udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
35
találat
lapozás: 1-30 | 31-35
Helymutató:
Visegrád
1991. február 22.
Petre Roman miniszterelnök febr. 11-én Antall József miniszterelnökhöz intézett levelében jelezte Románia érdeklődését a magyar, csehszlovák, lengyel háromoldalú tanácskozáson való részvétel iránt. Febr. 15-i válaszlevelében Antall József közölte, hogy a visegrádi összejövetel résztvevői nem tartják időszerűnek az együttműködést sem Romániával, sem más, csatlakozni kívánó országgal, de elfogadják a részleges együttműködést. /A levélváltás szövegét közölte: Adevarul (Bukarest), febr. 22./ 1991. október 30.
Petre Roman volt miniszterelnök, a Nemzeti Megmentési Front volt elnöke rövid látogatást tett Brüsszelben /okt. 28-29./, interjút adott egy brüsszeli lapnak. Kifejtette, hogy a visegrádi hármak /Magyarország, Lengyelország, Cseh és Szlovákia/ együttműködése azt a benyomást keltheti, hogy a cél az egykori Kelet-Európa megosztása. Nem fogadható el, hogy ilyen helyzet alakuljon ki Európában. /La Libre Belgique (Brüsszel), okt. 30., MTI/1992. március 24.
A Dimineata, az államelnökség félhivatalos lapja szerint a visegrádi hármak új katonai szövetség alapjait rakják le, ez pedig "nyilvánvalóan Románia és Jugoszlávia ellen irányul". A magyar diverzió küszöbön áll. /Dimineata (Bukarest), márc. 24, idézte: Magyar Hírlap, márc. 25./1993. október 12.
Románia mielőbb a NATO tagja kíván lenni, fejtette ki Ion Ratiu parasztpárti képviselő, a NATO okt. 9-11-e közötti koppenhágai ülésén részt vevő román küldöttség vezetője. A román küldöttség másik tagja, Petre Roman az ülésen elhangzottakat úgy értékelte, hogy a NATO fenntartással él a volt kommunista országok integrációjával szemben, a visegrádi csoport esetében is. Petre Romant a NATO politikai bizottságának jelentéstevőjévé választották. /B. T.: Bukarest: Romániának van garanciaígérete? = Magyar Hírlap, okt. 12./1993. november 5.
Amennyiben csak a visegrádi országok kerülnek be a NATO-ba, akkor a kívülmaradtak az Oroszország uralta FÁK-hoz csatlakoznak - írta Ion Ratiu képviselőházi alelnök az International Herald Tribunban. Dr. Jonathan Eyal, a londoni Királyi Biztonságtudományi Intézet igazgatója úgy vélekedett a Meridian című bukaresti lap nov. 4-i számában, hogy Romániában fennáll a kommunista restauráció megkísérlésének a veszélye. /Bogdán Tibor: Románia Moszkvával fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, nov. 5./1993. november 22.
Az Adevarul nov. 22-i száma élesen bírálta a visegrádi négyek integrációs törekvéseit "A volt szocialista tábor bukott klubja" címmel. /"A volt szocialista tábor bukott klubja" = Magyar Nemzet, nov. 23./1994. február 5.
Az RMDSZ és a visegrádi csoport szétbomlásának szindrómája címmel közölt vezércikket az államelnökséghez közel álló Dimineata febr. 4-i száma. A békepartnerséggel túlhaladottá vált a visegrádi csoport. A szlovákiai és romániai magyar etnikai pártok "Budapest karmesteri pálcájának intésére cselekszenek." /Népszava, febr. 5./1994. augusztus 27.
A román külpolitika az utóbbi időben három irányban aktivizálódott, írja Tolnay László biztonságpolitikai szakértő: 1/ Igyekezett az ország geostratégiáját felértékelni, jelezve, hogy Románia segítséget nyújthat Nyugatnak a térség stabilitásának megteremtésében. 2/ Felerősödtek a Balkán irányába tett diplomáciai lépések, felkarolta a Törökország által kezdeményezett fekete-tengeri együttműködés gondolatát. 3/ A visegrádi csoport ellensúlyozására az "önerőből való szolidaritást" szorgalmazták, azt vallva, hogy minden ország nemzeti érdeke közvetlen környezetének stabilitása. Ez Magyarország ellen irányul, mert Románia Magyarországot tekinti külpolitikai törekvései legfőbb akadályának. Magyarország fejlettebb gazdasági, kulturális helyzete miatt hangsúlyozzák, hogy térségünkben a demokratikus erőfeszítésekben jelentkező fáziseltolódások időlegesek, és az országok fontossági sorrendjét a földrajzi adottságok fogják meghatározni. - Románia látja, hogy Európába az út Magyarországon keresztül vezet, ezért magyar viszonylatban is igyekszik kezdeményező lenni, kompromisszumkészséget mutat, de elzárkózik a magyar kisebbségek jogait biztosító javaslatoktól. A román propaganda a magyar területi igényeket emlegeti, igénybe veszi a nyugati tömegkommunikációs eszközöket is, jó példa erre a Die Welt és a Frankfurter Allgemeine Zeitung néhány magyarellenes cikke. Mindezek miatt a két ország közötti kapcsolatok csak hosszabb távon megoldhatók. Hiba lenne azt hinni, hogy az alapszerződés áttörést hozhat a kapcsolatokban. /Magyar Nemzet, aug. 27./1996. február 2.
A választásokra készülő Romániában a belpolitikai helyzet az idén nem kényszeríti ki a megállapodást Magyarországgal szemben, a román tárgyaló fél nem elég rugalmas a kisebbségi kérdésben, állapította meg Szent-Iványi István külügyi államtitkár febr. 2-án, a kisebbségi televíziózásról szóló, Visegrádon megrendezett tanácskozáson. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára úgy látta. hogy a szlovákiai és a romániai magyar kisebbségi kérdés mögött a szomszédos országok belső demokráciájának gondjai húzódnak meg. Tabajdi Csaba vitába keveredett a kerekasztalon részt vevő ellenzéki képviselőkkel. Csapody Miklós /MDF/, Rockenbauer Zoltán /Fidesz/, Lányi Zsolt /FKGP/ és Keresztes Sándor /KDNP/ bírálta a koalíciós kormányt, mert az euroatlanti integrációért cserében elhanyagolja a határon túli magyar kisebbség képviseletét. A kisebbségi magyarság helyzete ma rosszabb, mint a korábbi években, állapították meg. Tabajdi Csaba visszautasította azt, hogy a jelenlegi helyzet rosszabbodása összefüggésben lenne a megkötött alapszerződésekkel. /Népszabadság, febr. 3./1996. február 3.
A Friedrich Naumann Alapítvány és a Magyar Televízió szervezésében másodszor került sor Visegrádon a határon túli magyar stúdiók kétnapos /febr. 2-3./ találkozójára Kisebbségi televíziózás, televíziózás kisebbségben címmel, ahol a kisebbségi televíziózás kérdéseit vitatták meg. A konferencián 22 tévéállomás képviseltette magát. A határon túli szerkesztőségek pozitívumként értékelték, hogy a médiatörvény legitimizálta a Duna Televíziónak, mint a határon túli magyarság tájékoztató médiumának működését, ugyanakkor kifejezték aggodalmukat a kettes csatorna koncesszióba adása miatt, mert ezzel tovább csökkenhet a magyar közvélemény tájékoztatása a határon túli magyarság életéről. /Új Szó (Pozsony), febr. 5./1996. március 8.
Kisebbségek és egyházaik címmel a Friedrich Naumann Alapítvány szervezésében kétnapos /márc. 7-8./ tanácskozást tartottak Visegrádon. A rendezvényre romániai, szlovákiai, vajdasági, kárpátaljai, ausztriai és amerikai egyházi személyiségeket és politikusokat hívtak meg. Tabajdi Csaba politikai államtitkár kifejtette: arra kell törekedni, hogy az elvett egyházi ingatlanok visszakerülhessenek az egyházak tulajdonába. A demokráciák kiépítése attól is függ, miként sikerül az egyházak autonómiáját megteremteni. Az egyházaknak a védekezés helyett a helyi autonómia-szigetek kialakítására kell törekedniük. Az anyanyelv őrzésében sok esetben a templomok és egyházak jelentik az utolsó mentsvárat. Tabajdi Csaba elmondta, hogy alaptalan egyes határon túli püspökök aggodalma, hogy a magyar kormány magára hagyná a határon túli egyházalkat, hiszen éppen támogatásukra törekszik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./ Az államtitkár a vallási autonómia megteremtését a kisebbségi politizálás egyik alapvető céljának említette. /Magyar Nemzet, Népszava, márc. 8./ A tanácskozáson Törzsök Erika , a Határon Túli Magyarok Hivatala helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta: az elmúlt évtizedekben Közép-Kelet-Európában a különböző egyházak központjai voltak a kommunizmus elleni küzdelemnek, körülöttük szerveződtek a rendszer ellen fellépő liberálisok, zöldek, szociális munkások. 1989 után a kommunizmus megszűnésével ezek az erők különböző oldalakon találták magukat, ám mostanra az átmeneti ellenségeskedést mindinkább felváltja az összefogás igénye. A Szlovákiában élő magyar kisebbség 50 százaléka katolikus ugyan, mégsincs magyar püspök az országban - amit a magyar miniszterelnök a pápának szóvá tett. Romániában az állam az ortodox egyházat támogatja, viszont a magyar anyanyelvű híveket tömörítő református és katolikus egyházak diszkriminációja gyakran egybeesik a kisebbségek háttérbe szorításával. A konferencia jó alkalmat adott a pozitív példák bemutatására is. Az erdélyi Illyésfalván Kató Béla református lelkipásztor munkahelyek teremtésével, tejfeldolgozó és nyomda üzemeltetésével a hívők számára az életfeltételek javítását is megteremtette, Kárpátalján a ferences atyák iskolát hoztak létre, a gyógyításban is kiveszik részüket, ingyenkonyhát működtetnek a nyomor enyhítésére. /Konferencia a magyar kisebbségek egyházairól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./1998. április 25.
Molnár Gusztáv, a Közép-Európa Intézet munkatársa adott interjút a Bihari Naplónak. Molnár Gusztáv a térség helyzetét elemezte. Kelet-Európában, a volt kommunista országokon belül belső határvonal körvonalazódott. Az egyik kategóriába tartoznak az ún. visegrádi országok - Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia - , ebbe a csoportba visszakerülhet Szlovákia, ha az ottani politikai helyzet megváltozik. Ezek az országok gyakorlatilag már bent vannak a NATO-ban és néhány év múlva bekerülnek az Európai Unióba. Van egy másik oldal, Molnár Gusztáv újfajta választóvonalat említett. Ettől a vonaltól keletre egyfajta "szürke zóna" keletkezett. Románia jobb helyzetben van, mint Ukrajna vagy Jugoszlávia, de nincs annyira jó helyzetben, mint ahogy azt a román politikai elit elképzeli. Irreális az a román elképzelés, hogy 1999 áprilisában meghívást kap az ország a második körbe. Romániának be kell rendezkedni öt-tíz évre a határon kívüli létre. Molnár Gusztáv szerint az erdélyi magyarságnak nincs ok a kétségbeesésre. A kettős állampolgárságot nem tartja megfelelőnek, inkább a tíz évre szóló vízum híve, ezt magyarok és románok is megkapnák. - Van egy komoly probléma, ezzel Romániában nem nagyon foglalkoznak, ez pedig egyfajta belső dezintegrálódás veszélye. A nyugati kapcsolatrendszer Erdélyben hangsúlyozott, a kelet-európai, a FÁK-országok felé Moldvában, a balkáni tájékozódás Munténia, Olténia vidékén erős. Bukarest tele van arab meg török kereskedőkkel, cégekkel. Ezt a kérdést regionális decentralizálással lehetne megoldani, mégpedig felülről jövő kezdeményezéssel. /Wagner István: Jövőfürkészés, politológiai elmélet és mindennapi gyakorlat. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 25-26./1999. június 28.
Immár tizedik alkalommal tartották meg Tordaszentlászlón a Szent László-napi kórustalálkozót, több mint hétszáz vendéget fogadtak otthonaikban a falubeliek. Az istentiszteleten Ferencz László lelkipásztor, kalotaszegi esperes hirdetett igét, majd a magyarországi vendégkórusok következtek. Az ünneplő sereg a templomkertbe vonult a Szent László-szoborra helyezett koszorút. Köszöntötte résztvevőket többek között Kötő József oktatási államtitkár és Pillich László, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kulturális alelnöke. A hagyományhoz híven a kórusok teljes díszben, énekszóval végigvonultak a falun. A művelődési otthon színpadán egymást követve léptek fel a résztvevő kórusok. A Heltai Alapítvány minden részt vevő kórus részére egy Szervátiusz Jenő-albumot adományozott. Boldizsár Zeyk Imre, a tordaszentlászlói RMDSZ elnöke elmondta, hogy idén 18 kórus vett részt a találkozón. A tíz év alatt 231 kórus, dalegylet és népdalkör 9240 dalosa fordult meg a községben, a magyar nyelvterületnek szinte minden tájegységét képviselve: Kalotaszeget és Kolozsvárt, az Aranyosvidéket és Székelyföldet, Máramarost, a Szilágyságot és a Partiumot, Baranyát és Szeged-Sárrét vidékét, Budapestet és a Duna-Tisza-tájat, Visegrádot, Galántát és Pozsonyt, Debrecent és környékét. /Kerekes Edit: Tordaszentlászlón kisütött a Nap. Tizedik Szent László-napi kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./1995. január 28.
Visegrádon rendezett Média Közép-Kelet-Európában címen háromnapos /jan. 26-28./ tanácskozást a Friedrich Naumann Alapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és a Magyar Televízió. Az alkotóműhelyek között akarnak szorosabb kapcsolatot teremteni. A vitaindítót Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese tartotta, aki a Kurír kérdésére elmondta, hogy ebben a témakörben ez a második rendezvényük, az első Székelyudvarhelyen volt 1994. nov. 26-28-án. A mostanin minden közép-kelet-európai magyar médium képviselője részt vesz. - A HTMH koordináló tevékenységet akar folytatni. /Kurír, jan. 26./ A résztvevők megállapították, hogy az alapszerződés megkötése nem kötelező feltétele az Európai Unióba való belépésnek. Szőcs Géza szerint ahhoz, hogy ne ismétlődhessen meg az 1990-es marosvásárhelyi tragédia, információk szükségesek. /Népszabadság, jan. 27./ Szent-Iványi István államtitkár elmondta, hogy a kormány egymással egyenrangú kérdésként kezeli az európai integrációs törekvést és a határon túli magyar kisebbség helyzetét. - Törzsök Erika kifejtette, hogy a határon túli médiák mind Budapestre függesztik szemüket, azonban nincs elegendő pénz. Fontos lenne, hogy bizonyos európai /pl. Phare-program/ pénzekhez is hozzájussanak a médiák, jelentette ki. /Magyar Nemzet, jan. 30./1995. december 24.
Iliescu elnök a Süddeutsche Zeitungnak adott nyilatkozatában élesen bírálta Kohl kancellárt, mert szerinte az EU-nak előbb a Lengyelországot, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát magába foglaló visegrádi csoport felvételéről kellene döntenie, s csak után a többi országról. Ez az eljárás megosztottságot okozna, jelentette ki Iliescu. Az alapszerződések kérdéséről úgy vélekedett, hogy Romániának jó a viszonya Magyarországgal. "A kisebbségek kérdése probléma, de ez minden állam belügye." A román elnök leszögezte, hogy az Európa Tanács 1201-es ajánlása nem helytálló. /Népszabadság, dec. 27./ 1995. február 9.
Mostanra nagyjából eldőlt, hogy a 34 %-os parlamenti részesedéssel rendelkező Szociális Demokrácia Pártja nem a Demokratikus Konvenció /DK/ felé nyit, hanem a nacionalista pártok felé és azok most benyújtják a számlát, állapította meg Fülöp Mihály történész, a budapesti Külügyi Intézet főigazgató-helyettese. Románia mostanra konszolidálta külpolitikai helyzetét: az Európai Unió dokumentumaiban a visegrádi négyekkel azonos kategóriában szerepel, tehát úgy látják, vállalhatják a szövetséget a nacionalista erőkkel. A román diplomácia mindent megtett azért, hogy az alapszerződést úgy mutassa be: ők mindent megtettek, a többi kizárólag a magyar félen múlik. /Magyar Nemzet, febr. 9./ 1997. február 14.
A parlamenti pártok gyakran belpolitikai csatározásokhoz ürügyként használják fel a határon túli magyarság érdekeinek védelmét, pedig e téren józan önmérsékletre lenne szükség, jelentette ki Tabajdi Csaba államtitkár a Friedrich Naumann Alapítvány által febr. 15-én Visegrádon szervezett tanácskozáson. A magyar külpolitika alapvető feladatai közé tartozik, hogy megfelelően képviselj a határon túli magyarság érdekeit az Eu-integráció során. A helyzetet nehezíti, hogy Európában nincs olyan kisebbségi norma, amely javaslatot adhatna kisebbségeket ért sérelem orvoslására. Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő szerint a szomszédos országokkal való kapcsolatokra nem lesz negatív hatással, ha esetleg Magyarországot előbb veszik fel a NATO tagjai közé, mint másokat. Fennáll viszont a tömeges áttelepülés veszélye az egyes országokban alakuló belpolitika függvényében. Csapody bírálta a kormányt, amiért a külpolitikában gyakran gyámoltalanul reagál a különféle kihívásokra. Törzsök Erika, a HTMH megbízott elnöke szerint megérett a helyzet arra, hogy a határon túli magyarok kérdésében ne csupán egyes minisztériumok, hanem a tárcák szélesebb köre vegyen részt. Európában ugyanis mindinkább a regionális politika az elfogadott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./2000. október 30.
Okt. 26-27-én Prágában tanácskoztak a Visegrádi Csoport országai és Románia kisebbségi ügyekért felelős kormánytagjai. A megbeszélés célja, hogy a Romániával bővült visegrádi négyek kisebbségi ügyekért felelős vezető kormánytagjai egyeztessék tapasztalataikat, és kölcsönösen tájékoztassák egymást a megtett intézkedésekről. A konferencián a miniszterelnök-helyettesek és miniszterek országaik kisebbségpolitikájának keretében kiemelten foglakoztak a roma kisebbségeket érintő társadalompolitikai kérdésekkel. /A Visegrádi Csoport és Románia kisebbségi kérdésekben is együttműködik. A romák felzárkóztatása megoldásra váró probléma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./2000. július 31.
A nyugati orientáció: a magyar-román kapcsolatok alapja címet viselte a XI. Bálványos Nyári Szabadegyetem zárórendezvénye, amelyen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Mircea Ciumara román államminiszter, Adrian Severin, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének nemrég megválasztott elnöke, Nicolae Manolescu, a Nemzeti Liberális Párt országos vezetésének néhány nappal korábban lemondott tagja, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ-elnök. A vitát Andreas Oplatka, a Neue Züricher Zeitung külpolitikai elemzője vezette. "Az 1996-os romániai választások fordulópontot jelentettek a magyar-román kapcsolatokban, mert egy antikommunista, Európa irányába elkötelezett polgári kormány alakult Romániában, ezáltal pedig megszűnt a korábban a központi kormányzatból irányított magyarellenes hangulatkeltés" - jelentette ki Orbán Viktor a szabadegyetemen. Ami a magyar-magyar viszonyt illeti, a miniszterelnök úgy értékelte: először állt elő olyan gazdasági és geopolitikai helyzet a Kárpát-medencében, amikor a kedvezőtlen külső feltételek megszűntek, és tényleges lehetőség van arra, hogy az itt élő magyarok számára a megmaradás és a gyarapodás megvalósítható programmá váljon. Magyarországon olyan kormány van, amely egységes egészként kezeli a Kárpát-medencei magyarságot. Ezért jött létre a Magyar Állandó Értekezlet, jogelvek helyett ezért léptek a tettek mezejére. Hangsúlyozta: a magyar-magyar és a magyar-román viszony konszolidálásán túl Magyarország a történelmileg és szellemileg létező Közép Európa gazdasági és politikai megteremtésének mentén tevékenykedik. Akik hajlandók elfogadni ezt a magyar ajánlatot, azokkal szívesen működnek együtt. Kérdés az, hogy Románia is társunk lesz-e - zárta előadását Orbán Viktor. Mircea Ciumara felszólalásában az EU-integráció fontosságát hangsúlyozta. Adrian Severin, a szabadegyetem gyakori vendége azt vallotta: a magyaroknak és a románoknak közös jövője mindenekelőtt egy új, egyesült Európában van, amelynek a különböző kultúrák, történelmi tapasztalatok szintézisévé kell válnia. Severin a multikulturalitásnak, a kultúrák együtt, nem pedig egymás mellett élésének a jelentőségét hangsúlyozta a balkanizmus, az egy etnikumú nemzetállam meghaladott eszméjével szemben. Nicolae Manolescu úgy értékelte: a magyar-román kapcsolatok kulcsa mindenekelőtt az RMDSZ. A szövetségnek olyan erős, európai szellemiségű politikai párttá kell kinőnie magát, amely minket, románokat is európai politizálásra tanít - vélte Manolescu, elismerően értékelve az RMDSZ kormányzati tevékenységét. Markó Béla kifejtette: elégedetlen a magyar-román kapcsolatok alakulásával. Az elmúlt időben bekövetkezett szemléletváltást, az RMDSZ kormányzási szerepvállalását nem sikerült úgy kihasználni, hogy az a kétoldali kapcsolatok épülésére vált volna. A szövetségi elnök szerint Magyarországnak ma lehetősége van arra, hogy összehangolja a térség integrációs törekvéseit. Markó szerint Magyarország elsősorban abban segítheti az erdélyi magyarságot, hogy idehaza tartsa fiataljait, s hogy egy jó, a tervezettnél jobb státustörvény szülessen, hogy Magyarországon és itthon is otthon érezhessék magukat. A magyar-román alapszerződés Markó szerint nem egy dinamikus, belső erők által szuverén módon létrejött termék, hanem azt s Nyugat diktálta. Tőkés László szerint Romániának most lehetősége nyílik arra, hogy felzárkózzon a nyugati keresztény értékrendhez, ebben pedig Erdélynek nagy szerepe van. Magyarország és az RMDSZ felismerte a románokkal közös érdeket, de nem ismerte fel, hogy ez a helyzet milyen jelentős alkupozíciót teremt számára. Javasolta: "a kincstári elégedettség, a teljesítetlen ígéretek, az öndicséret helyett valós lépéseket tegyünk a kérdések megoldására". Amivel nem lehet egyetérteni az Nyugat félrevezetése, a látszatkeltő politizálás, amely a romániai magyarság helyzetének súlyosbodásához vezet. Az előadásokat követően a meghívottak a hallgatóság kérdéseire válaszoltak. Orbán Viktor a magyarországi sajtó azon felvetését kommentálva miszerint a szabadegyetemen állítólag elhangzó nacionalista kijelentések azok, amelyek a meghívott román politikusokat távol tartják a rendezvénytől, elmondta nem éli meg kudarcként azt, hogy román kollégája, Mugur Isarescu nem jött el Tusnádra. Nem egy "meghiúsult kormányfői találkozóról van szó, a rendezőknek nem ennek összehozása volt a célja. De ha meghívták a magyar miniszterelnököt, kötelességüknek tartották hasonló meghívást intézni a román kormány vezetőjéhez is." A státustörvényről, külhoni állampolgárságról, kettős állampolgárságról szólva a magyar miniszterelnök kifejtette: minden alternatívát megfontolnak. De végiggondolták-e a javaslattevők azt, hogy milyen következményekkel járna az, ha Magyarország úgy dönt: teljes jogkörrel rendelkező állampolgárságot ad valamennyi Kárpát-medencei magyar számára. Véleménye szerint ez az intézkedés a szülőföldjüket elhagyni kívánókat bátorítaná. A MÁÉRT-t épp azért jött létre, hogy az ilyen "súlyos következményekkel járó egyébként legitim gondolatokat" elemezze - mondta a magyar kormányfő. Orbán kijelentette: a schengeni határok kiterjesztésének következményeit akkor lehet felmérni, ha eldőlt már az, milyen vízumpolitikát szándékozik érvényesíteni az EU Romániával szemben. Ugyanennél a kérdéskörnél kifejtette: nem Budapesten dől majd el, hogy "ki a magyar", tehát hogy kik esnek majd a státustörvény hatálya alá. Az alternatívákat a határon túli magyar szervezetek dolgozzák ki. A kérdésre, miszerint változik-e a magyar kormány biztatása az RMDSZ kormányban való részvételével kapcsolatban a sorra következő választások után, Orbán Viktor kijelentette: a magyar kormány azt az RMDSZ-álláspontot tartja hivatalosnak (mindaddig, amíg más jelzések nem érkeznek), hogy nem szerepel a terveik között az, hogy szövetségre lépjenek a mai román ellenzékkel, amennyiben az megnyeri a választásokat. A romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban megjegyezte: bár voltak kudarcok, lásd Marosvásárhely helyzetét, nem lenne szabad sikertelenségnek megélni az összehasonlíthatóan jobb eredményeket. /Székely Kriszta: Orbán Viktor a Székelyföldön. A nyugati orientáció: a magyar-román kapcsolatok alapja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ A Romániai Magyar Szó bőven idézett Orbán Viktor beszédéből: "Időm korlátozottsága miatt elsősorban állításokra kell szorítkoznom és érvelésekre, indoklások megadására kevésbé lesz módom. Mondandómat azzal szeretném kezdeni, hogy az ember benne él egy korszakban, annak a sajátos történeti jelentőségét, miután benne él, nem mindig tudja felmérni. Ennek ellenére, mi egy történeti pillanatban vagyunk, ha nem is érezzük ezt mindennap. Az egész Európai Unió metamorfózison megy át. A kibővítési tárgyalások Romániával is megkezdődtek. Magyarország tagja a NATO-nak, egy nagyon határozott misszióval, a délkelet- európai stabilitás kiépítésében való közreműködéssel. A magyar gazdaság tíz év zsugorodás után növekedésnek indult, regionális befolyása, hatása is növekszik. Ez jótékonyan hat nem csak a Magyarországon élő magyarokra, hanem - véleményünk szerint - hamarosan érezhető módon az egész Kárpát- medencében élő magyarságra is. A magyar állam tárgyalásai az Európai Unióval a végső szakaszhoz érkeztek. Hogy a végső szakasz milyen hosszú lesz, az egy más kérdés. Ez az a helyzet, amiben érdemes a román-magyar viszonyról véleményt cserélni. Első állításom az, hogy Magyarország támogatja Románia NATO-tagságát. Nem csak elvi okokból, hanem azért, mert mi, magyarok, amiután bent vagyunk, érzzük ennek jótékony hatását. Ma a NATO bővítés nem szerepel a NATO politikai napirendjén. Erről ugyan esik szó itt-ott, amott, de nincs olyan hivatalos NATO-dokumentum, mely a legfontosabb kérdésként jelölné meg a további bővítés ügyét. A magyar diplomáciának ma azért is kell dolgoznia, hogy a NATO bővítése továbbra is napirenden legyen. A második állításom az Európai Unióra vonatkozik. Az EU 1990-ben egy történelmi lehetőséget mulasztott el, ez mostmár látszik. A dilemma úgy hangzott, az egyébként Nyugat- Európához köthető, szervesen létező Közép-Európa legyen a legfontosabb az Unió számára, vagy a már meglévő keretek helyett/mellett az Unió együttműködésének, belső szerkezetének az elmélyítése. Az Unió e második forgatókönyvet választotta, ezért van az, hogy 1990 óta egyfolytában öt évre vagyunk az Európai Uniós tagságtól. És ez ma sincs másként. Ezzel függ össze a vízumkényszer problémája. Ami a román-magyar viszonyt illeti: az 1996-os romániai választások fordulópontot jelentettek. A választások jelentették a fordulópontot. Azért, mert egy antikommunista, európai irányban elkötelezett polgári kormány alakult Romániában. Ez egy történelmi esély volt és egy történelmi kísérlet zajlik. Ennek a végéhez vagy első fejezetének végéhez érkeztünk el, amikor Romániában a magyarok részt vettek a polgári kormány működtetésében. Ennek a mérlegét megvonni nekem nem dolgom. Ráadásul a helyzet rendkívül egyszerű, mert mind az RMDSZ-nek, mind a román polgári kormánynak van saját programja, amihez képest meg lehet mondani, abból mi valósult meg és mi nem. Egy dolgot mindenképpen szeretnék elmondani. Van egy választóvonal a '96-előtti és a '96 utáni román-magyar viszony szempontjából. Azt talán rögzíthetjük, hogy a központi kormányzatból irányított magyarellenes hangulatkeltés 1996 óta nem volt Romániában. Ennek megléte illetve hiánya választja el a 96 előtti és a 96 utáni időszakot a két egymástól különböző korszakra az én Budapestről kialakuló látásom szerint. A demográfiai helyzet a Kárpát-medencében a magyarság körében nem változott. A romló tendenciák fennmaradtak, de azt is megemlíthetem, hogy először állt elő olyan gazdasági és geopolitikai helyzet a Kárpát-medencében, hogy megszűntek a kedvezőtlen külső körülmények, legalábbis ezek egy része, beleértve a Budapestről jövő időnkénti értetlenséget is, és tényleges lehetőség van arra, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság számára a megmaradás és a gyarapodás valósággá tehető program legyen. Ráadásul egy olyan kormány van Magyarországon, mely egyben látja a Kárpát-medencei magyarságot, döntését is ez vezeti. Ezért hoztuk létre az Magyar Állandó Értekezletet. A jogelvek helyett ezért léptünk át a tettek mezejére más kérdésekben, mint pl. a magyar egyetemnél, és ezért akarunk egyébként egy státustörvényszerűséget, amiről még viták vannak, létrehozni. Láttam olyan pólót, amire az van írva: magyar vagyok nem turista. Ez nagyon helyes, ez a státustörvény kiindulópontja. A román-magyar kapcsolatok kulcsa Románián belül van, és ezt a jövőben is követendő irányként tudjuk megjelölni a magyar diplomácia számára. Szeretném, ha a román-magyar viszonyt, valamint a magyar-magyar viszonyt közép-európai összefüggésbe is tudnánk helyezni. A magyar kormány hisz abban, hogy létezik Közép-Európa és lehetséges egy közép-európai építkezés. Ez lehetséges a politika világában és lehetséges gazdaság világában is. A politika világában két lépést tettünk: az első, hogy a magyar választások után a polgári kormány újra vitalizálta a visegrádi együttműködést. Most szeptemberben pedig meg fog történni az, hogy az eddig létezett szlovén-olasz- magyar hármas együttműködést Horvátország befogadásával négyes együttműködésre fogjuk kibővíteni. Erről megszületett a szükséges politikai döntés. A gazdasági építkezés terén: Szlovénia esetében összekötöttük a magyar-szlovén vasúti rendszert, Horvátországban közös kikötőt építünk Rijekában, közös autópálya programot valósítunk meg és összekötöttük tavaly a horvátországi és a magyarországi elektromos rendszereket. Szlovákiával közösen felépítjük a hidat, amely Esztergomban és Kispárkánynál található és elvi megállapodás született politikai szándéknyilatkozatok szintjén a Miskolc-Kassa autópálya megépítésére. Ukrajnával is megállapodásunk van egy határmenti fejlesztési térség létrehozásáról. Ezek nem különálló történetek mindössze, hanem egy Magyarország által kialakított közép- európai építési koncepció. Van ilyen értelemben a magyar viszonyon is túllépő, történelmileg és szellemileg létező Közép-Európát gazdaságilag és politikailag is újra megteremteni akaró magyar szándék, illetve magyar ajánlat. Aki hajlandó ezt az ajánlatot elfogadni, hajlandó velünk társulni e célok érdekében, azzal mind a gazdaság, mind a politika világában örömmel működünk együtt. A kérdés, hogy Románia a jövőben milyen társuló partnerünk lesz ebben majd." /A 11. Bálványosi Nyári Szabadegyetem zárónapján hallottuk ...ORBÁN VIKTORTÓL. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./2000. szeptember 22.
A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány Kaláka népi táncegyüttese ezelőtt két héttel Visegrádon aratott nagy sikert, e hét végén pedig, a Budapesti Nemzetközi Vásár Régiók találkozóján lépnek fel, amelyen több ország képviselői vesznek részt. A Balázs Bécsi Attila klubvezető tanár irányította együttes ezúttal is mezőségi és Szamos menti táncfeldolgozásokat mutat be. /Erkedi Csaba: Budapesten vendégszerepelnek a tékások. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./2001. július 7.
Adrian Nastase román miniszterelnök szerint Romániának felértékelődött a szerepe a délkelet-európai térségben, miután a Visegrádi Csoport államai már természetes gazdasági és politikai kerékvágásban haladnak, geostratégiai szempontból pedig kevésbé fontosak. A román Mediafax hírügynökség jelentése szerint erről a hivatalos németországi látogatáson tartózkodó román kormányfő német bankárokkal és üzletemberekkel tartott találkozóján beszélt. Nastase szerint Jugoszlávia szétesése után Románia maradt a régió legerősebb és legfontosabb országa. Gerhard Schröder német kancellár elismerően szólt Románia eddig elért eredményeiről, de arra hívta fel Adrian Nastase figyelmét, hogy az országnak még hosszú utat kell megtennie az Európai Unióig, Románia NATO-tagságának lehetséges időpontjáról pedig nem kívánt nyilatkozni. Adrian Nastase mindenesetre a német vezetőkkel folytatott tárgyalások után közölte: Bukarest most már azt a célt fogalmazta meg, hogy az ország egy évvel korábban, 2006-ban felvételt nyerjen az Európai Unióba, ne pedig 2007-ben, mint ahogy az eddigi elképzelésekben szerepelt. /Felértékelődött Románia szerepe? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2001. augusztus 14.
Mintegy ezer résztvevőt vártak a szervezők aug. 13-tól Csobánkára, a Közép- és Kelet-Európai Cserkészek VI. Nemzetközi Nagytáborába - közölte a Magyar Cserkészszövetség. A tíznapos eseményt Carpathia 2001: Közelebb egymáshoz! mottóval hirdették meg, fővédnöke Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. A tábor elsősorban a Visegrádi Nemzetközi Alap támogatásának köszönheti létrejöttét. Ebből adódóan a külföldi résztvevők többségét lengyel, cseh és szlovák cserkészek alkotják, de lesznek szlovén, szerb, román, orosz és határon túli magyar vendégek, illetve érkeznek jóval távolabbról, például Argentínából is. A program keretében lehetőség nyílik kirándulásra Budapestre, a Dunakanyarba és Szentendrére, de lesz mód evezésre, sziklamászásra és lovaglásra is. A szervezők tájékoztatása szerint a Carpathia 2001 nemcsak a magyarság értékeit kívánja bemutatni, hanem alkalmat nyújt a térség fiatalságának a kölcsönös megismerkedésre. /Közép- és kelet-európai cserkészek nagytábora Csobánkán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./2001. augusztus 25.
Adrian Nastase kormányfő a választások utáni zavaros bolgár belpolitikai helyzettel magyarázza azt, hogy Szófia visszautasította az úgynevezett "tandemet". A politikus elmondta: javaslata, hogy Bulgária és Románia egyesítse erőit a NATO- és EU-tagságért folytatott versenyben, a visegrádi vagy az északi országok közti együttműködés mintájára született. Meglena Kuneva, Bulgária EU-főtárgyalója határozott válaszában jelezte: Szófia visszautasítja a román javaslatot. /Tandem-bánat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./2001. október 26.
Marosvásárhelyen bemutatták Kincses Előd Marosvásárhely fekete márciusa /Juventus Kiadó, Marosvásárhely/ c. könyvének román változatát. - A köztünk - magyarok, románok - között tornyosuló falakat végképp le kell dönteni, ennek eszköze az új kiadvány, mondotta Sucher Ervin újságíró, a Juventus Kiadót vezetője. Smaranda Enache asszony, a Pro Europa Liga társelnöke méltatásában felidézte Marosvásárhely jelenkori történelmének a legszomorúbb napjait, amikor "az események rossz irányba terelődtek". Emlékeztetett arra, hogy a magyar és a román tömeget egy szűk érdekcsoport heccelte egymás ellen, mely át akarta menteni az új világba korábbi hatalmát. Uszítás nélkül nem robbanhat ki ilyen súlyos konfliktus. "Március fedőkép volt arra, hogy mi történt december végén Bukarestben, hogy miért kellett ártatlan embereknek meghalniuk", vélte Enache asszony. Felidézte azt is, hogy retrográd erők miként akadályozták meg azt, hogy ő meg Kincses Előd parlamenti jelöltek legyenek Maros megyében, majd oda hatottak, hogy Kincsesnek öt évet külföldön kellett töltenie. A szerző elmondta: 1990. január elsején a néhai Antall József (még nem volt miniszterelnök) Marosvásárhelyen járt, és vele a magyar-román együttműködés szükségességéről is tárgyalt. Kincses Előd meg van győződve arról, hogy ha a történelmi megbékélés bekövetkezett volna, és erre minden esély megvolt, ma a "visegrádi négyek" "ötök" lennének, hiszen Romániával kibővülhetett volna az EU felé nagyobb léptekkel igyekvő államok köre. Kincses Előd korábbi magyar nyelvű dokumentum-kötetét azért fordította le románra, hogy ezzel is elősegítse a történelmi igazságtételt. /(Máthé Éva): A történelmi igazság érvényesítése érdekében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./2001. november 24.
Románia és Bulgária a Visegrádi csoporttal harcol azért, hogy az EU bővítése mind a 12 tagjelöltre kiterjedjen - írta nov. 23-i számában a Curentul. A lap kommentárja szerint Európa bölcsességét mutatja az, hogy felismerte: Románia és Bulgária is Európához tartozik. /Románia és Bulgária is Európához tartozik? Limassolban tanácskoznak a két ország sorsáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./2001. december 4.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) nagyobb szerepet kell játszania a terrorizmus elleni küzdelemben - mondta Ion Iliescu elnök dec. 3-án Bukarestben, megnyitva a szervezet miniszteri tanácsának kilencedik ülését. A dec. 4-én záruló ülésen Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli. A miniszterek megtárgyalják, miképpen foghat össze szervezetük a NATO-val és az Európai Unióval a terroristák ellen. Martonyi János a tervek szerint találkozik Oroszország, Románia, valamint a visegrádi csoport külügyminisztereivel. Mircea Geoana külügyminiszter a tervezett találkozóról úgy nyilatkozott, hogy megkísérelnek - legalább elvi áttekintésben - tovább lendíteni a státustörvényt érintő egyeztetések kimenetelén. /EBESZ-értekezlet a terrorizmus ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ 2003. szeptember 30.
Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke Visegrádon, a Médiahajó fórumán bejelentette, a napokban regisztrálták a 700 ezredik magyarigazolvány-kérést, ami értékelésében azt jelenti, hogy nem csökkent a határon túli magyarok magyarigazolvány iránti igénye. A HTMH elnökének értelmezése szerint ez egyben azt is mutatja, hogy a 700 ezer igénylő biztosan nem kérné, hogy élhessen az esetlegesen kiterjesztésre kerülő magyar állampolgársággal, minthogy a törvény szerint csak azok kérvényezhetnek magyarigazolványt, akik nem szándékoznak magyar állampolgárságért folyamodni. /Magyarigazolvány vagy kettős állampolgárság? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 30./2003. december 11.
Tíz éve hunyt el Antall József, a rendszerváltozás első szabadon választott magyar kormányának miniszterelnöke. 1932. április 8-án született Budapesten. Édesapja, id. Antall József a második világháború alatt menekültügyi kormánybiztosként sok ezer Magyarországra menekült lengyel, francia és zsidó polgár életét mentette meg. 1945 után újjáépítési miniszter és a Független Kisgazdapárt pártigazgatója volt. A fiatal Antall József a nemzet iránt elkötelezett, keresztény-konzervatív családban nőtt fel. A budapesti Piarista Gimnáziumban tanult. Érettségi után, az 1950-es évek elején, az ELTE bölcsészettudományi karán, majd az állam- és jogtudományi karon folytatta tanulmányait, történelem szakos középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi képesítést, illetve a történettudomány tárgyköréből bölcsészettudományi doktorátust szerzett. Néprajzi, művészettörténeti, antropológiai, iszlám művelődéstörténeti tanulmányai mellett közgazdaságtani tanulmányokat is folytatott. Egyetemi évei után, 1954-től az Országos Levéltárban, a Pedagógiai Tudományos Intézetben, a Fővárosi Könyvtárban dolgozott, az Eötvös József Gimnáziumban és a Toldy Ferenc Gimnáziumban tanított, illetve felnőttoktatással is foglalkozott. 1964-től a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár tudományos munkatársa, főmunkatársa, igazgatóhelyettese, majd 1974-1990 között főigazgatója volt. A politikai életbe 1956 októberében kapcsolódott be, amikor egyrészt az Eötvös Gimnázium forradalmi bizottsága elnökévé választották, másrészt részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésében és a Keresztény Ifjúsági Szövetség megalapításában. Kapcsolatban állt a Nagy Imre-kormány több miniszterével (Tildy Zoltán, Kovács Béla, Bibó István, Farkas Ferenc). Az 1956-os forradalmat eltipró szovjet beavatkozás után részt vett a belpolitikai és külpolitikai vonatkozású tervezetek, memorandumok elkészítésében. Politikai tevékenységéért egy időre őrizetbe vették, a magyar rendőri szervek többször kihallgatták. Fegyelmivel a Toldy Gimnáziumba helyezték, és publikációs tilalom alá került. 1959-ben állásából felfüggesztették, a tanári pályától eltiltották. 1963-tól újra publikálhatott, ezután mintegy 350 könyve, tanulmánya, cikke jelent meg a politika, a művelődés- és orvostörténet tárgyköréből. 1967-től az Orvostörténeti Közlemények főszerkesztője, 1972-től a Magyar Orvostörténeti Társaság főtitkára, 1982-től elnöke, az MTA több bizottságának és albizottságának tagja, illetve elnöke, a Nemzetközi Orvostörténeti Akadémia, a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Akadémia tagja, valamint a Nemzetközi Orvostörténeti Társaságnak vezetőségi tagja volt. Közreműködött a kisgazdák és a kereszténydemokraták újjászervezésében, és 1988-ban a Magyar Demokrata Fórumhoz (MDF) csatlakozott. 1989-ben az MDF egyik fő delegátusaként kiemelkedő szerepet játszott az Ellenzéki Kerekasztal tevékenységében és a Nemzeti Kerekasztal háromoldalú egyeztető tárgyalásain. 1989. október 21-én az MDF elnökévé választották. 1990 augusztusától az Európai Demokratikus Szövetség (EDU) elnökhelyettese volt haláláig. Az 1990. március 25-én és április 8-án rendezett szabad választásokon pártja, az MDF biztos győzelmet aratott, majd Antall József május 23-án megalakította - a kereszténydemokraták és a kisgazdák bevonásával - hárompárti koalíciós kormányát. Miniszterelnöksége idején Magyarországon kibontakozott a plurális demokrácia politikai intézményrendszere, elindult a piacgazdasággá alakulás. Fő külpolitikai irányává vált az euroatlanti integrációs szervezetekhez való csatlakozás, a jószomszédi viszony a környező államokkal, és az ott élő magyarok támogatása. Magyarország társult tagja lett az Európai Közösségnek, tagja az Európa Tanácsnak és több európai intézménynek. Magyar földről kivonultak a szovjet csapatok, megszűnt a Varsói Szerződés és a szocialista gazdasági együttműködési szervezete, a KGST. Kezdeményezője lett a "Visegrádi országok" együttműködésének. Kormányfői működésének szinte a kezdetétől küzdött az alattomos kórral, a nyirokrendszer daganatos megbetegedésével, amely 1993. december 12-én legyőzte. Síremlékét, Melocco Miklós alkotását 1999 májusában avatták fel a Kerepesi temetőben. Antall József a modern, nemzeti konzervativizmus híve volt. /Tíz éve hunyt el Antall József. Tizenötmillió magyar emlékezetében. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./2002. március 6.
Botránykővé avanzsált Orbán Viktor magyar miniszterelnök brüsszeli vélekedése, miszerint Benes dekrétumai, kassai programja nem éppen a demokrácia csúcsteljesítményeit jelentenék, hiszen a kollektív megbélyegzés mindig veszélyes játék. Kérdésre válaszolt, s egyáltalán nem vitte át véleményét a napi politika színterére. Nem csitul a mesterségesen felfújt ,,botrány" megannyi utórezgése. Szlovákia esetében talán érthető a magyar miniszterelnök bármiféle vélekedésével kapcsolatos ellenérzés, hiszen a Benes-dekrétumok egyik célja a Felvidék magyartalanítása volt, mely az úgynevezett ,,reszlovakizációban" és az embertelen kitelepítésekben öltött testet. Százezres tömegekről volt szó. Ennek a megítélése és minősítése természetesen Magyarország és Szlovákia dolga, Orbán Viktor visszafogott vélekedésének cseh lereagálása szinte érthetetlen. Azaz: nagyon áttételes. Áttételes, hiszen nincs, vagy alig van közvetlen osztanivaló (ha eltekintünk attól, hogy a felvidéki magyarok egy részét cseh és morva területekre deportálták), viszont felmerül a szudétanémetek millióinak elűzetése. A magyarországi ellenzék fújja leginkább a követ, s ily szalagcímek jelennek meg a budapesti balliberális sajtóban, hogy: ,,Állítsátok meg Orbán Viktor ámokfutását!" /Magyari Lajos: Visegrád – sokadszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./2002. április 17.
Mádl Ferenc köztársasági elnök ápr. 16-án átvette Calin Fabian, Románia új budapesti nagykövetének megbízólevelét. Calin Fabian eddig a román külügyminisztérium közép- és délkelet-európai igazgatóságának vezetője volt. Előtte a külügyminisztérium Magyarország referatúráját vezette, és a visegrádi csoport tagországaival fenntartott kétoldalú kapcsolatokat koordinálta. 1995 és 2000 között Románia budapesti nagykövetségén első titkárként dolgozott, és ellátta a Duna Bizottság romániai képviselőjének helyettesítését is. Fabian 1991?1992-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult, és 1995-ben megszerezte a tudományok doktora címet. Fabian Calin 1953-ban született, beszél magyarul, angolul és franciául. /Calin Fabian átadta megbízólevelét Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./