Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 8 találat lapozás: 1-8

Helymutató: Turku

1994. április 16.

Finnország 5 millió lakosából 300 ezer svéd, ennek ellenére a köztársaság hivatalos nyelve a finn és a svéd. Minden törvényt két nyelven adnak ki. Egy község akkor kétnyelvű, ha a kisebbség aránya meghaladja a 8 százalékot, vagy a lakosok közül legalább háromezren svédek. Van elegendő svéd nyelvű általános és középiskola, Turkuban svéd nyelvű egyetem működik. Négy svéd színház is van, a községek feliratai kétnyelvűek. A Finnországi Svéd Nemzetgyűlés a svédek nem hivatalos parlamentje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17. - átvétel a szlovák Národna Obrada című lapból./

1998. január 14.

A romániai magyarságot megilleti az önálló magyar egyetem, ahogy a finnországi svédeknek is van önálló egyetemük, jelentette ki Cs. Gyimesi Éva, maga is járt a turkui egyetemen. Jelenleg Kolozsváron 16 fakultás 29 szakán több mint kétezren tanulnak magyarul. Az egyetemen számítógépekről, könyvtárról, színvonalas előadásokról kell gondoskodni. Volt olyan év a tanszékén, állapította meg, hogy csupán ketten voltak főállású oktatók, s a külföldi vendégtanárokkal együtt tízen tanítottak. Most sincs minden kollégiumnak külön asztala, széke, a legalapvetőbb monográfiákból csak egy van, a fénymásolási lehetőségek korlátozottak. A két magyar tanszéken nincs se titkár, se telefon, Internet is csak egy alapítványon keresztül van. Cs, Gyimesi Éva hangsúlyozta: az egyetemhez alapvető, hogy legyen szellemi potenciál. Jelenleg jogász, közgazdász és üzleti szakok kivételével lehet magyarul tanulni. Azonban ezeken a helyeken csak egy-két tanársegéd dolgozik, mellettük gyakornokok vannak vagy nyugdíjas előadók. Menedzser típusú tanszékvezetők kellenek, minden tanszéknek műhellyé kellene várnia. "Egyetemet a semmire nem lehet építeni! Deklarálni lehet politikailag a Bolyai Egyetemet, mint intézményt, de egycsapásra visszaépíteni nem." A pénz most semmire sem elegendő, mert a rendelkezésre álló 50 millió dollár csak a pedagógiai laboratóriumok megépítésére elegendő. Ennél nagyobb összegre van szükség, valamint magyarországi szakértőkre. - Adományozás útján megkapták Ottlik Géza könyvtárát, teljes hagyatékát, de ez jelenleg öt épületben van és nincs adatbázis hozzá. Cs. Gyimesi Éva ellenzi a magyarországi főiskolák erdélyi távoktatását, mondván, rengeteg pénz ment el erre, majdnem eredménytelenül. Szerinte ezzel a Magyarországon érdektelenségre számító szakokat megmentik a pusztulástól. - Az európai integráció felkészületlenül éri a kultúrát. Cs. Gyimesi kritikusan szemléli a helyzetet: "Az erdélyi magyar kultúra múltorientált, konzervatív kultúra. Fel sem tudják fogni, mi az az Internet, miközben a fiatalok már integrálódnak." szerinte minden faluban kellen lenni Internetnek, különben "nem tudnak kritikusan viszonyulni a nyugati gyarmatosító trendhez." Ez a szakadék egyre mélyül. A romániai magyarság létrehozta az RMDSZ-t, de nem tudják érdekeltté tenni az embereket, hogy ragaszkodjanak szülőfalujukhoz. /Békés Megyei Nap (Békéscsaba), jan. 14./

1995. december 20.

Dec. 9-én váratlanul meghalt 49 éves korában Szabó T. Ádám nyelvész /Szabó Törpényi Ádám/, a kiváló nyelvész, Szabó T. Attila fia. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végzett, majd házasság révén távozott Romániából. 1968-ban Hamburgba került, ahol egyetemi tanulmányait folytatta, majd Helsinkiben tanított, ezután három évig Hollandiában, a groningeni egyetem tanára volt. Szenvedélyesen érdekelte Erdély múltja, különösen a helynevek, erről tartott előadást az 1980-as turkui finnugor kongresszuson. Ezután újra megnősült és Budapesten letelepedett. A nyolcvanas évek elejétől az ELTE kutatójaként dolgozott, továbbra is az erdélyi ügyek foglalkoztatták. Folytatni akarta a Romániában megszüntetett Erdélyi Múzeum hagyományát, kiadva az Új Erdélyi Múzeum folyóiratot. Ennek egyetlen gazdag, kettős száma jelent meg 1990-ben, mert közbejött a temesvári tüntetés nyomán a változás Romániában, amely újra lehetővé tette az Erdélyi Múzeum kolozsvári megjelentetését. Szabó T. Ádám új folyóirattal próbálkozott /Magyar Múzeum/, első száma 1991-ben látott napvilágot, később a folyóirat elsorvadt. Sokoldalú munkásságát jelzi, hogy 1988-ban Bázelben kiadta Lakatos Demeter csángó költő verseit. Szabó T. Ádám nagyon fog hiányozni mindenkinek, aki a mindnyájunkat összekötő anyanyelvben és közös történelemben gondolkodik, és az egyetemes magyar kultúrát tartja szívügyének, írta Gömöri György "A közös történelemben gondolkodott. Emlékezés Szabó T. Ádámra" címmel. /Magyar Nemzet, dec. 20./ - Új Erdélyi Múzeum /Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1990/ I. évf. 1-2. - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, akinek ebben a kettős számban olvashatjuk Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című tanulmányának első részét, ezzel a megjegyzéssel: Tőkés Lászlónak és családjának ajánlom. - Magyar Múzeum /Akadémiai Kiadó és a Közép-európai Múzeum Alapítvány, Budapest, 1991. 1-4. sz./ - az Új Erdélyi Múzeum folytatása - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című munkájának második része található a folyóiratban. - Magyar Múzeum utolsó száma: III. évf. 1-4. sz. - Lakatos Demeter: Csángu strófák. Válogatott versek /Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bázel, 1988/ Válogatta, a bevezetőt írta: K. Lengyel Zsolt, Szabó T, Ádám, Szász Judit Anna.

1997. február 8.

Az önálló Bolyai Egyetem léte nem lehet vita tárgya, szögezte le Asztalos Lajos. Meglepő volt a Szabadelvű Kör által szervezett tanácskozáson a "hozzá nem értő jószándékúak" emlegetése, hogy főleg ők tették politikai kérdéssé a magyar nyelvű egyetemi oktatást. Eddig úgy tudtuk, írta Asztalos Lajos, hogy a kommunista hatalom kezelte politikai kérdésként, amikor arra hivatkozott, hogy a Bolyai a szeparatizmus, a nacionalizmus fellegvára. Meglepő, hogy a hajdani Bolyai Egyetem emlékéből mítoszt csináltak. Az viszont megdöbbentő, hogy a Szabadelvű Körön felszólalók "egyöntetűen időszerűtlennek" tartják az önálló egyetem kiépítését. Talán elfelejtették, hogy a milyen könnyedén számolták fel a magyar nyelvű oktatást a mezőgazdasági intézetben, a műegyetemen, a Zeneművészeti és a Képzőművészeti Főiskolán, majd az egyesített egyetemen. "Négy egyetemi tanár milyen alapon sajátítja ki magának a jogot, hogy az önálló magyar egyetem létéről döntsön?" Ez az egész romániai magyarság sorsdöntő kérdése. Az RMDSZ programjában ez áll: "Induljon újra a Bolyai Egyetem." Tagadhatatlan, hogy az önálló Bolyai létrehozása számtalan nehézséggel járna, de előnyei felbecsülhetetlenek lennének. Asztalos Lajos a semmiből létrehozott baszk egyetem példáját hozta föl, továbbá hivatkozott a 300 ezer finnországi svédre, akiknek Turkuban saját svéd nyelvű egyetemük van. - A Szabadelvű Kör által szervezett tanácskozás eredményeként a román sajtó egy része máris ujjong, hogy a romániai magyarságnak nem kell önálló egyetem. /Asztalos Lajos: A Bolyai Egyetem léte nem lehet vita tárgya. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2001. június 19.

Aug. 6-10. között a finnországi Jyväskylä ad otthont az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusnak. A magyarságtudományok legnagyobb nemzetközi seregszemléjét ötévente rendezik meg, váltakozva magyarországi és külföldi helyszíneken. A kongresszusok fő témái (Hungarológiai oktatás régen és ma, A magyar vers - Budapest, 1981; A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében - Bécs, 1986; Régi és új peregrináció - Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon - Szeged, 1991; A magyar művelődés és a kereszténység - Róma, 1996) általában a kapcsolattörténeti megközelítéseket és az interdiszciplináris kutatásokat helyezik el térbe, a finnországi rendezvény központi témája a Hatalom és a kultúra. A szervezők mintegy 400 tudóst várnak a rendezvényre. A legtöbben természetszerűleg Magyarországról és a Kárpát-medence magyarlakta területeiről érkeznek, de jelen lesznek a nyugat- és észak-európai egyetemek hungarológusai, illetve az Egyesült Államok és Japán jeles kutatói mellett koreai, vietnami és izraeli vendégek is. A kongresszus internetes honlapja a www.jyu.fi/hungkong címen érhető el. /Hungarológiai kongresszus augusztusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Finnországban több évtizede kiemelt szerepe van a magyarságtudományok kutatásának. Három egyetemen (Helsinki, Turku és Jyväskylä) lehet magyar szakos képzésben részt venni. Jyväskyläben 1989 óta működik hungarológiai intézet. /Augusztusban Jyväskyläben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 26./

2001. június 26.

2004. március 3.

Egy Arad megyei egyházi építményről szóló írásban bukkant Ujj János arra, hogy milyen nagy múlttal rendelkezik a megyében a román nemzeti egyház. Mert ezen a vidéken már a XII. század elején létezett egy káptalan, amelynek temploma mellett tartották 1131-ben a ,,híres országgyűlést”. Így! Valóban létezett káptalan, országgyűlést is tartottak. Csakhogy az a káptalan a latin és nem a görög rítusú egyházhoz tartozott, az a ,,dieta” pedig a magyar országgyűlés volt. Erre azonban nincs egyetlen utalás sem az írásban! Másutt az egyik megyei görögkeleti kolostor neve eredetének magyarázata megdöbbentő: a szerző szerint ugyanis a Feredeu kolostor neve egy Filoteiu nevű szerzetes nevéből ered. Bár a szerzetes létét sehol sem sikerült igazolni, az egyházi iratok között nincs reá egyetlen írásos bizonyíték sem, de a neve fennmaradt helynévként – állítja a szerző. A feredeu (nyilvánvalóan) a magyar feredő szóból származik, de ezt csak a jegyzetekben sejteti a szerző. Hogy azon a vidékeken magyarok is laktak, arra nincs utalás. Így hallgatják el, tagadják le módszeresen a magyar vagy német helység- és határneveket, így keresztelik át történelmi személyiségeinket, írják át történelmünket, állapította meg Ujj János. Így lett Hunyadi Jánosból Iancu de Hunedoara, Kinizsi Pálból Paul Chinezul, Tornyából Turnu, Kisiratosból Dorobanti, Simonyifalvából Satu Nou. Mindez nyilvánvalóan hamisítás. Mindezek ellen tiltakozni kellene. /Ujj János: Tiltakozni kellene. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./

2005. október 19.

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem az egyetlen olyan felsőfokú oktatási intézmény Romániában, ahol a finn nyelvet és irodalmat szakként lehet tanulni 1992 óta. A finn szak a Magyar Irodalomtudományi Tanszék keretén belül működik. 1974 őszén aláírtak Bukarestben egy olyan kétoldalú kulturális együttműködési egyezményt, amelynek értelmében 1975 őszétől Finn Nyelvi és Irodalmi Lektorátus kezdi meg tevékenységét Kolozsváron, illetve Román Nyelvi és Irodalmi Lektorátus a finnországi Turkuban. 1975 óta nyolc lektornő követte egymást, megszakítás nélkül az egyetemen. A Finn Lektorátus 30. évfordulóját folyó október 21-én ünnepelik a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. /30 éves a kolozsvári Finn Lektorátus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

lapozás: 1-8