udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2 találat lapozás: 1-2

Helymutató: Bős-Nagymaros 

2005. február 17.

„Azt mondom Dzurinda (szlovák) kormányfőnek: az MKP (a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja) kisebbségi ügyekben a magyar kormány mértékadó partnere, mi az ő törekvéseit támogatjuk” – mondta Gyurcsány Ferenc két pozsonyi lap, az Új Szó és a szlovák SME hasábjain február 16-án párhuzamosan megjelent interjújában. A magyar-szlovák kapcsolatokat a miniszterelnök kiegyensúlyozott, jószomszédi kapcsolatoknak tekinti, amelyeket azonban „könnyen beárnyékolhat néhány problémás kérdés.” Ezek egyike Bős-Nagymaros óvatos bánásmódot igénylő problémaköre, a másik a nemzetiségi-kisebbségi ügy. Az utóbbit érintően a miniszterelnök így fogalmazott: „Én megpróbálok nagyvonalú nemzeti érdekérvényesítőként fellépni. Jelenleg nem látok viharokat, sőt felhőket sem”. Gyurcsány szlovák belpolitikai kérdésnek tekinti, hogy „az autonómia fogalmának használata belpolitikai hullámokat gerjesztett”. Nem szeretne beavatkozni a szlovák belpolitikába. „Még érteni is vélem: abban az országban, ahol az önálló államiság megteremtésének hosszú küzdelmében az autonómia szó az önálló államiság rejtett fogalma volt, ez másként hangzik, mint más országokban” – mondta. Megjegyezte: Tariceanut, Draskovicsot (Szerbia és Montenegró külügyminiszterét) nem zavarja ez a szó. „Én persze azt gondolom: ne engedjük, hogy a szavak uralkodjanak felettünk, de hát vannak történelmi kényszerek. Használjunk olyan szavakat, amelyektől nem kell félnünk, például az önigazgatást”. „Én nem a törlesztés, hanem a megbékélés politikáját akarom folytatni” – szögezte le Gyurcsány, akinek kérdezői szerint úgy tűnik, mintha kisebbségi kérdésekben a határon túli magyarok képviselőivel összefogó ellenzék diktálná a tempót Magyarországon. „Az ellenzék szerette volna diktálni a tempót, de úgy tűnik, nem kapott ehhez kellő támogatást” – mondta a magyar kormányfő. A kisebbségi kérdéseket érintő lépéseit indokolva a miniszterelnök azt mondta: „Ami engem lépésekre késztet, az az, hogy tele van megoldatlan, ugyanakkor megoldható igényekkel a magyar nemzetpolitika. A magyar jobboldal azzal vádolható általában, hogy a nemzeti kérdés iránt túlérzékenység van benne, megoldásaiban pedig hajlam a nacionalizmusra. A baloldal nemzeti kérdések iránti fogékonysága talán nem elég, megoldásaiban sokszor túlságosan is racionális”. /Kisebbségi ügyekben Gyurcsány a Magyar Koalíció Pártját tekinti mértékadó partnernek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

2005. március 8.

Különböző források szerint százötven-kétszázezer erdélyi magyar települt át az anyaországba a rendszerváltás óta. Van, aki szerint a szegénység, mások szerint családegyesítés, vagy éppen a román nacionalizmus miatt mentek el. A lap munkatársa szerint „magunkban kell keresni” az okokat. Sike a szlovák fordítók hiányával okolja, hogy odadobták a második világháború után Pozsony alatt azt a két tiszta magyar falut, amelyet a Trianon Magyarországnak hagyott, továbbá azt, hogy nem alázták volna meg ennyire Magyarországot a Bős-Nagymaros vízlépcső ügyében, itt is hiányzott a fordító. Igazat kell adni Pomogáts Bélának, Magyarországon nincs nemzetpolitika csak pártpolitika. /Sike Lajos: Ó, fordító! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék