udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
124
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-124
Helymutató:
Tasnád
1991. július 10.
Tasnádon nemrég megalakult Bíró Lajos Ökológiai Társaság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ 1991. október 2.
Tasnádon nemrég lezajlott a Bíró Lajos emlékünnepség, melynek keretében emléktáblát lepleztek le. Bíró Lajos /1856-1931/ kiváló természettudós, etnográfus volt, hat éven át végzett gyűjtőmunkát Új Guineában, a pápuák között. Az ünnepségen jelen volt Tőkés László és Tempfli József püspök, a szervezésében részt vett a Bíró Lajos Társaság is. A fő szervező Benedek Zoltán nagykárolyi tanár, aki évtizedek óta kutatja Bíró Lajos hagyatékát. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./1992. október 21.
Okt. 5-én a Szatmár megyei tanfelügyelőség levélben értesítette az újtasnádi óvodát, hogy okt. 1-jétől megszünteti, mivel "nem felel meg a 461/1991-es előírásoknak", azaz nincs elég gyermek. Mindez válasz az Újtasnádon megfogalmazott kérvényre, hogy a helyi óvoda magyar nyelvű legyen. A tíz gyermekből ugyanis kilenc magyar, a tizedik félig az, szülei támogatják a magyar óvoda igényét. Az elutasítás miatt a szülők a minisztériumhoz fordultak, olvasható Sike Lajos tudósításában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./1993. július 29.
Tasnád város RMDSZ-szervezete a szatmárnémeti Kölcsey Körrel közösen zarándoklatot hirdet Kölcsey Ferenc szülőfalujába, Sződemeterre a költő születésnapja alkalmából. Aug. 7-én Sződemeteren kezdődik az emlékezés, aug. 8-án Szatmárnémetiben a Láncos templomban lesz az ünnepség. /(Muzsnay Árpád): Kölcsey-megemlékezések Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./1996. február 19.
Tasnádon megalakult a Vass Márton Anyanyelvápoló Kör. Célkitűzései között szerepel az anyanyelvápoláson kívül a néphagyományok gyűjtése és anyanyelvi tábor szervezése is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ 1996. április 6.
Demeter János Zsilava odúiban című, börtönéveire emlékező írását Demeter Zayzon Mária tette közzé. Az első rész az embertelen börtönkörülményeket írta le, a zárkában, Venczel Józseftől tudta meg, hogy testvére, Demeter Béla 1951. dec. 8-án a börtönben meghalt. Demeter Bélát a magyar kormány kiadta Romániának, hogy ott vizsgálják: Demeter Béla a párizsi magyar békedelegáció tagjaként kitől milyen adatot kapott Erdélyből. Demeter József Venczel Józsefnek a cellában köszönetet mondott korrekt viselkedéséért, ahogy a kihallgatásokon helytállt. A zsúfolt cellában többen a cementpadlón nyúltak el, alig lehetett mozogni. Néhányan az ágy alá feküdtek. A cellában voltak néhányan az ún. "tasnádi csoport"-hoz tartozók is. Perük fővádlottja egy Kónya nevű ifjú volt, akinek kezdeményezésére aláírtak egy nyilatkozatot: belépnek egy demokratikus nemzetközi ifjúsági szervezetbe. Tevékenységet nem fejtettek ki, mégis letartóztatták őket. Csőgör elmondta, egy ideig olyan cellában is volt, ahol 160-an voltak. A börtöncellában közölték velük az ítéletet, miután már negyedik éve voltak rabok: Jordáky Lajos 12 évi kényszermunka, Demeter János 10 év, Balogh Edgár 7 év, Csőgör Lajos 5 év. Balogh Edgár most már reálisabban látta a helyzetet. "Valószínűleg addig titokban remélte, hogy menekül s az ügye elválik a mienktől. Mintha az lett volna az érzése, hogy ő csak formailag szerepel a vádlottak padján és csupán a per sikere érdekében. Mihelyt elítélnek bennünket, az ő szerepe véget ér, s majd megtalálják a formát a hazaengedésére." - emlékezett Demeter János. A börtönben Jordáky Lajos elmesélte, hogy a letartóztatását megelőző hónapokban gyakran meglátogatta őt Bányai László és barátságosan elbeszélgetve bizalmasan érdeklődött különböző történetek és személyek felől. Közvetlenül letartóztatása előtt magához hívatta Csordás Sári, aki a pártközpont káderosztályán dolgozott és azt kérte, minden általa ismert aktivistáról írjon le minden rosszat, amit csak hallott az illetőről. Jordáky kb. 120 oldalt írt össze, ezután letartóztatták. Csőgör Lajost 1949 ősszén tartóztatták le fantasztikus vádakat tálaltak elé: Erdélyben nagy összeesküvést lepleztek le, és azt kérték, segítsen ennek felgöngyölítésében. A kihallgatók szerint minden szál Márton Áron püspökhöz vezetett, tőle ágaztak el a különböző összeesküvő vonalak: a Magyar Népi Szövetség, az EMGE, a Hangya Szövetkezet és a Bolyai Tudományegyetem. Õt az egyetemi vonal élére állították, ebben szerepelt Demeter János is. Csőgör elképesztőnek találta a vádat és ellenállt. De meddig lehetett ellenállni? Százharmincöt órán át tartották fönt egyfolytában, álmatlanul, éjjel, nappal. Az utolsó napokban összeroppant. Akkor végleg megtört, amikor megfenyegették, behozzák a feleségét. Ezután aláírt mindent, még egy olyan nyilatkozatot is, hogy pénzt fogadott el Magyarországtól az erdélyi reakció finanszírozására, s arra, hogy az egyetemet a reakció fellegvárává tegye. 1949-ben, Rajk László letartóztatása után Balogh Edgárt felhívatták Bukarestbe, a Magyar Népi Szövetség központjába, és közölték vele, a párt utasítására ki kell nyomozni a Rajk-ügy erdélyi szálait. Balog Edgár akkor Rávi Ilussal, Juhásszal és Bányai Lászlóval tárgyalt. Balogh Edgár ezért kérdőíveket osztott szét a magyar közélet kommunista vezetői között, saját tevékenységükről kérve beszámolót. Ezután őt is letartóztatták. /Demeter János: Zsilava odúiban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31., 2. folytatás: ápr. 6-7, mindkét alkalommal a lap Szabad szombat mellékletében/ A Romániai Magyar Szó nem jelezte, hogy az emlékirat-részletet a budapesti Honismeret folyóiratból vette át, ott közölte eredetileg Demeter János lánya, Demeter Zayzon Mária. A Honismeret rövid életrajzi összefoglalót is adott: Demeter János /Kerlés, 1908. júl. 6. - Budapest, 1988. júl. 6./ kolozsvári jogtudós a kolozsvári Ellenzék belső munkatársa volt, alapító tagja az Erdélyi Fiatalok folyóiratnak, majd 1932-ben elindította a Falvak Népét, amely betiltásáig, csak egy fél évig létezett. Testvérével, Demeter Bélával együtt szerepe volt abban, hogy Kolozsvár nem vált utcai harcok színterévé. Demeter János vezető szerepet játszott a Magyar Népi Szövetségben, emellett a Bolyai Tudományegyetem professzora volt. Hamis vádak alapján Demeter Jánost 1952. aug. 30-án bebörtönözték, 1955 májusában engedték ki a börtönből. Ezután Demeter János a kolozsvári egyetem professzoraként működött, az egyetem prorektora volt és országgyűlési képviselő. Önéletírása Századunk sodrában /Kriterion, 1975/ címen jelent meg. Jogtörténeti munkája feldolgozta az 1944-1948-as időszak forrásait: A nemzetiségek egyenjogúsításának útján /Joó Rudolf beszélgetése Demeter Jánossal, Kossuth Kiadó, Budapest, 1983./ - Kiadásra vár többszáz oldalas börtönnaplója és a nemzetiségek kollektív jogairól írt tanulmánya. A Honismeretben szerepelnek - lábjegyzetben - Venczel József és Demeter Béla életrajzi adatai is. Venczel József /Csíkszereda, 1913-Kolozsvár, 1972/ 1950. febr. 17-től 1961. jan. 11-éig volt börtönben. Szabadulása után kisegítő munkákat végzett, majd 1969-től újra visszakerülhetett az egyetemre. Demeter Béla /Somkerék, 1910- Vacaresti börtön, 1952/ 1930-1933 között az Erdélyi Fiatalok Faluszemináriumának elnöke, 1936-1944 között az Esti Lapok /Kolozsvár/ főszerkesztője. 1946-ban Tildy Zoltán köztársasági elnök erdélyi szakértőjeként részt vett a magyar kormány békeelőkészítő tevékenységében, a párizsi értekezleten a román és kisebbségi kérdés referenseként a magyar békedelegáció tagja. 1951-ben az ÁVH letartóztatta és kiadta a román hatóságoknak. /Zsilava odúiban. Részletek Demeter János börtönnaplójából. = Honismeret (Budapest), 1. sz./1996. július 14.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, valamint a tasnádi Vas Márton Anyanyelvápoló Kör júl. 15-20 között partiumi anyanyelvápoló jutalomtábort szervez a Nagykároly melletti Gencsen. A falu református lelkészét, Bátori Gyulát jó szervezőnek ismerik. Vas Zoltán orvos, a tasnádi kör elnöke szervezői munkája is hozzájárult ahhoz, hogy 45 gyermek és 15 kísérő érkezhessen a táborba. A tanulók az Aranka György nyelvművelő verseny helyezettjei. A tanulók magyarországi /Deme László, Kerekes Barnabás, stb./ és hazai /Bura László, Kónya László, Zsigmond Győző és Tapodi Zsuzsa/ előadásait hallhatják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./1998. január 13.
Jan. 14-én kezdődik Szatmárnémetiben, az RMDSZ székházában, a Szent István Körben az 1848-as szabadságharcról szóló előadássorozat. Erdei Líviusz történelemtanár lesz az előadó. Az előadást Tasnádon megismétlik. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 13./1998. június 29.
Királydaróc Szatmárnémeti és Tasnád között fekvő falu, az 1992-es népszámlálás szerint 1083 lakosa volt, nemzetiségi megoszlásuk: 548 román, 372 magyar, 90 /magyar anyanyelvű/ cigány és 65 /magyar anyanyelvű/ magát svábnak valló ember. Mind a magyar, mind a román elemi iskola két tanerős, az óvodának magyar és román tagozata van. Királydaróc legmagasabb lélekszámát 1917-ben érte el, akkor háromezren éltek a faluban, közülük kétezren magyarok voltak. A faluról szól Mándi Szabó Miklós református lelkész könyve: A királydaróci református egyház története /Debrecen, 1917/. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 29./1999. június 25.
A IX. osztályosok hétvégén lezajlott felvételi vizsgáján nagyon kevés olyan jelentkező volt, aki valamelyik Szatmár megyei szakközépiskolában szeretett volna továbbtanulni. Az iskolaigazgatók a 7-es számú Élelmiszeripari Líceumban, jún. 26-án kezdődő átirányítástól várják legkorábban a magyar nyelvű osztályok beindításához szükséges, legalább 16 fős létszám elérését. - A Kölcsey Ferenc Kollégiumban /Szatmárnémeti/ 241-en felvételiztek a 150 meghirdetett helyre, így innen várhatóan 91 tanuló fog megjelenni az átirányításon. A Hám János Katolikus Iskolaközpont /Szatmárnémeti/ matematika-fizika osztálya 25 helyére végül a vizsgák után 24 jutott be. A teológia szak 25 helyére pedig 23 tanuló. A Református Gimnáziumban /Szatmárnémeti/ teológiára 18, filológiára 13, kémia-biológiára pedig 17 diák iratkozott be. A Zene- és Képzőművészeti Líceumban /Szatmárnémeti/ egy - 22 fős -, magyar nyelvű osztály indul. A Tasnádi Iskolaközpont egyetlen magyar nyelvű osztályába 24 bejutott. Az autószerelő-iskolába viszont nem volt magyar jelentkező. Ugyancsak nem volt magyar jelentkező a Sárközújlaki Mezőgazdasági Líceumban sem. Az Erdődi Líceumban meghirdetett 25 helyre összesen két magyar gyermek jelentkezett, ugyanennyien voltak a Nagykárolyi Agráripari Iskolaközpontban. Ugyanilyen rossz a magyar nyelvű szakoktatás helyzete a Nagykárolyban, a Iuliu Maniu Iskolaközpontban: a 25 meghirdetett helyre 11 diák iratkozott be, míg a készruhagyártó képzésben 3 tanuló szeretett volna részt venni. Más iskolákban is ilyen rossz volt a helyzet. /Veszélyben a magyar nyelvű szakközépiskolai osztályok indulása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 25./1999. augusztus 5.
Sződemeteren aug. 6-án Kölcsey-ünnepséget szervez a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, a tasnádi és a szilágypéri RMDSZ, valamint az EMKE. Köszöntőt mond Varga Sándor sződemeteri református lelkipásztor és Muzsnay Árpád, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör elnöke. Beszédet mondanak: Bosák Nándor debreceni római katolikus püspök, Hamar Péter, a fehérgyarmati Kölcsey Társaság titkára, Kötő József oktatásügyi államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke, Mészáros István miskolci református püspök, Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa, Tabajdi Csaba magyarországi országgyűlési képviselő, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Vulturescu George, Szatmár megye művelődésügyi főtanácsosa. Ez alkalommal két évfordulóra emlékezik a sződemeteri református magyar közösség: idén tizedik alkalommal emlékezhetnek templomukban Kölcsey Ferencre születésnapján, és öt éve avatták fel a cinteremben elhelyezett Kölcsey-szobrot, Kő Pál művét. /Gáspár Attila: Augusztus 6-án Kölcsey-ünnepség Sződemeteren. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./ Sződemeteren a magyarul még jól-rosszul beszélők száma nem éri el a negyvenet. - A helybeli görög katolikus lelkész plébániáján, a hajdani nemesi úrilakon 1890-ben elhelyezett emléktábla hirdeti, hogy itt született Kölcsey Ferenc. Két évtizede felső parancsra le kellett volna szedni a feliratot, de az akkor még ortodox hitű sződemeteriek nem engedelmeskedtek a pártutasításnak: bevakolva mentették meg a márványtáblát. 1989 után, az első szabad évforduló nyomán a kúria külső falára helyezett kétnyelvű emléktábla eltűnt, s a másodikat is leverték ismeretlen tettesek, de a lelkész biztosította a szülőházban tisztelgőket arról, hogy a Kölcsey emlékét megörökítő felirat rövidesen a helyére kerül, méghozzá véglegesen. /Szilágyi Aladár: A tizedik Kölcsey-ünnep Sződemeteren. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 9./1999. szeptember 4.
Az Önkormányzati Hírlevél 13. számában Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felvetette a kérdést, hogy kedvez-e a magyarságnak helyi közigazgatásról szóló törvényt módosító, szenátus által elfogadott változata, miszerint az következő helyi választások alkalmával átlagban 40 százalékkal csökkentik a helyi tanácsosok számát. Czédly József a választási adatokat ismertette. Erdély 118 városában az 1992 évi népszámlálás adatai alapján 864.401 magyar élt, ez a romániai magyarság többsége, számszerint 53,22 %-a. Ezekben a városokban az 1996-os helyi választások alkalmával 2322 városi tanácsost választottak meg, ebből 463 képviseli az RMDSZ-t, illetve független magyar tanácsos, ami a tanácsosok összlétszámának 19,94 %-a. Amennyiben a jövő évi helyi választások alkalmával csökkentik a tanácsosok létszámát, akkor a 118 városnak csak 1396 tanácsosa lesz, ami a jelenleginek 60,1 százaléka. Feltételezve, hogy a városok lakóinak nemzetiségi összetétele lényegében nem változott, a magyar nemzetiségű lakosok az átlagnak megfelelő arányban vesznek majd részt a választásokon és az RMDSZ-re, illetve magyar jelöltekre szavaznak, akkor az erdélyi városoknak 279 magyar tanácsosa lesz, tehát 184-gyel kevesebb, mint jelenleg, de megtartva a mostani kb. 20 százalékos arányszámot. Az adatok további elemzéséből kitűnik: 1) 1996-ban a 118 városi tanácsból 12-ben volt több mint kétharmados RMDSZ-többség (Tusnádfürdő, Kovászna, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szováta, Borszék, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Érmihályfalva és Szentkeresztbánya). Az új tanácsosi létszám bevezetésével 1 városi tanácsban (Kovászna) az RMDSZ elvesztené a kétharmados többséget. 2) 1996-tól kétharmadnál kevesebb, de több mint 50 százalékos RMDSZ-többség van 4 városban (Nagykároly, Szilágycseh, Nagyszalonta, Marosvásárhely). Ezen a helyzeten a leszállított tanácsosi létszám nem változtatna, viszont ebbe a kategóriába kerülne Kovászna városa is. 3) Az 1996. évi választások alapján 3 városban a választott testület több mint egyharmada, de kevesebb, mint fele RMDSZ-tanácsos (Margitta, Szatmár, Tasnád). Az új tanácsosi létszám még három városban biztosíthat az RMDSZ-nek több mint egyharmados képviseletet (Kiskapus, Bánffyhunyad, Kürtös).4) Ugyancsak az 1996. évi helyi választások eredményeként további 74 városi tanácsban van legalább 1 RMDSZ-tanácsos, míg 25 városi testületben nincs RMDSZ-képviselet. - A tanácsosok létszámának tervezett csökkentése még 15 városi tanácsban szüntetné meg az RMDSZ jelenlétét, éspedig azon helységekben, ahol a magyarság arányszáma az összlakosságnak kevesebb, mint 9-10 százaléka a kisebb, és 5-6 százaléka a nagyobb városokban. - Megjegyezhető, hogy a készülő törvénytervezet alapján, mivel a magyarság aránya több mint 20 százalék, 35 városban lehető lesz a magyar nyelv használata a helyi közigazgatásban. Ezek a városok az 1., 2. és 3-as pontokban feltüntetetteken kívül: Élesd, Felsőbánya, Balánbánya, Kisjenő, Kolozsvár, Detta, Marosludas, Nagyvárad, Kőhalom, Szecseleváros, Szilágysomlyó, Dicsőszentmárton, Maroshévíz és Zilah. /Czédly József: Helyi választások - hogyan? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./1999. november 4.
Tasnádon a közeljövőben mellszobrot állítanak a város nagy szülöttének, Bíró Lajosnak. és dr. Coriolan Sternek. A Bíró Lajos?mellszobrot Nagy Lajos Imre magyarországi szobrászművész készíti el. A szobor felavatására az előzetes terv szerint 2000 áprilisában kerül sor. /Tasnád. Szobor Bíró Lajosnak és dr. Coriolan Sternek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 5./1999. december 8.
A Tasnádi Újság, a városi RMDSZ kiadásában lévő független közéleti lap 11. számának megjelenését a november 20-i Ady emlékünnepségre időzítették. Az újságban a deportáltakra emlékeztek, hírt adtak a debreceni Ady Endre nyári akadémia orvosi továbbképző tanfolyamáról is. /Újabb lapszám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./1997. április 3.
Tempfli József nagyváradi katolikus püspök ápr. 3-án megáldotta a Tasnádon létrehozott Dürnstein Egészségügyi Központot. Az új Caritas létesítmény nevében szereplő osztrák helységnév jelzi, hogy ez a kis település hozzájárulása tette lehetővé, hogy létrejöjjön ez az új központ, ahol magánpatika van, mentőautó, szakorvosi rendelő. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 4./1997. április 16.
Megjelent a Tasnádi Újság /az RMDSZ havilapja/ második száma. A kiadvány folytatja az első számban megkezdett helytörténeti sorozatot, Bíró Lajos után Keresztesi Sámuel iparművész munkásságát mutatja be. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 16./.1997. május 26.
Tasnádon márciustól megjelenik a Tasnádi Újság, áprilistól pedig Érmihályfalván lát napvilágot egy új helyi lap, az Érmihályfalvi Figyelő, alcíme: független közéleti lap, az Érmellék Társaság támogatásával a székelyhídi Ritmic Kft. adja ki. Ezzel Érmihályfalván s múlt század végén megjelent Érmelléki Közlöny hagyományait élesztik újjá. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 26./1997. június 28.
Jún. 28-án ünnepélyesen felavatták Tasnádon a Caritas katolikus segélyszervezet új létesítményét, a németországi anyagi támogatással létrejött szociális központot. Dr. Czier Tibor, tasnádi Caritas-szervezet igazgatója emlékeztetett arra, hogy tavasszal felavatták az új orvosi rendelőt. Idős betegeket vizsgálják, az emeleti részen pedig az utcára került, jobbára szülői felügyelet nélküli gyermekeknek biztosítanak hasznos elfoglaltságot. Az építkezés tovább folyik, segélykonyhát is szeretnének kialakítani. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 30./2000. január 5.
Tasnádon a Caritas szervezet Teleházat fog működtetni. A Kárpátok Eurorégió Fejlesztési Alaptól megnyert pályázatból biztosítják az irodai felszerelést, valamint a beindításhoz szükséges dolgokat. Szolgáltatásai a következő lehetőségeket biztosítják: ügyintézési segítségnyújtás, elektronikus levelezés a polgárok számára, internet-elérési lehetőség, közhasznú tájékoztatás, helyi hirdetés, hírközpont, irodai szolgáltatás, számítógépes munkák elvégzése, civil szervezetek kiszolgálása, különböző oktatási, képzési, kulturális programok szervezése. /Teleház Tasnádon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./2000. október 2.
A Nagykároly környéki magyar tanítók tanácskoztak szept. 18-án. Gábor Zsuzsanna szakfelügyelő beszámolt a tanítói közösség munkájának pozitív és negatív oldalairól. Pozitívum: segédfüzeteket készítettek a félévet záró felmérő időszakra, ugyanakkor munkafüzeteket jelentettek meg az új tanévre. Az elmúlt tanévben 372 magyar tanító dolgozott Szatmár megyében, melyből 102 szakképesítés nélkül. Számos anyanyelvű osztály megszűnt Szatmárnémetiben, Tasnádon és egyes falvakban, a tanulóhiány miatt. A román tagozaton sok a magyar gyerek, és évente sokan távoznak az anyaországba. /Tordai József-Jenő: Egy tanügyi tanácskozás margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./2000. október 31.
Okt. 30-án felavatták Tasnádon az RMDSZ-szervezet új székházát, melyen jelen voltak az RMDSZ szenátor- és képviselőjelöltjei, továbbá Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke, Riedl Rudolf prefektus és Szabó István, a Megyei Tanács elnöke. Csizek Tibor, a tasnádi RMDSZ-szervezet elnöke megköszönte Véron András helybeli vállalkozónak, a Wimob Rt. vezérigazgatójának az önzetlen anyagi támogatást. A régi RMDSZ-székhelyet pedig a helybeli MADISZ használhatja a jövőben. /Tasnád: Új RMDSZ-székházat avattak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./2000. november 7.
Megjelent Benedek Zoltán nagykárolyi író legújabb könyve Nagykároly kultúrtörténete /Euro Print Kiadó, Szatmárnémeti/ címmel. A 160 oldalas könyv borítólapját a tasnádi Vass Csaba grafikusművész tervezte. E kötet az Otthonom Szatmár megye című könyvsorozatban látott napvilágot. /Új könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./2000. november 16.
Tasnád és Magyarcsaholy után Kaplonyban nyílt meg a harmadik teleház. Az ünnepség szentmisével kezdődött. Dr. Héjja Botond, a szatmárnémeti CREST (Nonprofit Szervezetek Forrás központja) ügyvezető igazgatója a teleház egyik létrehozója. A szatmárnémeti CREST a jövőben 14 teleházat nyit meg Szatmár, Máramaros, Bihar és Szilágy megyében. Legközelebb december 3-án a mezőpetri teleházat adják át. A kaplonyi teleházat egy francia szervezet segítette. /Sike Lajos: Teleházavató Kaplonyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./2000. november 17.
Nov. 16-án Nagykárolyban felavatták a szatmári (belső) vámiroda nagykárolyi kirendeltségét. Bekő Tamás polgármester mondott beszédet. A kirendeltséget Kovács Jenő volt polgármester kezdeményezte. A tervet az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselői, illetve szenátorai támogatták. Nagykároly és Tasnád város, valamint az övezetbe tartozó települések számára ez pozitív esemény. Ezáltal a vidéken a járművek mentesülnek a Szatmár-Nagykároly út oda-vissza való megtételétől. A jövőben ez a kirendeltség független vámirodává válhat. /Boros Ernő: Tegnap Nagykárolyban belső vámot avattak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 17./2000. december 12.
Dec. 2-án Bihar községben rendeztek civil akadémiát Teleház - lehetőségek, feltételek és nehézségek Romániában címmel. A teleházak képviselőinek és egyéb szervezetek vezetőinek tapasztalatcseréje zajlott. A teleházmozgalom Romániában több mint egyéves múltú: 1999. július 21-én nyílt meg Székelyudvarhelyen az első teleház, idén március 25-én pedig Tasnádon megalakult az országos szövetség is. A teleház kapcsolat a modern információs társadalom és a település polgárai között. Fontos, hogy megőrizze függetlenségét az egyháztól és a politikától - figyelmeztetett Tóga István, a Romániai Teleházak Szövetségének elnöke -, de együttműködhet a helyi elöljárósággal az adott település fellendítése érdekében. Teleház működik Székelyudavrhelyen, Tasnádon, Érmihályfalván és /dec. 1-jétől/ Szalacson. A mostani megbeszélésen megjelentek a Temes megyei csákovai és újszentesi román teleházak munkatársai is. /P. L. Zs.: Ötletbörze teleházasoknak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./2000. december 28.
Ismeretlenek újból bemázolják a két vagy háromnyelvű helységnévtáblákat, Tasnád Zilah felőli bejáratánál és Érszakácsiban. Ezen kívül a vidéken szinte minden táblára felragasztották Iliescu választási képét. Ákos községben, annak ellenére, hogy magyar a polgármester, már két éve leverték a helység magyar feliratát. /Helységnévtáblák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./2000. február 4.
Febr. 3-án Tasnádon a Teleház megnyitását sajtóértekezleten jelentették be. A Kárpátok Eurorégió Fejlesztési Alap 5000 amerikai dollár támogatást adott a létrehozásához. A teleház a kis településeken élők számára jelenthet esélyegyenlőséget a nagyvárosok lakóival. A világ országai közül az Egyesült Államokban 260, Nagy-Britanniában 173, Magyarországon 144 teleházat tartanak nyilván. Romániában a tasnádi a második. /Teleházavató Tasnádon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). febr. 7./2000. február 5.
Magyarországon már régóta hatékonyan működik a világszerte elterjedt Teleház mozgalom. Ehhez szeretne csatlakozni két Bihar megyei település, Szalacs és Bihar is. A két falu küldöttsége néhány hete Hajdúbagosra látogatott tapasztalatokat gyűjteni, február 4-én pedig ők fogadtak magyarországi vendégeket. Múlt pénteken Biharra és Szalacsra látogatott a Magyar Teleház Szövetség elnöke, Kovács Győző. A szilágysági Tasnádról érkezett, ahol febr. 3-án felavatták Románia második civil információs központját (az első Székelyudvarhelyen működik). A Kárpátok Eurorégió Alapítvány anyagiakkal segíti a romániai Teleházak megalakulását. - A Teleház pályázatokon nyert pénzekből fejleszti a közösségi, a gazdasági, a művelődési életet, a szabadidős tevékenységeket. Az Amerikai Egyesült Államoké a vezető hely e téren, Nagy-Britannia a második, Magyarország pedig a harmadik, ezért támogathatja Teleházak alakulását a régió országaiban. A romániai szövetséget március 17-én hozzák létre. /Balla Tünde: Teleházakat Biharban is! = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 5./2000. február 28.
Székelyudvarhelyet és Tasnádot követően Tordaszentlászló az első kisebb község Erdélyben, ahol teleház nyílt. Kompromisszumos megoldásként a teleház a tordaszentlászlói kultúrotthonban, a hatvanas évek óta létező és egyre bővülő falumúzeum helyén működik, így az értékes gyűjtemény a jövőben a művelődési otthonban kapna helyet. A Soros Alapítvány tízezer dolláros támogatásából egy pentiumot, lézernyomtatót, telefaxot, telefont, fénymásolót sikerült beszerezni, internet-kapcsolatot létrehozni. A helybeliek emellett angol nyelvtanfolyamon és számítógép-kezelői tanfolyamon vehetnek részt, tájékoztatott Boldizsár Zeyk Zoltán, a Thamó Gyula Művelődési Egyesület elnöke. /Kerekes Edit: A harmadik évezred fonója. Teleházat avattak Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2000. június 21.
Megjelent Szabó Zoltán Ablakok Erdélyre /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve, a Bibliotheca Transsylvanica sorozatának legújabb kötete. A szerző. Szabó Zoltán (1912-1984) író, újságíró, szociográfus, szerkesztő. Első könyvei A tardi helyzet és a Cifra nyomorúság a két világháború közötti falukutató mozgalom alapmunkáivá váltak. Egyik legismertebb műve, a Szerelmes földrajz, lírai útirajz Magyarország helységeiről. A dr. Tasnádi Gábor által összeállított kötet, az Ablakok Erdélyre azokat az írásait tartalmazza, amelyek az anyaországtól elszakadt Erdély szellemiségével, személyiségeivel, valamint szellemi hagyományaival és örökségével kapcsolatosak. /Szabó Zoltán: Ablakok Erdélyre. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./