udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
19
találat
lapozás: 1-19
Helymutató:
Bikafalva
2000. február 8.
Székelyudvarhely mellett, Bikafalván ülésezett a Romániai Magyar Szabaddemokra Párt /RMSZDP/ vezetősége febr. 5-én, a román sajtó élénk érdeklődése közepette. Mint ismeretes, a Kiss Kálmán vezette párt Marosvásárhelyen alakult a '90-es években, akkor még Frunda György is tagja volt. A pártot 1996-ban, közvetlenül a választások előtt jegyezték be az akkori kormánypárt, a TDRP hathatós támogatásával, s most a pártelnök szerint tizenkét megyében 17 000 tagjuk van. A Transilvania Jurnal az eseményről szóló beszámolóját Szeg az RMDSZ talpában: a Magyar Szabaddemokrata Párt beszédes címmel közli. Kiss szerint az RMDSZ nem vonzza a magyar választókat, mert vezetői az elmúlt években kompromittálták magukat. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./ Kiss Kálmán elnök nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Szabadkozott: "rengeteg alaptalan vád" érte őket, főleg az RMDSZ részéről. Kijelentette, hogy semmiféle anyagi támogatásban nem részesülnek, tagadta, hogy pártjuk 1996-ban Iliescu pártjának segítségével jött létre. Kiss Kálmán kifejtette, hogy pártjuk célja a szociális piacgazdaság megteremtése, a romániai magyarság jogainak érvényesítése. Pártja napokon belül megnyitja befektető irodáit, amelyek adatbankként, vállalkozói tanácsadóként működnek majd. Első lépésként Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Aradon és Szatmárnémetiben nyílnak irodáik. Az RMSZDP alternatívát kínál az RMDSZ-ből kiábrándult választók számára. Kiss Kálmán pártja a választásokon az RMDSZ-szel nem akar együttműködni, viszont tárgyal néhány román politikai párttal. /Szentgyörgyi László: Ezeréves jövőt ígérnek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./2003. február 28.
Felsőboldogfalva községhez tíz falu tartozik: Sándorfalva, Árvátfalva, Sükő, Farcád, Hodgya, Ócfalva, Székelylengyelfalva, Bikafalva, Telekfalva és Patakfalva. A községet 3028-an lakják /2002-es népszámlálási adat/, magyar nemzetiségű 3007, román pedig 21. Felekezeti megoszlás szerint 2013 református, 848 római katolikus, 108 unitárius, 23 ortodox és 7 augusztiniánus van. A lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, a fafeldolgozás, a kézművesség és az építkezés. Egy részük székelyudvarhelyi ipari vagy szolgáltatóegységeknél dolgozik. A lakosság főleg őszi és tavaszbúzát, őszi és tavaszárpát, rozst, zabot, burgonyát, gyümölcsöt és takarmányt termeszt, illetve szarvasmarhát, lovat, juhot, sertést és baromfit tenyészt. A települések elektromos, telefon-, és ivóvízhálózattal vannak ellátva. Boldogfalván és Ócfalván bevezették a földgázt, további négy faluban lefektették a vezetékeket. Boldogfalván, Bikafalván és Lengyelfalván nézhető az udvarhelyi kábeltelevízió műsora. A községben van háziorvosi, illetve állatorvosi rendelő, két általános és 11 elemi iskola, 8 óvoda, 9 kultúrotthon, adóhivatal, könyvtár, tűzoltószín, 7 református lelkészi hivatal, 4 postahivatal. Felsőboldogfalva statútumát 2002/18-as számú határozatával fogadta el a helyi önkormányzat. /Dávid László: Felsőboldogfalva alapszabályzata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 28./2003. november 21.
Székelykeresztúron a Molnár István Múzeumban megnyílt a 67 éves székelyudvarhelyi Nagy Péter festőművész alkotásait tartalmazó 29. egyéni kiállítása. 1970-től egyéni kiállításainak színhelyei Székelyföld városai voltak. Fülöp Lajos múzeumigazgató többek közt szólt arról, hogy Nagy Péter életútját kitartó és következetes alkotókedv jellemzi. Számára a legmegfelelőbb technikák az akvarell és a pasztell, de nem idegen tőle az olaj és a tempera sem. A bikafalvi születésű Nagy Péter munkái az ember és a táj elválaszthatatlan kapcsolatát mutatják. /László Miklós: Nagy Péter és a táj elválaszthatatlan kapcsolata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./2005. június 28.
A székelyudvarhelyi Nagy Péter festőművész /sz. Bikafalva, 1936. febr. 27./ nyugdíjazásáig munkásként, majd tervező technikusként dolgozott. 1960 óta fest, sok közös kiállításon vett részt, s egyéni tárlatainak száma is meghaladja a harmincat. Székelykeresztúron június 19-én, a Molnár István Múzeumban nyitották meg újabb kiállítását. Fülöp Lajos múzeumigazgató megnyitóbeszédében elmondta, hogy a papi családban született ifjú tehetségnek nem adatott meg a felsőfokú képzés lehetősége. Képein fel lehet fedezni a történelmi értékeket is hordozó falurészeket, utcákat, házakat – néhány közülük csak Nagy Péter ecsetje nyomán marad fenn. /László Miklós: Nagy Péter képzőművészeti kiállítása Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 29./2005. augusztus 24.
A múlt hetinél sokkal nagyobb árvíz zúdult augusztus 23-án Székelyudvarhelyre és környékére: legkevesebb három ember vesztette életét az ítéletidőt követő árhullámban. A décsfalvi hidat elvitte az ár, amely nemcsak a városban, hanem Hodgyában, Bikafalván, Galambfalván, illetve a Nyikó mentén is rombolt. A városon kívül Malomfalva, a Nyikó mente, az Oroszhegy felőli részen a Bosnyák-patak mentén volt óriási a pusztítás. Farkaslakán egy idős asszonyt elsodort az ár, Korondon a Miklós-pataka öntött ki, nyolcvan házat öntött el a víz, ugyanakkor három hidat vitt el, továbbá 40 méter aszfaltutat és 800 méter községi utat tett tönkre. A Nyikó óriási pusztítást vitt véghez a Székelykeresztúr irányában levő falvakban, Kobátfalván, Siménfalván, Székelyszentmihályon felmérhetetlen károkat okozott az ár. A falvakban állatokat, pajtákat és más gazdasági épületeket vitt el a víz. Bikafalván elpusztult állatok tetemei hevertek az úton. Farcádban óriási rombolás volt, Hodgyában két ember meghalt. Nagygalambfalván a főútnak a hídját betörte a víz, Kisgalambfalván ki kellett telepíteni néhány családot, a házakat annyira elöntötte a víz. Székelykeresztúrra este tizenegy körül ért az áradás. Fancsal, Ülke és Székelyszenttamás után a Bosnyák-pataka Kadicsfalvára érve okozott óriási pusztítást. Szombatfalva után Kadicsfalván volt a legsúlyosabb helyzet. Székelyudvarhelyen elszakadt a gázvezeték. /Emberáldozatokat is követelt a tegnapi árvíz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 24./2005. szeptember 2.
Szeptember 1-jén három árvíz sújtotta faluba látogatott el Cseh Áron kolozsvári magyar konzul. Dézsi Zoltán alprefektus, a katasztrófa-elhárítási operatív bizottság elnökének kíséretében Bikafalván, Hodgyában és Farcádon tekintette meg az árvízkárokat. Alkalmi gyorssegélyt hozott, amit a konzulátus személyzete az intézményen belül gyűjtött össze, és amelyet olyan családoknak adott át, akiknek elsodorta házukat az árvíz. Ittlétének fő célja a tájékozódás volt, illetve a magyar kormány tájékoztatása a természeti katasztrófát szenvedett települések azon kárairól, melyeket anyagi segítség nélkül a helybéliek nem tudnak helyreállítani. /bágyi: Boldogfalva községben járt a magyar konzul. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 2./2005. szeptember 5.
Nagyra értékelte az udvarhelyszéki árvíz sújtotta körzeteknek nyújtott magyarországi segítséget Tőkés László püspök, aki szeptember 3-án küldöttség élén látogatta meg Udvarhelyszék hat települését. Átadták az adományokat. Korábban az egyházkerület körlevelet adott ki, így indítva útjára a gyűjtést. – Ennek az útnak ökumenikus jellege volt – hangsúlyozta Tőkés László, tájékoztatva arról, hogy a katolikus és az unitárius egyház képviselőivel találkoztak. Végigjárták a Sükő-patak menti református vidéket, Bikafalván, Hodgyán jártak, majd átmentek Farkaslakára. A Nyikó mentén unitárius többségű gyülekezetet látogattak meg, az unitáriusokkal együtt tartottak istentiszteletet Siménfalván és Kobátfalván, majd Székelyudvarhelyen végződött a körút. A püspök örömmel állapította meg, hogy erős összefogás alakult ki a székely és a nem székely vidékek között. Tőkés László különleges jelentőséget tulajdonított annak, hogy a magyarországiak milyen nagy segítőkészségről tettek tanúbizonyságot. „Merem állítani, hogy december 5. lesújtó tapasztalatainak a korrekciója, a csorba kiköszörülése történik most” – mondta a püspök, akit mindez az 1989-90 fordulóján nyújtott magyarországi szolidaritásra emlékeztetett. /Erős összefogás székely és nem székely vidékek között. Tőkés László az árvíz sújtotta településeken. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./2005. szeptember 17.
A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagyköveteként látogatott szeptember 16-án az árvíz sújtotta udvarhelyszéki településekre Lévai Anikó, Orbán Viktor volt miniszterelnök felesége. A segélyszervezet hosszú távon kívánja támogatni a bajbajutottakat, küldöttei már az árvizet követő napokban elsőkként gyorssegéllyel érkeztek a térségbe. Jelen látogatás célja három település, Bikafalva, Farcád és Hodgya lakóinak további támogatása. A károsultak megsegítésére százmillió forintos kerettel rendelkezik a segélyszervezet. /Szász Emese: Újabb segítség az árvízkárosultaknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./2005. szeptember 19.
Árvíz sújtotta udvarhelyszéki falvakban – Bikafalván, Hodgyán és Farcádon – osztották szét a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet hárommillió forint értékű szállítmányát 175 rászoruló családnak. Ugyancsak a hétvégén megérkezett a Gyimesekbe a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének búzaszállítmánya, a gabonasegélyt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai és a magyar gazdák képviselői kísérték el az árvíz sújtotta régióba. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő közölte, a költségvetésben már nem maradt több forrás a katasztrófa pusztította területek helyreállítására, így az újjáépítést nem tudják befejezni ebben az évben. A kormány eddig 36 millió eurót folyósított kárelhárításra, miközben az országot sújtó idei öt árhullám során több mint másfél milliárd eurós anyagi kár keletkezett, az emberi áldozatok száma pedig eléri a 69-et. Korodi Attila, a környezetvédelmi minisztérium államtitkárának közbenjárására 13 milliárd régi lejt utaltak ki a sürgősségi kormányalapból a Hargita megyei árvízvédelmi rendszer helyreállítására. A miniszterelnök felhívta a Bákó megyei károsultak figyelmét a Hargita megyei közösségek példaértékű összefogására, amelynek során a székelyek – a moldvai rászorulókkal ellentétben – nem vártak az állami támogatásokra, hanem saját erőből láttak neki az újjáépítésnek. /R. Sz.: Jövőre marad az újjáépítés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./2005. szeptember 27.
Közel egymillió forintnyi segély gyűlt össze a debreceni Református Kollégium szeptember 19-i jótékonysági koncertjén, amelyet az udvarhelyszéki megrongálódott református templomok javítására, illetve a székelyudvarhelyi református gimnáziumba járó árvízkárosult gyerekek családjainak ajánlottak fel. A debreceni kollégium dísztermében megrendezett koncert vendége volt Tőkés Zsolt, az udvarhelyi egyházi oktatási intézmény igazgatója. Tőkés Zsolt tájékoztatása szerint a koncerten és az előtte szervezett gyűjtésen összegyűlt közel egymillió forintot a bikafalvi, hodgyai és siménfalvi református templomok felújítására, illetve az udvarhelyi református gimnáziumba járó 12 árvízkárosult diák családjainak megsegítésére ajánlották fel. /Rédai Attila: Újabb református segítség az árvízkárosultaknak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 27./2005. október 1.
Bikafalva általános iskolája számára ajánlotta fel egyhavi fizetését az RMDSZ szenátusi frakciója. A tizenkét RMDSZ-szenátor azért döntött az iskola támogatása mellett, mert az árvíz után háttérbe szorult a tanintézmény helyzete. A szenátorok küldöttei Malomfalvára is ellátogattak. Az ott élő árvízkárosultak számára elkezdték a székelyudvarhelyi Famos Rt. által felajánlott, összesen 2 milliárd lej értékű, 140 teljes bútor-együttes átadását. A faluban 156 házba folyt be a víz és 140 helyen mosta ki az alsó szintet. A károsultakat szobabútorral segítik, családonként egy kihúzható kanapét, egy kétajtós szekrényt, egy asztalt, valamint négy széket kapnak. /Szenátori adományok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./2005. október 6.
Az árvíz sújtotta udvarhelyszéki Bikafalva református templomának feljavítására adományozott 120 millió lej értékben valutát a Csemadok Galántai Területi Választmányának küldöttsége. Az adományt Mézes Rudolf alelnök személyesen nyújtotta át október 5-én Albert Sándor helyi tiszteletesnek. A tiszteletes elmondta, 106 családi házat érintett a faluban az áradás, ezért örömmel vette tudomásul, hogy a templom rendbetételére is érkezett segítség, hiszen mindenki el van foglalva a maga nyomorúságával, nincs akitől kérni erre a célra – fogalmazott. Mézes Rudolf elmondta, a gyűjtés folytatódik. /Szász Emese: Felvidéki segítség Bikafalvának. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./2005. december 5.
Az árvízkárosult székelyföldi településen, Hodgyában egy új iskola- és óvodaépület alapkövét rakták le december 3-án a víz által megrongált régi iskola melletti területen. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet ajándékcsomagokat is hozott az intézmények jövőbeli lakóinak. Lévai Anikó, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete és a szervezet munkatársai több mint 200 ajándékcsomagot osztottak szét három árvízkárosult település, Farcád, Hodgya és Bikafalva gyerekei között. Lévai Anikó reményét fejezte ki, hogy az adományozás némiképp enyhíti az egy évvel ezelőtti népszavazás lesújtó eredményét. Az eddig több mint 100 millió forint adományt összegyűjtő Magyar Ökumenikus Segélyszervezet tervei szerint három árvíz sújtotta településen, Hodgyában, Farcádon és Bikafalván hosszabb távon is támogatják az újjáépítési munkálatokat. (Hír TV) /Iskola és óvoda alapkövét rakták le. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./2005. december 5.
Két és fél millió forintot adományozott Felsőboldogfalva község árvízkárosultjainak a magyarországi Nagykőrös önkormányzata. Az adomány kiosztására Boldogfalvára érkezett Nagykőrös képviselete. Az összeg rendeltetéséről Bíró Levente alpolgármester elmondta, a községben – Farcád, Lengyelfa, Bikafalva, Hodgya és Patakfalva településeken – negyvenhét család kapott támogatást, továbbá kétszázezer forintot juttattak az újjáépített bikafalvi általános iskola és óvoda épületének befejezésére. /Bágyi Bencze Jakab: Két és fél millió forintos támogatás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 5./2006. március 21.
Március 19-én már nem indították el a Segesvár-Székelyudvarhely közti vasúti járatot, így teljesen elvágták az udvarhelyiek vasúti közlekedését, a kisvárost csak egyetlen vonal köti össze a vasúti hálózattal. Meghatározatlan időre felfüggesztették a Héjjasfalva-Székelyudvarhely között közlekedő szárnyvasút járatait, mivel Bikafalva és Székelyudvarhely között a Nagy-Küküllő vize kilazította egy szakaszon a vasúti sín alatti töltést és életveszélyessé vált a közlekedés. Ezt a hibát meg tudják szüntetni, azonban a tavaszi olvadás miatt a szakértők szerint több ponton is meggyengülhet a töltés, ezért döntöttek a járatot felfüggesztésében. Az udvarhelyiek által csak „székelygőzösnek” becézett vonat már régóta veszteséges, azonban egyelőre nem szüntetik meg véglegesen, mert Székelyudvarhelynek ez az egyetlen vasúti összeköttetése. Ezen a vonalon naponta háromszor, a gyári munkások programjához alkalmazkodva érkezett az udvarhelyi állomásra a vonat, majd a munkásokkal tért vissza Segesvárra. A váratlan szünet a személyszállításon kívül sok udvarhelyi céget, vállalatot is érzékenyen érint. Az 1888. március 15-e óta működő járat ideiglenes felfüggesztése leginkább a munkásoknak okoz gondot. /Tóth Adél: Leállt a „Székelygőzös”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./2006. június 12.
Minden bizonnyal megtalálták Bikafalva első templomának alapjait. A leírások szerint a falu 1334-ben már biztosan templomos hely volt, amely azonban elpusztult, és 1684-ig nem volt temploma. Ekkor épült a mostani istenháza kőből és téglából. 1814-ben a faluban tűzvész pusztított, melyben a templom is megrongálódott. 1848-ban a visszavonuló császári csapatok a falut felgyújtották. A tavaly augusztusi árvíz sem kerülte el a templomot. A napokban a padlózat alatti töltés kihordása közben egy korábbi templom falainak körvonalai bukkantak elő. A templomot egy hét múlva adták volna át a híveknek, miután az árvíz jelentős mértékű károkat okozott a templomban. A bikafalvi templomban több mint 1 méter magasan állt a víz, tönkretette a padlózatot, bútorokat. A falazat átnedvesedett, a vakolat tönkrement. A talált leletek miatt nem kizárt, hogy hónapokig csúszhat az átadás. /Balázs Árpád: Felszínre bukkantak a régi templom alapjai. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 12./2006. augusztus 13.
Egy 17. század végén épült templom alapját tárták fel a Székelyudvarhelytől öt kilométerre délnyugatra fekvő Bikafalván, a református templom belsejében. A tavaly augusztusi árvíz egyméteres magasságban lepte el a templomot, a helyreállítás során a felszedett padló alatt bukkantak a régi alapokra. Az udvarhelyi múzeum régészei egy sokszögzáródású, támpilléres, fehérre meszelt kisebb templom alapjait tárták fel, amely nagy valószínűséggel az 1680-as években, eleve református templomnak épült. Az udvarhelyi református egyházmegye levéltári adatai szerint Bikafalva 1793 óta önálló egyházközség, ekkortól jegyzik fel az itt szolgáló lelkészek nevét. – Átvéve az Üzenet című kolozsvári református lapból. /Régészeti feltárás Bikafalván. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 13./2006. augusztus 24.
Augusztus 23-án felavatták az árvíz által megrongált bikafalvi református templomot. Az avatóünnepségen Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdetett igét. A bikafalvi református templomot egy év alatt újították fel teljesen, nagyrészt segélyadományokból, előtte vadonatúj székely kapu áll. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, majd a reformátusok világtalálkozója alkalmából évfordulókra, fontos történelmi eseményekre emlékeztetett – nehéz időkre, amikor a magyarság mindig talpra tudott állni. Tőkés az árvíz utáni újjáépítésről mondta, nekünk kell beépülnünk ezekbe az új épületekbe, ahogy ez a falu és támogatói láthatatlanul beleépültek ebbe a templomba. Dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének levelét küldötte olvasta fel. A püspök a református világtalálkozó miatt nem tudott eljönni. /Katona Zoltán: Templomot avattak Bikafalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 24./2006. szeptember 6.
Újabb hat esztendőre választotta meg vezető testületét a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye. A közgyűlési tagok harmadik alkalommal szavaztak bizalmat Antal Zoltán székelykeresztúri lelkésznek, aki 1994 óta immár harmadik mandátumát kezdi meg az egyházmegye espereseként. A tisztújító gyűlést Székelyudvarhelyen, a belvárosi református lelkészi hivatal Bocskai István Közösségi Házában zajlott. Az udvarhelyszéki református közösség az elmúlt időszakban két templom újraavatását ünnepelte. Elsőként augusztus 24-én – Tőkés László királyhágómelléki református püspök jelenlétében –, a bikafalvi istenháza nyitotta meg újra kapuit a hívek előtt. A tavaly augusztusi árvíz során megrongálódott templomot egy év alatt újították fel, jórészt anyaországi adományokból. Néhány nappal később Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke avatta fel a hodgyai református templomot. Az árvíz járta létesítményt hazai és magyarországi szervezetek, köztük a Magyar Nemzeti Bank hathatós támogatásával sikerült újjáépíteni. Az újjáépítéssel egy időben fényképes bemutató füzet, valamint Hodgya monográfiája is napvilágot látott. /Szász Emese: Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./
lapozás: 1-19