Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 23 találat lapozás: 1-23

Helymutató: Vámosgálfalva

2001. november 6.

Dicsőszentmártonban a Magyar Kulturális Napok megnyitó ünnepsége fagyos légkörben zajlott, hideg volt ugyanis a terem. Dr. Kakassy Sándor, a Kis-Küküllő Alapítvány elnöke köszöntötte a megjelenteket. Az ünnepséget a város szülötte, a Németországban élő Kóródy István klarinétművész, az alapítvány tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. A Pro Urbe - Santo Martini Gloriosa - plakettet, Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész munkáját és a kitüntető oklevelet elsőnek Kóródy Istvánnak nyújtották át. A kitüntettek között volt Bényi Árpád debreceni festőművész és dr. Mihály János sebészfőorvos. A jéghideg teremben gyér közönség előtt zajlott a Kis-Küküllő menti magyar műkedvelők fellépése, köztük volt a szászcsávási Rajkó együttes és a Jámbor István vezette (ugyancsak szászcsávási) híres cigányzenekar, a vámosgálfalvi Frisskarézó gyermektánccsoport, a küküllődombói Tulipánfa ifi csoport és a magyarkirályfalviak ifjú és felnőtt párokból álló hagyományőrző tánccsoportja. /Bölöni Domokos: Pro Urbe. Mélyhűtött díjak a Művelődési Házban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

2002. október 27.

Szőkefalva filiájában, Vámosgálfalván az ott élő 30 hívő részére dr. Jakubinyi György érsek október 13-án délután kápolnát áldott meg, melynek új harangját is megszentelte. A keresztutat Vida Zoltán festő, szobrász, egyházművész készítette, érdekessége, hogy az V. stációnál Cirenei Szent Simon helyett Mindszenty bíborost ábrázolja rabruhában, a VI. stációnál Kalkuttai Teréz anya nyújtja át a kendőt Jézusnak, Nikodémus és Arimateai Szent József helyett Márton Áron püspök és dr. Molnár Gyula állandó diakónus helyezi a sírba Jézust. A 92 éves szerpap a szőkefalvi Mária-jelenések során került kapcsolatba a vámosgálfalvi közösséggel. /Kápolna Vámosgálfalván. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./

2003. augusztus 2.

Szórványtábort rendezett Ádámoson az ALKISZ (Alsó-Kis-Küküllő Menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége), melyen 2001-ben 40, tavaly 50, míg idén 152 gyerek és fiatal vett részt. Az ádámosi, vámosgálfalvi, désfalvi, szászcsávási, sárosi, héderfájai, küküllő-széplaki gyerekekhez dicsőszentmártoni, marosvásárhelyi és Németországba kitelepedett, többnyire IV-VIII. osztályos gyerekek is társultak, számolt be Gagyi Zoltán szervező. /Simon Virág: Szórványtábor Ádámoson. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

2002. február 25.

Febr. 23-án tartották Marosvásárhelyen a Csipike mesemondó verseny megyei döntőjét, megérkeztek a marosvásárhelyi, szovátai, magyarkirályfalvi, szászrégeni, makfalvi, marosvécsi, maroscsapói, marosugrai, radnóti, vámosgálfalvi, székelykakasdi, nyárádszeredai, beresztelki, bonyhai, székelyberei mesemondó második osztályosok. A zsűrinek főtt a feje, mert szívük szerint minden gyereket díjaztak volna. /(mezey): Mesemondó vetélkedő a fonóban. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./

2002. március 17.

Márc. 17-én Vámosgálfalván is megemlékeztek a márciusi forradalom hőseiről. Megkoszorúzták a templomkertben felállított 1848-as emlékművet és rövid irodalmi-zenés összeállítást adtak elő, majd Borbély László képviselő, az RMDSZ megyei szervezetének Kis-Küküllő menti felelőse átvágta a Magyar Ház avatószalagját. Az elhanyagolt ingatlant a falu lakói önerőből kitatarozták, vizet és gázt vezettek bele. Így megfelelő indulási feltételeket teremtettek egy majdani korszerű közösségi ház létrehozásának. Valószínűleg az ingatlan tulajdonjogát az érvényben levő törvények szerint az egyház hamarosan visszakapja. /(karácsonyi) 1848 szellemében. Magyar Házat avattak Vámosgálfalván. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

2002. április 4.

Vámosgálfalván március 17-én Magyar Ház avatására került sor. A Marosvásárhelyen megrendezett Petőfi-versenyen 1948 júniusában nem a híres nagyenyedi dalárda, hanem egy vadonatúj népi csoport, Vámosgálfalva földműves énekkara lett az első. A falu lakói megőrizték akkor kapott jutalmukat, Bandi Dezső bronzplakettjét. /Balázs István, Vámosgálfalva: A vámosgálfalvi Magyar Ház avatásának margójára, avagy egy bronzplakett sorsa. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

2002. június 4.

Vámosgálfalva 700 éves fennállását ünnepelte. Május 31-én csepeli vendégek érkeztek Vámosgálfalvára. A két önkormányzat /Budapest XXI. kerülete és Vámosgálfalva/ között rendkívül jó a barátság. A helybéliek építettek Magyar Házat is. Nemsokára Vámosgálfalváról írt átfogó monográfia lát napvilágot, jelezte Végh József polgármester. Augusztusra biztosan megjelenik, amikor a faluban keresztény ifjúsági világtalálkozót tartanak, mintegy 12 országból várva vendégeket. /Lokodi Imre: Vámosgálfalva 700 éves. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

2004. február 23.

Február 22-án Vámosgálfalva általános iskolája felvette Fogarasi Sámuel református lelkész, történetíró nevét. Az istentisztelet után az egybegyűltek megkoszorúzták Fogarasi Sámuel sírkövét. Keszegh András lelkész bemutatta néhai elődje, Fogarasi Sámuel életét, példaként állítva személyét a vámosgálfalviak elé. Jelenleg az iskolában 356 diák tanul, közülük 37-en a román tagozaton. A román tanárok tiltakozó levelet juttattak el a helyi tanácshoz, ellenezve a választott nevet. A polgármester felkérésére, hogy nevezzenek meg olyan személyiséget, aki méltóbb arra, hogy a községközponti iskola a nevét viselje, nem válaszoltak. /Simon Virág: "Megvívtuk a harcot" Névadó ünnepség Vámosgálfalván. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

2004. április 30.

A megyei tanfelügyelőség ellenőrző bizottsága látogatta meg a vámosgálfalvi Fogarasi Sámuel Általános Iskolát. Az iskola ugyanis felvette a Fogarasi Sámuel volt helybéli lelkész nevét. A névadás ellen tiltakoztak a román tagozaton tanító tanárok, akik azonban nem neveztek meg más helybéli vagy Vámosgálfalvához valamiképpen kötődő személyiséget. A feljelentésben az állt, hogy az iskola névtábláján szereplő felirat nem egyezik meg a tanfelügyelőség vezetősége által elfogadottal. A kivizsgáló bizottság felszólította az iskola vezetőségét, Vásárhelyi János iskolaigazgatót, hogy mihamarabb módosítsa a feliratot. /(simon): Lassan csitulnak a kedélyek a vámosgálfalvi iskolában. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

2004. június 8.

Maros megyében 29 megválasztott polgármestere van az RMDSZ-nek az első forduló után, 17 jelöltje pedig a második fordulót várja. Ez növekvő tendenciát mutat 2000-hez képest, akkor 24 jelölt szerzett mandátumot az első fordulóban, öt pedig a másodikban. Sipos József Ádámoson, Osváth Csaba Ákosfalván, Balogh István Csíkfalván, Tar András Erdőszentgyörgyön, Veres Gergely Domokos Havadon, Simon István Kerelőszentpálon, Dósa Sándor Kibéden, Nagy Márton Koronkán, Ballai György Magyarbükkösön, Kocsis Albert Magyarón, Zsigmond Vencel Makfalván, Ercsei György Marossárpatakon, Vízi József Marosszentgyörgyön, Ördög Ferenc Marosvécsen, Varró Levente Mezőbodonban, Dávid Gyula Mezőmadarason, Bartha Mihály Mezőpaniton, Jánosi Ferenc Nagyernyén, Ferenczi György Nyárádkarácsonfalván, Kacsó Antal Nyárádmagyaróson, Gál Lajos Nyárádremetén, Dászkel László Nyárádszeredában, Madaras Árpád Sóváradon, Majlát Károly Székelyberén, Orbán Sándor Székelyhodoson, Szőcs Lajos Székelyvéckén, Péter Ferenc Szovátán, Vígh József Vámosgálfalván nyert az RMDSZ színeiben. /Még 17 RMDSZ-es polgármesterjelölt versenyben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2004. július 23.

Az Alsó Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (ALKISZ) idén negyedik alkalommal szervezett Ádámoson szórványtábort. Míg első évben csupán 40 helyi gyereknek biztosítottak vakációt, idén már 180 IV-VIII. osztályost fogadtak. Az egyetemistákból, fiatal tanárokból álló ALKISZ elődleges célja: a többnyire szórványban élő magyar diákok közötti kapcsolatok kialakítása. Július végétől a vámosgálfalviak, désfalviak, szászcsávásiak, magyarsárosiak, héderfájiak, küküllőszéplakiak, bonyhaiak és bethlenszentmiklósiak táboroznak. A gyerekek a népművészetről, a hagyományokról és a magyar helyesírásról hallgathatnak előadásokat. /(simon): Folyamatosan bővül az ádámosi szórványtábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 23./

2004. július 28.

Júl. 26-tól a vámosgálfalvi, désfalvi, szászcsávási, magyarsárosi, héderfáji, küküllőszéplaki, bonyhai és bethlenszentmiklósi IV-VIII. osztályos gyerekeket fogadja Ádámoson a szórványtábor, melyre az Alsó Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (ALKISZ) szervezésében idén negyedik alkalommal kerül sor. A gyerekek a népművészetről, hagyományainkról, az egészséges táplálkozásról, a magyar helyesírásról hallgathatnak előadásokat, majd kézműves-tevékenységek, helyesírási vetélkedők során életbe is ültethetik a tanultakat. /Szórványtábor Ádámoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2005. február 19.

Február 18-án Marosvásárhelyen román-magyar mezőgazdasági szakkönyv- és folyóirat-kiállítást nyitottak meg. A kétnapos rendezvény szervezője a marosvásárhelyi Lyra Kiadó volt. Káli Király István – a rendezvény kezdeményezője – bemutatta a magyarországi meghívott kiadókat, valamint a magyarországi vendégeket. A könyvkiállítás kapcsán az EU- csatlakozás gondjai a mezőgazdaságban témakörrel konferenciát tartottak romániai és magyarországi szakemberek részvételével. A mezőgazdasági könyvnapok február 19-én a vámosgálfalvi Borház termékbemutatójával és a kölpényi szőlészeti farm borkóstolójával zárul. /(kilyén): Mezőgazdasági könyv- és folyóirat-kiállítás. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

2005. április 20.

A Vámosgálfalvához tartozó Küküllőpócsfalván van a legkisebb református gyülekezet. Pócsfalván 83 család él, ebből 53 magyar. Itt szolgál 1997 óta Keszegh József lelkész. A falu református templomát 1907-ben építették, ennek ellenére XVII. századból származó orgonája van. Erdély egyik legrégebbi orgonájának felújítására svájciak gyűjtést szerveznek. A helyi gyülekezet a templom teljes felújítását tűzte ki célul. Az eddigi felújítást önerőből, közmunkával végezték. /Simon Virág: Szemben egymással. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./

2005. május 12.

Dicsőszentmártonban a múlt hét végén rendezték a harmadik osztályosok megyei regemondó versenyét. A kis regemondóknak a regemondás mellett olyan fonóházi munkákat kellett végezniük, mint a kukoricafejtés, dióválogatás, fonalgombolyítás vagy paszulyszemelés. A vámosgálfalvi néptánccsoport teremtett egyedi hangulatot. /Mészely Réka: Regemondók a fonóban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

2005. június 1.

A képviselőházban jóváhagyták Kerekes Károly törvénykezdeményezését, amely a Maros megyei Vámosgálfalva községhez tartozó Szőkefalva újraalakítására vonatkozik. 1968-ban a település lakóinak akarata ellenére szüntették meg a település önállóságát. /Önállósul Szőkefalva. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2005. június 3.

Maros megyében a múlt heti esőzések miatt Gyulakután és környékén 320 családi házat, háztájit öntött el a víz, a kutak megfertőződtek. A további felhőszakadás sújtotta települések: Cserged, Kiscserged, Hidegkút, Nagyadorján, Szentháromság, Vámosgálfalva, Nyárádgálfalva, Kerelőszentpál, Búzásbesenyő, Csittszentiván, Bergenye, Mikefalva, Désfalva. A károk felmérése folyamatban van. /Megint a víz volt az úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2005. augusztus 16.

Négy Maros megyei település küzd régi nevéért. Három alsó-nyárádmenti és egy Dicsőszentmárton mellőli magyar falu harcol eredeti nevének visszaszerzéséért. Az 1968-ban Nyárádkarácsonba beolvasztott Káposztásszentmiklós, Csiba és Folyfalva lakosai, valamint a Vámosgálfalva egyik utcájává visszaminősített Szőkefalva lakossága reméli, hogy hosszas küzdelmének már ősszel meglesz az eredménye. Vámosgálfalván nem ellenezte senki a nevüktől szintén 1968-ban megfosztott szőkefalviak óhaját, azonban a leghevesebb ellenző a Nagy-Románia párti Gheorghe Funar volt. /Szucher Ervin: Parlamenti jóváhagyásra várnak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./

2005. augusztus 18.

Augusztus 4-7. között rendezték meg a XII. Szentlőrinci Gazdanapokat, amelyen a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete nyolctagú küldöttséggel volt jelen. A kiállításon a Vámosgálfalvi Gazdakör is részt vett. A vámosgálfalviak közös sátorban állították ki termékeiket a szentlőrinciekkel. A kiállítást és a vásárt Gráf József magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nyitotta meg. Gráf József miniszter és küldöttsége elidőzött a sátor előtt, jelezte, hogy az augusztus végi országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon (OMÉK) ismét találkozhatnak, ahol a határon túli magyar gazdák fórumára is sor kerül. /Máthé László: Vámosgálfalviak Szentlőrincen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

2005. október 8.

Szőkefalva lakossága vissza akarja szerezni a település önazonosságát, ezért kezdeményezte az önálló faluvá való visszaalakulására vonatkozó törvénytervezetet. Szőkefalvához hasonlóan önálló akart lenni a Nyárádkarácsonhoz tartozó Csiba, Folyfalva és Káposztásszentmiklós is. Egyik törvénykezdeményezés sem kapta meg a jóváhagyáshoz elegendő szavazatszámot csütörtökön a szenátusban. Az 1356 lakost számláló Szőkefalva falu önállóságát 1968-ban felszámolták, jelenleg csupán Vámosgálfalva község egyik utcája. Van elemi iskolája, vegyes, magyar–román óvodája, kultúrotthona, családorvosi rendelője és négy különböző temploma. Jelenleg tábla jelzi Szőkefalvát, bár törvénytelenül tették ki, de a turistaáradat miatt muszáj volt. Ugyanis Szőkefalvára a Mária-jelenés miatt számos hívő érkezett, akik nem tudtak eligazodni. A Nagy-Románia Párt (PRM) szenátusi frakciója arra hivatkozva, hogy a magyar települések számának gyarapításáról van szó, kijelentették, hogy nem szavazzák meg a tervezetet. Ezután a szőkefalvi ortodox egyház képviselője levélben közölte mind a Nagy-Románia Párt, mind a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátoraival, hogy a településen 485 görögkeleti hívő él, és a törvénykezdeményezés egyáltalán nem a magyar falvak számának gyarapítására irányul. A végső szavazáson, a szenátusban nagy botrány kerekedett az ügyből. Gheorghe Funar PRM-szenátor egyszerűen hamisítványnak titulálta a Gabor Cornel görögkeleti pap által aláírt levelet. /Antalfi Imola: Szőkefalva – egy 1356 lakosú utca. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

2005. október 13.

Október 11-én a képviselőházban Kerekes Károly RMDSZ képviselő arról beszélt, hogy az RMDSZ három törvénykezdeményezése a Ceausescu-rezsim által megszüntetett községek újraalakulását szorgalmazták. Maros megyei, többségükben magyarok lakta településekről van szó, amelyeket 1968-ban szüntettek meg. Az egyik a Nyárád-gálfalvához tartozó Nyárádszentlászló, a másik a Vámosgálfalvához tartozó Szőkefalva, a harmadik a Nyárád-karácsonhoz tartozó Csiba, Folyfalva és Nyárádszentmiklós. A képviselőház elfogadta, a szenátus „botrányos módon” elutasította a kezdeményezést. A nagy-romániás Gheorghe Funar azzal érvelt, hogy „nem akarja szaporítani a magyar falvak számát”, holott Szőkefalván 485 román él, ortodox templom, román óvoda-iskola létezik, és a helyi ortodox pap is felháborodott a nagy- romániás indok hallatán. Ezután az ortodox egyházat hamisítással vádolta meg a PRM. A végső szavazáson a volt kormánypárt, a PSD a nagy-romániásokkal szavazott. Kerekes Károly szerint a PSD-t külföldön demokratikus pártként ismerik, azonban a szenátusban kimutatott magyarellenessége az ellenkezőjét bizonyítja. Kerekes a nemzetközi fórumok tudomására kívánja hozni, hogy a PSD a diktatúra visszaéléseit javítani óhajtó kezdeményezések során a sovén- nacionalista PRM-vel szövetkezik. /(mózes): Kerekes Károly magyarellenességgel vádolja a PSD-t. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

2005. december 7.

A megyei tanácstól kapott pénzösszegből folytatják a többrendeltetésű emeletes épület felszerelését Vámosgálfalván, a Fogarasi Sámuel Általános Iskola udvarán. Az emeleten a könyvtár kap helyet. A magyarországi testvértelepülésektől kapott 480 millió lej mellett a helyi költségvetésből 220 millió lejt fordítottak a munkálatokra. Beszerelik a központifűtést. Jövő év elején fognak hozzá a községközponti kultúrotthon korszerűsítéséhez. /Simon Virág: Folyamatos építkezés Vámosgálfalván. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./

2006. május 9.

Vámosgálfalva lakossága 2004-ben másodszorra is Végh Józsefet választotta polgármesternek. Végh József elmondta, hogy községszinten 70%-ban sikerült kiadni a birtokleveleket. Szőkefalván, szülőfalujában mindenkit jogtulajdonba helyeztek. Küküllőpócsfalván a megművelt területeket jogtulajdonba helyezték. Szőkefalván és Vámosgálfalván vezetékes vizet használ 724 család. Önerőből sikerült emésztőgödröket is kialakítani. Küküllőpócsfalván tervezik a víz bevezetését önerőből. Reméli, hogy a tervezett csatornahálózatot is megvalósítják a következő években. Vámosgálfalván hozzákezdtek a kultúrotthon felújításához. Erdőalját a kommunista rendszerben el akarták tüntetni a térképről. Érdekes módon az innen elszármazottak kezdenek visszatelepülni. Jelenleg 67-en laknak Erdőalján, és ami biztató: iskolát igényeltek. Mivel a régi iskolát széthordták, vásároltak egy háromszobás házat, átalakították, az ősszel már kilenc gyerek járt az I-IV. osztályba. Jövőben már 12 tanuló lesz. Tervezik az óvoda létrehozását is. A polgármester azon van, hogy Szőkefalva visszakapja a nevét. A település jelenleg úgy szerepel, mint Vámosgálfalva egyik utcája, megszámozva 1-től 425-ig. Négy temploma, négy lelkésze és 1300 lakosa van, de hivatalosan nincs neve. Kerekes Károly képviselő segítségével próbálkoztak visszanyerni a falu elnevezését. Fontosnak tartják a turizmust. Szőkefalván van a Kolping-épület, ahol 140 személyt tudnak elszállásolni. /Kilyén Attila: Vámosgálfalvi vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

lapozás: 1-23