udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 337 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-337

Helymutató: Beszterce-Naszód megye

1990. május 29.

A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1990. szeptember 4.

Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének aug. 15-i tanácskozásán napirendre kerültek a legégetőbb problémák. Besztercén eddig egy kis és egy nagy óvodai csoport működött magyar nyelven. Minisztériumi engedély van arra, hogy ősztől a városban három napközis és óvodás magyar csoport induljon. A megkelő napközikben azonban elutasították a kérést, mondván, nincs hely új csoport számára. A polgármesteri hivatal felajánlott két épületet, de először ezeket ki kell üríteni, utána pedig felújítás szükséges az épületek állapota miatt. A magyar tagozaton megüresedett tanítói helyekre pályázókat a szülők nem akarják elfogadni. Beindulhat a városban egy reál és humán profilú magyar osztály, a román líceum tagozataként. Megyeszerte mellőzik az RMDSZ által különböző funkciókba javasolt magyarokat azzal az indoklással, hogy soviniszták. Hiányoznak a fiatalok a megyében az RMDSZ-ből. A fiatalok biztosan elindítanának egy magyar újságot. /Guther M. Ilona: Hol vagytok, besztercei magyar fiatalok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1990. november 7.

Bethlen Béla /1888-1989/ életútjára emlékezett Gaal György abból az alkalomból, hogy kiadták Romsics Ignác bevezetőjével önéletírását Észak-Erdély kormánybiztosa voltam /Zrínyi Kiadó, Budapest, 1989/ címmel. Bethlen Béla a bécsi döntés után Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék főispánja lett. A kényesnek számító, román többségű megyékben közmegelégedésre képviselte a hatalmat. Magyarország német megszállásakor lemondott, majd 1944 augusztusában vállalt igen kényes funkciót, Észak-Erdély polgári kormánybiztosa lett. Megmentette a Torda környéki zsidóságot a deportálástól, hatályon kívül helyezte a kolozsvári kiürítési parancsot. 1945-ben letartóztatták, majd szabadon engedték, 1946-ban újra elvitték és öt évre ítélték. 1952-ben felajánlották a magyar állampolgárságot, de nem fogadta el. Erre tovább tartották börtönben, 1954-ig. Ezután munkásként kereste kenyerét. Gróf Bethlen Bélának még életében sikerült Magyarországra kijuttatni emlékiratait. /Gaal György: Az emlékíró Bethlen Béla. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

1991. május folyamán

Újabb folyóirat indult, a Besztercei Híradó, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének folyóirata. Ezzel a szórványvidék is magyar sajtótermékkel gazdagodott. /Besztercei Híradó (Beszterce), máj. - 1. sz./

1991. június 12.

Megjelent a Besztercei Híradó, egyelőre még RMDSZ-szórólap formájában, mert Beszterce-Naszód húszezres magyarság igényt tart egy magyar nyelvű sajtótermékre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

1991. november folyamán

A Korunk novemberi számát a szórványnak, a szórvány problematikájának szentelte. A szórványkérdést szívügyének tekintő Vetési László tiszteletes írásában leszögezte: végzetesen szórványnemzet vagyunk. "A világon élő magyarság egyharmada az anyaország határain kívül az utódállamokban vagy a diaszpórában a romániai magyarságnak egyharmada nyelvi és etnikai veszélyeztetettségben, egynegyede pedig halmozottan hátrányos helyzetben él. " Vetési megállapította, hogy nem rendelkeznek a romániai szórványmagyarságra vonatkozó adatokkal. Nem jelentek meg erről könyvek, tanulmányok. Egyetlen kivétel az azóta elhunyt Semlyén István, akinek Hétmilliárd lélek című, 1980-ban megjelent könyve tartalmazott először adatokat a hazai magyar szórványnépességről. Az 1989-es változások óta az 1990 karácsonyán Gyergyószárhegyen tartott szórványértelmiségi találkozó volt az első, amely szomorú körképet adott a jelenlegi helyzetről. Semlyén István z 1977-es népszámlálási adatok alapján írta, hogy hét erdélyi megyében /Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Bihar, Szatmár és Szilágy/ és a romániai magyarság háromnegyede, mintegy 1,2 millió lélek. A fennmaradó 420 ezer az ország többi részén /Arad, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Máramaros, Szeben, Termes és a Kárpátokon kívüli területen/ szóródik szét. A szórványban élő 420 ezer lélekből 220 ezer magyar kisebb-nagyobb városokban él /Beszterce, Bukarest, Brassó, Déva, Nagybánya, Nagyenyed, Nagyszeben, Medgyes s a bányavárosok/, mintegy 200 ezer pedig falvakban. Vetési László részletezte a szórványvidékeket. A Mezőségnek a Maros, Sajó és Szamos által határolt nagy kiterjedésű területe évszázadok óta a nagy felszámolódások színtere. A legveszélyesebb helyzetben, a homogenizálás legelőrehaladottabb állapotában a moldvai csángók vannak. Domokos Pál Péter óta többször feltérték helyzetüket, népi kultúrájukat, de etnikai folyamataik szociológiai, társadalomlélektani nyomonkövetése nem történt meg. A városok elszórványosodásának problematikája külön kérdés. Vetési László következtetése: összmagyar szórványprogramot kell kidolgozni. Addig pedig a legnagyobb súly továbbra is az egyházakra nehezedik, a lelkipásztorokra. /Vetési László: Szórványgondjainkról./ Kozma Zsolt visszapillantott a szórványosodás kialakulására és arra, hogy a református egyház mit tett a szórványban élőkért. 1944 után az intézményes egyházi szórványmisszió megszűnt. Azonban mindig voltak kiváló lelkek, akik vállalták a szórvány gondozását, ilyen például a nagysármási id. Hermán János, a kérői id. Bányai Ferenc, s azok, akiknek nevét feljegyezte Vetési László szórványlapjában, a Felebarátban. Kozma Zsolt írásában megoldást is javasolt. Először is fel kell mérni tájegységenként a szórványhelyzetet. Munkatársakat kell keresni, szórványfelelősöket. Érdemes kis könyvtárakat összeállítani. Szórványinternátusokat kell létrehozni. /Kozma Zsolt: Szórványosodás időben és térben/ Tófalvi Zoltán adatgazdag összegzést nyújtott a kivándorlásról, a kivándorlókról. Tófalvi az első világháború előtti kivándorlásig nyúlt vissza. A különböző időszakok adatait részletezve kiemelte azt, hogy az első világháború végétől napjainkig közel 650 000 magyar távozott Romániából. Nem természetes, hanem az idők során változó intenzitású, nem természetes, kényszerű kivándorlásról, áttelepülésről van szó. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események újabb lökést adtak a kivándorlásnak. /Tófalvi Zoltán: Emigránsok, kivándorlók, letelepedők/ /Korunk (Kolozsvár), nov./

1992. május folyamán

A Besztercei Híradó eddig az RMDSZ kiadványaként jelent meg, ezután az RMDSZ keretében megalakult Beszterce Művelődési Alapítvány lesz a kiadója, de továbbra is a megye szórványmagyarságának kisebbségvédelmi, időszakos kiadványa lesz, mint eddig. Az alapítvány nevében id. Sárkány Ferenc felkérte Beszterce-Naszód megye lelkészeit, tanárait, mérnökeit, munkásait, hogy vegyenek részt a lap tartalmasabbá tételében. /Besztercei Híradó (Beszterce), máj. - II. évf. 5. sz./

1992. július 31.

A Bolyai Egyetem visszaállításának szükségességét többen, több szempontból taglalták már. Hantz Lám Irén földrajztanár, a Bolyai Társaság tagja a középiskolai tanárutánpótlás gondjaira hívta fel a figyelmet. Magyar tanárok hiánya főleg a történelem és földrajz szakoknál mutatkozik meg. 1992-ben a Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz karán átlagban 10 hallgató van évfolyamonként, tehát évente 8-10 végzősre lehet számítani. A történelem kar I-IV. évfolyamán mindössze 6 hallgató tanul. Hantz Lám Irén vizsgálta az egyes megyék helyzetét a két tantárgyat tanítókat illetően. A tanárok legnagyobb része 41 év fölötti. Beszterce-Naszód megyében nincs magyar földrajz- és történelemtanár. Több megyében betöltetlen a magyar középiskolákban a két tárgy szaktanári állása. A tanárnő javasolta, hogy be kellene indítani magyar nyelvű földrajz-történelem szakot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

1992. november 11.

Vetési László, a Felebarát szerkesztője az erdélyi magyar szórványról tartott előadást. Mintegy félmillióra becsüli a magyar szórvány lélekszámát, akik főleg Máramaros, Beszterce-Naszód, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyékben élnek. Különösen veszélyeztetettek a Mezőségen és a dél-erdélyi kis falvakban, városokban élők. Szeretnék felmérni az összes szórványokat. Vetési László beszélt a szórványmisszióról is. /B. Kovács István: Megmenthető lelkek. Nagyszabású terv a szórványok felkarolására. Beszélgetés Vetési Lászlóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

1993. július 29.

Bodó Levente műtermében, Szentegyházán Gábor Áron és Mikó Imre portréi után II. Rákóczi Ferenc mellszobrát készíti. A szobrot a Julianus Alapítvány rendelte meg, a Beszterce-Naszód megyei Vicén fogják felállítani nov. 13-án. /Ferencz Imre: Szobor készül. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./

1993. november 18.

Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke Besztercén, a díjátadáskor üdvözölte a szórványban munkálkodóknak. A díjazás gondolatát Jenei Tamás, a Diaszpóra Alapítvány egyik alelnöke vetette fel, létrehozták a Czelder Márton- és Földes Károly-szórvábydíjat. A bizottság most életműveket jutalmazott. Dr. Csiha Tamás református püspök nyújtotta át a díjakat a 82 éves volt kérői, jelenleg nyugdíjasként Kisiklódon szolgálatot vállaló Bányai Ferenc lelkésznek és a 83 éves Péter Jenő volt somogyomi gondnoknak. - Beszterce-Naszód megye 26 református anyaegyháza közül 8-ban nincs lelkész. A megyében öt leányegyház van és 24 szórvány. Legtöbb szórványa Magyarnemegyének van, ahol nincs lelkész. /Guther M. Ilona: Poggyászukban gumicsizma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

1993. december 9.

Beszterce-Naszód megyében az 1992-es népszámláláskor 21 098-an vallották magukat magyarnak /a megye lakosságának 6,5 %-a. Beszterce városban 6045 magyar él, a város lakosságának 7 %-a, Bethlenben a magyarok száma 1669 /a lakosság 16 %-a/. A megyében 32 olyan falu van, ahol a magyarok száma meghaladja a 100 főt. Szinte teljesen magyar Magyardécse /1763 magyar és 5 román/. Magyarnemegyén 855 magyar él /arányuk 56 %-os/, Felőrön 860 /64 %/, Óradnán 628 /10 %/. Óradnán tízszer annyian tartják magukat magyarnak mint ahányan magyarul beszélnek. Óradnán ugyanis 1965 óta nincs magyar oktatás. /Guther M. Ilona: A népszámlálás tükrében Beszterce-Naszód megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

1994. május 7.

Bethlenben máj. 22-én felavatják Bethlen Béla /Aranyosgyéres, 1888-Kolozsvár, 1979/ szobrát. Bethlen Béla 1940-44 között Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék főispánja, 1944 augusztusától pedig Észak-Erdély kormánybiztosa volt. 1945-ben letartóztatták, 1946-ban ötévi börtönre ítélték. 1952-ben felajánlották, települjön át Magyarországra. Erre nem volt hajlandó, ezért újabb három évre ítélték. 1954-ben szabadult. Emlékiratai 1989-ben jelentek meg: Észak-Erdély kormánybiztosa voltam, Zrínyi Kiadó, Budapest. Bethlenben szeretettel emlékeznek rá vissza az emberek, az a román is, akinek apját "Béla gróf" mentette meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8./

1994. november 30.

A Magyarok Világszövetsége okt. 21-22-i ülésén megszavazta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platformnak a szóvivője által tett előterjesztését, hogy emlékezzenek meg a Maniu-gárdisták által ötven éve meggyilkolt többszáz magyarról. Ezt a "rommagyarok" által folyamatosan pokolra kívánt Katona Ádám terjesztette elő. Meggyászoljuk-e mi is "elpusztított ártatlan elődeinket, testvéreinket?" teszi fel a kérdést Dénes László. Megkondult-e a harang a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben, Mezőerkeden, a Bihar megyei Gyantán, Magyarremetén, Tenkén, a Brassó megyei Négyfaluban, Földváron, a Fehér megyei Váralmáson, a Hargita megyei Csíkdánfalván, Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, a Kolozs megyei Bánffyhunyadon, Egeresen, Fejérden, Gyéresszentkirályon, Kajántón, Kendilónán, Kolozsvárott, Magyarderzsén, Magyarpalatkán, Ördögkeresztúron, Ördöngösfüzesen, Péncélcsehen, a Kovászna megyei Szárazajtán, Hídvégen, a Maros megyei Dicsőszentmártonban, Kisnyulason, a Szilágy megyei Kispetriben, Magyarzsomboron? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./

1996. február 20.

Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete, Beszterce Művelődési Alapítvány és az EMKE megyei szervezete idén is megszervezi az immár hagyományossá vált "A nyelv csak élve tündököl" szavalóversenyt megyei szakaszát. A honfoglalás 1100. évfordulója jegyében megrendezett vetélkedőn az I-IV. osztályos tanulók a hun, székely és magyar mondavilággal ismerkedek és ismertetik meg a hallhatóságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

1996. február 27.

Kisebbség a kisebbségben: szórványsors, írta Beke György. A Mezőségen, Fogaras, Nagyszeben, Déva, Gyulafehérvár környékén magyar csonkafalvak százai vannak. Az író példának a mezőségi Somkeréket hozta. Temploma műemlék. Első formájában 1227-1233 között épült. 1661-ben tiszta magyar település volt. Az 1721 után ismétlődő tatár betörések áldozatait az akkor már állandósult román betelepülések pótolták. Még igen sokáig a felerésznyi magyarság a somkeréki gazdasági és művelődési élet meghatározó tényezője. 1790-ben magyar iskola létesült. Trianon után a román főhatalom elkobozta a helyi iskolát. Somkerék magyarságának ekkor még mindig volt annyi ereje, hogy önálló református magyar iskolát emelt gyermekeinek. Somkerék lakossága az 1992-es népszámlálás szerint 1043 fő volt. Ebből 738 román, 264 magyar, 27 cigány, 12 ukrán, 1 szerb és 1 "más nemzetiségű". 1945 után évtizedekig fennállott a népiskola, kisebb magyar tagozattal. Aztán az is megszűnt. Ez az egész Mezőségre jellemző állapot. Somkeréken a helyi református lelkészt a felbőszített falusiak el akarták űzni, mert magyar óvodát merészelt létesíteni! "Trianon maga tűzte napirendre az anyaország felelősségét a magyar szórványokért. Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Délvidéken, mindenütt a szórványok jellemzik a magyar kisebbséget." jegyezte meg Beke György. Az utóbbi esztendőkben az anyaország igyekszik támaszává lenni a kisebbségi magyarságnak, ezeken belül a szórványoknak. Az erdélyi szórványokkal való foglalkozást a Csíkszeredában alakult Julianus Alapítvány akarja felvállalni, élén Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelőjével. Beder gyalogszerrel jutott el az egyik nyári vakációján - Anatólia déli szegélyére, hogy ott egy négyszázötven esztendős "magyar falut", Madzsarköjbét meglátogassa. Az ott lakók nem tudnak már magyarul, de az egykor elhurcoltak leszármazottai őrzik magyar eredetük tudatát. Beder Tibort főtanfelügyelő visszaállította a magyar iskolákat - ami Marosvásárhelyen nem sikerült -, a minisztérium örökös rosszallása dacára, de eddig még leváltani nem sikerült. Jó küzdőtársa a Julianus Alapítvány vezetésében Gergely István csíksomlyói plébános. Melléjük sorakozott fel Hargita megye igen sok felelősséget érző értelmisége. A Julianus Alapítvány minden második esztendőben Csíkszeredában megrendezi a Lármafa-találkozókat. Szórványokból csapatostól jönnek "magányos magyarok", akiket székely családok látnak vendégül. Esztendőnként száz erdélyi magyar gyermeket "utaztatnak" Magyarországra. Gyermektalálkozókat rendeznek, ezeket Fodor Sándor kitűnő erdélyi író Csipike nevű mesehőséről nevezték el. - Majdnem minden tájnak van olyan magyar emléke, amely az öntudat forrása lehetne. Elsőnek egy Beszterce-Naszód megyei kicsi faluban, Vicén szobrot állítottak (Bodó Levente alkotását) II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek. A Julianus Alapítvány évente díjat oszt ki. 1995-ben két "iskolaalapító" is részesült a kitüntetésben. Sebestyén Ottó zernyesti katolikus plébános magyar iskolát állított fel újra a Brassó megyei kicsiny magyar szórványban. Deáky András az 1950-ben Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön három évtizede harcol a magyar iskoláért. Díjat kapott a mezőségi szórványok krónikása, Kövesdi Kis Ferenc nyugalmazott marosvásárhelyi tanár. /Beke György: Julianus a szórványokban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

1996. május 31.

Idén is van két Beszterce-Naszód megyei díjazottja a budapesti Néprajzi Múzeum évente meghirdetett gyűjtőpályázatának. A sófalvi Wass György első díjat kapott Beszterce-Naszód megye szakrális helyei című pályamunkájára, melyet kiadásra is javasolnak. Wass György nyugalmazott tanító 1990 óta évente egy-két dolgozattal jelentkezik. Eddig mindig díjazták munkáit. A Győrffy István Néprajzi Egyesület 1993-ban kiadta Zselyk című, szótár formájában megszerkesztett falumonográfiáját. Ez a munka hiánypótló, mert ennek a vidéknek a magyarságával eddig senki sem foglalkozott, néprajzi szempontból. Wass György arról is gondoskodott, hogy mással is megkedveltesse a néprajzot. Egyik tanítványa, Kocsis Tibor /idén érettségizik Besztercén/ második díjat nyert ifjúsági kategóriában Háziipar Sófalván és Tacson című munkájával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

1996. július 10.

Júl. 10-én tartották meg Bethlenben az RMDSZ Beszterce-Naszód megyében megválasztott tanácsosainak első találkozóját. Az ülésen megalakult a Megyei Önkormányzati Konferencia, amelynek elnökévé Köő Mártont /Árpástó/, alelnökévé Kerekes Zoltánt /Bethlen/ választották. Az SZKT-n Kerekes Zoltán képviseli a megyét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 16., 823. sz./

1996. szeptember folyamán

Beszterce-Naszód megye magyarságához szólt a folyóiratban Kocsis Ernő, el kell menni szavazni, ahhoz, hogy a megye magyarságának legyen képviselője, ehhez 12 ezer szavazat szükséges. /Besztercei Híradó (Beszterce), szept., VI. évf. 9. sz./

1996. október 26.

Okt. 26-án a Beszterce-Naszód megyei Vicén megkezdődött az I. Mezőségi Néptánctalálkozó. A megnyitón Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy megkülönböztetett figyelemmel kell fordulnunk a Mezőség szórványban élő magyar közösségei felé, akik a nehéz körülmények között is őrzik anyanyelvüket, hagyományaikat. A találkozóra Almásmálom, Beszterce, Dés, Füzes, Magyarborzás, Magyardécse, Magyarpalatka, Mezőkeszü, Szék, Szamosújvár, Vajdakamarás és Visa táncosai jöttek el. Megjelent Beder Tibor, a Juliánusz Alapítvány elnöke és Vetési László tiszteletes, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványfelelőse is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 896. sz./ A találkozó egyik kezdeményezője és szervezője Lőrincz Károly, Vice fiatal katolikus papja. A csíkszeredai Hargita Állami Népi Együttes tagjai közreműködtek, segítettek a szervezésben, a táncosok bemutatkozásban. Ezen a vidéken alig folyt folklórgyűjtés, ezért a segíteni fognak azzal is, hogy a gyűjtött anyagot majd betanítják, hogy a falvak saját énekeikkel, táncaikkal lépjenek föl. /Guther M. Ilona: Ideje volt már ennek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

1996. november 7.

Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ szenátoraira 10 514-en szavaztak, a képviselőire 9 176 szavaztak. Eddig minden választáson tízezer alatt volt az RMDSZ-re adott szavazatok száma, értékelte Jakab Mihály, az RMDSZ megyei elnöke, az előző alkalommal négyezerrel kevesebbnek. /Guther M. Ilona: Négyezres nyereség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1996. november 29.

Nov. 29-én ülésezett az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Képviselők Tanácsa /TKT/, amelyen Zonda Attila megyei RMDSZ elnök ismertette a választások eredményét. A testület úgy határozott, hogy a Maros megyei képviselők fölvállalják Szeben és Beszterce megye magyarságának parlamenti képviseletét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 5., 924. sz./

1996. december 11.

A millecentenárium jegyében rendezte meg a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ az V-VIII. osztályosok megyei szavalóversenyét, mely "A nyelv csak élve tündököl" elnevezésű, évente megtartott rendezvénysorozat része. A szavalóversenynek most is a besztercei református egyház adott otthont, de már épül a református egyház védnöksége alatt a Magyar Ház a Zorilor utcában. Beszterce, Bethlen, Tenke, Magyarnemegye, Árpástó, Décse, Retteg, Apanagyfalu és Borzás magyar iskolásai jelentek meg a versenyen. A díjakat Toók Katalin megyei tanácsos, a szavalóversenyek szervezője és Sárkány Ferenc nyugalmazott tanító, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnöke adta át. - Gellért Sándor Apanagyfalu iskolájának tanára kezdeményezésére két tanítványa szülőhelyükön gyűjtött mondákat adott elő. Gellért Sándor javasolta egy olyan rendezvénysorozat beindítását, amely a helyi hagyományokat vonultatná fel. Érdemes lenne a szervezésbe néprajzosokat bevonni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1996. december 20.

Marosvásárhelyen kiadott nyilatkozatában a Vatra Romaneasca kifejtette: "Beszterce-Naszód kivételével minden olyan megyében, amelyet 1940-ben elfoglaltak a horthysták, most lesz RMDSZ-es prefektus, alprefektus vagy főigazgató". Felteszi a kérdést: "Visszatérünk 1940-be, kormányzó urak? Nem az autonómia vagy önkormányzat felé haladunk?" A Vatra azzal vádolja a Ciorbea-kormányt, hogy miközben védi a magyar kisebbséget, "egy szót sem szól a hargitai és kovásznai románoktól, akiket zaklatnak, és akik idegeneknek érzik magukat saját országukban." /Támad a Vatra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

1998. január 16.

Huber András: Százarcú nagyhatalom. Sajtótörténet címen a szerző több évtizedes kutatómunka eredményeként megírta Szilágy, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód és Torda-Aranyos vármegyék sajtótörténetét a kezdetektől 1944 végéig. Igaz, hogy Erdély egy részéről van szó, de azt a teljesség igényével mutatja be Huber András. /Megjelent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./

1998. február 7.

A gyulafehérvári római katolikus egyházmegye Caritas szervezetének Gyergyószentmiklós székhelyű mezőgazdasági alegysége önsegélyezési lehetőséget ajánlott a Beszterce-Naszód megyei gazdaságoknak. Éltek is a lehetőséggel, megalakították a helyi gépkört, melynek menedzsere Rémán Domokos állattenyésztő mérnök. Kollektív alapító tagokként beiratkoztak a megyében működő gazdakörök, a magángazdák és a mezőgazdasági szakemberek. A Gyergyószentmiklós székhelyű Caritas sikerrel pályázott a PHARE-program keretében. További céljuk a gépköri mozgalom meghonosítása és elterjesztése Fehér, Hunyad, Szeben, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Kolozs megyékben. /Guther M. Ilona: Gépkör alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7-8./

1998. április 21.

Örvendetes, írta Szilágyi Aladár, hogy Radu Vasile kormányfő nagy sietve meglátogatta Hargita-Kovásznába elbitangolt nyáját, egybeterelendő és megsegítendő. A miniszterelnök felfedezte, hogy a kisebbséget csak pozitív diszkriminációval lehet megmenteni. Joggal remélhető, hogy Radu Vasile legközelebb meglátogatja Szeben megyét is, ahol 19 ezer magyar él /4 %/, Hunyad megyét. ahol 33 ezer magyar 6 százalékot képez, majd felkeresi Krassó-Szörény megyét a maga 2 %-nyi, mindössze 8 ezer fős magyarságával, Temes megyét 63 ezernyi /9 százalék/, illetve Arad megyét 60 ezernyi /12,5 %/, Fehér megyét 25 ezernyi magyar lakosával /6 %/, az 54 ezer magyar lakost számláló Máramaros megyét vagy a 21 ezer magyar lakosú Beszterce-Naszód megyét. /Szilágyi Aladár: Nekünk hány busz jár? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./

1998. május 9.

Máj. 9-én Kolozsváron ülésezett először a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa Regionális Bizottsága, amelyen a régió kisebbségeinek képviselői vitatták meg Tokay Györggyel, a román kormány kisebbségvédelmi miniszterével a tennivalókat. A tanácskozáson megjelent Carl Siebentritt, az amerikai nagykövetség kolozsvári információs irodájából, továbbá az érdekeltek, Temes, Szilágy, Fehér, Beszterce-Naszód, Arad, Szeben és Kolozs megye magyar, német, cigány, zsidó, bolgár és albán kisebbségének képviselői. Mindaddig, amíg a romániai újságokban olyan álláshirdetések jelennek meg, amelyek eleve kizárják romák alkalmazását, szükség van kisebbségvédelmi hivatalra, szögezte le Tokay György. Elmondta, hogy az általa vezetett hivatalnak mindössze 25 alkalmazottja van, a kolozsvári területi irodának két munkatársa Mátyás László és György S. Gyöngyvér. Dan Oprescu, a kisebbségi minisztériumon belül működő Országos Roma Hivatal vezetője a roma kisebbség helyzetének javítására vonatkozó országos stratégia fontosságára hívta fel a figyelmet, arra figyelmeztetve, hogy Románia addig nem válhat az EU tagjává, míg a romák helyzete nem javul. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ Azért rendezték az ülést Kolozsváron, nyilatkozta Tokay György, mert a városban a mai napig előfordulnak olyan jelenségek, "amelyek tűrhetetlenek és amiket orvosolnunk kell.". A problémákat ott kell megoldani, ahol felmerülnek, ezért is hozták létre a Regionális Kisebbségi Tanácsot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./ Az elnevezés a Szabadságban Nemzeti Kisebbségek Tanácsa Regionális Bizottsága. a Romániai Magyar Szóban pedig Regionális Kisebbségi Tanács

1998. augusztus 5.

Huber András /Dés/ íráskészséggel megáldott matematikatanár, aki sikeres hely- és irodalomtörténeti, továbbá rövidprózai kötetek után több évet áldozott rá, hogy elkészítse négy régi vármegye /Szilágy, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód és Torda-Aranyos/ sajtóbibliográfiáját. Munkája Százarcú nagyhatalom /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1997/ címen jelent meg. Alcíme: Lapok az erdélyi sajtó történetéből. /Gábor Dénes: Sajtóbibliográfia - olvasmányos sajtótörténetbe ágyazva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-337




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék