Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 11 találat lapozás: 1-11

Helymutató: Vadász

1994. április 15.

Arad megye népszámlálási adatai a magyarság csökkenését mutatják, az előző népszámláláshoz viszonyítva 17,8 %-kal kevesebben vannak. Arad megye 487 ezer lakosából 60,9 ezer magyar. Tömbben él a magyarság Kisiratoson, Majláton, Kisperegen, Zerinden, Ágyán, Simonyifalván, Feketegyarmaton, Szentpálon, Nagyvarjason, Bélzerinden és Kisvarjason, de ezeken a településeken is csökkent a magyar nemzetiségűek lélekszáma. Számbeli fölényben van még a magyarság Nagyiratoson, Újzimándon, Fazekasvarsándon, Zimándközön, Szapárligeten, Vadászon és Dezsőházán. Arad város lakóinak 15,6 %-a magyar /29 759 fő/, a városban 27 838 római katolikus, 9460 református és 141 unitárius él. Pécska község a hetvenes években még magyar többségű volt, 1992-ben azonban már csak 4577 magyar élt 5974 román mellett. Számottevő a magyarság lélekszáma még Kőröskisjenőn, Borosjenőn, Pankotán, Lippán, Gyorokon és Vingán. /Péterszabó Ilona: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

1999. június folyamán

Sok helyen csak I-IV. osztályos magyar iskola van, mint például Vadászon, Pankotán, Simándon, Németszentpéteren, Gyorokon. Már korábban az összevont magyar I-IV. osztályt is felszámolták Radnán, Tornyán, Szederháton és Munáron. Néhány évvel ezelőtt Borosjenőn a magyar szülők megpróbáltak magyar nyelvű tagozatot indíttatni az iskolában. A tanfelügyelőség rosszindulata miatt meghiúsult a magyar tagozat megindítása. Ezután elhatározták a helyiek, hogy szavalóversennyel megpróbálják összefogni a környék magyar fiataljait. Idén május elején már ötödször tartották meg a város szülöttéről, a színész Horváth Béláról elnevezett szavalóversenyt. /Ujj János: Anyanyelvük becsülete. = Szövétnek (Arad, az Alma Mater Alapítvány időszakos kiadványa), június - III. évf. 3. sz./

1995. augusztus 10.

Arad megyében a tanács jóvá hagyta azt a listát, amelyek alapján 43 Arad megyei település visszakapja, illetve megkapja a községi rangot. A magyarlakta települések /Kisiratos (1845 lakos), Kispereg (1053), Simonyifalva (892), Vadász (1164), Majlát (1132), Zimándköz (1206), Szentpál (629)/ hiába kérték már 1990-ben a községi státust, nem kapták meg. Kisiratos nem tudta elérni a tőle hét km-re levő Kürtös város gyámkodásának megszüntetését, vagy Majlát kérte, de nem adták meg, a közelében levő Monostor nem kérte, mégis megkapta a községi rangot. Több magyarlakta település fellebbezett a döntés ellen, választ nem kaptak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

1995. augusztus 10.

2000. február 29.

Febr. 23-án Nagyzerinden megtartották a Körös-vidékiek találkozóját, amelyen a térség képviselői vettek részt és megalakították a Körös-vidéki Egyesület. Orbán Attila, az RMDSZ kisjenői szervezetének elnöke, a körösközi találkozó kezdeményezője felvázolta, mennyire szükséges e vidék magyarságának összefogása. Szívós László /Simonyifalva/, aki már nem bízik abban, hogy a körösközi magyartöbbségű települések adminisztrációs téren önállósodhatnak, felvetette, jó lenne, ha valamennyi településen lenne egy állandó iroda, így jobban érvényesülne a helyi önkormányzat. Fazekas József nagyzerindi iskolaigazgató beszámolt arról, hogy az általános iskola végzettjei közül idén négyen Magyarországon kívánják folytatni a tanulmányaikat. A megalakult Körös-vidéki Egyesület ideiglenes vezetőségben Orbán Attila elnöki, Szívós László és Borsos Vilmos alelnöki tisztséget kapott. - A találkozó előtt ifjúsági megbeszélésre is sor került, melynek során megegyeztek abban, hogy április végén háromnapos sátortábort szerveznek az aradi, illetve a környékbeli település magyar ifjúsága számára. /Balta János: Nagyzerinden megszületett a Körös-vidéki Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./ A Körös-vidéki Egyesület létrehozói Kisjenő, Fazekasvarsánd, Simonyifalva, Vadász, Bélzerind, Szapárliget, Ágya, Feketegyarmat és Nagyzerind, vagyis az térség magyarságának képviselői. /Nagyzerinden megalakult a Körös-vidéki Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), febr. 25./

2001. április 14.

Vadászon, a helység központjában az asszonyok a közös kút körül mossák a ruhákat. Felújították a kultúrházat, amely éveken keresztül elhagyatott volt. A helyi fiatalok színjátszó csoportot alakítottak, húsvétkor is fellépnek. /Jó vásár, jó eredménnyel. ,,Új" kultúrház, új kultúrélet. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

2003. december 9.

Maroknyi érdeklődő előtt zajlott dec. 7-én Vadászon az újságíró-olvasó találkozó. A Tőzmiske községbeli, mintegy ezer lakosú Vadászon is megmutatkoznak a falvakra általánosan jellemző gondok: az utak rossz állapotban vannak, a református templom értékes kazettás mennyezete omladozik, a mezőgazdaság sem halad előre. Több mint tíz éve nincs állandó lelkésze a falunak, így az sincs, aki rendbe tegye a renoválásra szoruló templomot. A faluban szinte alig laknak románok, romák viszont annál többen. Az ezer létszámú lakosságból kb. hatszáz cigány. Néhányan napszámba járnak, mások segélyből élnek. Vadászon mindenképp el akarnak kezdeni valamit az emberek, elhatározták, hogy ezentúl hetente összeülnek beszélgetni, s kiötlik, hogyan tovább. /Nagyálmos Ildikó: Közösen a közösségért. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

2005. október 10.

Október 8-án, szombaton Vadászon lovasok felvezetésével egy hintóról három magyar ruhába öltözött leány pogácsával kínálgatta a házak elé kitódult falubelieket. A hintót követő aprók és a Pitypang gyermek népi táncegyüttes tagjai ropták a táncot. Mögöttük egy társzekéren a zenélő muzsikusok, akik a szintén táncoló Leveles felnőtt együttesnek is húzták a talpalávalót. A hosszú sort nyolc lovas zárta. A menetet a felújított kultúrotthon előtt Haász Tibor polgármester fogadta és üdvözölte, majd elvágták a bejárati ajtóban kifeszített háromszínű szalagot, és leleplezték az épület homlokzatán lévő kétnyelvű névtáblát. Vadászon, ahol hosszú évekig szinte semmi nem mozdult, az utóbbi időben gyökeres változások történtek. Önerőből képesek voltak felújítani, átalakítani a kultúrotthont, ez a közösség életerejét, jövőbe vetett hitét jelképezi. /Balta János: Kultúrotthont avató szüreti bál Vadászon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

2006. március 4.

Grünwald Jolán, Gyorokon élő nyugalmazott tanítónő a napokban töltötte be 82. életévét. Mozgalmas pályáját emlékirataiban is megörökítette, dióhéjban megírta a helybeli csángók történetét. Apját, noha mindig a Magyar Párt tagja volt, 1945-ben német származása miatt a bátyjával együtt oroszországi kényszermunkára vitték. Grünwald Jolán elvégezte a tanítóképzőt, 1949-ben Vadászra helyezték, ahol akkoriban magyar felső tagozat is működött. Ezután Dezsőházára helyezték, ahol akkoriban élénk közművelődési élet zajlott, színdarabokat mutattak be. 1975-ben jöhetett haza szülőfalujára, Gyorokra tanítani. Két év múlva a felső tagozatot a központba helyezték, ahol két-három év múlva beolvadt a románba. 1979-ben vonult nyugdíjba, utána még tíz évig német nyelvet oktatott. /Balta János: Egy népnevelő vallomása Vajasdon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./

2006. augusztus 4.

Arad megyében, Vadászon nagyon kevés a református gyermek és fiatal. A felnőttek elhatározták: a református parókia tőszomszédságában lévő egykori egyházi iskola telkén sporttelepet építenek az ifjúságnak. Református Szabadidő Központ Társaság néven a létesítmény kivitelezésével, adminisztrálásával megbízott tömörülést hoztak létre, amelynek elnöke Jakab Károly agronómus. Sürgősen hozzá kívánnak látni a munkához. A belga testvértelepülés támogatására is számítanak. /(balta): Református sporttelep Vadászon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./

2006. október 16.

Vadászon valóságos népünnepély volt október 14-én a szüreti bál. Magyar népviseletbe öltözött, helybeli s fiatalokat a simonyifalvi Pitypang és Leveles néptáncegyüttesek követték táncolva, énekelve. A talpalávalót a Roller zenekar szolgáltatta. A kultúrotthonban volt a szüreti mulatság, amelyen sok simonyifalvi, bélzerindi és tőzmiskei polgár mulatott együtt, nemzetiségre, vallásra való tekintet nélkül. Jakab Károly elnökkel az élen az RMDSZ helybeli szervezete által szervezett szüreti mulatság az egész község, magyarok és románok népünnepélyévé nőtte ki magát. /(balta): Vadászon az egész község mulatott. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

lapozás: 1-11