udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 17 találat lapozás: 1-17

Helymutató: Újvár /Temes megye/

2000. december 27.

Vajda Pál újvári polgármester és Bodó Barna Temes megyei tanácsos vezetésével december közepén népes, román és magyar nemzetiségű tanácsosokból álló újvári küldöttség látogatott a Szeged melletti testvértelepülésre, Algyőre. A Temes és a Csongrád megyei települések közötti közvetlen kapcsolatfelvétel lehetősége immár kézzelfogható: az újváriak a Nagycsanád-Kiszombor határátkelőn keresztül mintegy fele annyi idő alatt jutottak el Algyőre, mintha Temesvár-Arad-Nagylak felé kerültek volna!. /″A román és a magyar fiataloknak a jövőt másként kell megélni″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

2001. január 27.

Toró T. Tibor parlamenti képviselő nyilatkozott a parlament kéthetes ülésszakáról, az ingatlantörvényről és a helyi közigazgatás törvényéről. Azt a két törvényt fogadta el a parlament, amelyen négy évet dolgozott a régi koalíció. Az ő politikai ügyetlenségük okozta, hogy nem tudták learatni munkájuk gyümölcsét. Az új kormánypárt, a PDSR ezzel jó pontokat szerzett a nyugati világ előtt, és ebben nagy segítségére volt az RMDSZ is. Az ingatlantörvény nem a restitutio in integrum szellemében született. A törvény egyetlen cikkelye beszél az egyházi és közösségi ingatlanokról, előrevetítve, hogy ezen ingatlanok helyzetét külön jogszabály fogja megoldani. Toró abban látja a veszélyt, hogy a következő években, amikor lényegi kérdésekben próbál majd az RMDSZ fellépni, ″egy-egy ingatlan visszadásával próbálják a szánkat befogni.″ - Az ingatlantörvény alapján ismételten megpróbálják a temesvári Magyar Ház visszaszerzését. - A Bánságban az újszentesi, az újvári és a végvári közösségeket érinti az, hogy ahol a kisebbségi közösségek elérik a 20%-ot, használható az anyanyelv. - Toró T. Tibor a szavazásnál azért tartózkodott, mert ezért a minőségi támogatásért minőségi reformokat várna el. Az RMDSZ-vezetés minimalista szemlélete megmaradt a nyelvtörvények szintjén, és nem próbálkozott azzal, hogy gyökeres áttörést érjen el az autonómiaprogram területén. - Az RMDSZ-vezetés ismételten kész tények elé állította az SZKT-t. /Pataki Zoltán: Mit várhat a bánsági magyarság az új ingatlan-, illetve az önkormányzati törvénytől? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2001. augusztus 17.

Pár évvel ezelőtt néhány lelkes szakember kezdeményezésére Arad és Temes megyében létrehozták a térség első gazdaköreit, s miután ezek bebizonyították életképességüket, Hunyad és Krassó-Szörény megyében is megkísérelték a felzárkózást - egyelőre kevés sikerrel. Az elmúlt évek gyakorlata szerint még a legjobban működő körök sem elég életerősek ahhoz, hogy megoldják az önálló gazdálkodás kibontakozását gátló súlyos, nyomasztó kérdéseket. Ezért elhatározták, hogy megalakítják a Bánsági Magyar Gazdák Egyesületét, aug. 15-én, Újszentesen volt az alakuló ülés, melyen jelen volt dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, az új szervezet értelmi szerzője, Kocsik József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (a továbbiakban RMGE) Arad megyei fiókszervezetének elnöke, az országos gazdaegyesület ügyvezető elnöke, Kiss Károly, az RMGE Temes megyei fiókjának elnöke, továbbá aradi, pécskai, galsai, dévai, karánsebesi, boksai, lugosi, zsombolyai, végvári, újvári, gátaljai, keresztesi, igazfalvi gazda-küldöttek, jogászok, polgármesterek, RMDSZ politikusok, egyes mezőgazdasághoz kötődő cégek vezetői stb. Akik nagy anyagi erőfeszítések árán mégis dolgoznak a földjükön, értékesítéskor keservesen tapasztalják: a kisgazda módszerrel folytatott szántás-vetés kész ráfizetés. Bánság-szerte fogy a kisgazdakézen lévő föld, egyre kevesebb a magyar birtokos. Már csak kisebb-nagyobb szigetekben vannak jelen. Ezeket a megmaradt szigeteket kell megmenteni. A négy megye gazdálkodóit és kisvállalkozóit összefogó új egyesület élére 11 tagú vezetőséget választottak: négy-négy küldöttet Arad és Temes, kettőt Hunyad és egyet Krassó-Szörény megyéből. Az egyesület tiszteletbeli elnöke dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, az elnöki tisztet egyéves időtartammal felváltva tölti be Kocsik József, az aradi, illetve Kiss Károly, a temesi szervezet elnöke. /Sipos János: Bánsági Magyar Gazdák Egyesülete. Alulról építkező régiós érdekszövetség alakult. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

2003. március 6.

Nagyszabású találkozót tartottak márc. 2-án Óteleken a megyei gazdaköri tagok és a farmerképző tanfolyam hallgatói. Az összejövetelen megjelent Kiss Károly mérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete temesvári szervezetének elnöke, Fazekas Pál egyetemi előadótanár, Szabó János mérnök is. A nagyszabású összejövetelen óteleki, keresztesi, újszentesi, gátaljai, zsombolyai, gyertyámosi, csenei, újvári, aurélházi, magyarszentmártoni gazdakörök tagjai vettek részt. /Talpai Gábor: Gazdakörök találkozója Óteleken. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

2004. június 25.

A Temes megyei RMDSZ elnöksége zárt ajtók mögött értékelte a választási eredményeket. Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke rámutatott, kudarc, hogy Temesváron, valamint a megyei önkormányzatban nincs RMDSZ-tanácsos. 2000-ben a megyében 28 településen indított az RMDSZ helyi tanácsosjelölteket, idén pedig 39 településen. Négy évvel ezelőtt 10 601 szavazatot kaptak az RMDSZ helyi tanácsosai, most 13 375 voksot. Ennek ellenére az 5%-os küszöbre való tekintettel négy önkormányzatból kiesett az RMDSZ: Temes Megyei Tanács, valamint Temesvár, Nagyszentmiklós és Temesrékás önkormányzata. Négy településen viszont először került be az RMDSZ a helyi tanácsba: Ötvösdön, Nagyomoron, Temesfalván, valamint Temesságon. 2000-ben 18 településen sikerült helyi tanácsosokat bejuttatni, 2004-ben 19 településen sikerült ezt megtenni. Négy esztendővel ezelőtt a helyi tanácsokba 41 tanácsost juttattak be, most kettővel növekedett a számuk. 2000-ben három, 2004-ben négy polgármesteri tisztséget nyert el az RMDSZ: Újszentes, Zsombolya és Újvár mellé Igazfalva is felzárkózott. Temesváron 2000-ben 4667 szavazatot kapott az RMDSZ tanácsosi listára, ami akkor 4,88%-ot jelentett. Most 5556 szavazatot, tehát 879 szavazattal többet, ami a szavazatok 4,97 százaléka. Ami a megyei tanácsosok listáját illeti, RMDSZ az 178 szavazattal kevesebbet kapott, mint 2000-ben, 12 910-ről a szavazatszám lecsökkent 12 732-re. /Pataki Zoltán: Felemás választási eredmények Temes megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2004. július 1.

Jún. 29-én összeült az RMDSZ Temes Megyei Választmánya – a Területi Képviselők Tanácsa (TKT) és a Civil Tanács –, hogy meghallgassa az elnökség kiértékelő beszámolóját a 2004. évi helyhatósági választási eredményekről. Az előterjesztést követően Halász Ferenc megyei elnök benyújtotta lemondását, és az elnökség többi tagja is visszaadta mandátumát. Az ok, a választásokon elszenvedett vereség: az RMDSZ-jelöltek nem jutottak be a megyei, valamint a Temesvár városi tanácsba. Egyes helyeken voltak eredmények, Zsombolyán, például, a négy évvel ezelőtti választáson leadott 900 szavazattal szemben most 1836-an szavaztak az RMDSZ-es Kaba Gábor polgármesterjelöltre, és a magyar tanácsosok száma 5-ről 9-re növekedett. Jó eredmény született Újszentesen, Igazfalván és Újváron is, ahol az elkövetkező négy évben szintén RMDSZ-es a község első embere. Dr. Albert Ferenc egyetemi tanár javasolta, hogy a mostani csapat vigye végig a megkezdett munkát, a tisztújítást halasszák a parlamenti választások utánra. Dr. Bárányi Ferenc ny. orvos, volt parlamenti képviselő leszögezte, háromszázötven év óta most történt meg először, hogy a magyarságnak nincs képviselője Temesvár város tanácsában. A megyei elnökség kitartott a lemondás mellett. Toró T. Tibor parlamenti képviselő – aki lemondott elnökségi tisztségéről – indítványozta, hogy az elnökség ügyvezető testületként folytassa a munkát a szeptemberre előrehozott tisztújító közgyűlésig. A javaslatot a választmány többségi szavazattal elfogadta. /Sipos János: Sorsdöntő időszak az RMDSZ temesi szervezete számára. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

2004. október 12.

Okt. 9-én Temes megyében az Újvár községhez tartozó Magyarszentmárton bánsági magyar faluban felavatták az új művelődési otthont. Az avató ünnepségen részt vett Vajda Pál újvári polgármester, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, valamint az anyaországi Algyő testvértelepülés küldöttsége. A létesítmény teljes mértékben önerőből épült, a ma már kevesebb mint 200 lakosú faluban. Az avatón sikeres magyar bált tartottak. /(Pataki Zoltán): Kultúrotthon avató Magyarszentmártonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

2005. március 3.

A 2003-as sikertelen kísérlet után Ótelek ismét megpróbálja visszaszerezni közigazgatási rangját. Temes megye legmagyarabb településének mondható, a Bega-csatorna mentén, a szerb határ közelében fekvő Ótelek a mára teljesen elrománosodott Jánosföldével alkotna önálló községet; a jelenlegi központhoz, Újvárhoz Öregfalu, Aurélháza és Magyarszentmárton tartozna. Marossy Zoltán Temes megyei alprefektus bátorítja az önállósulási törekvést, a szavazás április 3-án lesz. /P. L. Zs.: Ótelek önállósulása. = Nyugati Jelen (Arad), márc.3./

2005. április 5.

Április 3-án második alkalommal tartottak népszavazást a Temes megyei Újvár nagyközség hat településén az önálló Ótelek község létrehozásáért. A referendum sikert hozott: Újvár község 3522 szavazati joggal rendelkező lakosából 2089-en (59,3%) vettek részt a népszavazáson és 2016 személy (96,5%) igent mondott Ótelek község önállósodására. Ezentúl két, illetve négy faluból álló község lesz: Újvár, Magyarszentmárton, Aurélhéza és Öregfalu az egyik és a kivált Ótelek és Jánosfölde falvakból álló új község. A parlamenti elfogadás után október-november folyamán kiírhatják a helyhatósági választásokat. Az ily módon létrejövő, közel 50%-ban magyarlakta Ótelek község önkormányzata 7-9 tanácsosból állhat. /(Pataki Zoltán): IGEN az önálló Ótelek községre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

2005. április 25.

Temes megyében súlyosbodott az árvízhelyzet, főleg a megye déli, a Vajdasággal határos vidékein újabb településeket öntött el a Temes. Fény és Torontálkeresztes még mindig víz alatt áll, Keresztesen háromméteres a vízszint, április 21-e óta, segélyszállítmányokat is nehéz eljuttatni. Közel ötszáz személyt kellett kilakoltatni. A töltés átszakadt, a Temes szétterült a román és a szerb Bánságon, tönkretéve a házakat, gazdaságokat. A víztömeg elérte az Újvár községhez tartozó Jánosföldét és Óteleket is. Ótelek nyolcvan százaléka víz alatt állt, ki kellett üríteni a települést. A megközelíthetetlenné vált Jánosföldéről helikopterrel vitték el a még ottmaradt hatvan embert. Az összedőlt vályogházakért semmiféle kártérítést nem kaphatnak a károsultak, a kormány csak a téglaházak újjáépítését szubvencionálja. A megyei RMDSZ és az egyházak gyűjtést kezdtek, hogy segítséget nyújtsanak. /Pataky Lehel Zsolt: Az előrejelzések szerint újabb árhullámok következnek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

2005. április 27.

A Bánság három jelentősebb folyója – a Temes, a Berzava és a Béga –, valamint a kisebb hegyvidéki patakok és folyók kiléptek medrükből. Az árhullám megrongálta a Karánsebes–Orsova közötti vasútvonalat és a térségbeli műutakat. A Berzaván és a Temesen az elmúlt napokban három gátszakadás súlyosbította a helyzetet, emiatt gyakorlatilag víz alá került a két nagy bánsági megye, Krassó-Szörény és Temes jó része. Víz alá került Jánosfölde, Denta, Gyülvész, Újvár, Ótelek, Torontálkeresztes, Józsefszállás, Magyarszentmárton és több más település. Négy-ötezer lakost ki kellett telepíteni. A kormány 5,5 milliárd lej értékű gyorssegélyt utalt ki az árvíz sújtotta két megye lakosságának. Országszerte segélyezési akciók indultak. Eddig a legjelentősebb segélyszállítmány a Székelyföldről indult. Az előzetes mérleg szerint a terménykár 90 ezer hektáron mintegy 7,5 millió dollár. /Hét és fél millió dollárnyi a kár. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2005. április 29.

A Bánságban több száz ház teljesen összeomlott, több ezer megrongálódott, és továbbra is fennáll a veszély. Temeskeresztes, Ótelek, Fény, Jánosfölde, Magyarszentmárton, Gátalja, Szigetfalu, Torontáldinnyés, Gyülvész, Újvár víz alá került. A Kolozs megyei RMDSZ gyűjtést kezdett a árvízkárosultak megsegítésére, közölték a bankszámla számot, ahova be lehet fizetni a támogatást, ugyanúgy az RMDSZ székházában is fogadják a támogatást. Az RMDSZ miniszterei és államtitkárai, továbbá parlamenti frakciói is megkezdték a gyűjtést. /Segítsünk az árvíz sújtotta embertársainkon! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2005. május 6.

Rendhagyó istentiszteletet tartottak május 5-én az újvári római katolikus templomban, Roos Márton temesvári megyés püspök és Tőkés László püspök szólt bátorítólag a különböző felekezetekhez tartozó hívekhez. Előzően a püspökök megtekintették a még mindig a víz fogságában lévő Óteleket, elbeszélgettek kétségbeesett lakóival, és ígéretet tettek rá, hogy maguk és egyházaik minden tőlük telhetőt megtesznek a károk enyhítése érdekében. /(Sipos.): Ökumenikus istentisztelet a reménység jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

2005. május 19.

Az összesítés szerint az árvíz Romániában 400 millió euró értékű kárt okozott. A megáradt folyók és patakok, valamint a földcsuszamlások 5500 házat rongáltak meg, amelyekből 880 teljesen tönkrement. A víz a szántóföldeket sem kímélte, 160 ezer hektár területet károsított meg. A belügyminisztérium adatai szerint 28 megye közel 400 települését érintették a természeti csapások. A megrongált épületek listáján található 26 iskola, 16 óvoda és templom, valamint három kórház. A megrongált országutak hossza eléri az 1400 kilométert, majdnem három kilométeres távolságon a sínek is megrongálódtak, és 282 híd is használhatatlanná vált. Az elöntött szántóföldek fele, 81 ezer hektár volt már megművelve, a kár ez esetben közel 3 ezer milliárd lej. A katasztrófa-felmérés azonban nem ért véget, hiszen a hatóságok figyelmeztetettek, a pusztítás végső adatait csak a vizek visszahúzódása után állapíthatják meg. Borbély László, a középítkezésekért és infrastrukturális ügyekért felelős megbízott romániai miniszter elmondta, hogy a román kormány különalapjából 20 millió eurót, a minisztérium különalapjából pedig további 4,2 millió eurót kapott a román Országos Lakásügynökség. Az összesen 24,2 millió eurót az áradás által tönkrement házak újjáépítésére, illetve rendbe hozására fordítják Temes és Krassó-Szörény megyékben. Temes megyében körülbelül 1070, Krassó-Szörényben pedig 33 ház vár újjáépítésre. A legtragikusabb a helyzet Újvár és Fény községekben, az előbbiben 403, az utóbbiban 221 ház gyakorlatilag teljesen összedőlt. /Elkészült az árvízkár mérlege. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2005. július 22.

Az árvizek halálos áldozatainak száma 24-re emelkedett. A kormány külön határozatban hagyta jóvá az árvíz sújtotta vidékek iskoláinak újjáépítésére, illetve javítására szükséges összegek folyósítását. A kormányhatározatban szerepelnek a kisebbségek által lakott vidékek árvíz sújtotta tanintézeteinek helyrehozatalára szükséges pénzalapok is. Így a Temes megyei Újvár, Ótelek, Gátalja óvodái és iskolái, a Kovászna megyei Zabrató, Bodzaszita, Nagyborosnyó tanintézetei részesültek segélyben. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./

2006. március 24.

Arad megyében az RMDSZ-nek nincs éves programja a fakultatív magyar oktatás további terjesztésére, Hunyad megyében pedig a kiküldött kérdőíveket az érdekeltek eldobálták. /Riport. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./ Arad megyében a lehetőségekhez és helyzethez képest kevés a mindössze négy településen működő fakultatív magyar oktatás. A román iskolába járó, de anyanyelvét megőrizni szándékozók segítésére létrehozott alternatív tanítási rendszerben közel száz gyermek vesz részt Fazekasvarsándon, Pankotán, Szapáryligeten és Vingán. Vingán és Pankotán jelenleg semmiféle magyar oktatás nincs az iskolában, ezeken a településeken az egyedüli kiút kizárólag a fakultatív oktatás. A fakultatív oktatás mellett létezik egy nem hivatalos is, az említett négy településen önkéntes alapon, több templomban is szerveznek magyar oktatást – vázolta a helyzetet Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Simándon és Csermőn is szerveztek a templomban magyar oktatást. Borossebesen még próbálkozások sem voltak magyar fakultatív oktatásra, mert nincs rá igény. A szülők megtanítják gyermekeiket a magyar konyhanyelvre, akik aztán jobbára románul beszélnek, román iskolába járnak. Kettner József pórbál segíteni a fiataloknak. Egy fakultatív osztályra való tanuló összejött Lippán, oda Aradról szeretett volna kijárni egy nyugdíjas pedagógus heti két alkalommal, de Pellegrini szerint a heti négyszer egy óra az ideális. – A fakultatív oktatást választók száma nagyjából stagnál – közöte Nagy Gizella városi tanácsos, az RMDSZ Arad megyei szervezetének oktatási alelnöke. Temes megyében a fakultatív magyar oktatás az 1989 előtti időkre nyúlik vissza. 1990 után ismét rendszeres lett a fakultatív magyar oktatás, az Orbán-kormány idején bevezetett státustörvény, illetve az ezzel járó, a magyar nyelven valamilyen formában tanuló gyerekek szülei által igényelhető oktatási-nevelési támogatás megsokszorozta a létszámot. Kiss Ferenc tanfelügyelő is elismerte, hogy sok családot csak ez ösztönöz arra, hogy a gyereket magyar órákra járassa. Jelenleg Temes megyében 411-en vesznek részt a fakultatív magyar oktatásban, közülük 151-en elemista korúak, 243-an általános és 17-en középiskolások. A legtöbb diák Újváron van, a sorban Gyertyámos és Óbéb következik. Fakultatív magyar órákat tartanak még Magyarszentmártonban, Csenén, Óbesenyőn, Keglevichházán, Csanádon, Varjason, Gyéren, Fényen, Igazfalván, Temesrékáson, Buziásfürdőn, Gátalján és Facsádon. Az RMDSZ és a tanfelügyelőség azokon a településeken támogatja a fakultatív magyar oktatást, ahol semmilyen szinten nincs magyar tagozat. Pataky Lehel Zsolt: Fakultatív magyar oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./Hunyad megyében lenne igény a fakultatív magyar nyelvoktatásra, a konkrét forma még várat magára. – Tavaly novemberben felhívással fordultak a helyi RMDSZ-szervezetekhez, illetve a magyar egyházak lelkészeihez, hogy összesítsék az ilyen fajta igényeket, tájékoztatott Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Sajnos egyetlen visszajelzés sem érkezett a felkérésre, annak ellenére, hogy van mód a fizetett fakultatív magyar nyelvoktatásra. Ha településenként sikerül egy-egy minimum tízes létszámú csoportot összehozni, akkor oktató fizetést kap a munkájáért. Így azonban a következő tanévben már csak az önkéntes oktatásra nyílik lehetőség. – A kisebb településeken szolgáló fiatal lelkipásztorok vállalták fel eddig is a magyar nyelv oktatását. Az egyetlen szervezett formájú magyar nyelvtanfolyam három évvel ezelőtt alakult meg, egyházi támogatással. Vajdahunyadon a római katolikus egyházközségben helyi fiatal tanítónők vállalták fel ezt a munkát. Lassan abbamaradt az egész. A visszajelzések hiányában Hunyad megyében Sáfár Csaba kisebbségi tanfelügyelő fogja az iskolai nyilvántartásokból összeírni azokat a magyar gyermekeket, akiknek nincs lehetőségük a településükön anyanyelvükön tanulni. Ez a terv elsősorban Hátszeget és Brádot érintené, e két településen nincs semmiféle magyar nyelvű tanintézmény. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Elszalasztott lehetőség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

2006. május 22.

Kis létszámú, de lelkes közönség tapsolta meg a temesvári Művelődési Házban a baróti Transylmánia együttes koncertjét, a XI. Bánsági Magyar Napok nyitórendezvényén. Újszentesen, majd Igazfalván is bemutatta a Szeged melletti Algyőről, Újvár testvértelepüléséről érkezett Móra Ferenc Népszínház Végh Antal–Kátó Sándor: A tékozló lány című népszínművét. Fergeteges sikert aratott május 20-án Zsombolyán, május 21-én Óteleken a Hagyománykeresőben folklórműsor. A temesvári Bartók Béla Líceum Szabó Ferenc vezette „kis” és „nagy” Bokréta néptánccsoportjai ismét bizonyították, hogy a bánsági hagyományőrző mozgalom élvonalában van a helyük. /Pataki Zoltán: Identitásőrző Bánsági Napok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék