udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
21
találat
lapozás: 1-21
Helymutató:
Torontálkeresztes
2001. július 17.
Torontálkeresztes az impériumváltás előtt Torontál megyéhez tartozott, amelyiknek a székhelye Nagybecskerek volt. A trianoni döntés Keresztest elvágta a megyeszékhelytől, a település alapítására, az 1914 előtti időszakra vonatkozó dokumentumok is Szerbiában maradtak. Ekkor elkezdték a helybeli katolikus templom építését. 1948-ig színmagyar falu volt. Most a helybeli magyar óvodában elmúlt tanévben a 25 kisgyermek közül csupán 15 volt magyar vagy félig az. Az oktatás ezért mind magyarul, mind pedig románul zajlik. 1968-ban 32 gyermek járt az óvodába, mind magyarok voltak. Azóta sokan elvándoroltak, a helyükbe románok telepedtek, akiknek 3-4 gyermekük van. - A 250 magyar nyelvű kötetet tartalmazó könyvtár csendjét aligha háborgatta valaki az eltelt tanévben. Az óvoda épülete siralmas. Az óvoda termében a padlón lavór, vödör, feltörlőrongy, ha esik, akkor becsorog és fel kell törülni. - 1980 után meg akarták szüntetni a magyar elemit, de a falu vezetősége közbenjárt a fennmaradás érdekében. A településen 2000-ben megszűnt a magyar elemi. Azt mondják, gyerekhiány miatt, pedig ez nem igaz, volt 6 jelentkező a magyar elemibe. A megszűnt magyar nyelvű elemi újraindításhoz különleges jóváhagyás, beiskolázási terv szükséges. A magyar iskola még magyar tankönyveket sem kapott, amikor még működött. A Nyugati Jelen szerkesztősége a tanszerek bevásárlásához 100-100 ezer lejt ajánl fel minden helybeli magyar tannyelvű iskolás számára. Amennyiben szeptemberig valaki Kereszetesen össze tud gyűjteni 4 jelentkezőt a magyar elemibe és kérvényezi az oktatás beindítását, akkor megindulhat. Mindez egy magyar többségű faluban történt, ahol magyar a polgármester és az általános iskola igazgatója is magyar. /Balta János: Mindannyiunk felelőssége. Keresztesen újra kell indítani a magyar nyelvű elemit! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./2001. július 20.
Temes megyében a szórványban élő magyar kisközösségek nyelvének, kultúrájának, hagyományainak megmentésére az RMDSZ kezdeményezésére tíz bánsági településen kísérleti jelleggel civil egyesületeket szerveznek, melyek - az elképzelés szerint - felvállalják a közösség művelődési, oktatási, szociális gondjainak orvoslását. Péter Enikő tanárnő, az RMDSZ Temes megyei szervezetének alelnöke kifejtette, hogy az RMDSZ lehetőségei korlátozottak. Nem tudja anyagiakkal támogatni a kulturális-oktatási kezdeményezéseket, művelődési rendezvényeket. A civil egyesületek alapítása, működése az egyedüli lehetőség, hogy ezek az elesett közösségek külső támogatáshoz jussanak, mert bejegyzett civil szervezetek pályázhatnak. A legfontosabb követelmény, hogy a kijelölt település magyar lakossága összefogjon és kezdeményezze a civil egyesület létrehozását. Mindennemű civil szervezet bejegyzése jelenleg öt és fél millió lejbe kerül, ezt az RMDSZ magára vállalta. - A mozgalom úttörőjének Végvár tekinthető. Az itteni egyesület /Végvárért Alapítvány/ kifejezi a célt: a közösség minden gondján-baján segíteni. Dettán a Reviczky Gyula Alapítvány szintén sikeresen tevékenykedik. A legújabbak közül a csanádi Cenadinum tűnik ígéretesnek. További tíz település felzárkózására számítanak. Ezek: Ótelek, Gátalja, Bodófalva, Szapáryfalva, Igazfalva, Torontálkeresztes, Pusztakeresztúr, Gyér, Varjas és Csene. /Sipos János: Művelődési, oktatási és szociális gondok felvállalása szórványban. Egyesületek a közösségért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./2003. augusztus 28.
Régi vágya néhány prosperáló településnek, hogy feljebb kapaszkodjék a ranglétrán. Facsádnak sikerült valóra váltania álmát, várossá lett. Temes megyében további hat nagyközség pályázik a városi rangra, és több falu szeretne községközponttá lenni. Köztük olyanok is, melyeket a régi rendszer fosztott meg a rangjuktól. Torontálkeresztest, Óteleket, például, alighanem a lakosság nemzetiségi összetétele miatt degradálták faluvá. /(Sipos): Felfelé kacsingató települések. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./2003. október 16.
Az Aradon kivégzett Kiss Ernő honvédtábornok végrendeletileg magyar falvak létesítésére ajánlotta fel bánsági birtokait. Az adomány lehetővé tette, hogy néhány száz magyar család új falvakat alapítson. Ezek: Ötvösd, Torontálkeresztes és Józsefszállás. Ötvösd környékét szentnek tartják a múltat ismerők. Itt aratott döntő győzelmet Szent László király a betörő kunok felett. Az öldöklő csata után a parttalan meder vize napokig piroslott a pogányok vérétől, azóta nevezik a folyót Pogányosnak. A monda szerint itt esett meg a csoda, hogy Szent László király angyali sugallatra talált rá ütközet után a temetetlen holtak terjesztette betegség gyógyfüvére, amivel megmentette seregét a döghaláltól. Makalicza Bálint, Ötvösd falu krónikása hangsúlyozta, hogy a mély fekvésű réti talajon, mióta világ a világ, nehezen lehetett boldogulni. Az okiratok szerint 1869-ben épültek az első házak. Mára a falu elöregedett. /Sipos János: A falu krónikása. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./2005. április 25.
Temes megyében súlyosbodott az árvízhelyzet, főleg a megye déli, a Vajdasággal határos vidékein újabb településeket öntött el a Temes. Fény és Torontálkeresztes még mindig víz alatt áll, Keresztesen háromméteres a vízszint, április 21-e óta, segélyszállítmányokat is nehéz eljuttatni. Közel ötszáz személyt kellett kilakoltatni. A töltés átszakadt, a Temes szétterült a román és a szerb Bánságon, tönkretéve a házakat, gazdaságokat. A víztömeg elérte az Újvár községhez tartozó Jánosföldét és Óteleket is. Ótelek nyolcvan százaléka víz alatt állt, ki kellett üríteni a települést. A megközelíthetetlenné vált Jánosföldéről helikopterrel vitték el a még ottmaradt hatvan embert. Az összedőlt vályogházakért semmiféle kártérítést nem kaphatnak a károsultak, a kormány csak a téglaházak újjáépítését szubvencionálja. A megyei RMDSZ és az egyházak gyűjtést kezdtek, hogy segítséget nyújtsanak. /Pataky Lehel Zsolt: Az előrejelzések szerint újabb árhullámok következnek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./2005. április 27.
A Bánság három jelentősebb folyója – a Temes, a Berzava és a Béga –, valamint a kisebb hegyvidéki patakok és folyók kiléptek medrükből. Az árhullám megrongálta a Karánsebes–Orsova közötti vasútvonalat és a térségbeli műutakat. A Berzaván és a Temesen az elmúlt napokban három gátszakadás súlyosbította a helyzetet, emiatt gyakorlatilag víz alá került a két nagy bánsági megye, Krassó-Szörény és Temes jó része. Víz alá került Jánosfölde, Denta, Gyülvész, Újvár, Ótelek, Torontálkeresztes, Józsefszállás, Magyarszentmárton és több más település. Négy-ötezer lakost ki kellett telepíteni. A kormány 5,5 milliárd lej értékű gyorssegélyt utalt ki az árvíz sújtotta két megye lakosságának. Országszerte segélyezési akciók indultak. Eddig a legjelentősebb segélyszállítmány a Székelyföldről indult. Az előzetes mérleg szerint a terménykár 90 ezer hektáron mintegy 7,5 millió dollár. /Hét és fél millió dollárnyi a kár. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ 2005. május 3.
A vízszint csupán néhány centiméterrel csökkent, Jánosfölde majdnem teljesen, Ótelek közel fele összedőlt már. Fényen több mint 130, Torontálkeresztesen közel száz lakóház romokban áll, a számuk pedig bizonyára tovább nő. A bánsági árvíz miatt eddig közel 4000 embert kellett kimenteni, több mint 500 lakóház összedőlt. A Bánság romániai részén két helyen szakadt át a Temes gátja, 200 millió köbméternyi víz több mint 32 ezer hektár termőföldet árasztott el a román–szerb határ mindkét oldalán. Mindkét országban magyarok, románok és szerbek segítenek egymáson. A Bánság szerbiai részén a szerbek ruhával és étellel kínálták a magyarokat, a színmagyar Magyarittebe lakosai pedig a párdányi szerbeknek nyújtottak menedéket. A magyar külügyminisztérium saját válságalapjából 3 millió forintot bocsátott az Ökumenikus Szeretetszolgálat rendelkezésére. Romániában az egész országból folyamatosan érkeznek az élelemből, ruhából, állatoknak szánt takarmányból álló segélyszállítmányok. Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter megerősítette, a kormány tartalékalapjaiból őszig két-, illetve háromszobás típusházak épülnek a romba dőltek helyébe. A magyar kormány megbízásából az ukrán, szlovák, magyar és román katonákból álló Tisza nemzetközi műszaki zászlóalj 250 magyar katonát és eszközöket ajánlott fel a romániai árvízi védekezéshez. /Benkő Levente: Százával pusztulnak a bánsági lakóházak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./2005. május 25.
Az árvíz által súlyosan érintett települések közül Fényre és Torontálkeresztesre már be lehet jutni, de Marossy Zoltán alprefektus arra kéri a károsultakat: még ne térjenek vissza. Megnőtt a járványveszély, és csak a helységek fertőtlenítése után lesz biztonságos a hazatérés. Erről viszont nehéz lesz meggyőzni az embereket, akik közül sokan több mint egy hónapja menhelyeken, átmeneti szállásokon ismerősöknél, húzzák meg magukat. Óteleken és Jánosföldén még mindig egy méternél magasabb a víz. Húsz vízszivattyú érkezett a temesvári repülőtérre, az Európai Unió segélyszállítmányának részeként a finn kormány küldte. /P. L. Zs.: Fogytán az árvízkárosultak türelme. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./2005. június 6.
Az árvíz sújtotta települések újjáépítését támogató Reconstructio 2005 Egyesület június 3-án Temesváron tartotta alakuló ülését. A nonprofit szervezet célja a kül- és belföldi, a civil szervezetektől és közadakozásból származó támogatások, felajánlások összegzése, átvétele, célba juttatása, a romeltakarításhoz munkatáborok szervezése. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, hogy azokat a helységeket karolják fel, ahol a magyarok számottevő közösséget alkotnak (Ótelek, Magyarszentmárton, Torontálkeresztes, Szigetfalu, Nagyomor, Nagybodófalva, Temesfalva, Begamonostor). A Reconstructio 2005 létrehozására a civil szervezeteket és a történelmi magyar egyházakat kérték fel. Egy-egy képviselővel és szavazati joggal rendelkezik az igazgatótanácsban az ifjúsági szervezetek tömörülése (a TEMISZ, a MISZSZ, a TMD és a végvári Pro Community Egyesület), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Bartók Alapítvány, a Máltai Segélyszolgálat és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, illetve a római katolikus egyház és a Caritas. Ezeken kívül az alapítók közé tartozik a Temes megyei RMDSZ, a református egyház, a Szórvány Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az újszentesi Víz és Csatornázási Egyesület, a lugosi Arató Andor Egyesület és a zsombolyai Csekonics Alapítvány. Az RMDSZ küldöttje Sütő-Udvari Magda szociális alelnök, akit megválasztottak a Reconstructio 2005 elnökének. Alelnököknek Fazakas Csabát, a református egyházmegye esperesét és Heinrich József újszentesi plébánost választották, a titkári teendőket ellátót az ifjúsági szervezetek nevezik meg. Az egyesületnek egyetlen fizetett alkalmazottja lesz, a munka dandárját végző ügyvezető; a jelentkezők közül Kelemen Orsolyát választották ki, de megegyeztek abban, hogy a “második helyezett” Szőcs Béla szakértelmét és tanácsait is igénybe veszik. Az alapítóknak tízmillió lejes “belépőt” kell fizetniük. /P. L. Zs.: Megalakult a Reconstructio 2005 Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./2005. június 14.
Az árvíz első áldozata Torontálkeresztes volt. A szerb határ közelében levő falu most már traktorral vagy teherautóval megközelíthető. Néhol a jármű lépcsőjét is ellepi a víz. Április 20-án törte át a folyó a jobb parton a töltést, 21-én már elöntötte az úgynevezett Újfalut, később az egész települést bekerítette, csak a magasabban fekvő központ, a templom környéke maradt szárazon. Sokáig csak római katolikus magyarok lakták a falut, 1951–52-ben 1200 volt a lélekszám, de akkor mintegy hetven család elköltözött, és a helyükre románokat telepítettek. A mostani árvíz előtt 226 lakóépület állt a faluban, 522 lakosa volt Torontálkeresztesnek, ebből 350 magyar. Hatvan ház már összedőlt, és legalább ugyanennyi még össze fog omlani. Két ház kivételével mindegyikben volt vezetékes víz, szinte mindenki építtetett magának fürdőszobát, tehát a település viszonylag tehetős – volt. A többség nem akarja elhagyni Keresztest. Az elmúlt időben segélyszállítmányokat kaptak. “Kovászna, Hargita és Maros megyéből sok adomány érkezett, olyanok is küldtek, akik talán nálunk is szegényebbek. Nagyon megható leveleket írtak, sajnos, nem tudtunk mindegyikre válaszolni, de valahogy szeretnénk megköszönni a támogatást és a bátorítást” – mondta a tanácsos. Az utcák már szárazak, de a kertekben még áll a víz, az újjáépítésnek nem lehet nekifogni. /Pataky Lehel Zsolt: Özönvíz után Torontálkeresztesen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 14./2005. július 4.
Először tartottak közös megbeszélést a hogyan továbbról az árvíz sújtotta települések magyar közösségeinek képviselői Temesváron. Jelen voltak az újjáépítésében segítséget nyújtó, közelmúltban megalakult Reconstructio 2005 Egyesület alapítói is. Sütő-Udvari Magda elnök az egyesület célkitűzéseiről tájékoztatta a jelenlévőket, és beszélt a romeltakarításhoz szervezett munkatáborok, valamint az árvízkárosult családok gyermekei nyári táboroztatásának előkészületeiről. Kiderült: némely településen (főleg Torontálkeresztesen és Nagybodófalván) a helybéliekre mintha rá kellene erőszakolni a segítséget. Még az ingyenes kirándulásokra sem tartanak igényt. Torontálkeresztes mezőgazdaságból élő falu, de a földek teljesen tönkrementek. Az emberek a szántásba, műtrágyázásba fektették minden pénzüket, ezért gondoskodni kell a jövőjükről. Ugyanilyen helyzetben vannak az ótelekiek is. Óteleken 839 fő az árvízkárosultak száma, 250 háztájat tönkretett a katasztrófa a 392-ből, de még rogyadoznak az épületek. A találkozón kiemelték Szilágyi Géza újszentesi polgármester önzetlen segítségét (naponta friss kenyérrel látta el az ótelekieket), és köszönetet mondtak az alprefektusnak is a közbenjárásért: “Ha Marossy Zoltán nem lett volna, a többiektől belerothadtunk volna a vízbe!” Telbisz József elmondta, Nagyomorban csak három házat kell újjáépíteni, kettő magyar családé. „Ezenkívül huszonnégy megrongálódott, és sajnos, a kárfelmérő bizottság diszkriminálta a magyarokat” – panaszolta. – A magyaroknál beírták, hogy öt százalékban sérült meg a házuk, a románok, akiknél egy napig se állt a víz, húsz százalékot kaptak. A kárfelmérő bizottságok munkájára egyébként sok a panasz. /Pataky Lehel Zsolt: A “tagság” is inkább kívül maradt volna… Árvízkárosultak klubja. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./2005. július 27.
Borbély László miniszter szerint jó ütemben haladnak a házak újjáépítési munkálatai Temes megye árvíz sújtotta településein, de a károsultak az ellenkezőjét állítják. A tárcavezető kijelentette: az állam tartja az ígéretét, és ott, ahol június 20-án elkezdődött a rekonstrukció, augusztus 20-ig átadják a kulcsrakész lakásokat – a kivitelező cégeknek büntetést helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem tartják be a kéthónapos határidőt. “Jogos és érthető az emberek türelmetlensége, de emlékeztetőül mondom: az állam nem lett volna köteles újjáépíteni az összedőlt vagy megrongálódott házakat, legfeljebb segítenie kellett volna. A kormány azonban úgy döntött, hogy mégis új otthont teremt a szerencsétlenül jártaknak” – jelentette ki a miniszter. Borbély minden helységben, amelyet felkeresett, arra kérte a lakosokat, hogy legyenek megértők, valamint szolidárisak a moldvai árvízkárosultakkal. Az ország keleti megyéjében sokkal nagyobb a tragédia. Torontálkeresztesen sokan panaszkodtak, hogy a 4–10 millió lejes állami gyorssegélyt még mindig nem kapták meg. Sokan kifogásolták, hogy egyszobás házat kapnak, holott eddig négy-ötszobásban éltek. /Pataky Lehel Zsolt: Újjáépítés árvíz után. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./2005. július 28.
Temesváron a magyar közösség egyik alapemberének számít Gulyás Viktória pszichológus, aki a rendszerváltás óta a Caritas és a Hilfe für Rumänien keretében fejtett ki sikeres tevékenységet. A napokban a Máltai Segélyszolgálat temesvári szervezetének vezetőjével, dr. Bárányi Ildikóval folytatott tárgyalás értelmében elvállalta a segélyszolgálat árvízprojektjeinek koordinálását. Elsősorban azoknak az étkeztetését támogatják, akik a bontási munkálatokban részt vesznek. Többnyire önkéntesek, vannak közöttük külföldiek is, valamint olyanok, akik nem tudják a főzést megoldani. Naponta 75 személynek főznek ebédet. Tájékozódtak, hogy mire lenne a legnagyobb szükségük az ótelekieknek. Ők fürdőszoba-berendezést, háztartási gépeket, konyhafelszerelést, mezőgazdasági munkához szükséges szerszámokat kértek. A Reconstructio 2005 Egyesület munkatársaival közösen bonyolítják le a Csehországból érkezett 71 szárítóberendezés működtetését. A villannyal működő berendezés kiszívja és összegyűjti az átázott falakból a vizet, gyorsítja a száradást. Ezenkívül biztosítják Ótelek és Torontálkeresztes kenyérellátását. /Szekernyés Irén: Temes a régióban. Júliustól októberig Óteleken. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 28./2005. szeptember 21.
A magyar Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumtól kapott tanszertámogatást a temesvári Reconstructio 2005 Egyesület, mely már eljutott 20 torontálkeresztesi óvodásnak, 16 gátaljai fakultatív magyarórára járó gyereknek, 13 magyarszentmártoni, 11 nagybodófalvi és 21 óteleki kisiskolásnak. Torontálkeresztesen és Gátalján nincs magyar nyelvű elemi oktatás, de az adományokat úgy osztották el, hogy az valamilyen formában magyarul tanuló gyerekekhez jusson. A tavaszi árvízben romba dőlt, magyarok által lakott falvak újjáépítésére létrehozott civil szervezet, Reconstructio 2005 Egyesület a 44 csehországi falszárító berendezést a kolozsvári Máltai Segélyszolgálat közvetítésével továbbította a szintén árvíz sújtotta udvarhelyszéki településekre. Fekete Nagy László építészmérnök, Csősz János, az agrárhivatal aligazgatója és Kiss Károly, a magyar gazdaegyesület Temes megyei elnöke előterjesztették a gazdasági melléképületek építésére vonatkozó javaslataikat. Pénzadományok is érkeztek a Reconstructio számlájára. /P. L. Zs.: Érkeznek az adományok a Reconstructióhoz. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./2005. október 19.
Ótelek Temes megyei faluban az árvízkárosultak egy része, akiknek a tavaszi áradat elvitte a házát, még mindig ólakban és sátrakban kénytelen meghúzódni. Jánosföldén, Torontálkeresztesen és Fényen is hasonló a helyzet. Óteleken eddig 86 új lakóház készült el, a héten további 15-öt adnak át, Jánosföldén pedig a 25 készen álló otthon mellé további 15–18-at vehetnek át a tulajdonosok. /Benkő Levente: Ólakban és sátrakban fagyoskodik bánsági árvízkárosultak egy része. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./2005. december 29.
Az RMDSZ kezdeményezésére összegyűjtött adományokból 20 ezer lejt juttattak a bánsági árvízkárosultaknak. Az RMDSZ Temes megyei szervezete, az adományok célba juttatása érdekében létrehozott Reconstructio 2005 Egyesület javaslatára bútorokat, háztartási gépeket és gázolajjegyeket vásárolt a Gátalja városhoz tartozó, főként magyarok lakta Szigetfalu település, továbbá óteleki, illetve torontálkeresztesi árvízkárosultjainak. /Pataki Zoltán: RMDSZ-segítség Szigetfalunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./2006. március 16.
Torontálkeresztesen március 12-én, vasárnap megemlékeztek az 1848–1849-es magyar hősökről. A Közösségi Központban Mészáros István helyi RMDSZ-elnök tartott beszédet. /(P. L. Zs.): Keresztesen már vasárnap. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./2006. április 7.
“Segíteni jöttem!” – próbálta megnyugtatni Borbély László középítkezési miniszter a kétségbeesett Temes megyei fényi és torontálkeresztesi árvízkárosultakat, akiknek nem a tavalyi áradásban dőltek össze a házaik, hanem a kiszáradás, majd a téli fagyok következtében váltak életveszélyessé. Országos szinten 400 ház jutott hasonló sorsra, ebből 210 (szinte mind vályogépület) Temes megyében található. Ezek javításához vagy teljes újjáépítéséhez a kormány segítséget nyújt. /Pataky Lehel Zsolt: Több mint 200 ház vár még javításra. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./2006. június 23.
Ötvenöt évvel ezelőtt indultak az első vonatok a bánsági deportáltakkal a rettegett hírű Baraganba. A hatalom urai azzal indokolták a kitelepítést, hogy az országot bármikor megtámadhatja Jugoszlávia. Elővigyázatossági okokból az “ütköző zónából” el kell távolítani a megbízhatatlan elemeket: az osztályellenséget, és azokat, akik egy lehetséges konfliktus esetén árulókká válhatnak. Ez utóbbiak közé azok tartoztak, akiknek volt rokonuk a határ túloldalán. Szalmatetős földbeásott kunyhó volt a kényszertelepesek első menedéke Vincze András, akit Torontálkeresztesről deportáltak, elmondta, annyi volt a bűnük, hogy a család egyik ága a határ túloldalán lévő Torontálszécsányon vagy Káptalanfalván élt. Miért kellett ezt felróni nekik, a második, harmadik nemzedéknek, akik már Romániában születtek? Hajnali háromkor ütöttek rajtuk, három órát engedélyeztek a készülődésre. Ez idő alatt kocsira kellett rakni az ingóságot, az aprójószágot és lábasállatot, amit magukkal vihettek, és fegyveres kísérettel elindították őket a tehervonathoz. Torontálkeresztes falunkból tizenhat családot deportáltak, másolat a szomszédos településekről vittek el. Hét napig tartott az út, és eközben az állatok majd szomjan vesztek, mert lakott helyektől távol vesztegeltek, ahol kút sem volt. A füves térség kellős közepén megállt a szerelvény, és két órát engedélyeztek a lepakolásra. Étlen-szomjan nekivágtak a mezőnek, hogy elfoglalják a számukra kijelölt lakhelyet. Földbevert számozott cölöpök határolták be a portákat, amit a kísérő hatóság osztott ki névsor szerint. A földön aludtak, épület nem volt. Először nekifogtak egy közkút ásásához, majd kunyhót ástak a földbe, föléje tetőt eszkábáltak szalmából. Az elmúlt hét végén emlékeztek az átélt megpróbáltatásokra, a szenvedésre a temesvári emlékműnél a baragáni deportáltak, akik szinte a világ minden tájáról eljöttek, hogy találkozhassanak sorstársaikkal. Az egybegyűlteket Fischer Ignác, az Oroszországba Deportáltak Egyesületének elnöke, Teofil Botlung, a Volt Politikai Üldözöttek Egyesületének elnöke és Karl Zinger, a Német Fórum elnöke köszöntötte. /Sipos János: Emlékezés a deportálás évfordulóján. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./2006. augusztus 10.
A 2005-ös bánsági árvíz idején a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az elsők között sietett a bajba jutottak segítségére, főleg a számottevő magyar közösségek által lakott településeken, így Torontálkeresztesen is. Az élelmiszercsomagok eljuttatása mellett a segélyszervezet a jövőépítésre is gondolt; Torontálkeresztesen például – a MOL Románia anyagi támogatásával –felújíttatta az orvosi rendelőt, az iskolaudvaron játszóteret alakítottak ki, és gondoskodtak a falu vízellátásáról. (Óteleken két hónapja az iskola vizes blokkját és központi fűtését adták át.) Lehel László, a segélyszervezet igazgatója elmondta: “Nincs nagyszerűbb pillanat egy segélyszervezet életében, mint amikor valami maradandót alkot. Úgy érzem, ma átadunk valamit a jövőnek, hiszen a rendelő előnyeit az utánunk következő generációk is élvezni fogják.” Dr. Lévai Anikó, a szervezet jószolgálati nagykövete remélte, hogy a rendelő és a vízellátás biztosítása a mindennapokat teszi majd könnyebbé. A jövőben orvosi felszereléseket is hoznak. /Pataky Lehel Zsolt: A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jövőépítő támogatása. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./2006. szeptember 8.
Másfél évvel a szörnyű bánsági árvíz után sem mondható, hogy nyomtalanul múlt el a katasztrófa. Rengeteg olyan ház van, amelyet látszólag nem viselt meg nagyon az árvíz, de mostanra megrepedtek, veszélyessé vagy egyenesen lakhatatlanná váltak. Borbély László középítkezésekkel megbízott miniszter áprilisban Fényen és Torontálkeresztesen tartott terepszemléjén kijelentette, hogy országszerte több mint 400 javításra, megerősítésre szoruló ház van, ennek több mint fele Temes megyében. Egy kormányhatározat kidolgozását említette akkor, melynek révén 70 milliárd régi lejt utaltak volna ki a rászoruló családoknak (illetve ebből a pénzből építőanyagokat vásároltak volna nekik), de a határozatot és a pénzt “elvitte” a tavaszi Duna menti árvíz – magyarázta Marossy Zoltán Temes megyei alprefektus. A javításra szoruló házak száma közben tovább nőtt Temes megyében. Újabb intézkedést hoztak: azokat a házakat, amelyeket időközben eladtak, vagy tulajdonosuk az első körben már kapott állami támogatást, vagy lakóik külföldön dolgoznak, levették a renoválandó épületek listájáról. /(pataky): Továbbra is támogatásra szorulnak az árvízkárosultak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./
lapozás: 1-21