udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6
találat
lapozás: 1-6
Helymutató:
Szér
1993. augusztus 14.
Júl. 21-31-e között négy ország negyven magyar néprajz szakos egyetemi hallgatója és középiskolása vett részt falukutató táborozáson a Bogdánd szomszédságában levő Szilágyszéren, dr. Szacsvay Éva, a budapesti Néprajzi Múzeum kutatója vezetésével. Tavaly a moldvai csángóknál, Luizikalagorban végeztek hasonló gyűjtést. /Gál Éva Emese: Falukutató tábor Széren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14-15./ 1994. július folyamán
Nagy késéssel jelent meg a Kriza János Néprajzi Társaság Értesítője. A címlapon 1994/1 szerepel, a belső oldalon viszont 1993/2-es olvasható. Az 1993-as néprajzi rendezvényekről készült beszámolókat tartalmazza a kis füzet. 1993. máj. 14-16-a között Székelyudvarhelyen tartották a társaság Növény és kultúra témájú vándorgyűlését, júl. 21-31-e között a szilágysági Szér faluban volt a néprajzi gyűjtőtábor, okt. 14-18-a között Illyefalva volt a házigazdája a magyar néprajzszakos hallgatók II. Nemzetközi Konferenciájának, A változó falu Közép-Kelet-Európában címmel. A néptánckutatók nov. 27-én gyűltek össze Sepsiszentgyörgyön, dec. 18-án rendezték meg Szatmárnémetiben a második Betlehemes Találkozót. Az 1994-es tervezett vándorgyűlések: Kalotaszeg tudománytörténeti helye, a legújabb kutatási eredmények bemutatása /Kolozsvár, máj. 27-29./; Asszonyélet és hagyományőrzés /Déva, okt. 1-2./; Betlehemes fesztivál és ülésszak /Szatmárnémeti, dec. 2-4./ /Kriza János Néprajzi Társaság Értesítője (Kolozsvár), 1994/1.2000. szeptember 21.
Mind keresettebbek Magyarországon az erdélyi pedagógusok. Csupán Szatmár megyéből mintegy két tucat tanár és tanító ment át mostanában az anyaországba. Elsősorban az idegen nyelvet, főleg az angolt oktatók kapnak könnyen állást odaát, de a magyar-szakos tanárok is jól el tudnak helyezkedni. A most kezdődött tanévre is két fiatal magyartanár "szerződött" át. Szatmár megyében immár tarthatatlan a magyar nyelv és irodalom tanításának alacsony színvonala. Évente húsz-huszonöt szakképzett tanár hiányzik, helyüket többnyire érettségizett fiatalok töltik be. Ez a helyzet Sárközújlakon is. Szeptember elseje előtt 32 üres magyar katedra volt a megyében, ebből 10 városon, a többi falun, s mindössze három új fiatal tanár érkezett. Közülük egy egyik, a széri Szabó Zita hazament szülőfalujába tanítani, mert tanári fizetése nem lett volna elég a városi albérlet és étkezés fedezésére. Veres József tanár, a megyei tanfelügyelőség szaktanfelügyelője elmondta, hogy néhányan vállalták a tanítást, köztük az érszakácsi pap, Galambfalvi Márton és felesége, Judit, akik a lelkészi szolgálat mellett oktatnak. Horn Walter és Kovács Erika úgynevezett szociál szakot végzett a teológián, ők Szatmárnémetiben fognak oktatni. Szükségből két-három fizika-, illetve kémiatanár is magyar katedrára került. Jelenleg 20 szakképzetlen tanít magyart Szatmár megyében. /Sike Lajos: Kémikus tanítja a magyar irodalmat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./2002. szeptember 10.
Erdély több városának iskoláiban összevonják a magyar tannyelvű elemi osztályokat. Évről évre csökken a magyar osztályok száma az erdélyi tanintézményekben. Szatmárnémetiben feleannyi első osztályt indítottak tavaly, mint ahány nyolcadik végzett, Besztercén egyetlen magyar első osztály indul az idén, 16 tanulóval. Kolozs megyében Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a csökkenés folyamatos ugyan, de nincs ok az aggodalomra, hiszen a román osztályok aránya ennél sokkal nagyobb mértékű csökkenést mutat. A beiskolázási terv szerint Kolozsváron húsz magyar első osztály indulna, a tanfelügyelő szerint azonban végleges adatokat a tanév megkezdésekor lehet mondani. Mint elmondta, a gimnáziumi oktatás terén jónak mondható a helyzet, ugyanis a Természettudományi Gimnázium 15 új helyet kapott. A szakiskolákban azonban a tervezett négy osztályból mindössze kettő indul. Maros megyében a gyermeklétszám-csökkenés főleg a községi és falusi iskolákban hangsúlyos. Wellmann Richárd, a koronkai általános iskola igazgatója elmondta, 60 óvodás és 120 iskolás jár a koronkai iskolába, ahol minden pedagógus szakképzett. Egyes osztályok 10-11 tanulóval indulnak, ez az iskola fennmaradását is fenyegeti, holott a megyében elismerik a koronkai tanintézményt. Míg Szatmár megye falvaiban növekszik, Szatmárnémetiben drasztikusan visszaesett az idén első osztályba beiratkozottak száma. Az elmúlt tanévben a megyeközpontban feleannyi első osztályos kisdiák volt, mint amennyi nyolcadikos végzett. A 14-es számú általános iskolában, például pár évvel ezelőtt még 13 párhuzamos (ebből 3-4 magyar tannyelvű) osztály működött, az idén pedig három elsőt - ebből egy magyar tannyelvűt - indítanak, de ehhez is két iskolából vonták össze a diákokat. Eddig az alacsony létszám miatt a megyeközpont három iskolájában nem indul magyar első osztály, az ezekbe beiratkozottakat a szomszédos oktatási intézményekbe csoportosítják át. Az elsősök létszáma az elszigetelt településeken viszont növekszik, így például Géresen, Széren, Darán, Atyán. Még nem tisztázott, hány magyar első osztály indul Nagyváradon. A 18 általános iskola közül kettőben már eldőlt, hogy összevont első osztály fog működni, négyben pedig még függőben van a dolog, mivel a beiratkozottak száma kisebb, mint a minimális, tizennyolcas osztálylétszám. A 10-es és 18-as iskola esetében lehet, hogy megadják az engedélyt a létszám alatti osztály beindításához, hiszen eddig 13, illetve 12 gyermeket írattak be. Három évvel ezelőtt kezdett érződni a magyarság létszámának csökkenése Beszterce-Naszód megyében. Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, többek között azért is szüntették meg az V-VIII. osztályokat azokon a településeken, ahol a létszám csupán 20 körül van, mert szeretnék, hogy szakképesített pedagógusok tanítsák a gyerekeket. Hargita megyében ősztől Székelydályán, Hargitafürdőn és Marosfőn szüntetik meg a magyar tannyelvű, illetve Csicsóban a román tannyelvű V-VIII. osztályokat. A gyerekeket kisbusszal fogják közeli, jobban ellátott és szakképzett személyzettel rendelkező iskolákba szállítani. - Jobb volna kevesebb, de ütőképesebb tanárközösséggel rendelkező iskolákat fenntartani, állapította meg Murvai László tanügyminisztériumi igazgató. Az Oktatásügy Minisztérium asztalára az idén négy olyan kérés került, ahol a magyar tagozat megszüntetése ellen emeltek szót. A Beszterce-Naszód megyei Árpástón sikerült megszerezni a tanfelügyelőség beleegyezését, és a 24 magyar gyerekkel működő V-VIII. osztályt a tervek ellenére nem szüntetik meg. Hasonló a helyzet a Fehér megyei Becében is, ahol a 18 magyar gimnazista nem vállalta a Magyarlapádra történő ingázást. A nagyszebeni Octavian Goga Gimnázium magyar tagozatán összesen 34 diák jár a IX-XII. osztályba, a megyei tanfelügyelő ígéretet tett rá, hogy egyelőre nem számolják fel a kis létszámú osztályokat. A Szilágy megyei Ilosva és Magyarboroszló iskoláinak ügyében jelenleg folynak az egyeztetések. /L. J.: Egyre kevesebb az iskolakezdő diák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./2002. szeptember 16.
Szept. 15-én tizenkettedik alkalommal szervezték meg Bogdándon a Nemzetiségek Néptánctalálkozóját. A fellépő együttesek látványos produkciói közül nehéz lenne kiemelni a legjobbat, hiszen a bélteki fúvószenekar nyitánya után egyaránt elkápráztatták a nézőket a bogdándi Rozsmalint együttes, a mezőségi Ördöngösfüzesről érkezett csoport éneke és tánca, a széri asszonykórus, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium táncosai és a nagykárolyi Rekettye együttes. /b.i.: Néptáncfesztivál Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 16./2002. október 30.
Kónya László, a Szatmár megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese arról tájékoztatott, hogy a múlt évi 89-cel szemben mindössze 76 magyar első osztály indult a megyében, 1464 gyermekkel szemben idén 1381 elsős. Hozzá kell tenni, hogy a szülők jelentős része nem anyanyelvén taníttatja gyermekét. A városon drasztikusan csökken a gyermekek száma, ugyanakkor egyes falvakban növekszik. Szatmárnémetiben az 1-es, 3-as és 20-as általános iskolában létszámhiány miatt az őszön először nem indulhatott magyar első osztály, ugyanakkor Krasznamihályfalván először jött össze két első osztályra való gyermek, miként az is, hogy Magyarcsaholyban, Szamosdarán, Szérben a tavalyi 6, 12, 11 tanulóval szemben idén 11, 17, 14 tanuló van az első osztályban. Idén is 22 magyar IX. osztály indulhatott, mint a múlt esztendőben, a diákok száma azonban több, 563-mal szemben 608, ami közel két osztályra való plusz tanulót jelent. Azonban a nagy hagyományú faipari szaklíceumban létszámhiány miatt nem indulhatott magyar osztály. A szakiskolai tagozatokon a tavalyi 280-nal szemben csak 167 fiatal jelentkezett magyar osztályokba, az inasiskolákban a tavalyi 7-tel szemben csak négy magyar osztály indulhatott. Nemcsak a magyar osztályok száma csökkent ilyen drasztikusan, hanem a román osztályoké is. Egyre nagyobb a szegénység. Az 1582 magyar nyolcadikosból 873 tanul tovább magyar kilencedikben, megközelítőleg 200 román osztályokban, úgy 500 pedig sehol. Sok szülő még az ingázást sem tudja fizetni gyermekének. Megyei viszonylatban az általános iskolát végzett fiatalok egyharmada nem tanul tovább, falun ez az arány sokkal nagyobb, megközelíti az 50%-ot, esetenként még nagyobb is. Bizonyos változást jelentene, ha több inasosztályt kihelyeznének olyan községekbe, ahol több fiatal végzi a nyolcadikat. /Sike Lajos: A VIII. osztályt végzett falusi fiatalok közel fele nem tanul tovább. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
lapozás: 1-6