Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 14 találat lapozás: 1-14

Helymutató: Szentivánlaborfalva

1993. június 10.

Szentivánlaborfalva hiába van közel a városhoz, mégis elszigetelt település. Az ugyancsak Uzonhoz tartozó Sepsimagyarós még elszigeteltebb, akár Lisznyó, Sepsibükszád, Újkász és így tovább. A frissen alakult Falufejlesztő Társaság hívására Sepsiszentgyörgyön összegyűltek értelmiségiek, hogy a bomló, elárvult falvak helyzetéről tanácskozzanak. Van egy siketes próbálkozás a megyében, a LAM Alapítvány. A szervezés szakaszában van a Székely Falusi Alapítvány és Csernátonban is történtek erőfeszítések. /Flóra Gábor: Törpefalvak magánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1996. szeptember 21.

Ikerfalu a Feketeügy mellett /Berde Mózsa Alapítvány, Arad,1996/ címmel jelent meg egy kiadvány falumonográfia vagy falutörténet Szentivánlaborfalváról. A kiadványt Kóródi Hajnalka tanár-tanfelügyelő állította össze, a település múltját Cserey Zoltán történész vázolta fel, fontosak a helyi szerzők közleményei is, Szalad Árpád, a helybéli Berde Mózsa Általános Iskola igazgatója és Kelemen Alpár, akit írásai helytörténésszé avatnak. /Kisgyörgy Zoltán: Törik a jég = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

1998. január 17.

A televízió beszámolt arról, hogy Ilfov körzetben az ortodox hívek tüntettek a helyi baptista közösség templomépítési szándéka ellen. A felháborodás oka: miért kell templomot építeni kilenc babtistának. A Szabadság munkatársa érdekesnek találta az ortodoxok reakcióját, hiszen Hargita és Kovászna megyében nem vonták kétségbe olyan templomok felújítását, sőt felépítését, ahol alig néhány hívő él: Csíkszentkirályon 27 ortodox hívő, Újtusnádon 3, Tusnádfaluban 18, Szentlaborfalván 20, Szárazajtán 42, Bikfalván 19, Peteken pedig egyetlen ortodox hívő sem él. A múlt év végén a parlament másfél milliárd lejt utalt ki székelyföldi román templomok felújítására. - Értelmetlen, hogy az állam mesterségesen fenntart olyan székelyföldi ortodox templomokat, amelyek nem az ottani románok hitéletének gyakorlása kedvéért kerültek oda, hanem mindenkori román hatalom asszimilációs törekvése miatt. A görög keleti egyház azt követeli, hogy mindegyik székelyföldi román templomot nyilvánítsanak műemléknek, függetlenül felépítésük időpontjától. - A görög keletiek "kiérdemelték Constantinescu elnök megállapítását, hogy az egyház és a katonaság a román állam alapintézményeinek számítanak. /Székely Kriszta: Templom és politika. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2001. június 28.

A lap a 90 esztendős dr. Opra Pált köszöntötte. Dr. Opra Pál /sz. Szentivánlaborfalva, 1911. jún. 29./ Kolozsváron 1943-ban államtudományi doktorátust szerzett. 1940-1947-ig az EMGE statisztikai ügyosztályának munkatársa, 1948-tól a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán tanár 1975-ig, nyugdíjaztatásáig. Feldolgozta az erdélyi megyék termék és termelési eredményeinek statisztikáját 1938-1944 között (kiadatlan kéziratban), később a mezőgazdasági üzemek szervezésével foglalkozott. Írásait az Erdélyi Gazda, Falvak (Dolgozó) Népe, Előre, Igazság, Romániai Magyar Szó, Korunk közölte. Mezőgazdasági szakkönyveket, főiskolai jegyezet írt. 1989 után, az RMGE megalakulásakor a Tanácsadói Testület tagja, a jogi szakbizottság elnöke volt. /Farkas Zoltán: Köszöntjük a 90 esztendős dr. Opra Pált. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2002. szeptember 26.

Uzonban a legnépesebb a református gyülekezet, lélekszáma eléri az 1800-at. Zsold Béla uzoni tiszteletest meghívta a bukaresti református gyülekezet. Változás állt be a lélekszámban Uzon második gyülekezetében is, a római katolikus egyházban: Mikóújfaluba helyezték Simó plébánost, utóda László András. Negyedszázat sem éri el az unitárius lelkek száma. Vallásos gondozásukat Pap Mária szentivánlaborfalvi unitárius lelkész látja el. /(sikó): Élő egyház Uzonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./

2002. október 16.

Okt. 15-én megérkezett Tatabányáról Szentivánlaborfalvára az a teherautó, amely az iskolának és az óvodának hozott adományt. Az egyebek mellett tanfelszerelésből és számítógépekből álló szállítmányt a tatabányai önkormányzat és az oktatási intézmények gyűjtötték össze a háromszéki falu gyermekei javára. Valamennyi iskolástáskába ceruzákkal, írószerekkel tele tolltartót is tettek a gyermekek Tatabányán. Kaptak még játékokat, írószereket, 7800 könyvet és 20 számítógépet. /(benkő): Tatabányai adomány Szentivánlaborfalvának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./

2003. március 13.

Zökkenőmentes a tanítás Uzonban és a hozzá tartozó falvakban (Bikfalva, Lisznyó, Szentivánlaborfalva, Sepsimagyarós, Uzonfüzes), de nem kis erőfeszítésbe került, hogy a rendelkezésre álló két iskolabusz rendszeresen közlekedjék. Szalad Árpád tanár, a Tatrangi Sándor Általános Iskola igazgatója részletezte: az egyik autó a magyarósi, lisznyópataki és lisznyói tanulókat szállítja, a másik kocsi Bikfalva és a szomszédos Szentivánlaborfalva tanulóit hozza a központi iskolába. /(kisgyörgy): Uzoni kérdőjelek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

2002. május 23.

Máj. 26-án Szentivánlaborfalván hagyományos bajtársi találkozót tartanak. A 27-es Székely Zászlóalj, valamint más alakulatok hetvenedik, nyolcvanadik életévüket is túllépett frontharcosai idős Szöllősi József egykori honvéd kezdeményezésére minden esztendőben találkoznak, hogy a templombeli, valamint a második világháborús emlékmű előtt fejet hajtsanak a harctereken elesett, illetve az időközben elhunyt bajtársak emléke előtt. /(be. l.): Honvédtalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

2004. március 6.

A múlt évben több településről jelezték: falufüzet, kismonográfia, prospektus készül róluk. Köztük szerepel Kilyén, Kökös, Hatolyka, Gelence, Málnás, Ozsdola, Páké, Bodok, Uzon, Csomakőrös. Háromszék 122 vidéki településeiből a falvak alig egyötödének van önálló nyomtatott falufüzete, kismonográfiája. Alsó-Háromszéken és az Oltfejben nyomtatott vagy sokszorosított falufüzettel-szórólappal büszkélkedhet Árkos, Sepsikőröspatak, Zalán (egyház), Réty (iskola), Mikóújfalu (katolikus egyház), Illyefalva, Sepsimagyarós, Étfalvazoltán, Szentivánlaborfalva. Felső-Háromszéken és Orbaiszéken Zabolának, Kiskászonnak (búcsújárók háza), Bitának (a Háromszékben megjelent sorozat), Futásfalvának, Berecknek, Papolcnak, Barátosnak, Torjának van átfogóbb falufüzete. Erdővidéken és Székföldjén kiadványok vannak Uzonkafürdőről, Erdőfüléről, Vargyasról, Bölönből, Köpecről (Gáspár József-féle falutörténet), Hidvégről. Több településről készült históriás írás, de anyagiak hiánya miatt ezeket nem adták ki. Ezek közé sorolható Bardoc (Fazakas Mihály kézirata), Nagybacon (néhai tanító kézirata), Szárazajta (Mihály Gábor ny. tanító kézirata), Magyarhermány (néhai Máthé János teljes falumonográfiája), Angyalos (néhai tiszteletes Bartha Sándor kézirata), Aldoboly (Deák József ny. lelkipásztor kézirata), Sepsiszentkirály (Kovács Sándor volt református lelkész falutörténete), Kálnok (a múlt századi Unitárius Közlönyben), Nagyborosnyó (néhai református tiszteletes Nagy Lajos falumonográfiája) és Szárazpatak (Márton Emil ny. tanító falutörténete). A sor azokkal az elfekvő kéziratokkal bővítő, amelyeket vidéki értelmiségiek, tanítók, lelkészek készítettek, de polcokon, fiókok mélyén várják, hogy a maiak kiegészítsék az azóta történt eseményekkel, irodalmi jegyzettel, térképekkel, fényképfelvételekkel, és megfogalmazzák azt is, hogy mit vár az illető település a jövőben, főleg a községgazdálkodás, falufejlesztés, közművesítés, infrastruktúra tekintetében. /(kgyz): Nyomtatványok Háromszék és Erdővidék falvairól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

2004. június 5.

Beszédes székely sorsok tárulnak elénk B. Kovács András Vargabetűs idők című szociografikus fogantatású riportjainak lapjairól, köztük a Szentivánlaborfalván élő 94 éves Nagy Róza nénié. /Nagy Pál: Sorsok könyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

2005. február 1.

Január 29-én telt házat vonzott Szentivánlaborfalván a helyi férfikórus névadó és zászlóavató ünnepsége. A zömmel nyugdíjas korú éneklőket a más falvakból érkezett dalostársak is köszöntötték. A kórus első karnagya, Székely István nevét vette fel. A faluban 1946-ban alakult az első vegyes kar. A hajdan hatvantagú kórus ma már csak 20–23 tagot számlál. Az ünnepségre egy emlékfüzetet is kiadtak. /(Demeter): Énekelni jó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 1./

2005. június 27.

Gazdag programmal örvendeztették meg a hét végén Szentivánlaborfalva lakóit a szervezők. Az idén másodszor megtartott falunapok labdarúgóbajnoka az uzoni csapat lett. A rendezvény különlegessége volt az is, hogy lebonyolításához nem hívtak kereskedelmi egységeket, mindent a szervező csapat, illetve az ezt vezető Kelemen házaspár végzett el, és mindenki önzetlenül. Volt tűzoltó-bemutató, szekérverseny, minifoci, és végül az utóbbi években önerőből újított-szépített művelődési otthon névadó ünnepségére is sor került: az intézmény a falu neves szülöttének, Laborfalvi Róza színésznőnek a nevét vette fel. Záróakkordként a Szent Iván-napi szokásokat, a tűzön való átugrást és a tűzkerék-eregetést elevenítették fel. /(demeter): Átugrották a tüzet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

2006. május 10.

Az elmúlt hét végén került sor az Arad és a Kovászna megyei pedagógusok által szervezett hetedik szakmai találkozóra Sepsiszentgyörgyön. Szervezői az Arad megyei RMPSZ, a Kovászna megyei RMPSZ és az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport. Tartalmas tapasztalatcsere volt a 26 aradi és Arad megyei pedagógus számára. 14 oktatási intézményt látogattak meg, ezek között óvoda, iskola, tanárok klubja, Pedagógusok Háza is szerepelt. A vargyasi bútorfestés, a prázsmári erődítmény műemlék templom, Brassó városa, a Gábor Áron-emlékmű, a rétyi Kovács András fúvószenekar előadása, a baróti Tanulók Klubjának Váltakozó ritmusok c. táncműsora, a nagybaconi Pásztortűz hagyományőrző csoport néptánca, a zabolai buli, Bod Péter csernátoni szobrának megkoszorúzása, a kézdivásárhelyi és kovásznai séta, a szentiványlaborfalvi kürtőskalács, a Bod Péter Napok, a román nyelv kisebbségeknek témakörben szervezett kovásznai konferencia stb. emlékezetes marad. Köszönet illeti Korodi Hajnalkát, az RMPSZ Kovászna megyei elnökét és csapatát az élménydús tapasztalatcsere megszervezéséért. Jövőre az aradiakon a sor. /Matekovits Mária, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatóhelyettese: Szakmai napok – 2006. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

2006. augusztus 28.

Az Úz völgyében augusztus 26-án, az észak-erdélyi szovjet katonai behatolás 62. évfordulóján került sor minden idők legnépesebb ünnepségére a hősök temetőjének emlékműve előtt. Két kórus, a bodoki és a szentivánlaborfalvi énekkar is jelen volt, az ökumenikus egyházi szertartást csíkszentmártoni római katolikus papok és Dénes Csaba sepsi református esperes celebrálta, s a több száz jelenlévőhöz a háborús veteránok nevében dr. Szőts Dániel, valamint Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere szólt. Hagyománnyá vált az is, hogy az úzi ünnepséget megelőzően és ezt követően a csíkszentmártoni fiatalok és a budapesti Zrínyi Katonai Egyetem tiszti növendékei táboroznak a völgyben. A budapesti honvédtiszt-jelölteket tanáruk, dr. Szabó József János vezette. A táborozás hivatalos, a román-magyar katonai együttműködés programjának egyik elemeként szerepel. /Sylvester Lajos: Nagyszabású ünnepség az Úz völgyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

lapozás: 1-14