udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 3 találat lapozás: 1-3

Helymutató: Uzonfüzes

2003. március 13.

Zökkenőmentes a tanítás Uzonban és a hozzá tartozó falvakban (Bikfalva, Lisznyó, Szentivánlaborfalva, Sepsimagyarós, Uzonfüzes), de nem kis erőfeszítésbe került, hogy a rendelkezésre álló két iskolabusz rendszeresen közlekedjék. Szalad Árpád tanár, a Tatrangi Sándor Általános Iskola igazgatója részletezte: az egyik autó a magyarósi, lisznyópataki és lisznyói tanulókat szállítja, a másik kocsi Bikfalva és a szomszédos Szentivánlaborfalva tanulóit hozza a központi iskolába. /(kisgyörgy): Uzoni kérdőjelek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

2005. március 25.

Az elmúlt tizenöt év során Háromszék-szerte több ortodox templom építését kezdték meg, mint az erdélyi történelmi egyházakhoz tartozó felekezetek összesen – derül ki az összesítéséből. 1990–2004 között 12 ortodox (közülük egy óhitű), öt római katolikus, három református, két unitárius és egy evangélikus, illetve három pünkösdista és egy jehovista templom építése kezdődött el a megyében. 1990-ben hat – Sepsiszentgyörgyön két római katolikus, Baróton unitárius, Vajnafalván óhitű ortodox, Uzonfü­zesen ortodox, Zágonbár­kányban pünkösdista – templom építéséhez fogtak hozzá. /(vop): Több templomot építettek, mint a többi felekezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

2005. május 23.

Az 189 lakosú Uzonfüzes a megyésítés óta Uzonhoz tartozik. Az utolsó népszámlálás alkalmával tíz lakosa vallotta magát magyarnak. A település román anyanyelvű lakói a rendszerváltás után ortodox templomot építettek. /Kisgyörgy Zoltán: Mi újság Uzonfüzesen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék