Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 162 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-162

Helymutató: Verespatak /Rosia Montana/

1993. július 14.

Kádár Gyula felidézte az 1784-es parasztlázadást, melyet Benkő József történész /1740-1814/ "oláh zenebonának" nevezett. A román történetírás túlzott jelentőséget tulajdonít ennek a parasztlázadásnak. A Horea vezette lázadást gyakran mint az erdélyi románság nemzeti felszabadító harcát tálalják. A lázadás kezdetén, az eskütétel alkalmával Horea és Closca kereszttel a kezükben hirdették: "Az Isten akarja, a császár parancsolja, hogy a magyarok mind megölessenek." A lázadók elpusztították Verespatakot, majd lerohanták a védtelen Abrudbányát. A lázadók kihirdették: aki ortodox vallásra nem tér át, "és oláh köntösben nem jár, vagy nyársra húzzák vagy fejét veszik." /Kádár Gyula: Az 1784-es "oláh zenebona". = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

1994. február 8.

Elhunyt dr. Pap István /sz. Verespatak, 1915. febr. 23./ nyugalmazott professzor, az agrárszakember-képzés egyik legkiválóbb alakja, szakíró, mezőgazdasági polihisztor, sokáig az Állattenyésztési Tanszék vezetője volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

1994. február 19.

Sepsiillyefalván 79 éves korában elhunyt dr. Pap István a kolozsvári Agrártudományi Egyetem nyugalmazott tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének /RMGE/ tiszteletbeli elnöke. Rendkívüli tehetségű polihisztor volt, agrármérnök, matematikus, agrárközgazdász, publicista, ragyogó előadó. Dr. Pap István, Székelyföld nagy fia, 1915. febr. 23-án született Verespatakon. tanári tevékenysége negyven esztendeje alatt mint állattenyésztési szakember, tudományos kutató és nagyszerű szakíró, tucatnyi szakkönyv, szakcikkek és tanulmányok szerzője volt. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

1996. augusztus 26.

Illyefalván tavasszal szórványkutatási tanácskozást tartottak. A tanácskozáson elhangzottak Bodó Barna szerkesztésében megjelentek Jelen és jövő a szórványkutatásban címmel. A Szabadság részleteket közöl a tanácskozás anyagából, a szórványok kialakulásáról szóló részből, amely visszapillant a magyar történelmi múltra. Az erdélyi magyarság első nagy pusztulását az 1241-es tatárjárás okozta, majd a pestis. A XIV. században kezdtek nagy tömegben betelepedni a románok. II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata idején, 1657 és 1661 között török és tatár hadak egész összefüggő területeken kipusztították a magyarságot. A Horea-felkelés Hunyad, Alsó-Fehér, Torda és Kolozs megyére terjedt ki, a jelszó sok helyütt a magyarok likvidálása volt. Horea emberei 173 magyar falut pusztítottak el, elpusztult Zaránd megye magyarságának jó része, Zalatna vidékének, Ribice, Abrudbánya, Verespatak vidékének magyarsága. Az 1848-as szabadságharc idején egész vidékek magyarságát ölték meg. 1848 október 17-én kezdődött Alsó-Fehér megyében a támadás a magyar települések ellen, azután következett Aranyosszék, Zaránd megye, Kolozs és Torda megye. Egyedül Zalatnán 700 magyart öltek meg a román népfelkelők, november végén Zentelkét és Kalotaszentkirályt égették fel. 1849. januárjában Nagyenyeden legkevesebb 600 magyart öltek meg az Axente és Prodan vezette román csapatok. Nagyenyed majdnem teljesen leégett. A szabadságharc idején mintegy 9-10 ezer magyart öltek meg román csapatok. A magyar hatóságok megkezdték az emberöléssel, gyújtogatással gyanúsított románok összeszedését, bírósági ítéletekkel vagy anélkül mintegy 4500 román vesztette életét. - Trianon után hatalmas tömegek kivándoroltak, ugyanez történt a második világháború után is. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./ Szórványtanácskozás Sepsiillyefalván márc. 22-24-én: 470. sz. jegyzet.

1996. augusztus 26.

1995. október 3.

A román sajtóban több támadó cikk jelent meg a Vasvári Pál-emlékmű felállítása miatt. Eugen Goia szohodoli ortodox pópa a gyulafehérvári Unirea lapban "A Mócföldön, Kőrösön a magyar politikusok által felállított emlékművet nem tűri el a föld" címmel égig magasztalta a mócok vezéreinek tetteit, Horea. Closca, Crisan, Avram Iancu érdemeit, majd Vasvári Pált és hadseregét ócsárolta. Szerinte az emlékmű merénylet a román nép valódi történelme ellen. Valójában 1848-ban ezen a vidéken Abrudbánya, Zalatna, Magyarigen, Boroskrakkó, Verespatak, Sárd nagyszámú magyarságát halomra gyilkolták - nem Vasvári csapatai. Egyetlen éjszakán, 1849 januárjában Nagyenyed 700 védtelen magyar lakosát ölte meg Axente Sever csapatával, Avram Inacu katonái a védtelen Felvincet felperzselték, magyar lakossága földönfutó lett. Axente Severről városnegyedet, iskolát neveztek el, majd 1993-ban szobrot emeltek Nagyenyeden, gaztettei színhelyén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./ A Vasvári Pál-emlékművet júl. 9-én állították fel Kőrösfőn: 1412. sz. jegyzet.

1997. május 12.

Vetési László lelkész a szórványkérdésről, annak egyházi vonatkozásáról fejtette ki gondolatait. "Az egyház az utolsó olyan intézmény, amely a kisközösségben intézményként működik, és ezért rá nehezedik minden teher." Több mezőségi faluban a lelkész a nyelveszakadt konfirmandusokat így tanítja meg: eu-s crs, tin reformata maghiar. Már románul tanulja meg, hogy ő magyar református, de megtanulja, él benne az eredet- és hovatartozástudat. "Ugyanígy cserélt nyelvet - de nem hitet - Küküllőkarácsonyfalva magyar reformátussága." A Fehér megyei Borbánd római katolikusai egy évszázada cserélték át nyelvüket, de nem a kultusz nyelvét. Ugyanez a helyzet Verespatak unitárius, katolikus és református népével. Nagyváradon működik egy olyan szlovák adminisztrációjú apácarend, melynek belső nyelve ma is magyar. Az egyház sokat tehet, anyanyelven szól és szervez. Szigetfalu volt Vetési László első gyülekezete, a Szeben megyei Bürkös, ahol a nősülni vágyók 30-40 km-re levő magyar faluba mentek, hogy magyar társat keressenek. "De fenntartható ez a modell?" Az egyház egyedül nem tud megfelelni a beolvadástól való őrzésnek. A múlt században Czelder Márton lelkész Havaselvére ment a hívek után, Koós Ferenc Bukarestbe, templomokat építettek. 1881-ben azután megszületett az a református egyház egyetemes zsinati döntése, ez új alapokra fektette a szórványmunkát. Ekkor mondták ki a körlelkészség megszervezését, új templomok építését. Az ekkor indult "szórványszolgálat egyik legáldottabb eredménye az, hogy még vagyunk a Mezőségen, Dél- és Belső-Erdélyben." A múlt század végétől szolgálatának nagy részét lelkészekre, gyülekezetekre építette az EMKE is. Trianon után jöttek Reményik Sándor versei. A falumisszió útbaindítását a népi irodalom adta: Szabó Dezső, Ignácz Rózsa, Makkai Sándor, Rákosi Viktor, Nyírő József. A Mezőség apostolaként említették a két világháború között Földes Károlyt, Mezőújlak lelkipásztorát. Az elmúlt nehéz évtizedekben Szegedi László /Magyarigen/ és Herman János /Nagysármás/ lelkészek tették mindig azt, amit kellett, a szórványmunkában. - Vetési László figyelmeztetett: még mindig nem született átfogó szórványstratégia. Közben egyre közelebb húzódik a tömbökhöz a nyelvhatár. - Vetésinek ez a tanulmány a Jelen és jövő a mai szórványkutatásban című kötetben jelent meg. /Vetési László: Szórványszolgálat és az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2000. március 27.

Márc. 24-én a Duna Televízióban B. Nagy Veronika és Vetési László a verespataki magyarságot mutatta be. Ismert, hogy Vetési László lelkész a szórvánnyal foglalkozik, de azok a magyarok, akik családban, iskolában, templomban románul beszélnek, nem sorolhatók ebbe a kategóriába. Az azonosságzavar nem helyi színfolt. A jelenség egyébként földrajzilag is terjedőben van, hiszen a Mezőség egyes falvaiban a hívek napjainkban kezdik kérni a papokat, hogy románul prédikáljanak. Emiatt nemsokára három erdélyi magyar kategóriában kell gondolkoznunk: van tömbmagyar, szórványmagyar és foszlánymagyar. A készülő státustörvény sem tekinthet el ettől a valóságtól. Nem volna helyes, ha a nyelvtudás alapján Fúró Gyulának, Boda Józsefnek, Hajdu Győzőnek kijárna a különleges magyarországi jogállás, ugyanakkor a verespatakiakról, akik önhibájukon kívül vesztették el kapcsolatukat az anyanyelvvel, megint elfeledkezne a magyarok Istene. /Nits Árpád: Foszlánymagyarság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

2001. február 21.

Vasile Soporan Kolozs megyei és Ioan Rus Fehér megyei prefektusok, valamint Ioan Jelev környezetvédelmi minisztériumi államtitkár részvételével tárgyaltak febr. 20-án Tordán az Aranyos folyón történt környezetszennyezésről. A verespataki, zalatnai és aranyosbányai bányavállalatok képviselője kijelentette, az Aranyos nehézfémekkel való szennyezése ellen 2002-ig nincs ellenszerük, akkorra várható ugyanis, hogy korszerű berendezéseket vásárolnak a bányakitermelés számára. Ioan Rus prefektus a szennyező vállalatok bezárását nem tartotta reális megoldásnak, mivel az intézkedés munkanélküliséget váltana ki. Rus modern, környezetbarát berendezések felszerelése mellett kardoskodott. /Tóbiás Zoltán: Környezetvédelmi kerekasztal Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/

2001. május 19.

A műemlékvédelemmel foglalkozik a Művelődés (Kolozsvár) áprilisi száma. A tematikus szám többek között a tusnádi műemlékvédelmi konferenciasorozat célkitűzéseire hívta fel a figyelmet valamint a sztánai, torockói, abrudbányai, verespataki integrált táj- és értékvédelmi törekvésekre. A lapszámot az 1942-es kolozsvári műemlékfelmérés rajzaival illusztrálták. /Művelődés/4. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2001. augusztus 10.

Örvössy István tövisi református lelkipásztor immár fél éve szolgálja a sajátja mellett Abrudbánya, valamint Verespatak kicsinyke gyülekezeteit. Abrudbányán a parókián frissen kimeszelt szobák, ízlésesen berendezett fogadóhelyiségek, tisztaság várja a tiszteletest. Van hova jönnie szeptemberben a frissen végzett református teológusnak, akit tárt karokkal várnak a helybeli reformátusok. A református templomban felújítás folyik. A helyi unitárius, valamint a katolikus templom állapota viszont siralmas. A kétszáznyi magyar lélek saját magát is csak nehezen tudja fenntartani, nemhogy még a köznek is szánni tudjon minimális jövedelméből. Verespatak református egyházközsége mindössze három hetvenéves hívőt számlál. "Mi a szórványban vagyunk a szórvány" - mondják. Verespatakon Pálffy Árpád helybeli unitárius lelkipásztor negyedszázada istápolja a mintegy három tucatnyi unitáriust. A katolikus templomban negyedszázad leforgása alatt kilencedszer változott a plébános személye. - Sárdon a helybeli 12 magyar által már hasznavehetetlen református templom falai omladoznak, Magyarigenben pedig a néhai Bod Péter ezer férőhelyes templomában napjainkban alig tucatnyi magyar református jár imára és igehallgatásra. /Győrfi Dénes: Szórvány a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

2001. november 12.

Nov. 10-én a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak (HVIM) nevezett szervezet rendezésében tiltakozó demonstrációt tartottak Románia budapesti nagykövetsége előtt a romániai magyarokat ért sérelmek miatt. Toroczkai László, az ifjúsági mozgalom elnöke kijelentette: fel kívánják hívni a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy a 2002-ben tervezett NATO-bővítés során Romániát csak abban az esetben vegyék fel a katonai szövetségbe, ha elősegíti a romániai magyar nemzeti és etnikai kisebbség politikai és gazdasági önrendelkezését. A demonstrálók tiltakoztak Verespatak bányaváros tervezett lerombolása ellen, és kérték, hogy hagyják érintetlenül az ottani három magyar templomot. A tiltakozók követelték az 1989-es kézdivásárhelyi események után bebörtönzött magyar nemzetiségű személyek azonnali szabadon bocsátását és kárpótlását. Miután Toroczkai László átadta a román nagykövetség alkalmazottjának a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által megfogalmazott petíciót, a jelenlévő néhány száz ember elénekelte a Himnuszt, a Székely Himnuszt és a Szózatot. A megjelentek többször skandálták: Vesszen Trianon! /Demonstráció Románia budapesti nagykövetsége előtt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2002. július 20.

Verespatakon a környezetszennyezés kerül előtérbe. Verespatakkal kapcsolatosan a meggazdagodás vágya a környezetkárosítás motorja, tizenegy év alatt 400 tonna aranyat és 1700 tonna ezüstöt óhajtanak kitermelni, ebből a már megkötött szerződések alapján az Eurogold Corporation - Gabriel Resources Ltd-nek 80 százalékos részesedés dukál, s kevésbé érdekli őket tizenegy éven át évi húszmillió tonna kőzet kibányászása és feldolgozása, továbbá az, hogy a felhasználandó 203 000 tonna ciánvegyület tönkreteszi a vidéket. A bányászat miatt 780 gazdaságot, 138 lakást, 8 templomot, 9 temetőt kell elköltöztetniük vagy megsemmisíteniük. Az újabb kori aranyásók azt próbálják elhitetni az itt lakókkal, hogy a cián nem mérgező. /Sylvester Lajos: Vérespatak lesz Verespatak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 20./

2002. július 30.

Megkezdődtek az előkészületek annál a romániai aranybánya-beruházásnál, amely a jövőben jelentős környezeti veszélyt jelenthet Magyarországra - jelezte Kalovits Judit, a Greenpeace budapesti irodájának szóvivője. A Verespatak melletti völgyekbe tervezett létesítmény azért jelenthet környezeti kockázatot, mert a ciános technológiával működő leendő bányából újra mérgező anyagok szennyezhetnék a Maroson keresztül a Tisza magyarországi folyószakaszát. A tervek szerint a két érintett völgy egyike kétmillió köbméter szilárd anyag, valamint 20 ezer köbméter cianid- és higanytartalmú víz befogadására alkalmas ülepítőtóvá válna. A létesítmény évi cianidfelhasználása elérné az 5 ezer tonnát. Verespatak környéke eleve eleve szennyezett térség, szerepel azon a feketelistán, amelyet az ENSZ környezetvédelmi programja és az Európai Unió hozott létre a nagybányai ciánkatasztrófa után a környezeti veszélyt jelentő gócpontok felmérésére. A Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) adatai alapján a 400 millió dolláros bányaprojekt finanszírozója 80 százalékban a kanadai Gabriel Resources, 20 százalékban pedig a Minvest romániai állami bányavállalat. A kanadai-román cégnek a mintegy 2 ezres helyi lakosság kitelepítését is meg kell oldania. Eddig 38 áttelepítési szerződést írtak alá az érintett lakossággal. 18 magyarországi zöld szervezet ebben az ügyben nyílt levélben fordul Kemény Attilához, a környezetvédelmi tárca közigazgatási államtitkárához. A levélben azt kérik, hogy a minisztérium a határokon átnyúló szennyeződésekről szóló espoo-i egyezmény értelmében kezdeményezze a környezeti hatástanulmány elkészítését a verespataki bányánál. /Verespatak veszélyt jelent Magyarországra Mérgező anyagok kerülhetnek a Tiszába. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2002. augusztus 7.

Magyarországi környezetvédő szervezetek azt követelik, hogy a verespataki aranybánya ügyében a magyar kormány szorgalmazza az Epsoo-i Nemzetközi Egyezmény érvényesítését, azaz kezdeményezze a határon átnyúló környezeti hatásvizsgálat elkészítését. A budapesti környezetvédelmi tárca ilyen értelmű levelére azonban a román hatóságok egyelőre nem válaszoltak. Verespatakon a román állam hozzájárulásával és részvételével egy kanadai vállalat akar felszíni aranybányát nyitni. Négy falut eltüntetnének, 900 házat lebontanának, és mintegy kétezer személyt földönfutóvá tennének. /(t): Verespatak ügye nemzetközi fórumok elé kerülhet. Románia még nem válaszolt a magyar kormány levelére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2002. augusztus 15.

A verespataki aranybánya-beruházás kapcsán a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) felvette a kapcsolatot az illetékes román hatósággal - derült ki Kemény Attilának, a KvVM közigazgatási államtitkárának a Magyar Természetvédők Szövetségéhez (MTVSZ) intézett válaszleveléből. Az MTVSZ 21 civil szervezettel karöltve július végén nyílt levélben kérte az államtitkárt, hogy a román környezetvédelmi minisztériumnál kezdeményezze környezeti hatástanulmány elkészíttetését a bányaberuházást finanszírozó cég részéről, ugyanis a tervezett létesítmény környezeti kockázatot jelent Magyarország számára. Kemény Attila levele szerint az előzetes válaszban a román hatóság tudatja, hogy adatok híján a tervezett tevékenységre, annak engedélyeztetésére, a technológiára és a környezeti hatásvizsgálati eljárás jelenlegi szakaszára vonatkozóan nem tud érdemi választ adni. Ugyanakkor a román minisztérium hangsúlyozza, hogy a leendő hatástanulmányban olyan intézkedéseket javasolnak majd, amelyek végrehajtásával nem lépnek fel határon átterjedő hatások. /Verespataki aranybánya: magyar-román kapcsolat-felvétel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2002. szeptember 15.

Aug. 28-án délelőtt Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központjában tanácskozástak az erdélyi történelmi magyar egyházak képviselői és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetősége. Római katolikus részről jelen volt Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári főegyházmegye általános érseki helynöke, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki premontrei apát-prépost és Amma Zoltán kanonok, a szatmári egyházmegye általános püspöki helynöke. Az erdélyi református egyházkerületet Pap Géza püspök, a királyhágómellékit Tolnai István előadó tanácsos, míg az unitárius egyházat Szabó Árpád püspök képviselte. Megvitatták az úgynevezett restitúciós törvényt, melynek végrehajtási szabályzatát ebben az időben kell elfogadnia a kormánynak. Ezzel kapcsolatban az RMDSZ saját tervezetet terjeszt elő. A tervezettel kapcsolatban az egyházak több módosító javaslatot tettek, amelyekkel az RMDSZ vezetői egyetértettek. Potyó Ferenc felvetette a marosigeni bánya ügyét, amely a telekkönyvben régebben is a gyulafehérvári püspökség tulajdonaként szerepelt. Az ott kitermelt kő minősége megfelelő a székesegyház javítási, restaurálási munkálataihoz. Mivel Romániában az altalaj kincsek állami tulajdonban vannak, valamilyen kiutat kell keresni a helyzet megoldására. Szóba került a három egyházat érintő (római katolikus, református és unitárius) verespataki egyházi ingatlanok kérdése is. A 75 százalékban kanadai kézben lévő Rosia Montana Gold Corporation évtizedekre koncesszióba kapta meg a területet, s azt tervezik, hogy néhány települést eltüntetnek a föld felszínéről. A helyieket jelentős összegekkel kárpótolják házaikért, másokét átépítik. A verespataki történelmi központot - a három magyar templommal és a temetővel - állítólag épen hagyják, a templomok azonban az áttelepítés következtében hívek nélkül maradnak. A befektetőnek a templomokért is kártérítést kell fizetnie. A földek és erdők visszaadására vonatkozóan - az RMDSZ javaslatára - a plébániáktól kimutatást kérve, számba kell venni, hogy helységenként mennyire sikerült ezt a kérdést intézni, s ennek függvényében fognak a politikusok lépni. Egy másik téma volt az államsegélyügy. Az unitáriusoknak, illetve a nagyváradi egyházmegyében az újonnan végzett vagy felszentelt személyeknek nincs biztosítva az államsegélyük, Bukarestből pedig nem hagynak jóvá és nem utalnak ki újabb pénzösszegeket. Ennek rendezését is felvállalta az RMDSZ. A gyulafehérvári Batthyaneum megoldása évek óta húzódik. Az RMDSZ vezetői tájékoztattak arról, hogy a külön kormányrendeletekkel visszaadott, de helyi szinten megoldatlan tulajdonok ügyét is visszautalják egy létesítendő - 22 tagú - bizottsághoz, amely egy államtitkár vezetésével fog működni. Az egyházak képviselői javasolták, hogy biztosítsanak törvényes keretet a felekezeti iskolák létesítésére. Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki premontrei apát-prépost hozzátette, hogy 1989. dec. 22-e után, de különösképpen 1992-őt, majd 1995-öt követően sok egyházi ingatlant juttattak állami vagy vegyes tőkével működő kereskedelmi részvénytársaságok, központi állami intézmények, helyi tanácsok és magánszemélyek tulajdonába. Ugyanakkor 1989 óta sok egyházi ingatlant lebontottak, megsemmisítettek, így ezen ingatlanokért az egyházak nem részesülnek kártalanításban. Szükséges a határidő szabályzatban való megjelölése. Az apát-prépost a premontrei kanonokrend vagyonával kapcsolatban elmondta, hogy Szentmártonban a kolostort és a hozzá tartozó épületeket, területeket a Sanifarm részvénytársaság tulajdonába telekkönyvezték s egy részét már el is idegenítették. A Félix-fürdő - amely szintén a kanonokrend tulajdona volt -a haszonélvezők martalékává vált. A premontrei rend egyetlen ingatlant sem kapott vissza. Nagyváradon ugyanez a helyzet. Fejes Rudolf Anzelm kiemelte: A 2000/94. számú sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvény csak a meglévő ingatlanokra állítja vissza a tulajdonjogot. A többi elkobzott vagy bármi módon az egyházaktól elvett ingatlanok tekintetében nem rendelkezik kártalanításról, sőt az egyházaktól a román állam tulajdonába juttatott templomokat megtartja az állam tulajdonában. Ez a sürgősségi kormányrendelet tehát diszkriminatív, alkotmányellenes, egyházi autonómiát és egyházi tulajdonjogot, alapvető emberi jogot sért. /Fodor György: Visszaigénylésekről tanácskoztak. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 15./

2002. október 11.

Magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság felállításáról született megállapodás Kóródi Mária magyar és Petru Lificiu román környezetvédelmi miniszter okt. 10-én Bukarestben tartott tárgyalásán. Megállapodás született arról, hogy szakértői szinten felgyorsítják a már megkötött vízügyi és környezetvédelmi kétoldalú egyezmények felülvizsgálatát, a határvizekről szóló kétoldalú egyezmény kidolgozását. A bukaresti tárgyalásokon Kóródi Mária felvetette a romániai Verespatakon tervezett aranybánya kérdését. Petru Lificiu arról biztosította a magyar minisztert, hogy a román kormány kizárólag akkor ad engedélyt a termelés beindításához, ha az üzemeltetés eleget tesz az európai és a nemzetközi előírásoknak. /Magyar-román környezetvédelmi tárgyalások. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

2002. október 28.

Okt. 24-én az erdélyi magyar történelmi egyházak küldöttei Verespatakon tanácskoztak a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) Társaság szakembereivel, akik a verespataki aranybányászat ütemtervét és a projekt környezetvédelmi vonatkozásait ismertették. Az egyházak képviselői leszögezték: továbbra is teljes felelősséget éreznek a település, a helyi lakosság egésze és a környezet sorsának alakulásáért; semmilyen mértékben nem voltak megnyugtatók az ismertetett tervek, indokolnak tartják egy lakossági referendum megszervezését. /Egyházi felelősségvállalás Verespatakért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2002. december 3.

Torockai László újságíró, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vezetője kifejtette, hogy újságírói munkája során beutazta az egész Kárpát-medencét és megismerhette a magyarság helyzetét. Világossá vált számára, hogy a Magyarország jelenlegi határain túl élő magyar nemzet Európában egyedülállóan kisemmizett helyzetben van. Úgy látta, hogy ezen változtatni kell, ha nem akarjuk, hogy végleg eltűnjön a magyarság az elszakított területekről. Szükségesnek érezte, hogy legyen egy összmagyar ifjúsági szervezet, határok nélkül. Néhány barátjával 2001. április 21-én elindították el a mozgalmat. Nyáron Csíkszeredában a szervezet néhány tagját ismeretlenek - rendőri asszisztálással - megverték. Az incidens egyébként nem volt véletlen. Elnökségüket az eset után két nappal a csengersimai határátkelőnél hosszasan megvárakoztatták, inzultálták és tüzetesen átvizsgálták. Ilyen sem korábban nem fordult elő, tehát összehangolt akcióról van szó. A nemzetközi fórumokhoz, Kovács László külügyminiszterhez, Markó Béla RMDSZ-elnökhöz és a közvéleményhez fordultak. Nem sikerült még elérniük, hogy a Kárpát-medence minden magyarlakta településén legyen szervezetük. Viszont minden magyarlakta régióban működik a mozgalom. Szeretnének egy Kárpát-medencei lapot indítani. - Több mint egymillió forint értékben támogatták a csángóföldi magyar oktatást, a Szeret-Klézse Alapítvány működését. Több tüntetést tartottak Románia és Szlovákia budapesti nagykövetségeinél, június 4-én fáklyásmenetet, ahol több ezren voltak. Tüntetéseik eredményeket hoztak: a román nagykövetség előtti megmozduláson a nagykövetnek átadott petícióban foglaltak maradéktalanul teljesültek. Héjja Dezső ma már szabadlábon van. Verespatakért a HVIM emelt először szót. A HVIM küldöttsége idén okt. 6-án részt vett az aradi vértanúk tiszteletére a vesztőhelyen rendezett megemlékezésen. Az eseményről tudósítás jelent meg a budapesti Népszabadságban Tibori Szabó Zoltán tollából, a következő tartalommal: "A korábbi években román szélsőségesek zavarták meg az aradi emlékünnepségeket, az idén magyarországiak egy csoportja bekiabálással próbált zavart kelteni. A 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom tucatnyi tagját az aradi magyar szervezőknek kellett rendre utasítaniuk." Ezt később tényként vették át és terjesztették a különböző sajtóorgánumok, noha a HVIM folyamatosan cáfolta, hogy tagjainak közük lett volna az aradi rendbontáshoz. A szervezet a magyar bírósághoz fordult elégtételért. /Fábián Tibor: "Hiszem, hogy új nemzetképet tudunk adni a magyarságnak". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./

2002. december 11.

Dec. 10-én a képviselőház elutasította a Nagy-Románia Párt (NRP) által Verespatak címmel benyújtott egyszerű indítványt. Az indítvány ellen szavazott az RMDSZ is. Antal István képviselő a plénum előtt kijelentette, hogy a verespataki projekttel kapcsolatban hagyni kell az illetékes intézményeket, teljesítsék törvényes kötelességüket. A honatya elmondta, a Verespatakon tervezett beruházás értéke 400 millió dollár, a projekt leállítása pedig károsan hathat a romániai üzleti környezetre, és ronthatja Románia külföldi megítélését. Antal elmondta, az RMDSZ programjának prioritásai között szerepel a külföldi tőkebefektetések ösztönzése és a környezetvédelem is. /A képviselőház elutasította a Verespatak-indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./ A Nagy-Románia Párt (PRM) a verespataki aranybánya ügyében azt kérte, hogy a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyesvállalat által megvásárolt színesfémlelőhely maradjon állami tulajdonban, a lakosságot ne költöztessék el a településről. /Rostás Szabolcs: Elutasították az indítványt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2002. december 11.

Iszapos zaggyal szennyeződött a Fehér megyei Abrudel patak a verespataki állami bányavállalat munkásainak gondatlansága következtében. Verespatakon a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyesvállalat készül színesfémbányát nyitni. Az itteni meddőhányó ebben az évben nem először okoz környezetszennyezést. /Rostás Szabolcs: Folyószennyezés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2002. december 14.

A román titkosszolgálat, az SRI arra figyelmeztette a román parlamenti képviselőket, hogy a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitása elleni tiltakozások mögött Magyarország áll - írta dec. 13-i számában a Ziua c. napilap. A tiltakozó csoportok tevékenységét Budapesten hangolják össze, s ezt bizonyítja a SRI szerint, hogy a Greenpeace legutóbbi bukaresti tüntetése után a résztvevők többsége Magyarország irányában hagyta el Romániát. Ugyancsak Magyarországon van az a szerver, mely a beruházás ellen tiltakozó egyik honlapot szolgálja ki, illetve a román titkosszolgálat tudomása szerint a Hungarian Enviromental Partnership Foundation nem kormányzati szervezet finanszírozott több, Romániában rendezett tiltakozó akciót. Komoly gyanúra okot adó rendszerességgel jár Magyarországon Ioan Piso, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum igazgatója is, egyike azon szakembereknek, akik a Verespatak térségében található régészeti emlékeket szeretnék megmenteni a földgyaluktól. A Curierul National dec. 13-i számában nyilatkozó Piso elmondta: semmiféle kapcsolatban nem áll Magyarországgal. "Ha azzal vádolnak, hogy Budapest parancsára tiltakozom a verespataki pusztítás ellen, akkor feltehetően a Nagy-Románia Párt is Magyarországtól kapott parancsot a tiltakozásra" - mondta, utalva Vadimék parlamenti indítványára ezzel kapcsolatban. Piso közölte: nemrég a világ minden tájáról közel 600 történész és régész fordult felhívással a román kormányhoz, mentsék meg a verespataki régészeti lelőhelyet, egyedülálló emlékét annak, miként bányásztak aranyat a római birodalom idején. (A Ziua és a Curierul National nyomán) /Verespatak és a román titkosszolgálat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2002. december 20.

2001. ápr. 21-én Szegeden alakult meg és azóta a Kárpát-medence majd minden részén fiókszervezettel rendelkezik a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). Elnöke Toroczkay László (egyébként a Kossuth Rádió munkatársa) leszögezte: legfontosabb törekvésük a Kárpát-medencében élő magyarság jogainak érvényesítése a nemzetközi kisebbségi és emberi jogok alapján. Ennek érdekében felemelik szavukat magyarországi és nemzetközi fórumokon, előadásokat tartanak, tüntetéseket szerveznek a magyarságot ért sérelmek miatt. Megpróbálják felébreszteni a magyar fiatalokban a nemzeti öntudatot, és eltörölni a fejekben lévő határokat. 2001. nov. 10-én tiltakoztak a budapesti román nagykövetség előtt a magyarságot ért atrocitások (a verespataki magyar épületek lerombolása, a magyarországi tankönyvek elleni rendőrségi hajsza és az ártatlanul bebörtönzött kézdivásárhelyiek ügye) miatt, idén febr. 23-án szerveztek demonstrációt Szlovákia nagykövetsége előtt a státustörvény ürügyén elkövetett magyarellenes kirohanások ellen. Jún. 4-én Trianonra emlékezve több ezren vonultak végig Budapesten, az utódállamok és Franciaország követségeinek érintésével. Okt. 3-án, Bécsben nemzetközi konferenciát rendeztek, a határon túli magyarok helyzetéről, gondjairól a HVIM képviselői számoltak be. Szeptemberben atrocitás érte a mozgalom csíkszeredai szervezetének négy tagját, a helyi elnököt pedig bántalmazták. A HVIM a médiához, a magyar kormányhoz, az RMDSZ-hez és nemzetközi emberi jogvédő szervezetekhez fordult. A magyar külügyminisztérium kérte a romániai szerveket, hogy vizsgálják ki az ügyet, s Markó Béla is ígéretet tett arra, hogy szemmel kíséri a történéseket. Márton Árpád háromszéki RMDSZ-képviselő a tettesek elítélése helyett börtönnel fenyegette meg a HVM ottani tagjait a mozgalom tevékenysége miatt. Márc. 23-án elindultak Csángóföldre a HVIM által összegyűjtött, egymillió forintot meghaladó összértékű adománnyal (számítógépek, könyvek, iskolai atlaszok), amely a csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásához nyújt segítséget. Élesden oktatási eszközöket adtak át az általános iskolának. Jövőre januártól a mozgalom hetilapjaként fog megjelenni a kanadai Magyar Jelen, amit szeretnének a történelmi Magyarország egész területén elérhetővé tenni. Úgy érzik, lennie kell egy újságnak, amely nemzeti érdekű tájékoztatást kínál. Jan. 11-én pedig erdélyi szervezeteik Kolozsváron tartják első erdélyi küldöttgyűlésüket, ahol közösen megfogalmazzák hivatalos koncepciójukat Erdély jövőjéről. /Bagoly Zsolt: Folyamatosan nő a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom népszerűsége. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 20./

2003. március 20.

Hatalmas felháborodást váltott ki a Verespatak mellett fekvő Szarvaspatak falu ortodox papjának bejelentésem aki a misén ismertette elöljárója, Andrei Andreicut gyulafehérvári ortodox érsek február 21-i keltezésű - a Rosia Montana Gold Corporationnak (RMGC) címzett - levelét, amelyben elfogadta a kanadai-román cég javaslatát, és beleegyezését adta a falu három temetőjének mihamarabbi "átköltöztetésébe". A falubeliek körében az elhangzottak nagy felháborodást keltettek. Stephanie Roth, a Verespatak megmentéséért harcoló Alburnus Maior civil szervezet aktivistája elmondta: az ortodox érsek döntése nem csupán a három helyi temető sorsát érinti. Ezzel az érsek beleegyezett abba, hogy Szarvaspatak mintegy 300 lakosát is kitelepítsék. A levél Verespatak és az ott lévő két ortodox templom és három ortodox temető sorsát is eldöntötte. A temetőköltöztetés az RMGC pénzén történne, hiszen az egyház és az aranybánya egyezsége szerint valamennyi költség a kanadai-román céget terheli. Remus Onisor lelkész, a gyulafehérvári ortodox érsekség tanácsosa elismerte: Andrei érsek valójában beleegyezett az aranybánya terveibe. Március 4-én a Román Tudományos Akadémia rendkívüli ülésszakon vitatta meg a verespataki aranybányászati terveket. A tudósok felkérték a kormányt, az ország parlamentjét, hogy akadályozzák meg az RMGC tervének valóra váltását. A parlament decemberben elutasította a Nagy-Románia Pártnak a verespataki terv leállítását célzó egyszerű bizalmatlansági indítványát. /T. Sz. Z.: Ortodox igen a verespataki temetők elköltöztetésére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2003. március 28.

A parlament két házának együttes ülése márc. 27-én bizottság felállításáról döntött. A bizottság verespataki aranybánya megnyitásáról készít jelentést, máj. 30-áig kell bemutatnia jelentését a verespataki aranybányászás tervéről. A bizottság munkájába a kormány a Román Akadémia és a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ képviselőit is bevonja. Az RMDSZ-t Antal István képviseli a testületben. A 2001-ben elkészített megvalósíthatósági terv szerint a társaság közel 295 millió dollárt kíván befektetni, hogy kibányászhassa a térség 300 tonnára becsült arany- és 1600 tonnára becsült ezüstkészletét. A bánya megnyitásához viszont több térségbeli települést is el kellene törölni a föld színéről. A terv ellenzői elsősorban a felszíni kitermelés környezeti kárait, a tervezett ciántechnológia alkalmazásának a veszélyeit, valamint a település műemlékeinek a lebontásából fakadó erkölcsi, kulturális kárt említették érvelésükben. /Gazda Árpád: Vizsgálóbizottság alakult. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./

2003. június 7.

Románia számára nem elsőrendű fontosságú a Verespatakon tervezett nyíltszíni aranykitermelés - jelentette ki Adrian Nastase kormányfő jún. 6-án. - Hol az akadémiára, hol a patriárchátusra, hol a parlament elé küldözgetjük ezt a tervet ahelyett, hogy egyértelműen kimondanánk, mit gondolunk róla. Világosan ki kellene mondanunk, hogy ez a terv nem elsődleges számunkra, mert túlságosan nagyok a kockázatai a térségre és a környezetre nézve - mondta Adrian Nastase. /Nastase: Kockázatos a verespataki projekt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2003. július 22.

Iliescu elnök kitüntette Adrian Paunescut Románia csillaga lovagkereszti fokozatával, kijelentve, hogy a költő-politikust tiszteli és csodálja. Iliescu boldognak látszott, hogy - bevallása szerint - három és fél évtizede megszakítás nélkül együttműködhetett ezzel "a vulkanikus szellemmel". Paunescu nemzeti szocialista húrokat pengetve szolgálta ki a diktatúrát. Olyannyira, hogy 89 decembere után még a szakállát is levágatta, hogy fel ne ismerje és meg ne lincselje a dühöngő tömeg, s hónapokig bujkált. Most pedig többszázan ünnepelték-éltették a frissen felkent lovagot, köztük Razvan Theodorescu művelődési miniszter és Mircea Geoana külügyminiszter. Ion Iliescu azt is kilátásba helyezte: ha a "szén hajnalcsillaga", Miron Cozma megfelelő érvekkel alátámasztott kegyelmi kérelmet nyújt be, esetleg szabadlábra helyezi a bányászvezért. Mindenki tudja, hogy ki hívta a bányászokat Bukarestbe rendet teremteni, s ki dicsérte meg őket és vezérüket azért, hogy miközben feldúlták a pártszékházakat, szétzúzták az egyetemet, a tévét. /Németh Júlia: Lovagi torna a Cotroceni-ben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./ Tudvalevő, hogy Iliescu hívta a bányászokat Bukarestbe.A gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, az Erdélyi Református Püspökség és a Romániai Unitárius Egyház Jakubinyi György érsek, valamint Pap Géza és Szabó Árpád püspökök kézjegyével ellátott nyilatkozata értelmében a Gold Corporation Társaság júliusban közölte az erdélyi történelmi egyházakkal abbeli szándékát, hogy felvásárolná a tulajdonukat képező verespataki templomokat, egyházi épületeket és temetőket. Az említett egyházi vezetők júl. 21-én tartott megbeszélésükön leszögezték, hogy a verespataki tervezett beruházás a természeti és az épített környezetre egyaránt katasztrofális következményekkel járna, és a helybeli lakosságot sem hagyná érintetlenül. A verespataki terv már eddig is mérhetetlen és pótolhatatlan kárt okozott az említett egyházaknak: a kártalanítással egybekötött kitelepítés hangoztatásával olyan légkört teremtett, amely bomlasztólag hatott az ottani közösségre. Az egyházfők közölték, hogy mindennemű anyagi kártérítés dacára is csak a legvégső esetben hajlandók lemondani templomaikról, egyházi épületeikről és temetőikről: akkor, amikor az illetékes hivatalos szervek már minden engedélyt megadtak a kitermelés megkezdésére. /Az egyház nem alkuszik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2003. július 26.

A verespataki aranybánya ügyének rendezése érdekében magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság összehívását sürgeti Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, miután zöld szervezetek hétfőn nyílt levélben fordultak a miniszterhez, kérve, hogy a Magyarországra is környezeti kockázatot jelentő romániai bányaberuházás kapcsán járjon közbe egy környezeti hatásvizsgálat elkészítéséért. A tárca közleménye szerint Persányi Miklós már májusban megállapodott román kollegájával a vegyes bizottság alakuló ülésének megtartásáról, ám az a román kormányátalakítás miatt elmaradt. A verespataki bánya kapcsán tavaly július óta egyébként magyar részről számos miniszteri szintű kezdeményezésre, javaslattételre sor került, októberben és májusban személyes találkozókat is tartottak. Az eddigi megbeszéléseken annyi derült ki, hogy a projekt egyelőre nem indult be, mert nem felel meg a román környezetvédelmi előírásoknak és a kormány nem járult hozzá az engedély kiadásához. /Verespataki aranybánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

2003. szeptember 6.

Szept. 5-én Erdélybe látogatott Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, aki a romániai Verespataknál tervezett aranybányáról, a beruházás engedélyezésének állásáról, a vízgyűjtő területet fenyegető környezeti kockázatokról is tájékozódni kívánt látogatása során. A tárca már több esetben kért ez ügyben információt román partnerétől, amely azonban most a verespataki látogatás elhalasztását kérte, arra hivatkozva, hogy az előkészítésre rendelkezésre álló idő rövidnek bizonyult. Persányi miniszter nem mondott le arról, hogy felkeresse a térséget, a verespataki látogatást későbbre halasztották. Még e hónapban várhatóan Budapesten találkozik román partnerével, s megtartják a magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság ülését is. Várhatóan ekkor ismét napirendre kerül a téma. Persányi szept. 6-án Kolozsvárott a magyar kormány nevében köszönti a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetsége erdélyi konferenciáját, amely a közlekedéssel és a környezetvédelemmel foglalkozik. /Persányi Miklós erdélyi látogatása. Verespatakra később utazik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-162