Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 11 találat lapozás: 1-11

Helymutató: Tóthfalu /Vajdaság/

1996. augusztus 15.

Aug. 10-én ünnepi műsorral és a gyermekek munkáiból készített kiállítással zárult a Borsos Miklós Gyermekművésztábor Gyergyószentmiklóson, amelyre Vajdaságból /Zenta, Tóthfalu/, Kárpátaljáról /Beregszász/ és Erdély különböző vidékeiről érkeztek gyermekek, akik a Borsos Miklós Alapítvány ajándékaival mentek haza. A táborozást özvegy Borsos Miklósné, néhány kft és a helyi Szent Miklós Társaság támogatása tette lehetővé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

1996. augusztus 15.

1997. április 22.

Budapesten kétnapos /ápr. 21-22/ tanácskozást tartottak Az egyházak szerepvállalása a nemzeti kisebbségiek közösségépítésében címmel. 1945 óta először találkozott a Kárpát-medence magyar történelmi egyházainak csaknem 150 képviselője. Tabajdi Csaba államtitkár bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala kiemelt feladatának tekinti a kisebbségben élő magyarság önszerveződésének ügyét. Az államtitkár kifejtette: a magyar kisebbségek számára fontos, hogy a történelmi magyar egyházak visszakapják korábban elvett vagyonukat, illetve méltányos módon kárpótolják őket. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök hangsúlyozta, hogy az egyház a nemzet lelkiismerete és nem feltétel nélküli szolgálója. Így tudja csak megtartani nemzeti identitását és nyelvét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./ Az egyház döntő szerepet játszik a kisebbségek nyelvi és kulturális jogainak megőrzésében, a megmaradásban. Több előadóhoz hasonlóan Gulácsy Lajos munkácsi református püspök is kiemelte, hogy morális megújulásra, új evengelizációra van szükség, mert nem a pénzhiány, hanem a szeretet- és szolidaritáshiány okozza a legsúlyosabb gondokat. Ugyanakkor az egyházaknak a világi célok elérésében is missziós szerepük van, miként azt Kató Béla, Sepsiillyefalváról érkezett lelkész mondta. Erdélyi Géza szlovákiai református püspök az egyháznak a nemzeti önazonosság megőrzésében való szerepéről beszélt. A megjelenteket Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta. /Új Szó (Pozsony), ápr. 22,23./ A moldvai csángóktól a horvátországi magyarokon át az Ausztriában élő magyarságig szinte minden terület gondjait felölelte a tanácskozás. A felszólalásokból kiderült, hogy az egyházak még gazdaságszervezői feladatokat is ellátnak, amíg ezt azt űrt arra hivatottabb nem tölti ki. Többen figyelmeztettek arra, hogy a kisebbségben élő magyarság előtt nem lebeghet állandó fátumkép. Törzsök Erika, a HTMH elnöke kiemelte, hogy az egyház napjainkban is a stabilitást, a folytonosságot és az ellenségképnélküliséget jelenti. Erdélyben nagy lehetőségek mutatkoznak az egyházi iskolák terén, mi ettől lemaradtunk, mondta Utasi Jenő, Tóthfalu plébánosa. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 23./ A határon túli magyar nemzeti közösségek életében az egyház megtartó, identitástudat- és nyelvvédő szerepet is magára vállalt. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 27./

1997. június 29.

Jún. 29-e Gyergyócsomafalva búcsúünnepe. Az idei ünneplés már jún. 28-án megkezdődött Szabó Szilveszter fiatal helybeli fafaragó egyházi és történelmi témájú munkáiból nyílt kiállítással, majd kerekasztal-megbeszélésre ült össze a helyi RMDSZ és a Borsos Miklós Alapítvány. A megbeszélésen a falu mindennapos gondjairól volt szó, amelyek hasonlóak a székelységéhez: egyre kevesebb a gyermek, terjednek a szív- és érrendszeri megbetegedések, folyik a kivándorlás. A fiatalok tavaly létrehozták a Csomafi Ifjúsági Szervezetet, rendszeresen összejönnek. Az alapítvány segíti a Fövényszem, Gyergyócsomafalva közéleti folyóiratának megjelenését. A falu tervezi a Kossuth-szobor felállítását. jún. 28-án az ünnepi szentmisét a faluban született dr. Czirják Árpád érseki helynök mondta. Este a műsorban fellépett a rézfúvós zenakar, a női kamarakórus és a színjátszó csoport. Eljöttek a magyarországi testvértelepülések, valamint a vajdasági Tóthfalu küldöttsége. /Gál Éva Emese: Ünnepnapok Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2000. július 17.

Gyergyószárhegyen, a ferences kolostorban hetedszer szervezett gyermekek számára nemzetközi alkotótábort a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. Idén Tótfaluból (Vajdaság), Budapestről, Szigetszentmiklósról, Erdélyből és Lendváról (Szlovénia) jöttek tanulók. A tábort Kassay Péter, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont igazgatója nyitotta meg. /Bajna György: Alkotótábor gyermekeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

2001. július 24.

A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány idén is megszervezte a tehetségesen rajzoló gyermekek hagyományos szárhegyi táboroztatását. A júl.16-án megnyílt tábor az itt készült munkákból válogatott anyag kiállításával zárja kapuit. Tóthfaluból (Délvidék), Budapestről, Érdről, Szigetszentmiklósról, Pusztináról, Gyimesfelsőlokról és a Gyergyói-medencéből érkezett 26 tanuló számára. A gyermekek magyar népmese-illusztrációkkal pályáztak a megyei tanács által is támogatott táborozásra, ami újabb lendületet adhat a tehetséges résztvevők számára. /Bajna György: Gyermekalkotók tábora Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./

1998. október 25.

Lennert Géza, a Jó Pajtás /Újvidék/ igazgatója elmondta, hogy jelenleg ez az egyetlen hetente megjelenő magyar gyermeklap a Kárpát-medencében. A Jó Pajtás a hatvanas években 25 ezer példányban jelent meg, a háború, az elvándorlás és a pénztelenség miatt jelenleg 5500 a példányszáma. A lap öt évtizede létezik, elődje, a Pionírújság, melynek első száma 1947. jan. 1-jén látott napvilágot. A lap állami támogatása a hajdani 40-50 %-osról 2 %-ra csökkent, ezért privatizálni kellett a gyermeklapot. Pécsett tartották meg a okt. 14-18-a között a Határon Túli Magyarok 7. fesztiválját, ennek keretében megszervezték a Magyar gyermeklapok a Kárpát-medencében című konferenciát. Kárpátalján az Irka /Beregszász/ című gyermeklapot egy házaspár készíti önszorgalomból, Erdélyben több gyermeklap van: Kolozsváron a Napsugár, Szivárvány, Diákabrak, Nagyváradon a Szemfüles /Corvin Kiadó/, Sepsiszentgyörgyön a Cimbora. Szlovákiában a Tábortűz, Horvátországban a Barkóca, amely a nagy kihagyásokkal napvilágot látó Új Képes Újság melléklete, Szlovéniában az Ifi gyermeklap él, az utóbbi a Népújság melléklete. /Magyar Szó (Újvidék), okt. 25./ A felsorolás nem teljes, Vajdaságban például létezik az Útitárs - keresztény gyermeklap, főszerkesztője Utasi Jenő plébános, felelős szerkesztője Cseh Mária. Az Útitárs III. évfolyamának 8. száma októberben jelent meg. Ebben a számban jelezték, hogy cserkészrovat indul a folyóiratban. Ugyancsak az Útitársban olvasható, hogy a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség tisztjei október elején táboroztak Horgoson, a Domus Pacis lelkigyakorlatos házban. /Útitárs (Tóthfalu), október/

2003. július 17.

A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMMA) tizedik alkalommal szervezi meg július 16-24. között a Kárpát-medencei Alkotótábort. A nemzetközi hírnevű gyergyószárhegyi művésztelepre több mint harminc vendég érkezett, a tábor témája a kuruc korszak. A Tótfaluból (Vajdaság), Szigetszentmiklósról, Gödöllőről, Marosvásárhelyről, Pusztináról, Gyergyószentmiklósról és Csomafalváról érkezett résztvevők meglátogatják a Lázár-kastélyt is. /Gergely Edit: Kuruc dalok és agyagharcosok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

2003. július 18.

Szentmisével kezdődött a jubileumi X. Borsos Miklós Alkotótábor megnyitója júl. 16-án Gyergyószárhegyen. A tíz éve működő gyermekrajztáborba összesen 28 gyermek érkezett a vajdasági Tótfaluból, a magyarországi Balatonenyingről, Szigetszentmiklósról és Gödöllőről, valamint Marosvásárhelyről, Pusztináról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról és Csomafalváról. A résztvevő gyermekek kiválasztása régiónként pályamunkák révén történt, melyek témája a Rákóczi évfordulóhoz kapcsolódva egy kuruc dal illusztrálása volt, "A jó lovas katonának de jól megyen dolga" idézettel. /(Gál Éva Emese): A X. Borsos Miklós Alkotótábor gyermekeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2003. december 19.

Mádl Ferenc köztársasági elnök advent alkalmából dec. 17-én fogadta a határon túli magyar történelmi egyházak vezetőit a budavári Sándor-palotában. Az államfő köszönetet mondott az egyházi elöljáróknak a nemzeti erkölcs megerősítése, a nemzeti identitás megőrzése érdekében végzett szolgálataikért - mondta Tőkés László. A püspök elmondta: az immár hagyománnyá vált adventi fogadáson szó esett olyan kiemelkedően fontos kérdésekről, mint a magyar államfő szerepvállalása a határon túli magyar közösség életében, a kettős állampolgárság és az egyes országokban folyó felekezeti oktatás. Tőkés László szavai szerint az egyes országokban alig, vagy egyáltalán nem támogatják a felekezeti iskolákat, ahol "papíron" támogatják őket, valójában ott is diszkriminációt szenvednek el. Ezért kérték a köztársasági elnököt, hogy a kormánnyal együtt nyújtson támogatást a romániai tanügyi törvénymódosítás ügyében - tette hozzá. Tőkés László a megbeszélésen felvetette az erdélyi autonómia kérdését, amely meglátása szerint a megmaradás, a fejlődés egyetlen útja; ehhez is kérte az államfő támogatását. Kitért arra: hasznosnak bizonyult, hogy a problémák alaposabb megbeszélése érdekében az idei esztendőben az államfő külön fogadta a határon túli és külön az anyaországi egyházi vezetőket. Pénzes János, Szabadka római katolikus püspöke az MTI-nek elmondta: egyházmegyéjében az anyagiakat illetően van egy kis fellendülés, de a fiatalok számára nincs meg az a lehetőség, amely miatt "biztonságosan a szülőföldön maradnának". A kulturális élet véleménye szerint szépen fejlődik a Vajdaságban, ahol "a nemzetek és a vallások megfelelő egyetértésben élnek A szabadkai egyházmegyében 116 plébános és mintegy 100 pap tevékenykedik. Az egyházmegye 320 ezer katolikus hívőjének háromnegyed része magyar ajkú, egynegyede horvát. Az anyaországi alapítványok sokat segítenek templomok renoválásában, építésében - tette hozzá. A püspök szólt arról, hogy Tótfalun megkezdődött az első kilencosztályos katolikus iskola építése, a püspöki palota mellett pedig tehetséggondozó gimnáziumot létesítenek. /Mádl Ferenc határon túli magyar egyházi vezetőket fogadott. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 19./

1997. október 11.

A Mocsáry Lajos Alapítványt a magyarországi Népjóléti Minisztérium hozta létre Lakner Zoltán első kuratóriumi elnök kezdeményezésére, 1992-ben. Célja a határon túli magyarok egészségügyi, szociális támogatása. A kuratórium 1996-ban létrehozta a Mocsáry Lajos-díjat, melyet az Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről vagy Délvidékről kiválasztott egy-egy személy kapja, áldozatos munkájáért. A tavalyi kitüntetettek voltak: Gergely István csíksomlyói plébános, Vaszócsik Lászlóné /Munkács/, valamint Utasi Jenő plébános /Tóthfalu/. Okos Márton, az alapítvány irodavezetője elmondta, hogy az alapítvány jelentős pénzösszeggel hozzájárult Kalotaszentkirályon egy modern vágóhíd felépítéséhez, amely nyeresége egy részét szociális célokra fogja fordítani. A kuratórium tájékozódó látogatást tett az építkezésnél, majd okt. 11-én a helyszínen, Kalotaszentkirályon átadta az idei díjakat. A kitüntetettek a következők: Fikó Csaba /Csíkszereda/, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének megalapítója, a délvidéki díjazott Kopácsi Kettős János református tiszteletes, aki életét a menekültek megsegítésének szenteli, a kárpátaljai régióból pedig Bilics Éva nyugdíjas tanárnő, aki Rahón segíti a rászorulókat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

lapozás: 1-11