udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7
találat
lapozás: 1-7
Helymutató:
Temesköz
1999. május 18.
A temesvári református magyarság az Új Ezredév nevet adta tervezett templomának, egyházi központjának. Szekernyés János helytörténész visszatekintett a vidék reformátusainak múltjára. 1552-ben Temesvár török kézre került, de nem szakadt meg teljesen a protestáns hitélet. A törökök vallási szempontból türelmesek voltak, de a templomokat elvették. Temesközben tartották az első zsinatot, és a térségben választották 1549-ben Gönczi Máté személyében az első magyar protestáns püspököt is. 1867 után gyors fejlődésnek indult Temesvár, erős magyarosodási folyamat kezdődött. - Szekernyés János a temesvári református egyházközség történetének a megírásán dolgozik. /Út a templomépítésig. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 18./2000. október 13.
Kétnapos tudományos ülésszakot tartanak Temesváron okt. 13-14-én a helyi temesvári Bartók Béla Alapítvány (elnök Halász Ferenc tanár) és a Bartók Béla Elméleti Líceum (igazgató Erdei Ildikó) szervezésében az 1000 éves Magyarország története kezdeti korszakáról. A témák önmagukért beszélnek: Szent István király belpolitikája - előadó dr. Kristó Gyula /Szeged/ egyetemi tanár, Szent István király külpolitikája - előadó dr. Makk Ferenc /Szeged/, tanszékvezető egyetemi tanár, Temesvári és bánsági millenniumi ünnepségek a sajtó tükrében - előadó Miklósik Ilona, a Banat Múzeum muzeológusa, A tájegység történetírói az Árpád-kori Temesközről - előadó Szekernyés János helytörténész, A Bánság tájnévtörténete - előadó Vicze Károly, a Bartók Béla Líceum tanára. Okt. 14-én a Bartók Béla Líceumban történelmi-irodalmi vetélkedővel folytatódik a rendezvény, hazai és külföldi diákcsapatokkal: Szent László Gimnázium, Budapest, Árpád Vezér Gimnázium, Sárospatak, II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola, Munkács, Ady Endre Elméleti Líceum, Nagyvárad, Csiky Gergely Iskolacsoport, Arad, Orbán Balázs Líceum, Székelykeresztúr, Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár. /1000 éves Magyarország. Tudományos ülésszak - történelmi-irodalmi vetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./ Szekernyés János helytörténész beszélt a temesvári történetírók aranykoráról: a XIX. század végén a helyi Történész-Régész Egyesület számos történész-akadémikust adott Magyarországnak. Vicze Károly történelemtanár a tájegység nevének helyes használatáról kifejtette, hogy a történelem folyamán Temesköznek, Bánátnak és Bánságnak is neveztek, jelenleg Az utóbbi elnevezés használatos. - Dr. Makk Ferenc szegedi történész a lapnak adott nyilatkozatában leszögezte, hogy a Szegedi Egyetem (korábban József Attila Tudományegyetem) és a temesvári Nyugati Egyetem testvéregyetemek. A rendszerváltás után lehetőség adódott, hogy a kapcsolatokat a jogtudományra, bölcsésztudományra is kiterjesztették. A dáko-román kontinuitás elméletéről elmondta, hogy a "román kutatók álláspontja régóta kialakult, pártdogmává, majd állami tantéllé szilárdult." A magyar középkorászok döntő többsége elutasítja ezt az elméleteket, megalapozatlannak tartják. "A románság szerintünk a Balkán déli részén alakult ki, lassan húzódott föl északra, és Magyarországot tulajdonképpen a XII. század végén érték el. Minden, a román betelepedésre utaló adat Fogaras-Szeben vidékére irányul. Nem lehet véletlen, hogy az 1200-1241-es években egyszerre hat oklevélben jelennek meg a románok, addig egyetlen hiteles kútfő sem említi őket." - A jelenlevő történészek zsűritagokként vettek részt a Bartók Béla Líceumban tartott történelmi-irodalmi vetélkedőn. A hét csapat küzdelméből a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium középiskolás diákjai, kerültek ki győztesen. A második helyet a temesvári Bartók Béla Líceum csapata szerezte meg, "bronzérmes" lett a budapesti Szent László Gimnázium csapata. /Pataki Zoltán: "Ne bántsuk a román elvtársak érzékenységét..." Temesköz, Bánát vagy Bánság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./2000. december 28.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság Szatmártól és Szilágyságtól kezdve a Temesközig a legkülönbözőbb foglalkozású értelmiségieket tömöríti, és állandó feladatának tekinti ezen országrészek helytörténeti szempontból értékes műemlékeinek, emlékhelyeinek felkutatását, megörökítését, kevésbé ismert jeles személyiségeinek népszerűsítését. A Bizottság Partium néven folyóiratot jelentett meg, s az immár 15. számához érkezett Partiumi Füzetek a legjobb munkáknak nyújt publikációs lehetőséget. A partiumi és bánsági kastélyok, udvarházak, temetők, az Árpád-kori települések és templomok "feltérképezése″, a világháborús emlékművek lajstromba vétele mellett a Bizottság egyik témaköre az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ezen országrészekhez kapcsolódó eseményeinek a feldolgozása. A IV. sarmasági honismereti konferencián elhangzott előadásokat Dukrét Géza nagyváradi tanár kiegészített a pályázatra beérkezett "helytörténészkedő″ középiskolások legjobb dolgozataival. Így állt össze A szabadságharc zászlaja alatt című kötet, szerkesztője Dukrét Géza. - Borbély Gábor mutatta be Aradon Jancsó Árpád Rajtuk taposunk című "füzetét″, amely a Bánság útjairól közölt érdekes adatatokat. A Partiumi Füzetek legfrissebb, 15. száma: Kupán Árpád Mezőtelegdi Iskola története. A munka a magyar oktatás elsorvadásának históriája. /A szabadságharc zászlaja alatt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./2002. október 12.
A történelmi Temesköz egyetlen dunai kikötője volt Orsova, amely arról nevezetes, hogy 1849-ben, a lemondott és menekülő forradalmi kormány itt kelt át a folyón. Mielőtt azonban elhagyták volna a magyar haza földjét, biztonsági okokból elásták a magukkal vitt Szent Koronát. A Duna vizének felduzzasztásáig kápolna jelölte a helyet, ahová egykor a Szent István-i koronát rejtették az avatatlan szemek elől. A város közben kényszerűségből felköltözött a szomszédos domb lejtőjére, a hatalom Orsovát Mehedinti megyéhez csatolta. Azóta mostohagyerekként tengődik a számára idegen közegben. A gazdasági élet a mélypontra süllyedt, a fogyasztók testületileg lemondtak a központi fűtésről. Orsova az ország első városa, amelynek lakói egyöntetű akarattal mondanak le a szolgáltatásról, mert képtelenek a fűtés díját fizetni. /Orsova lemondott a fűtésről. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./2004. szeptember 25.
Temesközben Marosvár – a későbbi Csanád – székhellyel Szent István király 1030-ban alapított püspökséget, amelynek élére Gellértet, Imre herceg egykori nevelőjét nevezte ki. Szept. 24-én Nagycsanádon Roos Márton temesvári megyés püspök együtt celebrálta a szentmisét dr. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspökkel. Roos Márton kiemelte, hogy az idei Gellért-ünnepséggel kezdetét veszi az ősi csanádi egyházmegye jubileumi éve, és a 975. évforduló a három utód-egyházmegye – a temesvári, a szeged-csanádi és a nagybecskereki – közös ünnepe lesz. /Sipos Enikő: Jubileumi év kezdődött. Szent Gellért ünnepe Nagycsanádon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./2005. december 6.
Mádl Ferenc volt magyar államfő és felesége, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és a nagyobbik ellenzéki párt parlamenti képviselője részt vett az egy évvel ezelőtti népszavazás évfordulója alkalmából a keresztény nemzeti felelősségért tartott könyörgésen Budapesten, a Németajkú Református Egyházközösség belvárosi templomában december 5-én. Bölcskei Gusztáv református püspök beszédében arról elmélkedett, hogy egy évvel ezelőtt talán azért történt mindez így, hogy ,,gyakoroljuk sok-sok keresztény embertársunkkal a folytonosság művészetét, hogy meghirdessük, hogy a mi számunkra nem egyszerűen egyszeri fellángolás volt”. Hangsúlyozta, hogy azóta is feladat a segítségnyújtás és felelősségvállalás gyakorlatát folytatni, legyen szó az árvízről a Temesközben, a Székelyföldön, vagy arról, hogy erdélyi diákok tanulmányait kell támogatni. Bábel Balázs kalocsai katolikus érsek azt hangsúlyozta, hogy ez a nap nemcsak a bűnbánat napja, hanem a vigasztalódásé és a könyörgésé is. Az istentiszteleten Szovátáról érkezett gyerekek kórusa énekelt. /A keresztény nemzeti felelősségért könyörögtek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./2006. április 6.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács együttérzését és szolidaritását fejezi ki mindazokkal, akiket a magyarországi árvizek miatt kár és szenvedés ért. Megköszönve magyarországi testvéreinknek a temesközi és a székelyföldi árvizek kapcsán nyújtott segítséget, most úgy érezzük: rajtunk a sor. Arra kérjük tehát az erdélyieket, hogy lehetőségük szerint segítsenek a bajbajutottakon – olvasható Tőkés László, az EMNT elnöke által aláírt közleményben. /Felhívás a magyarországi árvízkárosultak megsegítésére. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 6./
lapozás: 1-7