Szabó Csaba, az alapítvány munkatársa. Mindenki megkapta a támogatást – a partiumi és belső-erdélyi könyvtárak maguk oldották meg a hazaszállítást, még júniusban. „Magyarország ott van, ahol magyar könyvek vannak, ahol magyar kultúra van” – mondta az átadáson Pomogáts Béla, az Illyés Alapítvány elnöke, aki – helyreigazítva az Erdélyi Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökének, Kiss Jenőnek a köszönő szavait – kijelentette: „ez nem adomány, hanem adó, amivel a magyar állam tartozik a határon túli nemzetrésznek.” A szállítmányban szép számban akadtak olyan könyvek is, amelyeket – a támogatáson felül – a kiadók ajándékba küldtek az erdélyi könyvtáraknak. /Kovács Csaba: Székelyföldre is megérkeztek a könyvek az Illyés Közalapítványtól. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék