udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 13 találat lapozás: 1-13

Helymutató: Berettyószéplak

1997. június 16.

Az 1970-es árvízhez hasonló volt az a pusztítás Szilágy megyében, amit a felhőszakadás okozott. Szilágyballán és Szilágybaksán 75 családi házat és a gazdasági épületeket öntött el a hirtelen jött árvíz, a katonák Sarmaságon mentettek ki embereket és jószágot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./ Az esőzések miatt a Berettyó kilépett medréből és az árvíz Berettyószéplak környékén 12 halálos áldozatot követelt, húszan megsebesültek. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 16./

2000. február 5.

Berettyószéplakon febr. 3-án emlékeztek az RMDSZ megalakulásának 10. évfordulójára. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A Bibliából idézett "Ne félj és ne rettegj" a mai emberhez is szól - hangsúlyozta a püspök. Szükség van az igazság kimondására, hirdette: "Vállalni kell a szókimondást, a cselekedetet, a kockázatot. Nem szabad megalkudnunk, harcolni kell az igazunkért, nem szabad meghátrálni." Czirják János, az RMDSZ helyi elnöke ismertette tízéves tevékenységüket. Az 1990. január 2-án megalakult széplaki RMDSZ-szervezetbe mintegy 700-an iratkoztak be. Az akkori nagy lelkesedés mára alábbhagyott. Az emberekben nagy a csalódottság, a kiábrándultság. Lassan kiöregszik az az értelmiségi réteg, amelyik évekkel ezelőtt vállalta a helyi RMDSZ irányítását. "Nincs utánpótlás, hiszen az elmúlt mintegy tíz év alatt majd másfélszáz fiatal költözött külföldre." Tőkés László bejelentette, hogy az Egyházkerület Igazgatótanácsa a napokban eldöntötte: az egyházkerületben az óvodától az egyetemig megszervezik az oktatást - először Nagyváradon, Szatmárnémetiben és Zilahon, hiszen ezekben a városokban már működnek középiskolák, egyetemek. /Dérer Ferenc: Berettyószéplaki RMDSZ. Ne félj és ne rettegj! = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 5.

2001. március 6.

Márc. 5-én a Szamoson az árhullám elhagyta Dést, Máramaros megyében a Tisza és a Lápos folyók szintje növekedőben van. Kolozs megyében az áradások következtében 21 gazdaság, 1421 hektár szántóföld van víz alatt, 30 méter falat és egy szénaraktárt sodort magával az ár. A megyében a Szamos mintegy 120 kilométeres utat rongált meg. Az Aranyos áradása újabb ökológiai szennyeződést okozott. A Fehér megyei abrudbányai Bányakitermelő Vállalat ismét szennyezi az Aranyost. A folyó vastartalma a negyvenháromszorosára nőtt. A megengedettnél több a mangán- és a réztartalom is. A tordai Vízművek a szennyezés elterjedésének megelőzésére Sinfalva közelében négy kutat ismét bezáratott. /Nánó Csaba: Árvízeket okozott a hirtelen felmelegedés. Ismét szennyezett az Aranyos vize. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./ Bihar, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár és Suceava megyében negyven települést érintett az utóbbi napok esőzései miatt keletkezett áradás. Bihar megyében Biharkaba, Biharrósa, Magyarremete, Berettyószéplak, Robogány és Bihardobrosd községekben 55 háztartást öntött el a víz. Az előrejelzések további esőzést jósolnak. Az áramszolgáltatás is megsínylette a vihart: Borszeg, Almásfegyvernek, Alsótótfalu, Kozmaalmás, Szarkó, Nadántelek, Kővág, Berettyófarnos, Berettyócsohaj, Hegyközszentimre teljes egészében, Szalárd pedig részben áram nélkül maradt. Nagyváradon évről évre mind nagyobb gondot okoznak az eldugult csatornák. /Aszály után áradás. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./ Bihar, Beszterce, Máramaros és Suceava megyékben több mint 1.100 házat érintett, mintegy száz helységben az árvíz, ráadásul 1500 ha mezőgazdasági földterületet is elöntött a víz, utakat, hidakat rongált meg, megszakította az áramellátást. /Árvizek. = RMDSZ Sajtófigyelő, márc. 6. - 44. sz./

2001. április 2.

Szegeden tanácskozott nemrég a négy romániai és négy magyarországi határ menti megye együttműködését összehangoló vegyes bizottság. A PHARE-CBC-program keretében közös tervezetek kivitelezésére évente 5 millió eurót pályázhatnak meg a romániai és magyarországi határ menti megyék. Bihar megye 1,8 millió eurót kapott a Berettyó szabályozására és egy Berettyószéplakon építendő gyűjtőtóra. 1996-ban már kaptak 1,18 millió eurót folyószabályozásra, akkor a Körösökére. Idén Arad és Temes kap 2 millió eurót a Maros vízgyűjtő területének környezetvédelmére, és Temes megye 2,3 milliót regionális üzleti és gazdaságfejlesztési központ kiépítésére. /Albert Ferenc: Határ menti együttműködés. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

2001. július 27.

A berettyószéplaki Petrolsub kőolaj-finomító mintegy 400 dolgozója indult el júl. 25-én Magyarországra, hogy ott vállaljon munkát, miután saját munkahelyén - az üzem leállása miatt - már hónapok óta nem fizetnek bért. Az elkeseredett dolgozók gépkocsikkal indultak el a borsi határátkelő irányába. A konvojt Sárszeg falunál feltartóztatták a csendőrök. A tiltakozó munkások azért indultak Magyarországra, hogy ott magukat magyarnak vallva magyar igazolványt és ennek birtokában munkát kérjenek. Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette: Nem engedhető meg, hogy a nép fizessen azon tulajdonosok helyett, akik a nyomásgyakorlás más eszközét nem találván Magyarországra viszik a munkásokat, hogy ott magukat magyarnak vallva magyar igazolványt kérjenek. Ahogy az utolsó gépkocsi átlépi a határt, megkezdődik a gyár felszámolása, a dolgozók pedig Magyarországon maradhatnak. - Végül kilencórai várakozás után visszafordultak a berettyószéplaki tiltakozó olajmunkások, miután biztosították őket arról, hogy augusztus elsejétől újra indulhat a termelés üzemükben. /Már a románok is státusért akarnak folyamodni. A magyar igazolvány mint tiltakozási forma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2003. augusztus 11.

Immár nyolcadik alkalommal szervezték meg a Széplakok találkozóját. A rangos rendezvény házigazdája az idén a dedrádszéplaki református egyházközség volt. A vendéglátók mellett még három település - Küküllőszéplak, a Bihar megyei Berettyószéplak, valamint a magyarországi Fertőszéplak - képviselői találkoztak. /Nagy Annamária: Együtt a széplakok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

2003. augusztus 15.

A Bátos községhez tartozó Dedrádszéplak aug. 10-én nagyméretű rendezvénynek adott otthont: a határon belüli és túli Széplakok képviselői találkoztak. A magyar nép állandó vándorlásban van, szétszóródva a világ több mint 40 országában - hangzott el Uszkay Huba igehirdetésekor. A magyarországi Fertőszéplak négytagú küldöttsége először jár Dedrádszéplakon. Berettyószéplak 2000 lakosú, a legutóbbi népszámlálás szerint eggyel több a magyar, mint a román ajkú lakos. 30-40 évvel ezelőtt az összlakosság 90 százaléka magyar volt. Berettyószéplak Árpád-kori település. Küküllőszéplakon apadó a lélekszám, a temetések száma jóval magasabb a születésekénél, az átlagéletkor pedig 60 éven felüli. A dedrádszéplaki anyaegyházhoz három falu tartozik: Bátos, Vajola és Dedrád. A többi, fogyatkozó református gyülekezettel szemben itt gyarapodás történt, 1992-ben Bátoson 70 fő reformátust számláltak össze, most 114-en vannak. /Nagy Annamária: Széplak-találkozó - nyolcadszor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

2003. december 20.

Romániában a kormány aláírta a Bechtel amerikai céggel az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést. Az RMDSZ válasza: a magyarlakta területeket érintő sztráda megépítését a szövetségnek sikerült kilobbiznia. Valójában a jóval könnyebben keresztülvihető kérdésekben is bebizonyosodott (lásd: Szabadság-szobor, BBTE-s magyar karok), az RMDSZ-nek nincs ekkora befolyása a kormánypártnál, szögezte le Salamon Márton László, hanem gazdasági érdekek állnak a dolgok mögött. Benjamin Netanjahu izraeli pénzügyminiszter nem azért jött Bukarestbe, hogy hanukagyertyákat gyújtson meg. Netanjahu arról tárgyalt a román kormánytagokkal, hogy a megrendeléshiányban szenvedő izraeli cégek román vállalatok révén vegyenek részt az iraki újjáépítésben. /Salamon Márton László: Egy autópályaterv puzzle-darabjai. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./A kormány és az amerikai Bechtel International vállalat közötti, dec. 19-én aláírt szerződés értelmében 2004. júl. 4-én kezdődik és 2012-ben fejeződik be az Észak-Erdélyt átszelő autósztráda építése. A dokumentum minden idők legnagyobb romániai befektetéséről, mintegy 2,5 milliárd dolláros beruházásról szól. A munkálatok költségeit külföldi hitelekből fedezik, amelyek törlesztéséért a kormány vállalt kezességet. Az autópálya nyomvonala Brassó és Bors között halad majd el, és olyan nagyvárosokat érint, mint Marosvásárhely, Kolozsvár és Nagyvárad. A beruházás kivitelezéséhez a kormány összesen 2,8 milliárd euró külföldi hitelhez folyamodik. Tekintettel arra, hogy "az autópálya nemzetbiztonsági és stratégiai jelentőségű", a jogszabály "eltekint" attól, hogy közbeszerzés esetében több cégnek kell versengenie a munkálatok elvégzéséért. A kormány választása többek között azért eshetett a Bechtelre, mert a világ egyik vezető beruházásszervező és lebonyolító vállalatáról van szó, amelyik az egyik fővállalkozó Irak újjáépítésében. Az észak-erdélyi autópálya gondolata az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán került be a szövetség programjába a Reform Tömörülés platform javaslatára. Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnök román kollégájával, Adrian Nastaséval 2001. július 28-án Marosvásárhelyen folytatott megbeszélésén jelezte: ha a pálya Észak-Erdélyen halad át, Magyarország is beszáll a befektetés finanszírozásába. A Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-szakasz kivitelezési tervén az Iptana Rt. dolgozik. A pálya Nagyvárad- Berettyószéplak-Zilah-Kolozsvár-Tordaszentlászló-Aranyosgyéres-Marosvásárhely irányában halad. /Benkő Levente, Cseke Péter Tamás: Minden idők legnagyobb hazai befektetése. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

2002. március 23.

Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke egységbontó provokációnak tartja az érmelléki területi szervezet létrejöttéről szóló híreket. Érmihályfalván, Székelyhídon, Széplakon és Margittán, valamint a környező községekben, falvakban a helyi választmányok megszavazták a kezdeményezést, hogy az Érmelléken a Bihar megyeitől független területi RMDSZ-szervezet működjön. /Simon Judit. = "Egységbontó provokáció". = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

2002. április 5.

Kilenc érmelléki RMDSZ-szervezet elnöke írta alá azt a szándéknyilatkozatot, amelyben a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elé terjesztették, hogy megalakítanák az Érmelléki Területi RMDSZ Szervezetet. Az önállósulni kívánók ápr. 4-én Margittán ismertették elképzeléseiket. Úgy vélik, a Bihar megyei RMDSZ szervezet nem foglalkozott kellőképpen az Érmellék gondjaival, noha itt él tömbben a bihari magyarság. Kovács Zoltán és a megjelent kezdeményezők hangsúlyozták, az új szervezet nem valami ellen irányul, hanem a térség tömbmagyarságának érdekvédelmét kívánja szolgálni. A szándéknyilatkozatot elfogadta a székelyhídi, az érolaszi, a hegyközszentmiklósi, a csokalyi, a kágyai, az érmihályfalvi, az értarcsai, a margittai és széplaki helyi RMDSZ választmánya. Az új szervezet nem az RMDSZ ellen alakul, az országos szövetség keretében kíván működni, egyenrangú félként tárgyalni a megyével. /Simon Judit: Az SZKT térfelén a labda. Bejelentették elszakadási szándékukat az érmellékiek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

2005. május 6.

Rátoni Csaba református lelkész feleségével 1989. novemberében költözött Dedrádszéplakra. 1996 augusztusában szervezték meg először a Széplak nevű települések találkozóját, a másodiknak már Dedrádszéplak adott otthont. Berettyószéplak, Küküllőszéplak, Fertőszéplak képviselői találkoztak, csatlakozott hozzájuk a szlovén határ mentén épült Mikosszéplak, most pedig Balatonszéplak tagságával bővül a csoport. Szlovákiában is létezik egy Széplak, de velük még nem sikerült felvenni velük a kapcsolatot. Kárpátaljára is küldtek meghívót, de semmiféle visszajelzés nem érkezett. Dedrádszéplakon húszéves kimaradás után 1995-ben indult újra a magyar nyelvű oktatás. A lelkész felesége két éve helyettesítő tanítóként oktat az összevont iskolában. /Nagy Annamária: Dedrádszéplakon az álmok valóra válnak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

2005. augusztus 25.

Az augusztus 23-i árvizek hat megyében okoztak számottevő károkat. Az elmúlt két napban 10 személy meghalt, 8 eltűnt, az anyagi károk jelentősek. Elsősorban Bihar, Beszterce-Naszód, Hargita, Hunyad, Maros és Prahova megyében észleltek jelentős árvízkárokat: 15 ház teljesen tönkrement, 1478 kisebb károkat szenvedett, 594 gazdasági épület megrongálódott, ezenkívül 30 hektár termőföldben, 25 hídban tettek kárt a medrükből kilépett folyók, patakok. Villany nélkül maradt 53 helység. Kolozs megyében elsősorban Magyargorbón észleltek árvízkárokat. Szinden, Koppándon, Tordán, Tordatúron, Pusztaszentmártoton, Bácsban és Szucságban is jeleztek károkat. Hargita megyében több mint tízen vesztették életüket az elmúlt 24 óra alatt, további négy személyt kórházban ápolnak. Udvarhelyen, Galambfalván, Farkaslakán, Siménfalván, Korondon, Felsőboldogfalván és Bögözben jeleztek árvízkárokat, 14 személyt kiköltöztettek. Farkaslakán 9 házat, 2 hidat pallót rongált meg az ár. Bétában, Székelydobón és Vágásban nincs villany. Udvarhely és Segesvár között szünetel a vasúti közlekedés. Székelyudvarhelyen megkezdték a Szombatfalva nevű városrész kiürítését. Szemtanúk szerint a víz másfél-két méteres volt, másutt nyakig ért. Bihar megyében Popfalván, Berettyószéplakon, Érmihályfalván jeleztek árvízkárokat. Beszterce-Naszód megye központjában 30 házat és gazdaságot érintett az ár. Hunyad megyében Guraszáda és Burzsuk községekben jegyeztek árvízkárokat. Prahova megyében az esőzések 8 helységet érintettek. Maros megyében három településen, Maroskeresztúron, Sáromberkén és Szászszentivánon észleltek nagyobb mértékű árvízkárokat. Sok családot kitelepítettek. A legnagyobb károkat Fogaras környékén észlelték. Az esőzések több országutat és megyei utat érintettek. /H. D.: Továbbra is nagy károkat okoz az árvíz. Riasztó a helyzet az ország több megyéjében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./ Tizenhárom halottat és legalább három eltűntet jelentettek a Székelyudvarhelyt és környékét sújtó árvíz áldozataiként. Székelyudvarhelyen és környékén több mint ezer házat öntött el a víz, Farkaslakán, Székelyszent­lél­eken és Malomfalván száz házat öntött el a víz. Székelyudvarhely felől nem lehet eljutni Székelykeresztúrra az oda vezető főútvonalon. Pusztított az ár a Maros megyei Sáromberkén, Maroskeresztúron, valamint Szászszentivánon is. A Katolikus Karitász ötmillió forintos gyorssegélyben részesíti a székelyudvarhelyi és környékbeli árvízkárosultakat. Kilencven katonai lakósátorral segíti a romániai árvíz károsultjait több magyarországi székhelyű bank; a belügyminiszter kezdeményezésére indított akció 18,5 millió forintba kerül. /Katasztrófa Udvarhelyszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

2006. november 23.

Magyarok lakta települések önkormányzatai is kaptak a tervezettnél nagyobb állami bevételekből származó költségvetés-kiegészítések elosztásánál. Bihar megyében Berettyószéplak önkormányzata 900 ezer új lejt költhet a községi utak javítására, Nagyváradon bővítik a víz- és csatornahálózat. Szilágy megyében Krasznán korszerűsítik a megyei utak kereszteződését, Máramaros megyében Felsőbányán a római katolikus templom felújítására kaptak pénzt, Kapnikbányán folytathatják a megkezdett beruházásokat. Egymillió új lejt utaltak ki a Hargita megyei Szentegyházának a fűtésrendszer korszerűsítésére. A kormány legutóbbi ülésén jóváhagyott további 9,6 millió új lejt mintegy 93 magyar, illetve vegyes tannyelvű tanintézetnek. /Kormánypénzek magyar településeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék