udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31

Helymutató: Bihardiószeg

1994. január 26.

Bihar megye lakossága a két utolsó népszámlálás /1977 és 1992/ között mindössze ezer fővel gyarapodott, annak ellenére, hogy nagyon sok moldvai, oltyán család költözött a megyébe, Nagyváradon egész lakónegyedet építettek a vranceai földrengés károsultjainak. A vizsgált időszakban a városok román lakossága 61 ezer fővel növekedett, a magyarok lélekszáma 2767 lélekkel csökkent. 1977 és 1992 között Nagyvárad magyar nemzetiségű lakossága 75 121 főről 73 232 főre csökkent, Nagyszalontáé 9109-ről 8862-re. Érmihályfalva magyar lakossága 9109-ről 8862-re csökkent, a városok közül Margittán növekedett a magyar lélekszám 7803-ról 8705-re. A magyarság apadásában nagy szerepe van a kivándorlásnak. A népszámlálás szerint a községekben, a kisebb településen a románok és magyarok lélekszáma is csökkent. A legnagyobb község Székelyhíd, ahol 1992-ben 9956 magyar mellett 965 román élt. A népesebb községek közül Bihardiószegen 5150 magyar és 3122 román nemzetiségű, Bihar községben 5087 magyar és 5672 román, Hegyközcsatáron 3156 magyar és 452 román, Borson 3124 magyar és 150 román, Érszalacson 3124 magyar és 27 román nemzetiségű élt. Bihar megye vallási megoszlását tekintve a legnagyobb az ortodox vallásúak lélekszáma. A megyében 125.056 református, 63.841 római katolikus, 402 unitárius és 321 evangélikus él. A görög katolikusok 15 ezren vannak. Nagyváradon 43.408 református és 28.954 római katolikus él. /Barabás Zoltán: Partium via Bábel?! 1. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26., folyt. 2. – jan. 27., 3. – jan. 28./

1996. október 23.

Háromnapos konferencián tanácskoztak /okt. 11-13/ a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság tagjai Bihardiószegen és Székelyhídon. Összesen huszonnyolc tudományos dolgozatot olvastak fel helytörténeti, honismereti és néprajzi tevékenységük köréből. Azért tartották a konferenciát a két érmelléki faluban, mondta el Dukrét Géza földrajztanár, az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos elnöke, mert ezen a tájon még nem tartottak ilyen értekezletet, emellett Székelyhídon nemrég megnyílt a halászat és a vadfogás múzeuma. Az egyik előadó, Fazekas Lóránt /Szatmárnémeti/ Partium 14 néprajzi tájegységét ismertette, majd felsorolta, kik végeztek és végeznek kutatásokat ezen a vidéken. Dánielisz Endre /Nagyszalonta/ a bihardiószegi táncszokásokat ismertette. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./ Bihardiószeg valamikor színmagyar település volt, most már 6500 lakosának csak a fele magyar. A házigazda itt Gellért Gyula érmelléki esperes, a tiszteletes Gellért Sándor költő fia. Dukrét Géza az EKE országos elnöke, emellett a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke is. Ez a bizottság a műemlékek és emlékhelyek feltárását és felleltározását végzi. Balogh Ferenc kolozsvári mérnök, Balogh Edgár fia, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a tájházak fontosságát ecsetelte. Pávai Gyula /Arad/ Arad szobrairól beszélt, Pálkovács István az Árpád-kori Temesvár történetét körvonalazta, Venczel Márton /Nagyvárad/ Püspökfürdő élővilágát ismertette, Tavaszi Hajnal a barátkai missziós telep történetét taglalta, Kovách Géza /Arad/ Kézművesség a Bánságban címmel tartott előadást. Magyari Etelka Arad és Temesvár környékének helységnév-mondáival foglalkozik már hat éve. /Bodnár Gyöngyi: Hagyományaink nyomában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

1999. szeptember 25.

Gavrucza Tibor /sz. 1946. április 25-én, Nagyvárad-Velence/ született, a székelyhídi református egyházközség lelkésze, egyben a községi RMDSZ elnöke is. Lelkipásztori pályafutását Szatmárnémetiben kezdte segédlelkészként, majd onnan Diószegre, aztán a várad-újvárosi templomba került. 1978 óta Székelyhídon lelkész. 1990-ben a Harangszó református folyóirat elindítója. Érdekli a képzőművészet, Tiszadobon évente egyszer ökumenikus festészeti táborban vesz részt. /Dérer Ferenc: Elöljárók papucsban. Képzőművésznek készült, de lelkipásztor lett. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 25./

1995. október 18.

A Securitate Fehér Könyve dokumentumgyűjtemény ötödik kötetéhez ért. A megjelent kötetekből további részleteket közölt a hetilap. A II. kötetből egy 1950 augusztusában kelt összefoglaló több olyan falut említett, ahol a parasztok ellenálltak a kormány új utasításának, hogy az aratókat pénzben fizessék ki, ne kapjanak búzát. "Az elégedetlenség kiterjedt Bihar megye csaknem minden falujára..." "Július végén a mozgolódás felerősödött és agresszív formákat öltött." Biharon kétezer paraszt gyűlt össze, megverték a megyei kommunista vezetőket, a biztonsági szervek helyreállították a rendet. Árpád községben a milícia figyelmeztető lövéseket adott le, csak akkor oszlott fel a tömeg. Síter községben bujtogató asszonyokat tartóztattak le. Diószegen kövekkel megdobálták a milícia egységeit, akik egy embert, Péter Jánost lelőtték. "A legkiterjedtebb lázadás a Fekete-Kőrös menti falvakban történt", a falvakban több embert agyonlőttek, magyarokat és románokat is. - Az első kötet Gavrila Olteanu 1945. augusztusában kelt, Iuliu Maniu miniszterhez írt levelét is tartalmazza. /Olteanu vezette a gyilkos alakulatokat, akik Székelyföldön szörnyű mészárlást követtek el, Szárazajtán lefejeztek magyarokat./ A zászlóalj a "székely darázsfészekbe hatolt", hogy "irtsa ki a vidéken elszórtan hátrahagyott partizánokat. Valamint a székelyeket, akiknél legalább 30-40 ezer fegyver, illetve nagy fegyverraktárak voltak." Olteanu megállapította: "az általam végrehajtott felkoncolások jogosak" voltak. Amivel őt a brassói törvényszék vádolja. "merő kommunista és magyar kitalálás." Esküdözött, hogy nem rabolt. "Egyetlen vagyonom mindhalálig szeplőtelen becsületem és tiszta lelkiismeretem, amely fajtám lelkiismeretéből vétetett." "Életem fajtám felébresztésére kívánom áldozni." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 18./

1997. március 7.

Az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ Kolozsváron márc. 9-én tartott ülésén nyilatkozatot adott ki, ebben az OMDSZ kiáll az önálló kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállítása mellett. Először a jogi garanciákat kell kiharcolni, elengedhetetlen a Bolyai Egyetem visszaállítását kimondó kormányhatározatnak az RMDSZ általi kidolgozása és elfogadtatása. A kedvező nemzetközi helyzet lehetővé teszi ezen lépés rövid időn belüli megtételét. Nem járható út az önálló tagozatok létesítés a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, ehelyett külön egyetemre, külön karokra, külön rektorra és egyetemi szenátusra van szükség. Aláírók. Aradi Magyar Diákszövetség /Fülöp Csaba elnök/, Kolozsvári Magyar Diákszövetség /Kiss Olivér elnök/, Temesvári Magyar Diákszövetség /Ratyis Alice elnök/, Nagyváradi Magyar Diákszövetség /Diószegi Lajos elnök/, Brassói Magyar Diákszövetség /Csucsi Róbert alelnök/, Marosvásárhelyi Diákszövetség /Kiss József Attila megbízott/. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

2000. január 31.

A határ mindkét oldaláról érkezett bihari polgármesterek, önkormányzati tisztségviselők vettek részt a hétvégén Biharkeresztesen azon a felkészülési tréningen, melynek célja közös részvétel európai uniós programokban. A megjelenteket Fülöp Mihály polgármester, a Határ Menti Bihari Települések Településfejlesztési Társulásának az elnöke üdvözölte. Jelen volt Bihar, Csatár, Bihardiószeg, Érmihályfalva, Szalárd, valamint Bors polgármestere. Rákóczi Lajos, az RMDSZ parlamenti képviselője emlékeztetett, hogy Románia azon országok közé tartozik, melyek hátrányos helyzete a PHARE-támogatások kapcsán is jelentkezik. Tavaly 300 millió USD értékű megítélt pályázati összeget nem tudtak felhasználni. A képviselő elmondta, hogy a román-magyar szakaszon 2004. december 1-jéig 11 új határátkelőt nyitnak meg. Ennek részeként 2001 végéig Érmihályfalvánál megnyílik a teljes körű személy- és kisteherforgalom, míg Székelyhídnál csupán 2004-re várható a határátkelő megnyitása. /Szűcs László: Bihariak párbeszéde határok nélkül. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 31./

2000. november 30.

Nagyenyeden az irodalmi kávéház rendezvényen dr. Csávossy György Ilyenkor ősszel című verseskötetéről, a 75 éves költő életéről, diószegi éveiről volt szó. Csávossy György költő, tanár, drámaíró, elismert borászati szakember, és nem utolsósorban jeles politikus. /Bakó Botond: Csávossy György az enyedi csendben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2000. március 18.

Hat tonna kőolaj ömlött ki szerda hajnalban egy eltörött olajvezetékből a Bihar megyei Bihardiószeg határában, a Berettyó és a magyar határ közelében - jelentették a márc. 17-i román lapok. A román illetékesek szerint a kiömlött olaj nem jutott a Berettyó vizébe. Az első becslések szerint 1,5 hektárnyi területre ömlött ki hat tonna olaj. A területet ideiglenes földgátakkal körülzárták, így az olaj nem jutott a Berettyó vizébe - állítják a román illetékesek. - Veszélyben a Fehér-Körös élővilága is. Román sajtójelentések szerint, miközben mindenki a Tiszát fenyegető nehézfém-szennyezést figyeli, a Fehér-Körösön több tonna háztartási szemetet visz magával a víz Magyarország felé. A szennyezés a hét elején Brád városban keletkezett, ahol a folyó mellé telepített szeméttelep egy része a parttal együtt a vízbe szakadt. A Hunyad megyei környezetvédelmi hivatal igazgatója szerint a szemét súlyosan károsíthatja a Fehér-Körös élővilágát. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2000. június 6.

Az RMDSZ színeiben Bihar megyében 23 városi és községi polgármester-jelölt méretett meg jún. 4-én. Tizenegyen már az első fordulóban nyertek. A június 18-i második fordulóban újabb tíz községben érdekelt az RMDSZ. Az RMDSZ megválasztott polgármesterei: Nagyszalonta: Tódor Albert , Bors: Bátori Géza, Szalárd: Berényi András, Bihar: Nagy Gizella, Kiskereki: Dienes István, Érsemjén: Balazsi József, Érbogyoszló: Vékony Mihály, Hegyközcsatár: Papp György, Érszőlős: Szabó Lajos, Vedresábrány: Barcui Barna, Értarcsa: Lukács Sándor. Az RMDSZ jelöltjei a június 18-i második fordulóban a következő községekben érdekeltek: Székelyhíd, Érmihályfalva, Bihardiószeg, Szalacs, Berettyócsohaj, Kőröstárkány, Várasfenes, Bályok, Érkörtvélyes, Illye (Erdőgyarak, Mezőbaj). /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./

2000. július 1.

Július 1-2. immár negyedik alkalommal rendezik meg Micskén az Észak-bihari Falunapokat. Az első napon megnyílik Puskás Lenke Róza képzőművészeti kiállítása, majd a Magyar Fesztiválszervezők Tömörülésének közgyűlését tartják meg, találkoznak a 20. században Micskén oktató pedagógusok. Júl. 2-án lesz a Jézus Szíve búcsú. A Micskéről elszármazott családok találkozója után kezdődik a népviseletek parádéja. Fellép a micskei Görböc, az ártándi és borsi népi tánccsoport, a mihályfalvi Nyíló Akác együttes, a nagyváradi 9-es iskola népi tánccsoportja és a diószegi Szömörce is. /Észak-bihari Falunapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2000. szeptember 4.

Negyedszer rendezték meg Bihardiószegi Napokat. A rendezvények színhelyén, a volt Zichy-kastély kertjében sétányokat alakítottak ki. A majorette-ek, a népi táncosok végigsétáltak a főutcán, úgy hívogatták a helybelieket a kastélykertbe. A Tempo Klub menettáncosai tartottak bemutatót, majd Varga Sándor diószegi polgármester üdvözölte a megjelenteket, köztük a magyarországi vendégeket: a testvértelepülés, Álmosd küldöttségét, valamint az első ízben meghívott Bedő községbelieket. Elsőnek a mihályfalvi Siluette menettáncos csoport lépett fel. A kilenc éve működő csoport felvezető táncosa megalakulásuk óta Réthi Enikő. Több mint három órán át népi táncosoké volt a színpad. Egymást váltották a magyar és a román csoportok. A diószegi Szömörce népi táncegyüttes aug. 19-én ünnepelte tízéves fennállását. /Dérer Ferenc: Ismét ünnepi köntösbe öltözött Bihardiószeg. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./

2001. február 26.

Székelyudvarhelyen szervezték meg febr. 24-én a Gyermek Néptánccsoportok II. Találkozóját. A két éve Székelyudvarhelyre költözött vajdasági Csalóka zenekar kezdésként a Kékiringó /Székelyudvarhely/ táncosainak húzta a talpalávalót, akik udvarhelyszéki táncrenddel nyitottak. Fellépett az Ördögborda /Balánbánya/, a Mákvirágok /Székelykeresztúr/, az ötven tagot számláló Szömörce /Bihardiószeg/ és az Eszterlánc /Sepsiszentgyörgy/. Kétszázhúsz gyermek táncolt a színpadon. /Sok kicsi táncos láb. Gyermek-néptánctalálkozó Udvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

2001. június 18.

A MIDESZ jún. 16-án rendezte az immár második Harangvirág-fesztivált Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában. A fesztivál mottója az idén is Erdély dallal, tánccal köszönt. Hat Bihar megyei népitánc csoport lépett fel: a micskei Görböc, a diószegi Szömörce, a nagyváradi Mumpicok /Cosbuc iskola IV. C osztálya/, a kőröskisjenői Erdőhegyi Bokréta, az érmihályfalvi Nyíló Akác, valamint a borsi Galagonya táncegyüttes. /Fesztivál a tánc öröméért. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 18./

2001. október 20.

A magyar nemzet szabadságharcának egy sikerkorszakáról emlékeztek meg okt. 14-én Bihardiószegen: Bocskai István hajdúi élén Bihardiószeg és Álmosd között 1604 okt. 15-én vívta meg első, fontos ütközetét a Habsburgok ellen. A református templomban igét hirdető Tőkés László püspök leszögezte: 12 év alatt kevés változás történt, mert nem volt mentalitásbeli átalakulás. "Visszaválasztottuk elnyomóinkat" és hogy "a magyarok életét is az anyagi érdekek határozzák meg. Eredeti céljainktól visszaestünk"- hangoztatta. Bocskairól Cs. Nagy Zoltán történész tartott előadást. A templomkertben felállított kopjafánál egyházi és világi vezetők koszorúztak. /Balla Tünde: Bihardiószegen az álmosdi csatára emlékeztek. Tőkés László szerint egyéni anyagi érdekek kerültek a nemzet érdekei elé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

2001. november 2.

Nem kérhetjük számon a csángóktól, hogy rengeteg román jövevényszót használnak, hiszen, míg az erdélyiek 80 éve élnek román fennhatóság alatt, addig ők hét-nyolcszáz éve élnek elszigetelten" - hangsúlyozta előadásában Csoma Gergely budapesti csángókutató az okt. 27-én Nagyváradon rendezett Csángónapokon, majd így folytatta: "Életükből kimaradt egy sor történelmi esemény, ami minket egy nemzetté kovácsolt". A csángókutató 30 éve rendszeresen megfordul a Kárpátokon túli magyarok között, így pontos képet alkothatott a csángók hiedelemvilágáról, archaikus és román jövevényszavakkal kevert magyar nyelvükről, vallásosságukról. Kutatásainak termése a népi gyógyászatról szóló könyve. - A bihardiószegi templomkertben hamarosan kopjafát emelnek a Bihar megyei Mikes László Csángóbaráti Társaság névadójának, akit ugyancsak csángókutatóként tartanak számon. Duma István András Én országom Moldova című verseskötetének bemutatóján a költő elárulta, hogy a népi szőttesek és írásos bundák ösztönözték versírásra, vagyis az az ősi gondolat és hiedelemvilág, amely katolicizmusuk mellett is jelen van a csángók életében. A versek a megmaradásról szólnak. /(balla) Alternatív magyaroktatás csángóknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2002. szeptember 11.

Aug. 30. és szept. 1. között zajló Érmelléki Őszön néprajzi kiállítás nyílt Székelyhídon. Dr. Kéri Gáspár, a gyűjtemény tulajdonosa és kiállítója előadást tartott a szalacsi, érkörtvélyesi, gálospetri, érszőlősi és biharfélegyházi asszonyok munkáiról. Hamarosan egy érmelléki tájház nyitja meg kapuit a kis faluban, Gálospetriben. Székelyhídon tíz érmelléki alkotót munkáit mutatta be a képzőművészeti tárlat. Este a kultúrházban néptáncgálára gyülekezett Székelyhíd népe. A bihardiószegi Szömörce, az érmihályfalvi Nyíló Akác, a szalacsi Örökzöld asszonykórus, a margittai vegyeskar, illetve az érmihályfalvi és helyi férfikórus sikert aratott. Aug. 31-én a faluközpontban felépített emlékhelyen Fényes Elek, a magyar statisztika megalapítója, Csokaly nagy szülötte előtt tisztelgett a falu. A tavaly megalakult a Fényes Elek Társaság, elnöke, Cservid Levente az avatóünnepségen köszönetet mondott valamennyi támogatónak. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke ismertette Csokaly szülöttének életútját és az emlékhely kialakításának történetét. Székelyhídon, a Nedeczky családnál többször is megfordult Ady Endre. Sóki Béla tanár, Székelyhíd RMDSZ-elnöke a szept. 8-i emléktábla-avató ünnepségen kifejtette Ady- kutatásainak eredményét. Kerekes Terézia 1990 óta vezeti Székelyhíd, Bihar megye legnagyobb, 34 ezer kötetes községi könyvtárát, melynek 800 olvasója van. /Balla Tünde: Érmelléki Ősz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2002. szeptember 14.

Bihardiószegen ünnepélyes keretek közötti visszaállítják Kossuth Lajos mellszobrát. Bihardiószeg magyar közössége Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójának tiszteletére a Bihar megyei RMDSZ támogatásával állíttatja vissza eredeti talapzatára az 1946-ban onnan eltávolított mellszobrot. Kossuth mellszobrának tervezője és szobrásza Gerenday Béla volt. Az ünnepségen részt vesz Markó Béla szövetségi elnök. /Kossuth-szobor Bihardiószegen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./

2002. szeptember 17.

Erdély legelső Kossuth szobrát állították vissza eredeti helyére szept. 15-én Bihardiószegen, a Kossuth emlékév alkalmából tartott erdélyi központi ünnepségen. Jelen voltak a román és magyar kormány képviselői, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az RMDSZ országos és helyi vezetői és egyházi méltóságok. Az istentiszteleten Hegedűs Lóránt a Dunamelléki Református egyházkerület püspöke hirdetett igét. Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület világi főjegyzője emlékeztetett arra: a végeken emelt Kossuth szobrok legtöbbje nem maradt meg. Ledöntötték, nyomuk veszett, ezért különösképp öröm ez az ünnep egész Erdély számára. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a községháza faláról Széchenyi emléktábla hiányzik, emlékállítással tartoznak Bocskainak vagy például Mikes László csángókutatónak. - Az erdélyi magyarság legfontosabb cselekedete az elmúlt évtizedben a helyreállítás és visszavétel volt - hangsúlyozta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. - Vissza kell vennünk múltunkat, hogy erre alapozva építhessük fel a közös jövőt - mondta. Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára kiemelte: Kossuth, Széchenyi és Deák tudta hogy csak egy nemzet van, mindhárman ezt a nemzetet akarták szolgálni. Azonos eszméket vallottak, de a gyakorlati megvalósítás módjáról másként vélekedtek ezért politikai ellenfelek voltak. De mindvégig tisztelték egymást, egymás becsületébe soha nem gázoltak, érvekkel érveket szegeztek szembe. A román kormány üdvözletét Ioan Opris a Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium államtitkára adta át, hangsúlyozva, hogy a két nép méltán tiszteleghet közösen Kossuth Lajos emléke előtt. A bihardiószegi Kossuth szobrot, Gerenday Béla alkotását 1896-ban a millennium alkalmából emelték. A szobrot az első világháborút követően a református templomba menekítették, majd 1941 és 1946 között ismét visszakerült helyére. Ezután egészen 1990-ig a helybéliek rejtegették. Az eredeti helyére most harmadszor visszakerült szobrot a magyar történelmi egyházak főpapjai és a román ortodox egyház helyi plébánosa közösen áldotta meg. /Kossuth emlékév. Erdélyi központi ünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17., (Balla Tünde): Rendkívüli esemény részese volt Bihar és Erdély. Bihardiószegen újra áll Kossuth Lajos szobra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2002. szeptember 27.

A Bihar megyei MIDESZ szeptember 22-én harmadszorra szervezte meg a Harangvirág Néptáncfesztivált, ezúttal egy érmelléki kisfaluban, Érkeserűben. A gálán fellépett az 1995-ben megalakult borsi Galagonya együttes, a Nyakó József által 1986-ban alapított érmihályfalvi Nyíló Akác együttes, a tíz esztendős múltra visszatekintő bihardiószegi Tömörce és a nagyváradi Filharmónia együttese, vagyis Bihar megye első hivatásos magyar néptánccsoportja, amely az idei tavaszon alakult. /Harangvirágfesztivál Érkeserűben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2002. október 14.

A Fadrusz-napok rendezvénysorozata okt. 12-én Zilahon, a Wesselényi-szoborcsoport előtt rendezett koszorúzási ünnepséggel ért véget. A viharos sorsú Fadrusz-alkotást megtisztították, a környékét kitakarították. A szobor előtt magyar és román politikusok, egyházi és világi vezetők, cserkészek, néptáncosok és nagyszámú ünneplő hallgatta végig a román és a magyar himnuszt. A mintegy kétezer résztvevő előtt Csóka Tibor Szilágy megyei alprefektus Marc Tiberiu prefektus üzenetét olvasta fel. Kiemelte: báró Wesselényi Miklós úttörő szerepet játszott Európa e részén, ahol a feudális törvények korában még rendkívüli módon hatottak. Emlékezetes cselekedete a birtokain élő magyar és román jobbágyok felszabadítása volt. Gondolkodása korát jóval meghaladta, s műveiben a szabad piacon, a parasztság felemelésén és a nemzetiségi egyenlőségen alapuló társadalom létrehozását szorgalmazta. Wesselényi alakja Fadrusz Jánosnak köszönhetően él ma is a szilágyságiak emlékezetében, akik számára a művész a múlt század legnagyobb szobrászainak egyike - mutatott rá az üzenet. A magyar kormány nevében Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter mondott beszédet. Mint fogalmazott, Fadrusz János báró Wesselényi Miklóst ábrázoló szobra előtt a Magyarország határain túl élő magyarok több évszázados áldozatos munkájára emlékezünk. - Mind Magyarország, mind Románia belátható időn belül csatlakozni fog az Európai Unióhoz. Nekünk sikerülni fog az, amire Wesselényi és társai egy mostohább korszakban csak törekedhettek. Ehhez azonban még számos tennivaló vár ránk. Otthoni dolgainkban és az itt élő magyarok megsegítése terén - szögezte le. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a zilahi Wesselényi-szobor sorsa is hányatott volt, hiszen 1935-ben eltávolították, majd 1942-ben újra felállították. Markó Béla RMDSZ-elnök beszédében utalt arra, hogy a Fadrusz-napok kolozsvári és zilahi ünnepségei - mint egyébként a Szilágylompérton avatott Ady-szobor, a bihardiószegi Kossuth-szobor visszaállítása, vagy pedig az aradi október 6-i emlékünnepségek - azoknak a közelmúltban tartott erdélyi és partiumi megemlékezéseknek a sorába tartoznak, amelyek azt bizonyítják, hogy az erdélyi magyarság képes visszaszerezni történelmét. A koszorúzás után a megyei tanács épületében tudományos ülésszakot tartottak. /Tibori Szabó Zoltán: Méltóságteljesen ünnepelték Zilahon Fadruszt és Wesselényit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2002. december 7.

A Mikecs László Csángó Baráti Társaság - hagyományaihoz híven - a Nagyváradi Táncház Egyesülettel Csángó Napokat szervezett. A kétnapos rendezvénysorozatot dec. 6-án Szilágyi Zsolt képviselő nyitotta meg. Ezt követően Kallós Zoltán néprajzkutató beszélt a moldovai csángók életéről, majd fellépett a marosvásárhelyi Öves zenekar és a pusztinai Hagyományőrző Egyesület. Dec. 7-én emléktáblát avatnak Mikecs László bihardiószegi otthonának udvarán. /Zajlanak a Csángó Napok. Bihar megye. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

2002. december 9.

Kallós Zoltán előadásával kezdődött dec. 6-án Nagyváradon a kétnapos Csángó Napok rendezvény. Kallós beszélt a csángók népszokásairól, nyelvükről, kultúrájukról, a teljes elrománosításukra való törekvés tragikumáról, a román papok kijelentették, hogy a magyar az ördög nyelve. Az előadást követően ünnepi táncház volt a marosvásárhelyi Öves Zenekar és a Pusztinai Hagyományőrző Együttes közreműködésével. Dec. 7-én a csángókutatás úttörőjéről, a tragikus sorsú, fiatalon elhunyt tudósról, íróról, Mikecs Lászlóról emlékeztek meg Bihardiószegen. A diószegi zarándoklat után gálaest volt a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. Szilágyi Zsolt hangsúlyozta, a csángóság ügye ugyanolyan egyetemes nemzeti ügy, akár az egyházi ingatlanok ügye. Kallós Zoltán kifejtette: "Magyar értelmiség, papság nem lévén, nehéz megmaradni magyarnak. A csángó értékek felbecsülhetetlenek. Nincsenek földrajzi határok a magyar kultúrában. Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk. Ha ilyen szellemi javakkal táplálkozunk, még biztosan kibírjuk ezer évig Európában." Tempfli József római katolikus megyés püspök ajándékul egy-egy magyar imakönyvet adott át a pusztinaiaknak. /Tóth Hajnal: Csángó Napok Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./

1997. július 4.

Júl. 4-én az Érmellék-vidéki polgármesterek és alpolgármesterek immár rendszeressé váló találkozóján, Bihardiószegen, Varga Gábor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és Jakabffy László, az Országos Önkormányzati Tanács alelnöke megkülönböztetett hangsúllyal hívták fel a jelenlévő tisztségviselők figyelmét a helyhatósági törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet mihamarabbi alkalmazásának szükségességére. Rámutattak arra, hogy ha e közösségünk számára kiemelkedő fontosságú szabályozás előírásainak nem szereznek érvényt, ez voltaképpen az RMDSZ programjának be nem tartását jelenti. A találkozón jelen lévő dr. Csapó József szenátor és Rákóczi Lajos képviselő révén a tanácskozás részvevői megismerkedhettek az RMDSZ álláspontjával a földtörvény, illetve a tanügyi törvény módosításának vonatkozásában is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7., 1065. sz./

2003. március 6.

Március első hétvégéjén immár hagyományszerűen volt Nagyváradon ünnepi táncház-találkozó. A Nagyváradi Táncház Egyesület a Csillagocska Alapítvány gyermektáncházzal közösen szervezte meg a márc. 1-jei rendezvénysorozatot. Kézműves-foglalkozásokon vehettek részt az aprók, majd kolozsvári táncházasok oktatták a kicsiket az aprók táncában. A gálaműsorban felléptek a borsi Galagonya gyermek népi táncosai, a bihardiószegi Szömörce, a Nyíló Akác népi együttes, Magyarlapád hagyományőrzői és az Állami Filharmónia magyar tánccsoportja. Nagyváradon rendszeresen szerveznek táncházat. /Ünnepelt a váradi táncház-mozgalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2003. április 15.

Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből.

2003. szeptember 5.

Sikeres volt a három napos Érmelléki Ősz Székelyhídon. A dr. Kéri Gáspár szervezte helytörténeti tárlat régi iratokból, utalványokból, levelekből sorakoztatott fel néhányat a székelyhídi múzeumban. Az Érmelléki Halászat és Vadfogás Múzeumában a hajdani lápvilágot tekinthette meg a betérő. A Székelyhíd monográfiáját elkészítő Nánási Zoltán történelemtanár a középkortól kezdődően írt a településről. A jeles nagyváradi festőművész, Kristófi János és leánya, Enikő voltak a meghívottjai az idei képzőművészeti tárlatnak. A helybeliek mellett fellépett a diószegi Szömöre, a micskei Görböc és az érmihályfalvi Nyíló Akác népi tánccsoport. /Balla Tünde: IX. Érmelléki Ősz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2004. január 7.

Bihardiószeg monográfiáját nyolc tagú helyi értelmiségi csoport készítette el, január 3-án volt a könyvbemutató. A történeti, helyrajzi, néprajzi gyűjtemény kiadását a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Megyei Tanács és az RMDSZ támogatta. /(Balla Tünde): Elkészült Bihardiószeg kismonográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2004. október 16.

Okt. 16-án tudományos ülésszakot rendezett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nagyváradon, leszögezték: az erdélyi önkormányzatiság kialakításában példa értékűek lehetnek II. Rákóczi Ferenc fejedelem és Bocskai István szabadságharcának törekvései. Tőkés László megnyitó beszédében a Trianon utáni modern kor és a 17., 18. századi állapotok közti hasonlóságot hangsúlyozta. Most vértelen élet-halál harc folyik, állapította meg. A következő évek, évtizedek döntik el a magyarság sorsát Erdélyben, a megoldás a püspök szerint a három szintű autonómia volna. A hallgatóságot köszöntötte Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke és dr. Kreczinger István /Budapest/, a Bocskai Szövetség vezetője. Dr. R. Várkonyi Ágnes emeritus történész professzor értekezett II. Rákóczi Ferenc konföderációs törekvéseiről. Dr. Magyari András, kolozsvári történész professzor előadásában a rendek összefogásáról, Sárkány Viola történész Bocskai István fejedelem szülőhelyéről, dr. Nyakas Miklós, a Hajdúsági Múzeum igazgatója Bocskai hajdúiról, míg dr. Csorba Csaba a fejedelem csatáiról beszélt. Balassi Bálintról Kupán Árpád történész értekezett. Másnap Bihardiószegen folytatódott a megemlékezés, ahol az Álmosd-Diószegi csata helyén emléksziklát avattak, majd Bocskai hajdúinak 1604. október 15-i győzelmére emlékezve istentiszteletre került sor a helyi református templomban. Délután felavatták Bocskai István mellszobrát és megkoszorúzták a szabadságharc emlékére állított kopjafát. Balla Tünde: II. Rákóczi Ferencre, Bocskai Istvánra és Balassi Bálintra emlékeztek.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2004. december 6.

Megtalálták a hegyközkovácsi temető meggyalázóit egy 46 esztendős diószegi férfi és egy 18 éves hegyközkovácsi fiatalember személyében, akik részegen, virtusból 45 sírt törtek össze. A tettesek azt állítják, részegek voltak. /(Balla Tünde): Megkerültek a sírgyalázók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2005. május 10.

Megjelent Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpátok Egyesület elnöke Emléktáblák, emlékművek Bihar megyében /Partiumi Füzetek 35. kötete, Nagyvárad/ című munkája. A Partiumi Műemlékvédő Bizottság 2000-ben kezdte el a megye műemlékeinek felmérését. Ennek eredményeként a kötet Bihar megye 52 helységéből 258 emlékhelyet mutat be. Nagyváradon 33 emléktábla van. Legutóbb a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán létesítettek emlékpanteont. Itt Fényes Eleknek, a magyar statisztika atyjának és a kommunizmus áldozatainak táblája áll. Néhány adalék a könyvből: Hegyközcsatárban emléktábla idézi föl Csokonai Vitéz Mihály legációját. Bihardiószegen Kossuth-szobor áll, valamint az álmosd-diószegi csata emléktáblája és emléksziklája. Bihar községben van Gáspár Sándor honvédtiszt emlékhelye. Belényes városban három kopjafa áll a Belényesi-medence mártírainak tiszteletére. Albison turulmadaras emlékmű és Irinyi József-emléktábla áll. Nagyszalontán 27 emlékhely várja a látogatókat. /F. T.: A könyv ünnepe. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 10./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék