udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
53
találat
lapozás: 1-30 | 31-53
Helymutató:
Zsibó
1993. december 16.
Szilágy megyében az 1992-es népszámlálás adatai szerint 68.148 magyar élt, a megye lakosságának 23,7 %-a, kevesebb, mint 1977-ben, amikor 64.017-en voltak /24,2 %/. Zilahon 13.636 magyar él, a város lakosságának 20 %-a, Szilágycsehben 4508 magyar, 50,4 %, Szilágysomlyón 4894 magyar, 27,8 %, Zsibón 1801 magyar 15,7 %. A megyében a magyarság nagyobb része falvakban, községekben él: 38.309 lélek. A magyarok lélekszáma Sarmaságon 5.194 fő, Szilágynagyfaluban 4.412, Szilágykrasznán 4.169 fő. /Fejér László: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./1996. október 29.
Szilágy megyében 20-25 magyar tanári állást hirdettek meg, de csak négyen jelentkeztek. Zsibón továbbra is hiába várnak magyartanárra. A nyolcadik osztályt elvégző diákok - szinte mind - a helyi román líceumban tanulnak tovább, magyar szakos tanár hiányában félnek a nehézségektől. Amikor még volt magyar szakos tanár, a tanulók fele a magyar tagozatot választotta. a helyi református lelkipásztor szerkesztésében megjelent A zsibói Református Egyház története című színes kalauz, a zsibóiak pedig készülnek a Wesselényi-napokra /dec. 6-8./, az első nap ünnepsége Debrecenben, a második Zilahon, a harmadik Zsibón lesz. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./1996. november 18.
Lőrincz Gyula /sz. Zsibó, 1929. szept. 3./ Giurgiu megye magyar szenátora nyugdíjas, a Bolyai Egyetem matematika szakán végzett, tanított a bukaresti Műszaki Katonai Akadémián, majd átment az 19966-ban megalakult Informatikai és Csapatvezetés-Automatizálási Kutatóintézetbe, ahol a matematikai modellező osztály vezetője és matematikus ezredes volt. 1991-től választott elnöke a megalakuló bukaresti Petőfi Művelődési Társaságnak. A társaság hetente rendez összejöveteleket, valamint támogatja a bukaresti magyar nyelvű oktatást. Az RMDSZ úgy döntött, hogy a déli megyékben is állít jelölteket, így Lőrincz Gyulát Giurgiu megyében. A számítógép a töredékszavazatokat összesítve hozta ezt az eredményt, hogy Lőrincz Gyula az RMDSZ egyik szenátora lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./1996. december 12.
Ifj. Wesselényi Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából háromnapos emlékezést tartottak Zilahon és Zsibón. Az egyik előadó, Benkő Samu művelődéstörténész Wesselényiről mint a nemzet ébresztőjéről emlékezett meg. A megemlékezést időszerűvé teszi, hogy "nemzedékünk is ébredezik hosszú évtizedek után", mondta. A többi előadók is méltatták Wesselényi jelentőségét. Lakó Éva zilahi muzeológus beszámolt arról, hogy Wesselényi régészeti gyűjteménye a második világháború alatt szétszóródott, ám az utolsó birtokos 3726 darabból álló "Wesselényi-Teleki gyűjtemény" néven jegyzett kollekciót adott át a helyi múzeumnak. Zsibó református templomán emléktáblát helyeztek el /Starmüller Géza alkotása/: "Zsibón született, itt várja Krisztusát - Wesselényi Miklós - 1796-1996 - a közértelmesség ébresztője". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./1999. május 20.
Széman Péter főorvos kezdeményezésére egy csoport kárpátaljai orvos látogatott el szűk családjával Szilágysomlyóra. E sokat próbált, nehezen élő emberek kikapcsolódása, pihenése, volt a cél. A vendégek elmondták, közülük sokan már fél éve nem kaptak fizetést - kit szülei segítenek, ki orvosi hivatása mellett kénytelen mellékesen árucserével foglalkozni; mások még az árvíz nyomait takarítják mai napig is. A vendégek megismerhették Kraszna, Csucsa, Bánffyhunyad, Kolozsvár, Zilah, Zsibó, Mojgrád nevezetességeit. Kolozsváron a Farkas utcai templomban orgonakoncertet is hallgathattak. - A vendégek jelenlétében a helyi születésű dr. Andrasofszky Barna gyermektüdőgyógyász főorvosnak (aki a MET elnöke és számos magyar és külföldi kitüntetés tulajdonosa) átnyújtották a Szilágynagyfalu díszpolgára oklevelet, valamint a Szilágysági magyarok sorozat első díszoklevelét. Ezzel a sorozattal kívánunk emléket állítani minden Szilágyságban élő vagy onnan elszármazott magyarnak, aki munkásságával jelentősebb érdemeket szerzett, és aki sokat tett szülőföldjéért. /Széman Rózsa (Szilágysomlyó): Kárpátaljaiak Szilágysomlyón. Kiosztották az első Szilágysági magyarok díszoklevelet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./1999. október 28.
Okt. 23-án Zsibón - szórvány Szilágy megye szórvány városában - Magyar Házat avattak. A református egyház tulajdonát képező házat lelkes RMDSZ-tagok és egyháztagok közmunkával feljavították, és ezen a napon - Mátyus Éva RMDSZ-elnök szavaival élve - átadták, jelképesen, a zsibói magyar ifjúságnak. A Fekete Péter vezette Zsibongó kórus - amelynek lesz immár hol normális körülmények között működnie - népdalcsokorral mondott köszönetet a Magyar Házért. A Zsibongó alig egy éve állt össze, tagjai diákok, próbáikat az elmúlt télen még a fűtetlen református templomban is megtartották. Az avatóünnepség után tanügyi fórum, a ház első rendezvénye kezdődött. Zsibón egyetlen általános iskolában működnek kislétszámú magyar osztályok. Középiskolai magyar nyelvű oktatás nincs a városban. /Z. Kerekes Edit: Végváraink egyike: Zsibó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./1999. december 10.
A Pro Zilah Egyesület, a szilágycsehi Tövishát Kulturális Egyesület, a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány mellé újabb Szilágy megyei művelődési egyesület sorakozott fel a napokban: a zsibói Wesselényi Alapítvány. A szórványosodás útjára lépett Zsibón a magyarság áldatlan helyzete, valamint a Wesselényi-kastély - és persze, a kripta - egyre rosszabb állapotba van, ezért elkezdték a zsibói Wesselényi Alapítvány bejegyzéséhez szükséges pénzgyűjtést, mondta Mátyus Éva ideiglenes zsibói RMDSZ-elnök. - Az alapítvány céljai: a zsibói magyarság közművelődési és gazdasági életének megszervezése, valamint a Wesselényi családhoz kapcsolódó tárgyi és szellemi örökségek feltárása, ápolása és közkinccsé tétele. Tervezik a Wesselényi-múzeum létrehozását. - A Szabadság szerkesztősége 100 000 lejjel támogatja a Wesselényi Alapítvány bejegyeztetését. /Szabó Csaba: Bejegyzés előtt a Wesselényi-alapítvány A Szabadság is támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./1999. december 21.
Tövisháton december 19-én emlékeztek a tíz évvel ezelőtt történtekre. A krónikások, a videokamerások teljességgel hiányoztak Menyőből, a templomból és a szilágycsehi művelődési házból. A felújított menyői református templomban Tőkés László püspök hirdetett igét. Ott kell folytatni a forradalmi változtatásokat, ahol 1989-ben elkezdték, mondta. A sorsfordító napokra emlékezett Baksai Károly egyházközségi főgondnok, Tőkés István teológiai professzor, Seres Dénes szilágysági és Csapó József bihari szenátor, Mátyus Éva, a zsibói RMDSZ-szervezet megbízottja, Molnár Károly akkori szilágycsehi lelkész, a zilahi egyházmegye mostani esperese, Ady Áron akkori egyházközségi gondnok, Varga Jenő szemtanú, Virág Károly akkori szilágyfőkeresztúri lelkész, Gazda István temesvári lelkipásztor. Kovács Zoltán főgondnok a királyhágó-melléki egyházkerület díszoklevelét nyújtotta át Menyő és Désháza keresztény népének a 10 évvel ezelőtti helytállásért. Egyéni kitüntetésben részesültek a désházai polgári őrszolgálat egykori részvevői. Szilágycsehen Csapó József és Tőkés László mondott beszédet. Az ünnepségre románok is eljöttek, ezért Tőkés László románul is emlékeztetett a 10 évvel ezelőtti példás összefogásra. Molnár Kálmán ismertette a Tövisháti emlékezések 1989-1999 című kötetet, amely a zilahi egyházmegye gondozásában jelent meg. /Évfordulós ünnepség Menyőben és Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./1995. november 1.
Zilahon tartotta meg megyei konferenciáját a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/, melyen megjelent Funar pártvezető is. Az egyik résztvevő azt javasolta, hogy Wesselényi Miklós szobrát Zilahról költöztessék Zsibóra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ 1995. december 9.
Zsibó fennállásának 790. évfordulójáról emlékeztek meg dec. 9-én. Az érdeklődő közönség Egyed Ákos előadásából ismerhette meg a település történetét. A jobbágyfelszabadító Wesselényi Miklós élete szorosan kötődik Zsibóhoz. A reformkor nagyjai sorra megfordultak Wesselényinél, Zsibón. /RMDSZ, dec. 13./ 1995. június 12.
Zsibón a Wesselényi kastélyban jún. 12-én műsoros könyvbemutatót tartottak. A sepsiszentgyörgyi Castrum Kiadó a romániai magyar líra immár háromkötetes antológiáját mutathatta be. A köteteket Lisztóczky László egri főiskolai tanár válogatta. Az első az Isten kezében című versantológia 1992-ben jelent meg, azóta a harmadik kiadása is elfogyott, összesen húszezer példányban. A szülőfölről való vallomásokat tartalmazza a második kötet /Hazahív a hűség/ kilencven költő háromszáz versével, ennek idén látott napvilágot a második kiadása, a harmadik válogatás Arany és kék szavakkal címmel a szerelmes verseket fogalja magába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./ 2000. november 18.
Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje harangzúgás közepette érkezett meg Zsibóra, a református templom előtti térre, ahol rövid beszédet mondott magyarul, majd amikor észrevette, hogy nagyon sok román anyanyelvű is ünnepli zsibói jelenlétét, az állam nyelvén is szólt néhány szót. A Szilágycseh felé vezető úton, az országút mindkét felén a magyar és román nemzetiségűek százai köszöntötték RMDSZ-zászlócskákkal, illetve piros-sárga-kék trikolórral az RMDSZ elnökjelöltjét. Szilágyballán, Sarmaságon majd Nagyfaluban is sikert aratott a karaván. Frunda György szilágysági kampánykörútja Zilahon ért véget. /Szabó Csaba: Nem Garibaldi, hanem Frunda György. Szilágy megyében a románság is ünnepelte az RMDSZ államelnök-jelöltjét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./2000. december 4.
Dec. 3-án Zsibón az idősebb Wesselényi Miklós halálának 250. és az ifjabb, a reformer Wesselényi Miklós halálának 150. évfordulójára emlékeztek a református templomban, ahol a Wesselényi-emléktáblát megkoszorúzták. A városi művelődési házban Egyed Ákos professzor előadást tartott a két neves személyiségről. A megemlékezést népizenekar és -táncegyüttes fellépése, szórakoztató műsor zárta. /Zsibón a Wesselényiekre emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./2000. december 12.
Dec. 12-én tartja tisztújító közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület. Ezt megelőzően, dec. 11-én az Igazgatótanács ülésezett, amelynek napirendjén a püspökválasztás előkészítése szerepelt. Hat évenként tartanak tisztújítást. Ez alkalommal megújítják az összes egyházkerületi tisztségviselő mandátumát, püspököt, főjegyzőt, főgondnokot, generális direktort, aljegyzőt, igazgatótanácsi tagokat, bizottsági képviselőket stb. választanak. A jelöléseket a kerület 16 egyházmegyéje teszi meg. Az egyházkerületi tisztségviselők személyéről titkos szavazással döntenek. A közgyűlésben hivatalból részt vesz az egyházkerület püspöke, a főjegyző, főgondnok, gondnok, generális direktor, a fegyelmi bizottság tagjai, illetve az egyházmegyék lélekszámától függően egyházi és világi küldöttek. A református egyház alapszabályzata értelmében az önálló és állandó lelkészi állást vagy lelkészi képesítéshez kötött rendes tanári állást viselők közül választhatnak püspököt. A közgyűlésnek Pap Géza kolozsvári felsővárosi református lelkész és dr. Molnár János teológiai professzor közül kell választania püspököt. Pap Gézát 15, dr. Molnár Jánost pedig 4 egyházmegye jelölte. Többen dr. Csiha Kálmán jelenlegi püspököt is jelölték, aki azonban bejelentette, hogy nyugdíjba vonul- Dr. Molnár János teológiai professzor csupán Csiha Kálmán visszalépése után jelentette be, hogy vállalja a jelölést. Mint fogalmazott, a püspök iránti tiszteletből nem indult volna Csiha Kálmán ellenében. Pásztori Kupán Gerő István nagyenyedi lelkész neve is felmerült, aki szintén úgy döntött, hogy nem vállalja a jelölést. A főjegyzői (püspök-helyettesi) tisztségre Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Kató Béla sepsiillyefalvi lelkészt, Molnár János teológiai professzort és Vetési Lászlót, az egyházkerület szórványügyi szakelőadóját jelölték. A generális direktori tisztre Ötvös József vásárhely-cserealji lelkészt, Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Baczoni Sándor szovátai lelkészt, Kiss Jenőt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vallástanárképző tanárát és Vetési Lászlót javasolták. Dr. Molnár János 1955-ben született Zsibón. 1974-ben érettségizett és felvételizett a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe. A doktori szigorlatot 1990-ben tette le. 1980-1983 között segédlelkész a Nagyvárad-Velencei gyülekezetben. Az akkori egyházi vezetőség egyik napról a másikra mint nem kívánatos személyt 1983-ban áthelyezte Apátkeresztúrra, 1986-ban pedig felfüggesztette helyettes lelkészi szolgálatából. 1986-ban az Erdélyi Református Egyházkerület fogadta be, a kolozsvári belvárosi gyülekezetben segédlelkész. 1986-tól teológiai előadótanár és professzor. 1998-tól a Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző karának dékánja és tanszékvezetője. Tudományos munkássága: hat önálló kötet, ötven szaktanulmány, negyvenöt egyházi, pedagógiai és szakkérdésekkel foglalkozó újságcikk. A Református Nőszövetséggel közösen Zsobokon létrehozták a Bethesda gyermekotthont és szórvány-iskolaközpontot, Kolozsváron az Aksza missziós házat, Farnason pedig öregotthont. Pap Géza 1954-ben született Kolozsváron. 1978-ban végezte tanulmányait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. 1979-től Bukarestben segédlelkész. 1981-től a Kolozs megyei Magyarkiskapuson szolgál. 1988 decemberétől kolozsvári felsővárosi lelkész. /Papp Annamária: Tisztújítás az Erdélyi Református Egyházkerületben. Molnár János és Pap Géza közül választanak püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./2000. december 19.
Dec. 12-én a Zilahi Bíróságon bejegyezték a zsibói székhelyű Wesselényi Társaságot. A szervezet fő célja a mostoha sorsra jutott Wesselényi-hagyaték őrzése, a Wesselényi-emlékek ápolása. A Társaság egyik fontos célkitűzése a Wesselényi-kripta felújítása. Mint ismeretes, a romokban heverő kripta és a közeli szakadék között állandóan csökken a távolság. A Wesselényi Társaság első elnöke Mátyus Éva zsibói RMDSZ-elnök, alelnökei Molnár Ilona és Nagy Ágnes. /Bejegyezték a Wesselényi Társaságot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./2000. május 5.
Wesselényi Miklós halálának 150, évfordulójára emlékeztek Zsibón ápr. 30-án. A rendezvény színhelye a református templom volt, ahol az ifjabb Wesselényi Miklós születésének kétszázadik évfordulóján állított emléktábla hirdeti: "Zsibón született és itt várja Krisztusát Wesselényi Miklós (1796-1850). A köznemesség ébresztője". Molnár Endre lelkipásztor utalt arra, hogy a 2000. évben Zsibón hármas évfordulóra kerül sor: a település fennállásának 795., az ellenzéki nemes, a "zsibói bölényként" ismert idősebb Wesselényi Miklós születésének 250., fia, ifjabb Wesselényi Miklós halálának 150. évfordulóra. Az ünnepi istentiszteletet követően Mátyus Éva, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke mondott emlékbeszédet. Hangsúlyozta, hogy a szilágysági magyar közösségnek önfeladás nélkül, rugalmassággal kell cselekednie, mert van hozzá ereje, csak azok erőtlenek a cselekvésre, akik feladják önmagukat. Idézte Wesselényi híressé vált latin mondatát magyarul: "Soha nem hátrálok meg". Ezután a családi kripta romjainál koszorúztak. /Zsibói évfordulók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./2000. május 9.
Első osztályosok számára jelent meg első ízben zenekönyv, melynek szerzői Nagy Ágnes Magdolna és Romocea Judit zsibói tanítónők. Könyvük néhány hónappal a jelenlegi tanév kezdete után jelent meg a kolozsvári Stúdium Kiadónál. Romocea Judit szerint a tankönyvet használják a szilágysági iskolák első osztályaiban, pontosabban Zsibón kívül Zilahon, Krasznán minden első osztályban; eljutott más megyékbe, pontosabban Bihar, Kolozs, Szatmár, Máramaros és Maros megyékbe. /Fejér László: Az első zenekönyv elsősöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./2000. június 30.
Jún. 24-én Szilágycsehben megtartották a Szilágysági gyerek vagyok elnevezésű népdalvetélkedőt. A versenyen kívül a legnépesebb vetélkedőgárdával jelentkező Zsibóról fellépett egy alig másfél éves együttes, a Zsibongó gyermekkórus. /Fejér László: Népdalvetélkedőn a nagytata is díjat kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./2001. február 9.
A 65.000-es lakosú megyeközpontban, Zilahon a diáklétszám drasztikusan csökken. Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő helyettes arról tájékoztatott, hogy minden környezetben, különösen városon, csökkent a gyermeklétszám. Az általános iskolákban ez még alig érződik, de néhány év múlva komoly gondot fog okozni. A magyar nyelvű oktatás helyzete: Zilahon jelenleg 93 első osztályos gyermek van. Tavaly 97, tavalyelőtt 138, három évvel ezelőtt pedig 168 elsős kisdiák volt. Összesen 496 elemista tanul magyarul, az általános iskolákba (V.-VIII. oszt.) pedig 774 gyermek jár (jelenleg 196 nyolcadikos van). Közel 280 gyermekkel kevesebb fog négy- nyolc év múlva általános iskolába járni. Ez több, mint tíz osztálynyi magyar gyermek! Szilágysomlyón 223 gyermek jár a magyar tannyelvű V.-VIII. osztályokba, viszont csak 193 I.-IV. osztályos van. Szilágycseh: 219 általános iskolás mellett alig 165 elemista, Zsibón 63 általános iskolásra 45 elemista jut. Megyei szinten a magyar oktatásban 2.958 általános iskolás mellett 2.692 elemi iskolás van. Ezek szerint néhány év alatt több mint 13 osztálynyi gyerek tűnik el a megye magyar tannyelvű oktatásából! A csökkenésben nagy szerepe van az elvándorlásnak. /Józsa László: Mint oldott kéve... = Szilágyság (Zilah), febr. 9./2001. március 8.
A Romániai Magyar Szó a helyi lapokban tallózott. Kedd (székelyudvarhelyi ifjúsági lap, januári szám) hasábjain ezúttal Lukács Csabával, a Magyar Nemzet parajdi származású, Aranytoll-díjas újságírójával készült beszélgetést olvasható. - Pro Europa (a marosvásárhelyi Pro Europa Liga kétnyelvű hírlapja, tavaly decemberi szám) foglalkozott a hazai kisebbségekkel való bánásmód terén az utóbbi 10-11 évben bekövetkezett fejleményekkel. - Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye, Kolozsvár, 2000/5-6., tavalyi utolsó szám) beszámolt az EKE tavalyi évéről- - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, február 7-i és 14-i szám) bővelkednek helyi és regionális jellegű hasznos információkban. - Moldvai Magyarság (a moldvai csángók kétnyelvű lapja, kiadja a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal a Székelyföld Alapítvány anyagi támogatásával, felelős kiadó: Ferenczes István; januári szám) - a "csángó-ügy" kiváló dokumentációját képezi a kiadványnak e száma is. - Fituica (a zsibói 1-es Általános Iskola kétnyelvű diáklapja, tavaly decemberi és idén januári szám) román-magyar irodalmi, kulturális egybecsengések. - Berecki Harangszó (független közéleti lap, kiadja a berecki - Kovászna m. - Művelődési Központ, főszerkesztő: Balogh András; januári szám) Bodó Iringó a helybeli általános iskola számítógéppel való ellátásáról írt. - 2001-es évkönyvet is kiadtak. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2001. július 26.
A Zsibói Általános Iskolában még soha nem fordult elő, hogy ne gyűljön össze az első osztály indításához szükséges 10 gyermek, és össze kelljen vonni a magyar elemi osztályokat. Az idén ősszel összevonják az első és a harmadik osztályt, és így háromra csökken a magyar elemi osztályok száma az iskolában. Idén eddig csupán két magyar gyereket kereszteltek. /Sz.Cs.: Demográfiai hullámvölgyben Két gyermeket kereszteltek az idén. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./2001. augusztus 3.
A zsibói Wesselényi Társaság jó féléve küzd már a szórványhelyzetbe került zsibói magyarság önazonosságának megtartásáért. Mátyus Éva, a társaság elnöke kifejtette, hogy társaságuk művelődési, művészeti, magyar oktatási és nevelési, szociális segélynyújtási tevékenységeket kezdeményez, szervez és támogat. Zsibón évről évre kevesebb gyerek születik, számuk 2001-re annyira lecsökkent, hogy ez évi iskolakezdéstől kezdve a magyar tannyelvű első és harmadik osztályokat összevonják. Március 15-én ünnepséget szerveztek, támogatták a történelmi vetélkedőt, megszervezték a Vörösmarty Mihály szavalóversenyt, majd népdalvetélkedőt. Terveik között szerepel könyvtár létesítése, a Wesselényiekről szóló történelmi, illetve irodalmi anyag összegyűjtése. Kapcsolatteremtés olyan településekkel, intézményekkel, amelyek kapcsolódnak valamiféleképpen a Wesselényi névhez. A zsibói Wesselényi Társaságot 2000. dec. 12-én jegyezték be. /Szabó Csaba: Támogatásra méltó civil szerveződéseink A Wesselényi Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./2002. július 1.
A zsibói Wesselényi Társaság és a zsibói Református Egyházközség, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókjának március 20-án tartott közös gyűlésén elhatározta, hogy szobrot állíttat ifj. Wesselényi Miklós emlékének. A szobrot Zsibón, a nagy Wesselényi szülőföldjén, a református templom kertjében, a főbejárat mellett állítanák föl. Alkotója Sepsi József zilahi szobrászművész. Támogatást kérnek a szobor felállításának költségeihez. A szobor felavatására 2002. október 13-án kerül sor. /Wesselényi-szobor Zsibón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./2002. október 11.
Okt. 13-án, a Fadrusz Napok regionális folytatásaként megkezdődnek Zsibón a Wesselényi-szobor avatásának ünnepségei, azonban csupán a talapzat felszentelésére kerül sor. A szobrot - Sepsi József művét - először műmárványból szerették volna elkészíteni, de a szoborvázlatot megtekintve a szoborbizottság úgy döntött, a mű olyannyira sikeres, hogy bronzot érdemel. Mivel ez pluszköltségeket igényel, nem tudni, mikor fog a szobor valójában elkészülni és felkerülni a talapzatra. /Sz. Cs.: Elmarad a Wesselényi-szobor avatása. Csak talapzatszentelésre futja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./1998. október 9.
A "partiumi öntudat" ébredését jelzik az ismétlődő rendezvények a Szilágyságban és Tövisháton: Zilahi Napok, Tövisháti Napok /Szilágycseh és környéke/, Krasznai Napok /Kraszna és vidéke/, Wesselényi Napok /Zsibó/, Báthory Napok /Szilágysomlyó, Nyírbátor/. Legutóbb Szilágysomlyón, a Báthory Napok keretében cserkészavatás is volt, újságolta Acsády Annamária, a Báthory Alapítvány gazdasági vezetője. Elmondta még, hogy Szilágysomlyón decemberben Bem-emléktáblát szeretnének avatni. Nem ez az első emléktáblája a városnak. Az első a katolikus templom falán a Báthory István-emléktábla, a következő Mártonffy Istvánnak, a "szegények orvosának" az emléktáblája. A református templomban van a millecentenáriumi emlékező, ez lesz tehát a negyedik tábla. /Szabó Csaba: A "partiumi öntudat" és a szilágysomlyói háromfejű sárkány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./1998. november 30.
Zsibón gyűltek össze Iliescu pártjának polgármesterei és tanácsosai. Megállapították, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetéért a román-magyar kormányzás téves politikája, az RMDSZ kormányzásban való részvétele a felelős. Felgyorsult az egységes nemzetállam szétesése az RMDSZ szeparatista akciói következtében, állították a gyűlésen. /Fejér László: Új kormányzási programról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2003. január 14.
Jövő tanévben létrehozzák a magyar általános iskolát Szilágysomlyón - ígérte Seres Dénes RMDSZ-szenátor jan. 12-én Zsibón, a Magyar Házban tartott fórumon. Seres szerint a város polgármestere hibáztatható azért, hogy az idei tanévben nem jártak sikerrel. Az épület romos állapotban van, és hiányzik a pénz a felújításokra. Seres elmondta, a tanév elején a tanfelügyelőség be akarta záratni a szamosgoroszlói és selymesilosvai magyar általános iskolákat, mert nem volt elégséges a tanulólétszám. "Az ügyet az országos RMDSZ elé terjesztettem, és nagy viták árán sikerült elérni, hogy megmaradjanak az iskolák." - mondotta. A találkozón a szenátor beszámolt a zilahi Kálvineum visszaszerzéséről is. Elmondta, hogy a zilahi városháza szerződést kötött a református egyházzal, amelynek értelmében az előbbi további öt évre használhatja az ingatlant művelődési célokra. /Deák Zoltán: Seres Dénes: lesz magyar iskola. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./2003. január 17.
Műszaki nehézségek miatt kénytelenek elhalasztani a zsibói Wesselényi Miklós-szobor avatását a szervezők, a helyi és a megyei RMDSZ, valamint a zsibói református egyházközség. Az eredetileg március 15-ére kitűzött avatási időpontot többek között azért kellett halasztani, mert a rossz időjárási viszonyok miatt a szervezők nem vállalták, hogy elszállítják a szobor gipszváltozatát Zilahról Nagybányára, ahol a végleges változat egy bronzöntő műhelyben elkészülhetne. Az alkotással a zsibói Wesselényi Társaság és a református egyházközség, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület zilahi fiókszervezete ifjabb Wesselényi Miklósnak állítana emléket, melyet a Wesselényi hazatér című rendezvényen avatnának fel. A szobrot a zsibói református templom kertjében helyezik el, a főbejárat mellett. Az egész alakos szobor alkotója Sepsi József zilahi szobrászművész. Seres Dénes RMDSZ-szenátor elmondta, kérni fogja a Határon Túli Magyarok Hivatalának anyagi támogatását. /Deák Zoltán: Elhalasztják az avatást. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./2002. január 15.
Zsibó iskolájába megérkezett a felmentő tanári sereg, azaz a várva várt fiatal pedagógus nemzedék. A demográfiai kimutatások közben azt mutatják, hogy 3–4 év múlva annyira kevés gyerek lesz a magyar tagozaton, hogy a katedramegszűnések elkerülhetetlenné válnak. Ilyen jövőképpel pedig hogyan tervezzen életet egy fiatal pedagógus? - Valóban ennyire egyszerű lenne a magyar szórványvidékek végleges felszámolódása? – tette fel a kérdést a lap munkatársa. /Sz. Cs.: Elkésett a felmentő tanársereg? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./2002. március 14.
Zsibón idén a márc. 15-én koszorút helyeznek el a Wesselényi-emléktáblánál. A templomban tartott ünnepi ifjúsági műsort a református temetőben levő Hősök síremléke megkoszorúzása követi. Beszterce-Naszód megyében Szászújősön, Cegőtelkén, Magyardécsén, Bethlenben, Sófalván, Nagysajóban és Felőrön lesznek márc. 15-ével kapcsolatos ünnepségek. Szászújősön és Cegőtelkén a forradalom utáni anarchia áldozataira emlékeznek, Sófalván az emléktáblánál helyeznek el koszorút, Magyardécsén és Bethlenben ifjúsági műsorokat mutatnak be. Felőrön vasárnap délután kerül sor a nagy érdeklődéssel várt ifjúsági műsorra. Nagyenyeden márc. 15-én dr. Sipos Gábor tart előadást a kollégium dísztermében, majd ökumenikus istentisztelet lesz a református vártemplomban, utána koszorúzás a Széchenyi-emléktáblánál, végül a Pirospántlikás Néptáncegyüttes szórakoztatja az egybegyűlteket. Bánffyhunyadon március 15-én koszorúznak a Petőfi-kopjafánál, Kőrösfőn az ünnepi istentisztelet után következik a Vasvári Pál emlékmű megkoszorúzása. /Március 15. Készülődés a nemzeti ünnepre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./