udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4
találat
lapozás: 1-4
Helymutató:
Várad-szőlős
2000. május 3.
Ápr. 29-én szentelték fel a Caritas Catolica által működtetett várad-szőlősi Szent Márton idősek otthonát. Az 1995-ben megnyílt intézmény szűkösnek bizonyult, szükséges volt a bővítése. Az öregek otthonával sok szegény rászorultan tudunk segíteni - mondta Tempfli József megyés püspök. - Jelenleg 21 lakója van az otthonnak. /K. Fekete Ildikó: Érezniük kell: szeretet veszi körül őket. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 3./2000. szeptember 7.
Szept. 6-ra virradóra a Nagyváradon a várad-szőlősi római katolikus templom kertjében 10-15 régi márványsírkövet borítottak le és törtek össze ismeretlen vandálok. Korábban tősgyökeres szőlősi famíliák menekítették a templom közelébe hozzátartozóik síremlékét a felszámolás alatt álló helyi temetőből. A napokban kezdték megönteni a sírkövek alapjait, néhány már a helyére is került. A gondos hozzátartozók, amikor szerda reggel folytatni akarták a munkát, megdöbbenve tapasztalták, hogy a többmázsás kőtömböket valakik szétdobálták, némelyiket összetörték. Hasonló garázdaságok már korábban is történtek. Tavaly a templom hátsó ablakait törték be ismeretlenek, még a belső, festett ablakok is megsérültek. Máskor kővel dobálták meg az idős harangozót. A rendőrségen nem jelentették a történteket, a családtagok szerint a hatóságok néhány sírkő meggyalázása miatt nem kezdenek nyomozni. /Balla Tünde: Sírkőgyalázás a templomkertben. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./2002. augusztus 17.
Magyarlapádon kórustalálkozó volt, eljöttek a nagyvárad-szőlősi egyházi kórus tagjai. A rendezvényen szavalatokat is hallhattak a jelenlevők, köztük Csiha Kálmán és Turmezei Erzsébet verseit. /Balázs Ildikó: Kórustalálkozó Magyarlapádon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./2005. április 8.
Nagyvárad Lótusz (Nufarul) lakónegyedében, a tömbháznegyedben van a régi várad-szőllősi római katolikus templom, mely a hajdani Szőllős falu középkorába enged bepillantani. Régészeti feltárások folynak. A falakon felfelé futó repedések megmutatták a régi istenháza lehetséges helyét, jelezte az ásatást irányító műépítész, Emődi Tamás és Lakatos Attila régész. Szőllős az egyik legrégibb katolikus kultuszhely. A román hatóságok a második világháború után csatolták a városhoz Szőllőst, amely pár évtized alatt jószerével el is tűnt a föld színéről a kommunista buldózerpolitika miatt. A hetvenes években épült hatalmas tömbháznegyed épült a helyén. Szőllős a Várad környéki kora középkori települések egyik legrégebbike. Szent László alapítása előtt, már a tizedik század végén és a tizenegyedik század elején létezhetett, vagyis régebbi Nagyváradnál. Első közvetlen említése a falunak 1232-ből való, a Váradi Regestrumban. A mai Szőllős területén kialakul Nagyszőlős, vagy Hídközszőllős és északra Kisszőllős, vagy Kusztosfalva. A kutatások során sikerült feltárni Szőllős középkori plébániatemplomának gótikus fázisát. A templom körüli középkori temető sírgödreiből számos, 12. századi lelet is előkerült. /Lakatos Balla Tünde: Kora középkor üzen – betonrengeteg mélyéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./
lapozás: 1-4