udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
64
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-64
Helymutató:
Válaszút
1992. november 21.
Gróf Wass Albert /sz. Válaszút, 1908. jan. 9./ Amerikában, Floridában él, töretlen erővel dolgozik. A messze távolban írta Üzenet haza című versét. 1990-ben végre Budapesten megjelent regénytrilógiája, A funtineli boszorkány, mely emigrációs éveinek elején, 1953-ban látott napvilágot. Wass Albert a legidősebb helikonista író, 1936-ban kapott először meghívást Kemény János bárótól Marosvécsre. Wass Albert versekkel indult, majd 1934-ben nagy sikert aratott Farkasverem című regényével, amelyet az Erdélyi Szépmíves Céh adott ki. Ezután jöttek a többi regényei. 1945-ben elhagyta Erdélyt, először Németországban telepedett le, majd 1952-ben Amerikába ment, a floridai egyetemen tanított. A távolban tovább írta könyveit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./1993. június 26.
Kallós Zoltán a nevét viselő alapítványról beszélt, melynek célja minden szellemi és tárgyi népi javak fenntartása és terjesztése. A szalagokra felvett anyagok egy idő után megsemmisülnek. A moldvai csángó gyűjtést már részben dokumentációs anyagnak lehet tekinteni, mert több faluban most történik a nyelvváltás, például Szabófalván. A felgyűjtött anyagot meg kell menteni az utókor számára. Bukaresten is kiadott moldvai magyar népi imádságokat tartalmazó hanglemezt Uram irgalmazz nekünk címmel. A lemezekhez, kiadványokhoz a csángók történetét összefoglaló részt román, magyar, angol, német és francia nyelven közlik, valószínűleg Bardócz Sándor történelemtanár fogja megírni. Érdekes, hogy Klézsén a gyermekek egymástól is tanulgatnak magyarul, magyar könyveket kérnek. Kallós lemezeinek is nagy sikere van Moldvában, rengeteget szétosztott, de még kérnek. A fiatal néprajzosok közül Kallós a legtehetségesebbek között említett Keszegh Vilmost, Pozsony Ferencet és Tánczos Vilmost. /B. Kovács András: Válaszút és Moldva között. Kallós Zoltánnal a nevét viselő alapítványról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26-27./1993. július 1.
Csángó balladabemutatóval nyitja meg idei évadját júl. 2-án a Margitszigeti Színpad. A felkelő nap háza című produkció első része Lakatos Demeter szép versének címét viseli: Ott, hol a nap minden este leszentül. Irodalmi táncképekkel mutatják be a moldvai csángók múltját, jelenét. A második rész a Csángó requiem című táncballada. Mindkét rész Kallós Zoltán gyűjtésére épül. A balladát a Válaszút Táncegyüttes mutatja be, a rendező-koreográfus Diószegi László. A Csángó requiem táncballadát tavaly Gödöllőn, a szabadság napján mutatták be először. /Majoros József: Csángó ballada a Margitszigeten. = Magyar Nemzet, júl. 1./1998. február 21.
Kilencven éves korában öngyilkos lett Wass Albert /Válaszút, 1908. jan. 8. - Astor, 1998. febr. 17./ író, életművének nagyobb része emigrációban keletkezett. A kolozsvári Ellenzék munkatársa, az Erdélyi Szépmíves Céh tagja volt. 1945-ben halálos ítéletet hirdettek ki ellene szülőföldjén, ezért kellett emigrációba vonulnia. Még a hetvenes években is több merényletet kíséreltek meg ellene a diplomata-útlevéllel fölszerelt Securiate-ügynökök. 1956 után megalapítója volt az Amerikai Magyar Szépmíves Céhnek. 1994-ben az összmagyarság kultúrájának támogatására létrehozta a Gróf Czegei Wass Albert Alapítványt. A hallgatás köré emelt falát nehezen lehetett áttörni, az Új Magyar Irodalmi Lexikon mindössze kilenc sort szentelt neki, műveit is hiányosan sorolta fel. Az újabb nemzedék fölfedezte Wass Albertet, elbeszélései, meséi iskolai olvasókönyvekbe kerültek. Inámi Zsófia irodalomtörténész gyűjteni kezdte az anyagot az íróról szóló monográfiájához. Wass Albert 88 évesen, 1997-ben levelet írt a magyar belügyminiszternek: magyar állampolgárként kíván hazalátogatni, hogy alapítványát bemutassa. Jó fél esztendeig válasz sem érkezett, bár Tar Sándor tiszteletbeli konzul is sürgette az intézkedést. A belügyminisztériumi állampolgári főosztályon azt állították, hogy csak a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorából értesültek a kérelemről, ekkor válaszoltak az írónak: csak akkor lehetséges a visszahonosítás, ha Magyarországon lakik. Ekkor Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke 1997. máj. 26-án levélben fordult Kuncze Gábor belügyminiszterhez, kérve a méltányosságot. Erre a levélre 1997. júl. 4-én született válasz, a belügyminiszter arról tájékoztatott, hogy megküldték Wass Albertnek a magyar állampolgárságának fennállását tanúsító állampolgársági bizonyítványt. Wass Albertnek nagyon fájt, hogy az állampolgársági bizonyítványon az szerepelt: kiállításától egy évig érvényes. /Lőcsei Gabriella: "Pusztuló gyümölcsfák vagyunk..." Wass Albert örökre elbujdosott. = Magyar Nemzet, febr. 21./1998. április 15.
A Kallós Zoltán Alapítvány máj. 1-3-a között pedagógusok és érdeklődők számára rendhagyó találkozót szervez a Kolozs megyei Válaszúton. A találkozón népi játékok, mondókák bemutatóját, kézműves ismeretek átadását tervezik. Ennek folytatása lesz aug. 23-30-a között a nyári tábor. /Guther M. Ilona: Gyermekélet anyanyelve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./1999. május 14.
Kallós Zoltán folklórgyűjtését ezidáig a Hungaroton adta ki sorozatban, a napokban megjelent új CD-jét pedig a budapesti Fonó Rekords. Válaszúti, bonchidai és környékbeli népzenét tartalmaz. Egyébként CD- sorozatra kerül Kallós Zoltán életműve. - A válaszúti házban ma a Kallós Zoltán Alapítvány működik, amellett tájmúzeum is. /A válaszúti banda muzsikája, Kallós Zoltán CD-je. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./1999. május 29.
A magyarság érdekében kifejtett tevékenysége elismeréséül Kallós Zoltán 73 éves, Kolozsvárott élő néprajzi gyűjtőt tüntette ki a kisvárdai Tőkés László Alapítvány idei egyéni díjával. Kallós Zoltán egész életét annak szentelte, hogy Erdélyben és Moldvában összegyűjtse a fellelhető magyar népdalkincset. Jelenleg a rendszerezést végzi, illetve saját költségén múzeumot alakít ki, melyben az utókornak megőrzi gyűjteményét. A múzeumot a Kolozsvárhoz közeli Válaszúton alakítja ki; az intézménynek a helybeli Bánffy-kastély ad majd otthont. A kastélyt a Kallós-család 1933-ban vásárolta meg, de a második világháború után elvették az épületet a tulajdonosoktól. Kallós Zoltán 1990-ben vásárolta vissza a család jogos tulajdonát, s néprajzi múzeummá alakítja át. A kitüntetett a Tőkés-díjat június 10-kén veszi át Kisvárdán. /Tőkés-díj Kallós Zoltánnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./1999. október 22.
Emil Constantinescu államfő okt. 22-én egynapos látogatásra Kolozsvárra érkezett, a 80 éves román felsőoktatás ünnepi rendezvényeire. Az államfő az Egyetemi Könyvtárba látogatott, ahol felsőfokú intézmények képviselőivel folytatott zárt ajtók mögött megbeszélést. Ezt követően Constantinescu a Babes-Bolyai Tudományegyetemen részt vett a rendezvényen. Ennek keretében Andrei Marga tanügyminiszter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Oliviu Pascu, a Iuliu Hatieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora, Leon Sorin Muntean, a Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem rektora, valamint Alexandru Farcas, a Gheorghe Dima Zeneakadémia rektora a román nyelvű felsőoktatás múltjáról és jelenéről tartott előadást. Emil Constantinescu kifejtette: az erdélyi kultúra feladata a tolerancia szellemének a megteremtése, amely nagymértékben hozzájárulhat Románia európai integrációjához. Délután az államfő meglátogatta a IV. Erdélyi Hadsereget, valamint a válaszúti fogyatékos iskolát kereste fel. Távozása előtt Constantinescu sajtóértekezletet tartott. A közvélemény-kutatásokat kommentálva elmondta: népszerűségének csökkenése nagyrészt a reformfolyamat során bekövetkezett változásoknak tulajdonítható. Szükség van változásra, még ha ez pillanatnyilag nehézségekkel jár is. Az államfő leszögezte: nincs válsághelyzet, a parlament, a kormány, az állam intézményei működőképesek. Az ellenzék nem állt elő olyan javaslatokkal, amelyek alternatívát jelentenének. /Papp Annamária: Constantinescu: az erdélyi kultúra feladata a tolerancia szellemének a megteremtése Szakszervezeti ultimátum az elnöknek: ők már nem érik be üres szavakkal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./2000. június 20.
Egy háborús bűnös a bögözi iskola mentora - ezen a címen a helyi román lap főszerkesztője tiltakozott amiatt, hogy a bögözi általános iskola Wass Albert nevét vette fel. Wass Albert igenis annak az eszménynek a megtestesítője, amely mindenekfölött valónak tartja az igazság kimondását. Wass Albert Válaszúton született. 1945-ben emigrációba kényszerült, mert Romániává lett szülőföldjén a volt magyar honvédtisztet halálra ítélték. Ez az ítélet, amelyhez hasonlóak százával születtek, 1998. február 17-én bekövetkezett haláláig érvényben volt. /Oláh-Gál Elvira: Elrejtették, de mi megtaláltuk... = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./2001. február 21.
Hogyan pályázzunk címmel tanfolyamot tartott február 16-18. között az EMKE-Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság Válaszúton, a Kallós Zoltán Alapítvány kúriájának épületében. Az összejövetelre Máramarosszigetről, Aknasugatagról, Bethlenből, Désről, Válaszútról, Tordáról, Székről, Enyedről, Bákóból, Klézséről és Kolozsvárról érkeztek közművelődés szervezők, megismerkedni a pályázatírás fortélyaival. Ez a rendezvény a szórványprogram része, melyet támogatnak az anyaországi kulturális intézmények is. Kallós Zoltán és Balázs Bécsi Gyöngyi alapítványi elnök köszöntötték az egybegyűlteket, majd Egyed Ákos, a társaság elnöke mondott rövid üdvözlő beszédet. A tanfolyamon a hallgatók megismerkedhettek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (Kálóczy Katalin tanácsos), a hazai Művelődési Minisztérium (Szép Gyula, RMDSZ művelődési és egyházügyi ügyvezető alelnök), az Illyés Közalapítvány (Tibád Zoltán, az alapítvány romániai irodájának vezetője), valamint az RMDSZ-EMKE által koordinált Kisebbségi Tanács (Dáné Tibor Kálmán titkár) pályázati rendszerével. Borzási Mária, a gyergyószentmiklósi Általános Műveltség Alapítvány ügyvezetője pályázatíró tréninget tartott a résztvevőknek. /Hogyan pályázzunk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./2001. március 24.
A legnagyobb feladatomnak most azt tekintem, hogy minél többet közreadjak mindabból, amit felmarkoltam, jelentette ki a 75 éves Kossuth-, Magyar Örökség- és Életfa-díjas Kallós Zoltán, a Kárpát-medencei néprajzkutatás talán legkiemelkedőbb alakja, a vele készült beszélgetésben. Kallós Zoltán gyermekkorában kezdte gyűjteni kerámiát, textilt, és népdalokat tanult. Az ötvenes, hatvanas, hetvenes években rögzített hangfelvételek alapján beindított egy kazetta-kiadványsorozatot Kallós Archívum néven, amelyből eddig tizenhat jelent meg, falvanként egy-egy. Az első kazetták moldvaiak voltak. A legelső vallásos jellegű, szentes énekekkel és imádságokkal, a második, világi és hangszeres zenét tartalmazott, kobozkísérettel. Ezen kívül a Balladák új könyvének is megjelent nyolc kazettamelléklete, összesen tehát huszonöt kazettára való anyagot sikerült közreadni. Aztán ott vannak a CD-k: a bonchidai, válaszúti, magyarlónai, ördöngösfüzesi, majd a visai lemez és kazetta. Elmondta, hogy a legszívesebben Moldvában, Gyimes-völgyében, Kalotaszegen és a Mezőség falvaiban gyűjt. A gyűjtés mellett az ifjúsági táncházmozgalomnak is pártolója. /Dávid Lajos: "A lagziban csak én kértem marosszékit" Beszélgetés a hetvenöt esztendős Kallós Zoltán néprajzkutatóval. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./2001. április 18.
Ápr. 21-én, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban az Iskola Alapítvány megalakulásának öt éves évfordulójára emlékeznek, amelyen a köszöntő beszédeket Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve az alapítvány elnöke tartják. Az Iskola Alapítvány öt esztendei tevékenységét annak ügyvezetője, Somai József ismerteti. Ugyanakkor sor kerül a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozásra, amelynek nyitó előadását (Szórvány, egyház, misszió) Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke tartja. Az Iskola Alapítvány szórványprogramjairól Somai József értekezik, Bodó Barna pedig Iskolabuszok, ingázás címmel tart előadást. Szórványprojekteket ismertetnek Böjte Csaba (Déva), Vízi Imre (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár), Szatmári Ildikó (Nagyenyed), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Orbán Mária (Déva), Kun Árpád (Bács), Pillich László (Kolozsvár), Bauer Madarász Ilona (Óradna), Jakab Elek (Medgyes), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Juhász Péter (Szecsele), Szegedi László (Kőhalom), Németh Ildikó (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). A projektek megvalósíthatásának lehetőségeiről értekeznek: Ríz Ádám (Szórvány-támogatási rendszerek), Lászlófy Pál (A RMPSZ szórványprogramja), Halzl József és Veress László (Az Illyés Közalapítvány szórványprogramja), Berényi Dénes, Csete Örs (Az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja), Nagy F. István (Az RMDSZ szórványprogramja). /Öt éves az Iskola Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./2001. április 19.
Ápr. 17-én Kolozsváron Tőkés Elek igazgató üdvözölte a magyar nyelv és irodalom olimpiára olimpiára érkezett diákokat. Péter Tünde tanfelügyelő (a rendezvény lelke) köszönetet mondott a támogatóknak Az alternatív versenyek után a versenyzők fiatal alkotókkal találkoztak. /"Üssék meg a dobot, fújják meg a készülőt!" A magyar nyelv és irodalom olimpia kolozsvári krónikája (1) = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ Ápr. 19-én a népes olimpiai sereg - leszámítva a versenydolgozat-javító bizottságot - a Nagykapus-Kőrösfő-Bánffyhunyad-Kalotaszentkirály útvonalon ismerkedett Kalotaszeggel. Ápr. 20-1 a mezőségi "expedíció" napja: a versenyzők Válaszút-Bonchida-Szék-Szamosújvár útvonalon ismerkednek e sajátos néprajzi régióval. /"Üssék meg a dobot, fújják meg a készülőt!" A magyar nyelv és irodalom olimpia kolozsvári krónikája (2). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./2001. április 23.
Az Iskola Alapítvány létrehozásának ötödik évfordulója alkalmából nagyszabású szórványoktatási tanácskozást szerveztek ápr. 21-én Kolozsváron. Az egész napos munkaülésen a szórványoktatás-szervezés terén eredményesnek bizonyult szakemberek, pedagógusok, lelkészek vettek részt, de szép számban képviseltette magát a hazai és magyarországi civil szervezeti szféra is. A tanácskozást Markó Béla, az RMDSZ, illetve az Iskola Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta: az Iskola Alapítvány a magyarság számára hátrányos 1995-ös oktatási törvény megszavazása után született meg. Markó hangsúlyozta: a szórványt nem szabad feladni. Az elnök szerint nem diaszpóráról van szó, hanem "irtásról": olyan közösségről, amely körül kiirtották az erdőt, a levegőt. - Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Hivatala/ bizakodó volt a magyar státustörvénynek a szórványmagyarság közérzetére való kihatásával kapcsolatban. Somai József, az Iskola Alapítvány ügyvezetője bemutatta az alapítvány eredményeit. Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke elmondta: a szórvány mentéséhez szükséges lélegeztető készüléket a magyar kormánynak kell beszereznie - az erdélyiek működtetik majd. A szakértő felhívta a figyelmet egy sajátos jelenségre is: egy olyan oktatássérült nemzedék van felnövőben, amelynek tagjai a magyar kultúra amolyan analfabétáiként egyre jobban kiszorulnak a magyar kultúrvilág peremére. - Bodó Barna, a Diaszpóra-Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás országos szintű, 1989 óta tartó, fokozatos ellehetetlenülésére hívta fel a figyelmet: nincsenek gyárak, meggyérült a munkások száma, így a munkásbuszok nem állnak rendelkezésre. A meghívott, a szórványoktatás terén komoly eredményeket elért szakemberek beszámoltak munkájukról. A következő helyzetelemzések hangzottak el: Vízi Imre (Theodidaktos - Kolozsvár), Farkas Miklós (Szórványkollégium - Segesvár), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Szatmári Ildikó (Nagyenyedi kollégium), Böjthe Csaba (Ferences kolostor - Déva), Orbán Mária (Dévai líceum), Kun Árpád (a Hunyad megyei Bácsi település lelkésze), Pillich László (Heltai - Kolozsvár), Bauer Ilona (Óradnai Iskola), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Elek (Medgyes), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Szegedi László (Kőhalom), Balázs Bécsi Gyöngyi (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). - Az elrománosodás egyre gyorsabban halad előre a szórványvidékek felől a tömbmagyarság felé, ezt Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő számos riasztó székelyföldi adattal támasztotta alá. - Ríz Ádám, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetője elmondta: Magyarországon eddig nem volt jól körülírt szórványkoncepció, így az Erdély felé irányuló támogatások sem voltak mindig igazán jól összehangoltak. Ahhoz hogy az összehangolt támogatási rendszer beinduljon, a magyar minisztériumnak el kell készítenie a Kárpát-medence szórványtérképét, az erdélyieknek viszont meg kell találniuk a módját annak, hogy más forrásokat is felkutassanak, és igénybe vegyenek, például a román szakminisztériumot. /Szabó Csaba: Ostromlétrák a szórványosodás mozgó falai előtt. Prófétalelkületű emberek az ötéves Iskola Alapítvány jubileumán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./2001. május 21.
Máj. 19-én Kolozsváron a Diákművelődési Házban köszöntötték 75. születésnapján Kallós Zoltán folklórkutatót. Megjelent többek között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Boros János, Kolozsvár alpolgármestere, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Halmos Béla, a magyar táncház-mozgalom egyik "nagy öregje." Sebő Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, a magyarországi táncházmozgalom egyik alapítója mondott ünnepi beszédet. Az RMDSZ nevében Markó Béla, a Kriza János Néprajzi Társaság és az Erdélyi Magyar Néprajzi Társaság nevében Tánczos Vilmos köszöntötte a folklórkutatás "élő klasszikusát", az MVSZ nevében pedig Patrubány Miklós mondott méltató szavakat. Több budapesti együttes is fellépett a műsoron, Kallós-gyűjtéseket játszott a magyarlapádi Pirospántlikás és a kolozsvári Zurboló együttes, válaszúti táncokat adott elő a szintén kolozsvári Ördögtérgye. Ezenkívül muzsikált még a kolozsvári Tarisznyás, az erdélyiként meghatározott Palló, valamint a Bodzafa együttes, amelynek énekese, Panek Kati szintén meleg szavakkal köszöntötte Kallós Zoltánt. Fellépett még a moldvai Ónodi Marika, Petrás Marika, a széki Csorba János, valamint Kóka Rozália. Ezután a vendégek Kallós Zoltán szülőfalujába, Válaszútra voltak hivatalosak születésnapi vacsorára. Kötő József, az EMKE, Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala, Elekes Botond a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának jókívánságait adták át. Tőkés László püspök adta áldását az ünnepeltre és életművére. /Sándor Boglárka Ágnes - Valkai Krisztina: A szeretet és az azonosulás életműve. A 75 éves Kallós Zoltánt köszöntötték. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ A bejáratnál maga a házigazda fogadta a vendégeket, a teremben pedig a kolozsvári Ördögtérgye néptáncegyüttes mezőségi népviseletbe öltözött tagjai segítettek az eligazodásban. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megjegyezte, nem csak a Szövetséget képviseli, hanem magánemberként is részt vesz az ünnepségen. "Kallós Zoltánnak mindannyian tanítványai vagyunk. Mindannyiunk számára fölfedezte a hiteles népdalt, népzenét, ami által egy másik Erdélyt ismertetett meg velünk" - mondta. Tánczos Vilmos a Kriza János Néprajzi Társaság nevében szólalt fel. Kiemelte, Kallós Zoltán a gyűjtésekre és nem az anyagok feldolgozására összpontosított, aminek értéke most érezhető, amikor már szinte nincs mit gyűjteni. "Zoli bácsi élő klasszikusunk, Kodály Zoltán-i, Bartók Béla-i, Martin György-i mércével mérhetjük munkáját" - mutatott rá. - "Nyugodt lélekkel búcsúzom. A népzenét, ha ilyen közönsége van, és ilyen gárda áll a hátam mögött, nem kell félteni" - vallotta Kallós Zoltán. /Mindannyian Kallós-tanítványok vagyunk. A népzenei élet színe-java köszöntötte a hetvenöt éves néprajzkutatót. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./2001. július 27.
Kilencre gyarapodott Válaszúton a különböző táborok száma. Az idén a szervező Kallós Zoltán Alapítvány két új táborral rukkolt elő: júniusban öt napot csak oktatóknak szántak, augusztusban pedig a szórványvidéken élő gyermekek egy hétig ingyen táborozhatnak. Immár kilencedik alkalommal rendez Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítvány különböző táborokat. A "Kallós-kúrián" ezen a héten zajlik a családos tábor. A kilenc táborból öt az 1-4. osztályosoknak szóló kézműves tábor, a Borbély Jolán által csak magyarországiaknak szervezett szövő- és hímzőtábor, az oktatóknak rendezett alkotótábor, az ifjúsági népzene- és néptánctábor és az 5-8. osztályosoknak szervezett kézművestábor már lezajlott. Augusztusban a felnőttek a már hagyománnyá vált népzene- és néptánctáborban tanulhatják a mezőségi táncokat. Augusztus 16-tól idén először körülbelül hetven szórványvidéken élő gyermeknek ingyen biztosítják a kézművesfoglalkozások, a táncok és a magyar nyelv oktatását. Az utolsó tábor pedagógusoknak szól, ez tulajdonképpen a kolozsvári pedagógus-továbbképző tanfolyam záróhete. /T. Bense Erika: Síppal-dobbal, nádihegedűvel. Kilencre nőtt a válaszúti táborok száma. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./2001. augusztus 6.
Aug. 5-én befejeződött a XI. kalotaszentkirályi népzenei és néptánctábor. Innen többen az aug. 6-án kezdődő válaszúti újabb néptánctáborba indultak. Az idén is telt házzal működött a kalotaszentkirályi tábor, a szervezők több mint 450 résztvevőt jegyeztek. Ezenkívül több mint 90 kalotaszegi fiatalt ingyenesen tanítottak a fáradtságot nem ismerő oktatók. A gálaestet a bánffyhunyadi általános iskola hagyományőrző csoportja nyitotta meg. A többezres közönség megtapsolta a táborban ugyancsak résztvevő kalotaszentkirályi, balánbányai és székelyudvarhelyi gyermektánccsoportokat is, akik ámulatba ejtették a felnőtt táncosokat. Az est fénypontja a népdalverseny valamint a legényes verseny nyerteseinek díjazása volt. Póka György, Kalotaszentkirály polgármestere köszönetet mondott a szervezőknek, a tábor résztvevőinek, a falu egész népének. /Péntek László: Véget ért a kalotaszentkirályi népzenei és néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./2001. szeptember 1.
A Heltai Alapítvány az idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Az alapítvány munkáját , a Heltai Alapítvány elnöke ismertette. Az alapítvány a könyvtári tevékenységen keresztül próbálta meg egy autonóm intézmény modellképét igazolni. 1992-től dolgoztak azon, hogy a hagyományápoló intézményesülés megerősödjön. Szerepet vállaltak a kalotaszegi, sófalvi, válaszúti táborok szervezésében. Miután létrejöttek a szervezetei ezeknek a tevékenységeknek, úgy érezték, hogy tovább kell lépni. Felvették a kapcsolatot Felvidékkel, Kárpátaljával, Vajdasággal és más európai kisebbségekkel, mivel ezek a kisebbségek kapcsolnak az európai nagykultúrához. Tíz év alatt 1200 fiatalt tudtak eljuttatni Európa több országába. - Három éve megszervezik a Szent István-napi rendezvényt. /Máté Erzsébet: "Nem az a dolgunk, hogy az emberek helyett gondolkozzunk, hanem az, hogy állandóan, újra és újra esélyt teremtsünk a számukra." = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./2001. szeptember 4.
Az amerikai Magyar a Magyarért Alap tagjai úgy döntöttek, az idén Válaszútra küldik azt a 6500 dollárt, amelyet a helyi magyarság egy traktor vásárlására fordít majd. Kallós Zoltán néprajzkutató rámutatott, a mezőgazdasági gépet a körülbelül háromszáz helybeli és a környékbeli magyar lakosság használhatja jutányos áron. Az ily módon kapott pénzt a traktoros fizetésére, valamint a gép karbantartására fordítják. - A Magyar a Magyarért Alapot a hetvenes évek elején hozták létre az amerikai magyar iskolák és más kulturális intézmények javára, valamint a Magyarországtól elszakított területeken élő magyar lakosság megsegítésére. Székelyföldre már 28-30 ilyen gépet küldtek, azonban visszaélések történtek az adománnyal, így a kapcsolat megszakadt. /Túrós-Bense Erika: Traktort kap Válaszút. Jutányos áron művelhetik a földet. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./2001. szeptember 5.
A Kallós Alapítvány segítségével szórványközpont jellegű bentlakásos iskola indul ősztől Válaszúton. Itt fognak tanulni a Mezőség, illetve a Szamos menti dombság magyarul beszélő, iskolakötelezett gyerekei. A 2000-2001-es tanévben hat bentlakó diákja volt a válaszúti iskolának. 2001 tavaszán a lelkész és a tanítónő összejárták a Szamos menti dombság vidékét. Tizenhét faluba látogattak el és összesen kilencven, 1 és 7 év közötti magyar gyermeket írtak össze. Nem mindegyik szülő hajlott arra, hogy gyerekét bentlakásos magyar iskolába küldje. - Válaszúton olyan szórványközpontot szeretnének létrehozni, amely önellátó. Gazdasági háttér létrehozására gondoltak, épületegyüttesekkel, amelyekben pékséget működtetnének. /Valkai Krisztina, Gáspár Erika: Szórványközpont létesül Válaszúton. Magyar bentlakásos iskolában tanulhatnak a gyerekek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./2001. október 19.
A Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyre 28 népdalénekes jelentkezett. Az elődöntőből 15-en jutottak az okt. 13-14-én Szatmárnémetiben lezajlott döntőbe. A zsűri immár harmadik alkalommal ítélte az első díjat a Marosvásárhelyi Kántor- Tanítóképző Főiskola egyik növendékének. Első lett az I. éves szamosújvári Lőrincz Erzsébet, aki két évig énekelt Szamosújváron a Kaláka Néptánc Együttesben. Sokat köszönhet Kallós Zoltánnak, akivel még 1995-ben találkozott Válaszúton, ahol a népdalversenyen harmadik díjat nyert. /Járay Fekete Katalin: Népdalkincs a kisgyermekeknek is. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./2001. december 18.
A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány dec. 15-én megrendezte a betlehemes találkozót. A buzai, válaszúti és vajdakamarási csoport bizonyította, milyen gazdag Mezőség népművészete. /Erkedi Csaba: Betlehemes találkozó Szamosújvárott. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2002. július 2.
Pályázatíró tanfolyamot tartott az elmúlt hét végén Válaszúton, a Kallós Zoltán Alapítvány székhelyén, az EMKE-Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság. A kétnapos összejövetelre Hunyad-, Szeben-, Szilágy-, Máramaros és Kolozsvár megyékből érkeztek hallgatók, olyan személyek, akik helyi szórványközösségekben irányítanak már egy-egy, főleg közművelődési tevékenységet folytató, civil szervezetet. Előadást tartott Egri István, az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért ügyvezető igazgatója is. A pályázatíró tréning támogatói a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Egyházügyi Főosztálya. /A pályázatírás fortélyai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./2002. augusztus 17.
Tizedik alkalommal gyűltek össze Válaszúton a mezőségi népzene- és néptánc kedvelői, hogy az egyhetes táborban tánctudományukat gyarapítsák. Idén háromszázötven résztvevő volt. Kallós Zoli bácsi, a tánctáborok lelke szerint sokkal jobb az idei tábor, mint például a tavalyi volt. Olyan előadók jöttek, mint dr. Andrásfalvy Bertalan, magyarországi egyetemi tanár, Pávai István, a marosvásárhelyi Zeneakadémia tanára, Borbély Jolán, a magyar népviselet szakértője, illetve Novák Ferenc, a budapesti Honvéd együttes művelődési igazgatója. A Kallós-kúria néprajzi múzeumában a három szoba zsúfolásig megtelt a magyar népi kultúra szebbnél szebb darabjaival. A külföldi vendégek körében a magyarországiak létszáma a legnagyobb. Őket követik lengyelek, németek, hollandok, svédek. Both Zsuzsa férjével együtt tanítja a válaszúti táncokat. Ők Kolozsváron is tanítanak iskolákban, és egy táncházat működtetnek a Tranzit-házban. Az általuk alapított Ördögtérgye táncegyüttessel a falvakba szoktak kijárni. /Valkai Krisztina: Addig vagyunk magyarok, amíg magyarul táncolunk és énekelünk. Tízéves a válaszúti népzene- és néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./2002. október 12.
A Kallós Alapítványt 1992-ben alapította Kallós Zoltán egyszemélyes alapítványként, székhelye Kolozsváron van, tevékenysége viszont Válaszúton zajlik. Kallós itt született, ezen a kúrián, amely helyt ad néprajzi gyűjteményének, s azon kívül az 1999-ben beindult magyar anyanyelvű szórványoktatásnak. Balázs-Bécsi Gyöngyi válaszúti tanítónő, a Kallós Alapítvány elnöke tájékoztatott: az állami iskolában tanulnak, lent a faluban, viszont a gyermekek, akiket behozta a szórványból, azok délután itt tanulnak, itt étkeznek, azaz tulajdonképpen kollégiumként működnek, 28 bentlakójuk van. 1992 óta szerveznek táborokat /népzene- és néptánc-táborokat felnőtteknek és ifjaknak, 1997-től pedig kézműves táborokat indítottak gyermekeknek/ a Kallós-kúrián. Bővült a tevékenységi körük, családos tábort indítottak, majd ezelőtt három évvel pedagógus-továbbképzőt is, amire azért volt igény, mert a tanítóképzőkben népdalokat, néptáncokat, népi játékokat, kézműves mesterségeket nem tanítanak. Szeretnék elérni, hogy a Magyar Művelődési Intézet bizonyítványát elismertessék, mint a tanítók számára kötelező továbbképzőt. Emellett szórványközpontot terveztettek, 70 férőhellyel, ahova be szeretnék hozni az összes olyan gyereket, akinek nincs lehetősége magyarul tanulni saját lakóhelyén. A Kolozsváron tanuló néprajzos egyetemisták mindazt megtalálhatják a Kallós-kúria múzeumában, amit egyébként máshol sehol találnak így, összegyűjtve. - Válaszúton 25 évig nem volt magyar iskola, most kezdenek visszajönni a magyar iskolába és erősödik a református gyülekezet. A legnagyobb támogatást az Illyés Közalapítványtól kapták, a magyar Sportminisztériumtól és az Apáczai Alapítványtól. /Kiss Károly: Szórványközpont a Kallós-kúrián. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./2002. október 17.
Okt. 19-én avatják fel Szamosújváron a Téka Alapítvány szórványkollégiumát, mely az Apáczai Közalapítvány támogatásával épült fel. A válaszúti és a helyi kollégiumok kiegészítéseként épült bentlakásban közel ötven környékbeli, mezőségi gyermek kap majd helyet. Balázs-Bécsi Attila, a Téka Művelődési Alapítvány elnöke tájékoztatott: a meglévő ingatlan tetőterének beépítése mellett új szárnyat építettek az épülethez. A református egyház elindította programba kapcsolódtak be a tékások, valamint Válaszúton a Kallós Alapítvány. Ez év elejétől hármas program keretében összefüggő rendszert hoztak létre a válaszúti, szamosújvári és széki pedagógusok. A Kallós Alapítvány elsőtől negyedik osztályig biztosítana helyet a gyerekeknek, a Téka a gimnáziumi tanulókat fogadná be, az egyelőre csak a tervekben szereplő széki inasiskola pedig a szakoktatást választókat. A szamosújvári épület a helyi Kaláka néptánccsoport tagjai, a kis- és nagytékások összefogásával készült el. A kollégiumba olyan településekről kerülnek be gyerekek, ahol nincs magyar oktatás. /Rostás-Péter Emese: Alap és tetőzet között Szamosújváron. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./2002. december 10.
A kilencvenes évek elején hatvan Kolozs megyei faluban alakult gazdakör a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének szervezésében. Az akkor létrejött gazdakörök alig tíz százaléka maradt életben, a többi megszűnt. Az RMGE Kolozs megyei elnöke, Farkas Zoltán ezt azzal magyarázza, hogy a romániai magyar gazdaszövetségnek nincsenek lehetőségei arra, hogy anyagilag támogassa a gazdákat. A szakmai képzés, a szakmai tapasztalatcserék területén a Kolozs megyei RMGE-nek több dolgot sikerült megvalósítania. Tavaly ősszel került sor Bálványosváralján szakmai tapasztalatcserére. 2002 első hónapjaiban ezüstkalászos gazdatanfolyamot szerveztek Kajántón, májusban újabb tanfolyam következett Válaszúton. Novemberben mezőgazdasági szaktanácsadást szerveztek Szentmargittán. /(m.j.): Mezőgazdasági szakismeretekben segíthet a gazdakör. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./2002. december 14.
Lakatos András oktatási alelnök, az RMDSZ Kolozs megyei ügyvezető elnökségének tagja, minden egyetem előtti oktatással kapcsolatos kérdés a hatáskörébe tartozik. A romániai magyar közoktatás válságban van. Lakatos határozattervezetet nyújtott be az SZKT-nak, amelyet az el is fogadott. Ennek lényege az, hogy az RMDSZ legfelsőbb vezetése valóban tegyen azért, hogy a reformfolyamat újra beinduljon. A közoktatást ugyanis továbbra is egy olyan centralizált rendszer működteti, amelyet a diktatúrától örököltek. Magyar iskolaközpontokat kell kialakítani, mert hatékony, minőségi és versenyképes oktatást csak akkor lehet biztosítani. Adatbázisra van szükség, melynek s létrehozását az EMKE ifjúsági szárnya vállalta magára, azonban a megpályázott 42 millió lejt az RMDSZ nem biztosítja. - Lakatos a megyében segít jóváhagyatni osztályokat, óvodai csoportokat. Amikor jelezték, hogy Válaszúton probléma van, mert a bonchidai polgármester nem akarja engedélyezni a magyar osztály beindítását, akkor Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettessel intézkedtek. Ugyanez történt Kajántón és Magyarpalatkán. Lakatos az RMDSZ-kongresszuson a tanüggyel kapcsolatos problémák megvitatását fogja kérni. Az RMDSZ vezetésének arra kellene figyelnie, hogy egy iskola létesítése ne lokális kezdeményezés, ne partizánakció legyen, hanem egy tudatos, megtervezett folyamat része. - Lakatos úgy látja, válság van az RMDSZ-en belül. Óriási szakadék van aközött, ahogy az RMDSZ munkáját megítéli maga a vezetés, és ahogyan ez lecsapódik a hétköznapi emberek szintjén. Lakatos kételkedik abban, hogy azokkal az emberekkel, akik Markó Bélát körülbástyázzák, képes lesz-e váltani. /Sándor Boglárka Ágnes: Válságban a romániai magyar közoktatás. Interjú Lakatos András oktatási alelnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./1997. július 10.
Kőrösfőn júl. 6-7-én tartották meg a Vasvári Pál napokat Ezek az évente ismétlődő ünnepségek hagyományt teremtenek. Júl. 7-14-e között a Kolozsvár melletti Magyarfenesen tartják az évente megrendezendő népzene- és néptánctábort. A táborozás Válaszúton 14-24-e között lesz. Mindezeknek a szervezője az EMKE. /Júliusi EMKE.naptár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ A Vasvári Napok Kőrösfőn rendezett záróünnepségén részt vett - többek között - Boros János megyei RMDSZ-elnök, Buchwald Péter alprefektus, valamint Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő parlamenti képviselő. A Vasvári Pál emlékére emelt kopjafánál koszorút helyeztek el az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezete nevében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./2003. január 28.
A gazdaképzés folytatását határozta el a Kallós Alapítvány-elnöke, Kallós Zoltán néprajzkutató és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete megyei szervezetének elnöke, Farkas Zoltán agrármérnök. Az előadásokat január végétől márc. 22-ig, szombatonként tartják Válaszúton. A gazdatanfolyamon résztvevő termelők valamennyien szórványvidéki földművelők. /Barazsuly Emil: Gazdatanfolyam Válaszúton. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./