Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 10 találat lapozás: 1-10

Helymutató: Zimándköz

1994. április 15.

Arad megye népszámlálási adatai a magyarság csökkenését mutatják, az előző népszámláláshoz viszonyítva 17,8 %-kal kevesebben vannak. Arad megye 487 ezer lakosából 60,9 ezer magyar. Tömbben él a magyarság Kisiratoson, Majláton, Kisperegen, Zerinden, Ágyán, Simonyifalván, Feketegyarmaton, Szentpálon, Nagyvarjason, Bélzerinden és Kisvarjason, de ezeken a településeken is csökkent a magyar nemzetiségűek lélekszáma. Számbeli fölényben van még a magyarság Nagyiratoson, Újzimándon, Fazekasvarsándon, Zimándközön, Szapárligeten, Vadászon és Dezsőházán. Arad város lakóinak 15,6 %-a magyar /29 759 fő/, a városban 27 838 római katolikus, 9460 református és 141 unitárius él. Pécska község a hetvenes években még magyar többségű volt, 1992-ben azonban már csak 4577 magyar élt 5974 román mellett. Számottevő a magyarság lélekszáma még Kőröskisjenőn, Borosjenőn, Pankotán, Lippán, Gyorokon és Vingán. /Péterszabó Ilona: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

1995. augusztus 10.

Arad megyében a tanács jóvá hagyta azt a listát, amelyek alapján 43 Arad megyei település visszakapja, illetve megkapja a községi rangot. A magyarlakta települések /Kisiratos (1845 lakos), Kispereg (1053), Simonyifalva (892), Vadász (1164), Majlát (1132), Zimándköz (1206), Szentpál (629)/ hiába kérték már 1990-ben a községi státust, nem kapták meg. Kisiratos nem tudta elérni a tőle hét km-re levő Kürtös város gyámkodásának megszüntetését, vagy Majlát kérte, de nem adták meg, a közelében levő Monostor nem kérte, mégis megkapta a községi rangot. Több magyarlakta település fellebbezett a döntés ellen, választ nem kaptak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

1995. augusztus 10.

2000. július 20.

Júl. 15-én Zimándközre hívták a gazdák Kocsik József megyei RMGE ügyvezető elnököt azzal a szándékkal, hogy újraélesszék az egyszer már beindított, majd elhalt gazdaköri tevékenységet. /Zimándközön újraindul a gazdakör. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

2001. augusztus 28.

Zimándközön, a zömében katolikus faluban maroknyi református összefogott, s részben kül- és belföldi segítséggel, részben önerőből templommá alakított egy valamikori lakóházat. Felszentelése, aug. 26. mérföldkő a helybeli református közösség alig néhány évtizedes történelmében. A mintegy félszáz férőhelyes templom az ünnepi alkalomra kicsinek bizonyult, hisz felszentelésére eljöttek nemcsak a helybeli (hatvan lelkes) gyülekezet tagjai, hanem mások is. Tőkés László püspök felszentelte a templomot. Beszédének alapmotívuma: bár számos megpróbáltatás érte, a kicsiny nyájnak nem kell félnie. Történelmünket ugyanis úgy is fel lehet fogni, mint a megverettetésből való örökös felállás és újrakezdés történetét. A püspök felszólította a hallgatóságot az ittmaradásra, a szülőföld megtartására. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő azt emelte ki: Erdélyben, a Maros-Körös közén minden templom iskola és minden iskola templom kell legyen. Waritzné Herdean Gyöngyi templomépítő lelkipásztor felolvasta a németországi testvérgyülekezet köszöntőjét és köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal, adományaikkal lehetővé tették a templom felszentelését. /Jámbor Gyula: "Ne félj te kicsiny nyáj". Református templomot szenteltek Zimándközön. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

2002. október 14.

Az Aradi Magyar Színház társulatát a kabaréesten visszatapsolta a közönség Zimándközben, majd Zimándújfaluban. Ezzel kezdte meg a színház 90 előadásból álló, öt megyét felölelő turnéját. /Gujdár Gabriella: Öt megyében turnézik az Aradi Magyar Színház. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

2002. március 2.

Alig néhány nap van hátra a közigazgatási törvény márc. 7-ére megszabott határidejéig: eddig az időpontig minden településen, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, kötelező a két-, esetenként többnyelvű helységnévtáblák, intézményneveket jelző feliratok felszerelése.A Szilágy megyei tanács alelnöke, Fekete Szabó András szerint a megyei tanácsnál bárki fordulhat magyarul is a hivatalokhoz, hiszen minden jelentős osztályon van magyar szakember. Zilahon azért nincs magyar helységnévtábla, mert a város lakosságának alig valamivel több, mint 20 százaléka magyar ajkú, de az adminisztratív szempontból hozzátartozó falvakkal együtt már a kritikus 20 százalék alá esik az arány. A Máramarosi RMDSZ területi elnöke, Ludescher István elmondta, a régióban kilenc település esik a jogszabály hatálya alá, ezek többségében nem okoz gondot a törvény alkalmazása, hasonló a helyzet a történelmi Máramaros három településén is. Kolozs megye legtöbb olyan településén, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot, a napokban kiteszik, vagy már megrendelték a magyar nyelvű helységnévtáblákat – nyilatkozta Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Magyarszováton létezett magyar nyelvű helységnévtábla, azonban a helyi rendőrfőnök akkor megbírságolta emiatt az önkormányzatot. Aranyosegerbegyen a polgármester nem akar magyar anyanyelvűeket alkalmazni a hivatalba. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere nem ismeri el az 1992-es népszámlálás eredményeit, így továbbra is megtagadja a helyi közigazgatási törvény alkalmazását. A kolozsvári helyzeten csak a kormány segíthetne. Háromszéken nem okoz jelentős gondot a közigazgatási törvény alkalmazása, a tanácsülések többsége is tavaly nyár óta két nyelven zajlik. Furcsa kivétel Sepsiszentgyörgy, ahol a városi tanács három román nemzetiségű képviselője visszautasította a fülhallgatók használatát. Albert Álmos polgármester törvényesnek ítéli a fordítógép használatát. Kovásznán a román feliratok okoznak gondot. A Kovászna megyei önkormányzat március végéig fejezi be a megyei utak mentén található táblák kétnyelvűsítését. Maros megyében, Makfalva községben már decemberben elkészültek és felkerültek a középületekre a kétnyelvű táblák. A hivatalban mindkét nyelven beszélnek, az ügyeit intéző személy igényének megfelelően. A Marosvécséhez tartozó magyarlakta településeken még az ősz folyamán kitették a román és magyar nyelvű táblákat a falvak bejárataihoz is, akárcsak a közintézmények homlokzataira. Szászrégenben most szerelik fel a kétnyelvű táblákat.Arad megyében a táblák többsége már a helyén van Zimándköz esetében előfordult, hogy a nappal kitett táblát másnapra ismeretlen tettesek összefirkálták. Szatmár megye 84 helységében haladja meg a magyar nemzetiségű lakosok számaránya a 20 százalékot. A legtöbb polgármester már megrendelte a két- vagy többnyelvű helységnévtáblákat, ezek gyártása, illetve kihelyezése folyamatban van. Nagykárolyban és Tasnádon már hosszabb ideje ki vannak téve a többnyelvű helységnévtáblák. Nem készültek kimutatások arról, mekkora a magyar nemzetiségű alkalmazottak aránya a helyi közigazgatásban. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere szerint a köztisztviselők nagy hányada beszéli a magyar nyelvet.Brassó megyében – tájékoztatott Kovács Attila megyei RMDSZ elnök - a kétnyelvű táblát már a régi közigazgatási törvény értelmében kitették Alsórákoson (60,2%) és Apácán (51%). A falu magyar nevét jelző tábla áll Ürmös (30,7%) és Tatrang (40%) bejáratánál is. Legutóbb, az idén Négyfalu (27%) peremére tették ki a kétnyelvű táblákat. Sok helységben viszont megvan a szükséges 20% százalék, mégsem került még ki a táblára a helység magyar neve. Ilyen helyzetben van Bodola (27,9%), Kaca (32,4%), Keresztvár (30,5%), Kőhalom (22,5), Olthévíz (32%), Sárkány (20,3%), Szászhalom (33,6%) és a földvári meg a botfalusi gyártelep. Bodolán a polgármesteri hivatal titkára, aki az ortodox pap felesége, kiírta a titkárság ajtajára, hogy »Itt nem lehet magyarul beszélni«. Az RMDS kivizsgálta az ügyet. Végül levették a titkárság ajtajáról a táblát. Temes megye megközelítőleg negyven vegyes lakosságú települése közül egyelőre még egyikben sincs két- vagy többnyelvű helységnévtábla. Székelyudvarhelyzínmagyar vidék. A színmagyar települések vezetői már évekkel ezelőtt gondoskodtak róla, hogy a faluvégi tábla ne csak az állam nyelvén adja a látogató tudomására, hova érkezett. Beszterce-Naszód Hunyad megye: hat település van, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot, ezek közül csupán Lozsádon fogadja kétnyelvű helynévtábla az arra járókat. A többi öt település Csernakeresztúr, Rákosd, Alpestes és Hosdát, illetve Sztrigyszentgyörgy – elöljárói már megrendelték a kétnyelvű táblákat. Marosvásárhelynek kilenc bejárata van, ám ezek közül csak háromnál olvasható a helység megnevezése három nyelven; ezek sem felelnek meg a törvény előírásainak, mert a magyar és német nyelvű megnevezés más színnel és kisebb formájú betűkkel hirdeti a város nevét, mint a román nyelvű. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal bejáratánál kétnyelvű táblák vannak kifüggesztve, a prefektúra és a megyei önkormányzat palotáján viszont csak román nyelvű feliratok ékeskednek.Maroshévíz: megrendelték a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek remélhetőleg a jövő héten meg is érkeznek. Maroshévíz magyar lakosságának aránya 29 százalék. A városban nincsenek feltüntetve a magyar intézménynevek a közigazgatási törvény hatálya alá eső épületeken, és az önkormányzat határozatait is csak román nyelven teszik közzé. Csíkszereda: az önkormányzati hatáskörű hivataloknál kétnyelvű a feliratozás, néhány minisztériumi alárendeltségű intézménynél még mindig csak egy nyelven van feltüntetve a megnevezés. Szemet szúrnak továbbá az országos főutak mentén elhelyezett egyes helységnévtáblák is.Balánbánya a csíki régió egyetlen olyan települése, ahol a magyarság kisebbségben van. A hozzávetőlegesen 30 százalékban magyarok által lakott bányaváros bejáratánál már régóta van kétnyelvű helységnévtábla, az intézmények, iskolák, a polgármesteri hivatal elnevezéseit már magyarul is feltüntették. Az önkormányzat belső dokumentumai román nyelvűek, de képviselőtestületi-határozat született arról, hogy ezeket szükség esetén lefordítják az erre kijelölt személyek, a tanácsi határozatokat már eddig is két nyelven tették közzé. Az utcanévtáblák legnagyobb része is kétnyelvű. /Rövidesen lejár a közigazgatási törvény által előírt határidő. Kötelezőek lesznek a kétnyelvű feliratok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2002. június 12.

Egy éve választották meg Király Andrást az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökének, ebből az alkalomból készült vele az interjú. Létrehozták a helyi elnökök konzultatív tanácsát. Két hónaponként találkoztak az elnökökkel. Céljuk volt a helyi szervezetek megerősödése. Nehéz megmagyarázni, hogy például, Zimándújfalun csak 17 fizető RMDSZ-tag van. Zimándközön 10, Gyorokon 16. Pécskán nincs nyilvántartás; nem szednek tagdíjat. Király András nem tartja a megyei RMDSZ megosztásának azt, hogy a megyében is megalakult a Reform Tömörülés. Az aradi Szabadság-szobor elhelyezési tanulmányára megszerezték a pénzt a városi tanácstól. Rövid időn belül városi tanácsi határozatnak kell születnie arról, hol lesz fölállítva a szobor. A temetők kérdésében is léptek. A temetők új felügyelet alá fognak kerülni, s ezek után látnak hozzá ahhoz, hogy a húsz sírt (régi magyar aradi személyiségek nyughelyét) városi gondnokság alá tudják helyezni. Az utcaneveknél megkérték Ujj János történelemtanárt, hogy minden névről készítsen néhány soros román nyelvű tájékoztatót. Megdöbbentő volt, hogy a közelmúltban kétszer is meggyalázták a 13 vértanú obeliszkjét. Az RMDSZ sajtóközleményének óriási visszhangja lett. Akkor született az a döntés, hogy nappal és este is őrizzék a polgárőrök a szobrot. A Csiky Gergely Iskolacsoportot visszakapta a magyarság, az iskola külföldi pénzeket szerzett Éder Ottó vezetése alatt. Most viszont az RMDSZ megvonta az igazgatótól a politikai támogatást. Király erre azzal válaszolt, hogy az iskola vezetésében okvetlenül változtatni kellett. /Andó András: Interjú Király Andrással, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

2004. február 17.

Aradon február 16-án három helyen láthatták a gyerekek a Borsóci című bábjátékot, amit Bereczky Gyula kolozsvári bábszínész játszott el, egy személyben adva elő az édesanyát, a rózsaszín kismalacot, a gonosz varázslót és természetesen a főszereplő Borsócit. Bereczky Gyula három éve járja az óvodákat és iskolákat, de csak a szórványvidéket, mondván, hogy Székelyföldre elmennek mások is, de a szórványvidékre csak ő jön el, egyetlen hátizsákban hordva minden díszletét, az összes bábfigurákkal együtt. A bábszínész a következő napokban fellép Arad megye több településén, Zimándujfaluban, Zimándközön, Fazekasvarsándon, Majláton, Zerinden, Ágyán, Erdőhegyen, Szapáryliget en, Nagyvarjason, Kisiratoson és Pécskán. /(Karácsonyi): Borsóci kalandjai – az egész megyében. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2006. május 31.

Elkészült az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) internetes oldala. Az oldalra látogatók sok mindent tudhatnak meg az AMISZ történetéről, a megyebeli (ágyai, pécskai, kisjenői, zimándközi és zimándújfalui) fiókszervezetekről, a tervezett vagy már megrendezett eseményekről a www.amisz.uw.hu címen. /(sinka): Elkészült az AMISZ honlapja. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

lapozás: 1-10