udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 178 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-178

Helymutató: Bukovina

1990. május folyamán

Az ötvenes évek elején öngyilkos lett Nagyváradon dr. Nyiszli Miklós, a Mengele boncoló orvosa voltam című dokumentum értékű könyv szerzője. Amikor öngyilkos lett, sokan azt gondolták, hogy Nyiszli nem tudott tovább "együttélni" auschwitzi emlékeivel. Jóval később derült ki, hogy Nyiszli a román hatóságok zaklatása elől menekült az öngyilkosságba. Meg akarta írni ugyanis a romániai zsidóság drámáját. Azokról a vérengzésekről akart írni, amelyeket tagadott minden román. - Ezután olyan könyvek születtek, amelyek tagadták a zsidóüldözést. Ennek egyik fő képviselője Oliver Lustig volt, aki Exceptie? Da, a fost o exceptie! /Kivétel? Igen, kivétel!/ című munkájában hamis képet festett a román politika makulátlanságáról. Ez a hang vált a hivatalos román ideológia alapjává. A romániai zsidóüldözés történetét híven megírta Matatias Carp háromkötetes munkájában /Cartea neagra suferientele evreilor din Romania, 1946 = Fekete könyv. A romániai zsidóság szenvedései/, amely Bukarestben jelent meg. Jellemző a könyv utóélete. A könyvet gyorsan indexre tették. A könyv példányait összeszedték, házkutatások során elkobozták, sőt a román titkosszolgálat emberei ellopták a példányokat a világ nagy könyvtáraiból. Carp ugyanis a valóságról beszélt a román propagandával szemben. Munkájában megállapította: "Ellentétben a legtöbb érintett európai állammal, Romániában annak a 450 ezer zsidónak a szenvedését, akik közül 350 ezret meg is gyilkoltak, nem a német kényszer idézte elő." A besszarábiai és a bukovinai mészárlásokat /1941 júliusában és augusztusában/ kizárólag románok követték el. /Ara-Kovács Attila: Antiszemitizmus és a romániai holocaust. = Erdélyi Magyarság (Budapest), máj. - 2. sz./

1990. szeptember 22.

Olivier Lustig nyugalmazott ezredes csak Észak-Erdély zsidóságának tragédiájával foglalkozott, állapította meg Vasas Samu, kimondva, hogy az egész magyar nép fasiszta volt, a román nép ellenben mentes maradt a fasiszta fertőzéstől. Valójában a pártlap, a Scinteia 1945. máj. 24-i és aug. 4-i, a Mantuirea 1944. nov. 20-i és 1945. márc. 26-i számai megírták, mi is a valóság. A cernovici főrabbit megkínozták, majd agyonlőtték. Jegában 14 ezer, Toroinet és Radauti megyékben 15 ezer zsidót gyilkoltak meg. Transznisztriába, két megsemmisítő táborba deportáltak 108 ezer zsidót, ahol közülük 64 556-an meghaltak. Bukovinából 58 ezer zsidót vittek el, akik közül csak 12 ezren tértek vissza, Odesszában 30 ezer, Bagdanoviza táborában 50 ezer, Galacon 70 ezer, Cetatea Alban 10 ezer embert öltek meg, Virjuleni és Marculesti táboraiban 24 ezren haltak éhen. Összesen tehát 323 000 zsidót öltek meg. Lustignak elkerülte a figyelmét az, hogy erről a tragédiáról Romániában háromkötetes Fekete könyvet állítottak össze 1946-ban. Igaz, hogy később zárolták ezt az összefoglalót. - Raoul Sorban a hetvenes években Kós Károly lefasisztázásával keltett feltűnést. Festő volt, művelődéstörténész, most pedig felcsapott történésznek, megjelent művében /Fantasma imperiului Ungar si Casa Europei/ revizionistaként szerepel Szabó T. Attila nyelvtudós, Herepei János, de Németh László, Sütő András és Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Raul Sorban akinek jelleme, viselt dolgai ismertek most egy könyvvel jelentkezett: Fantasma imperului ungar si Casa Europei, Bucuresti, 1990. A szerző munkája függelékében adott egy felsorolást: "Erdélyről és a romániai magyarokról szóló revizionista és hungarista könyvek nem teljes listája". Sorban revizionistának kiáltotta ki Cseh Gusztáv metszeteit erdélyi személyiségekről, Kányádi Sándor verseit az év hónapjairól vagy Szabó T. Attilának a helynevekkel foglalkozó művét. A szerző a hungarizmust az összmagyarság, a mindenkori magyar állam vezéreszméjévé tette: "A Magyar Birodalom fantomja ma áthatja a magyar politika minden munkatervét." Könyvében Klapka György, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Tisza Kálmán, Jókai Mór, Kós Károly és mások egy-egy kijelentésük miatt hungaristrák lettek. /Balázs Sándor: Cérnára fűzött rögeszme. = A Hét (Bukarest), szept. 27./

1991. február 8.

A romániai zsidóság holokausztja eddig tabutéma volt, nemrég először rendeztek hivatalos megemlékezést. A fiatalabb generációk nem tudhatnak a történtekről: gyújtogatásokról, mészárlásokról, nyilatkozta dr. Moses Rosen főrabbi. Antonescu kormányának köszönhetően Romániában zajlottak le az első európai fasiszta pogromok: 1941. jan. 21-23-a között Bukarestben, jún. 29-én Isasiban, július-októberben Besszarábiában és Bukovinában, októberben Transznisztriában összesen 300 ezer áldozatot kívánó öldöklés. A jelenlegi időkben valóságos mozgalom indult Ion Antonescu rehabilitálásáért. Több cikkben tagadják a zsidók ellen 1941-ben elkövetett népirtást. /Winter Péter: Beszélgetés Õeminenciája dr. Moses Rosen főrabbival. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

1991. március 9.

Bukarestben gyűlést tartott a Bukarest-Chisinau /Kisinyov/ Kulturális Szövetség, szolidaritást vállalva a Moszkva akaratával szembeszálló Moldovai Köztársasággal. Iasiban a Besszarábiáért és Bukovináért Társaság gyűlésezett. Felháborodottan tiltakoztak amiatt, hogy a Moldovai Köztársaság nem nyithat diplomáciai képviseletet Romániában, csak főkonzulátust. /MTI/

1991. március 16.

Bukaresten márc. 16-án tüntetést szervezett a Bukarest-Kisinyov Társaság és a Polgári Szövetség. A szónoki emelvényen Nagy-Románia hatalmas térképe volt látható Besszarábiával, Észak-Bukovinával és a Bulgáriához tartozó Dél-Dobrudzsával. A nagygyűlés után a tömeg a szovjet követség elé vonult, ahol azt skandálták, hogy Besszarábia román föld. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20., márc. 22., MTI/

1991. április 27.

A Besszarábiáért és Bukovináért Társaság munkatalálkozót tartott Bukaresten. A felszólalók javasolták a külföldön tanuló egyetemisták Romániába hívását, egy román-besszaráb közös ifjúsági szenátus létrehozását, ösztöndíjak nyújtását Romániában tanuló fiatal "moldovánok" számára. /Román rádió/

1991. június 8.

A kisebbségellenes Romania Mare egyetlen számában a következő címek olvashatók: Magyarország bűnös keze; A honvédek el akarják foglalni Kolozsvárt; Ismét K.K. grófról; Erdély után a magyarok Bukovinát és Ukrajnát támadják; Újra magyar nyomás nehezedik Bukarestre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./

1991. június 9.

Moses Rosen főrabbi a holokauszt áldozatainak szentelt jún. 9-i megemlékezésen, Kolozsváron, szólt a 130 ezer észak-erdélyi áldozat mellett a 370 ezer zsidóról is, akik a besszarábiai, transznisztriai, bukovinai, iasi és bukaresti pogromoknak estek áldozatul. Rámutatott arra, hogy két nemzedéket neveltek fel hazugságban, letagadták előttük a román zsidóüldözés tényét. Egy emberöltőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Bukarestben, a parlamentben végre megemlékezzenek erről. De akkor egy szenátor nem az öldöklés tényét idézte fel, hanem Antonescu mellett állt ki, emlékét felidézve. A Romania Mare és az Europa nyíltan propagálja a fajgyűlöletet. Moses Rosen elmondta, hogy Marosvásárhelyen zsidó temetőt, Nagyváradon zsinagógát gyaláztak meg. Méltatta, Márton Áron püspök a háború idején bátran kiállt a zsidóság mellett. /MTI, Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

1991. június 19.

A Besszarábiáért és Bukovináért Társaság felhívással fordult a román parlamenthez, javasolva, hogy ne ratifikálják a szovjet-román szerződést, tartsanak vitát a Molotov-Ribbentrop paktumról és következményeiről, a román kormánynak pedig azt javasolta, hogy kezdjen tárgyalásokat Észak-Bukovina, Herta, a Kígyó-sziget azonnali visszaadásáról. /Romania Libera, jún. 19./

1991. június 24.

A román parlament két háza jún. 24-én együttesen ülésezett, Adrian Nastase külügyminiszter a Molotov-Ribbentrop paktum törvénytelen voltát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy "Románia területeit különböző köztársaságokhoz ragasztották és Sztálin nagyfokú elnemzetlenítésbe kezdett. Ennek következtében Észak-Bukovinában a románság részaránya 25, Moldáviában pedig 65 százalékra csökkent." Abból kell kiindulni, mondta, hogy pillanatnyilag két román állam van. Segíteni kell a Prúton túliakat a határok áttetszővé válásában. Kis lépésekkel kell a cél felé menni. Ebben a hangnemben szólaltak fel a honatyák. Marian Enache: "A román területeknek a román állam részeivé kell válniuk." Ion Ratiu: "El kell ismertetnünk ősi jogainkat." Végül a parlament egyhangúan elfogadta azt a nyilatkozatot, amely szerint a Molotov-Ribbentrop paktum ellentétben áll a nemzetközi jog alapelveivel, ezért semmisnek kell nyilvánítani. Ugyanígy kell megítélni Sztálin és Hitler megegyezésének következményeit, Besszarábia, Észak-Bukovina és Herta tartomány erőszakos elfoglalását. A nyilatkozat felkéri a kormányt, hogy ennek szellemében cselekedjen az elcsatolt területek lakossága jogos törekvéseinek teljesítéséért. /Román Győző: A parlament kimondta: Besszarábia, Bukovina ősi román föld. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

1991. július 8.

Az ukrán parlament közleményben utasította vissza a román parlament határozatát a Molotov-Ribbentrop paktummal kapcsolatban. A TASZSZ szerint ebben a határozatban gyakorlatilag területi követelések fogalmazódnak meg Ukrajnával szemben: Észak-Bukovináról és a Duna menti területekről lenne szó, Az ukrán álláspont szerint ezek ősi ukrán földek, amelyeket 1918-ban Románia elfoglalt. Ukrajna határait a békeszerződés állapította meg, ez érvényes nemzetközi szerződés. Ukrajna visszautasít minden területi igényt. /Lambert Gábor: Ukrajna visszautasítja a román területi követeléseket. = Magyar Nemzet, júl. 8./

1991. augusztus 26.

Kevesen tudják, hogy nem csupán tizenötezer bukovinai székely tért haza és a második világháború után letelepedett a Dunántúlon, de hétszázhuszonnégy csángómagyar is. Õk nem szervezetten jöttek át a határon, nekik szökniük kellett, írta Hajdú Demeter Dénes. Idehaza a bukovinai székelyek és a csángók telepítése a Bodor György alapította Telepítési Hivatal szervezésében történt. A csángók Egyházaskozárra, Szárazpusztára és Mekényesre telepedtek le. A moldvai csángók többsége Gajcsána, Lábnik, Lészped, Klézse és Pusztina községekből jöttek. Domokos Pál Péter megbízásából 1980. januárjában részletes felmérést készítettek az áttelepedett családokról. /Új Magyarország, 1991. aug. 26./

1991. augusztus 28.

A bukovinai románok Mihai Eminescu Társaságának elnöke, A. Cernova asszony elmondta, hogy levélben kérik a román nyelv nemzeti nyelvként történő elismerését. Bukovina lakosságának 20 %-a /200 ezer fő/ román. /BBC román nyelvű adás, aug. 28./

1991. szeptember 1.

Az Ukrajnában élő román kisebbség szeretne érvényt szerezni nemzeti jogainak. A román közösség vezetői követeléseiket Csernovci hatóságaihoz intézték. Csernovci az egykori Észak-Bukovina központja. Nyilatkozatukat a bukaresti televízió ismertette. /MTI/

1991. szeptember 3.

A parlament két ház szept. 3-án együttes ülést tartott Moldova Köztársaság függetlenségének kikiáltása alkalmából. A két ház együttes nyilatkozata szerint egy új román állam jelent meg a világtérképen. A besszarábiai, bukovinai és más tartományokban élő románokat megfosztották nyelvüktől, idegen írásképet kényszerítettek rájuk, mondta Gabriel Tepelea parasztpárti képviselő. Öt órán át 32 képviselő és szenátor vallott hasonlóképpen. Dan Lazarescu liberális képviselő hősnek mondta Antonescu marsallt, aki a román katonák számára kiadta a parancsot: "Keljetek át a Pruton." Egyesek felvetették a Kígyók szigetének és a Moldova határain kívül élő románok problémáját. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke parlamenti beszédében arra emlékeztetett, hogy a Moldovai Köztársaságban garantálják az etnikai kisebbségek jogait. A törvény szerint moldovai és orosz nyelven működik az óvodaitól a felsőfokú oktatásig minden oktatási forma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

1991. november 28.

A román parlament nyilatkozatot fogadott el a dec. 1-jei ukrajnai népszavazással kapcsolatban, amely szerint Ukrajnához román területek is tartoznak /Észak-Bukovina, Herta és Besszarábia déli megyéi/. Románia a népszavazást erre a területre nézve semmisnek tekinti és tárgyalni kíván ezekről a területekről. Románia felhívja azokat az államokat, amelyek elismerik Ukrajnát, hogy jelentsék ki, az elismerés nem terjed ki az említett román területekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30.- dec. 1./

1991. február 7.

Mircea Druc volt kormányfőt, a moldovai népfront parlamenti csoportjának vezetőjét választották meg Kisinyovban Moldova és Románia "Nemzeti Újraegyesítési Tanácsa" elnökének. Ennek a testületnek 28 moldovai és 33 román képviselő a tagja. A tanács legutóbbi, Iasiban tartott legutóbbi ülésén e mozgalomhoz csatlakozott a Moldávia szakszervezeti szövetség, a Besszarábiáért és Bukovináért Világszövetség, a Román Munkapárt és a Nemzeti Liberális Párt, valamint több más szervezet. Ugyanakkor e tanács létrehozását elítélte több moldáviai vezető, köztük Mircea Snegur államfő is. /MTI/

1992. február 5.

A Csernovic Tartományi Tanács nyilatkozatába állást foglalt "egyes romániai társadalmi-politikai szervezetek és vezető körök" területi igényei ügyében, különös tekintettel a román parlament nyilatkozatára az Ukrajna 1991. dec. 1-jén lebonyolított népszavazására. A csernovici nyilatkozat szerint a területi követelés ellentétes az 1947-es párizsi békeszerződéssel. Bukovina északi része "Ukrajna elidegeníthetetlen része." /Bukovina Ukrajna elidegeníthetetlen része. Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

1992. március 8.

A Besszarábiáért és Bukovináért Román Nemzeti Társaság kéri, hogy a Prúton túli lakosok is kapjanak román állampolgárságot, azért, hogy részt vehessenek a közelgő választásokon. /Romania Libera (Bukarest), márc. 11./

1992. június 26.

1940-ben a bukovinai székelyek államközi szerződéssel hazatérhettek. Velük Magyarországra települt több mint száz moldvai csángó család. Egyházaskozár lakosságának zömét ők képviselik, mondta el Halász Péter, a Lakatos Demeter Egyesület /Budapest/ titkára. Az 1991/92-es a második tanév, hogy csángó diákok tanulhatnak a Nemzetközi Előkészítő Intézetben /Budapest/. Most csángó diákok érkeztek nyaralni Egyházaskozárba. Elénekelték csángó himnuszt, ezt a múlt században keletkezett éneket, melyet 1990-ben a Csángó Szövetség avatott himnusszá /Csángó magyar, csángó magyar,/ Mivé lettél, csángó magyar?/, Ágról szakadt madár vagy te,/ elvetedve, elfeledve!/?/ Egyházaskozár népi együttese Domokos Pál Péter nevét vette fel, ezzel is tisztelegve emléke előtt, mert ő a moldvai csángók kultúrájának feltárását tartotta életcéljának. /Galgóczy Zsuzsa: ?Ott vagyand egy nod szip ország? Csángó diákok Egyházaskozáron. = Heti Magyarország (Budapest), jún. 26./

1992. július 2.

A putnai kolostorban az ortodox egyház szentjévé avatták Stefan cel Mare moldvai fejedelmet, aki 1457-1504 között uralkodott. /MTI/ A ceremónián a román politikai, társadalmi, egyházi élet vezetői vettek részt, nagyszámú besszarábiai és észak-bukovinai vendég is megjelent. Meghívták Snegur moldávaiai elnököt is, aki végül lemondta részvételét.

1992. december 30.

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ közleményben cáfolta, hogy titkosszolgálati feladat lenne az ország és Moldova egyesítése. Teodor Melescanu külügyminiszter a Meridian bukaresti lap dec. 29-i számában elfogadhatatlannak mondta, hogy Moldova csatlakozzon a FÁK-hoz, ez sértené a román külpolitikát. - Bukarestben dec. 28-án bejegyezték a Besszarábiáért és Bukovináért Nemzeti Újraegyesítési Pártot. Ez az új párt ellenzi a népszavazást Moldova függetlenségéről. /Magyar Hírlap, dec. 30./

1993. február 4.

A Ion Creanga Kiadó, a gyermekkönyvek kiadója 1991-ben 12 magyar nyelvű címet jelentetett meg 8-16 ezres példányszámban, 1992-ben viszont egyetlen egyet sem. A kiadó az elmúlt évben részvénytársasággá alakult, Junior Club Gyermekkönyvkiadó az új neve, az egyetlen magyar szerkesztő, V. Gáli Ilona 1993. jan. 22-én kapta meg a felmondását. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium anyagi támogatásával két könyv jelenik meg idén: Az egyszeri ember /bukovinai székely mesék, Zsók Béla gyűjtése/ és Az elsüllyedt kincs /erdélyi népmesék, mondák, Duka János gyűjtése/. /Lukács Róbert: A magyar nyelvű állami gyermekkönyvkiadás "hattyúdala"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

1993. március 27.

Mircea Drucot választotta elnökévé első kongresszusán a Pro Besszarábia és Bukovina Újraegyesítési Párt. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

1993. május 4.

Felerősítették tevékenységüket a Románia és a Moldovai Köztársaság azonnali egyesülésének hívei. Az Újraegyesítés Nemzeti Pártja határozatában kimondta, hogy Besszarábia, Észak-Bukovina és Herta "ősi román terület", és mindent megtesz az 1940-es határ visszaállításáért. /Határrevíziót akarnak a román unionisták. = Magyar Hírlap, máj. 4./

1993. szeptember 14.

Déván tartotta a Vatra Romaneasca országos értekezletét. A megjelentek egyetértettek abban, hogy a Vatra célja a hajdani Nagy-Románia határainak visszaállítása, tehát a Bulgáriához tartozó "Cadrilater", az Ukrajnához tartozó Bukovina és a Moldovai Köztársaság területe. Nem törődnek azzal, hogy milyen ezen területek jelenlegi demográfiai helyzete, nemzetiségi megoszlása. Nagy vita volt a Vatra értekezletén, sokan követelték, hogy a Vatra címere Nagy-Románia címere legyen. Végül mégis Románia jelenlegi címere mellett döntöttek, mert a besszarábiai és a bukovinai vatrások térdenállva kérték, ne fogadják el Nagy-Románia címerét, hogy szervezeteik továbbra is nyíltan működhessen. /Mandics György: Címert cserélt a Vatra. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 14./

1993. október 22.

Matatias Carp a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének, majd a Román Zsidók Szövetségének főtitkára volt. Fekete könyv. A romániai zsidók 1940-1944 közötti szenvedései című négykötetes művát 1946 és 1948 között adta ki Bukarestben. Első kötete a vasgárdisták rémtetteivel. A második a iasi-i pogrommal, a harmadik a Dorohoi megyei, észak-bukovinai, besszarábiai, transznisztriai zsidók megsemmisítésével foglalkozik. A negyedik kötet az észak-erdélyi zsidók deportálásáról számol be. Matatias Carp könyve kevéssel megjelenése után hozzáférhetetlenné vált az olvasók számára. Példányait megsemmisítették, a román titkosszolgálat ügynökei a világ nagy könyvtáraiból ellopták a könyvet. A könyv minden példányát azonban nem sikerült megsemmisíteni. Carp szerint a román fasiszták 300-350 ezer zsidó meggyilkolásáért felelősek. Most Magyarországon megjelent a Mataias Carp Holocaust Romániában. Tények és dokumentumok a romániai zsidók pusztulásáról - 1940-1944, Primor Kiadó, Budapest, 1993. A könyv az Erdélyi Magyarság Alapítványnál rendelhető meg. A magyar kiadást Matatias Carp első három kötetéből állította össze a fordító, Takács Ferenc. A negyedik kötetet kihagyta a fordító, mert arról már sok történelmi összegzés készült. /Takács Ferenc: Holocaust Romániában. = Élet és Irodalom, okt. 22./

1993. november 12.

Szász János ismételten szembeszállt a mindinkább hivatalossá váló állásponttal, hogy Romániában nem volt zsidóüldözés. A romániai fasizmus 1940-1944 között Bukarestben, Iasiban, Besszarábiában, Bukovinában, Dorohol megyében, Odesszában és környékén, Transznisztriában mintegy 400 ezer zsidó polgárt pusztított el. Románia zsidóságának észak-erdélyi részét, 121 ezer zsidó polgárt az auschwitzi pokolba hurcolták. A 400 ezres adat nemcsak Matatias Carp Cartea Neagra /Fekete könyv/ című munkájában található, hanem a hivatalos okmányokban /katonai, csendőrségi stb./, a jeruzsálemi Holocaustot tanulmányozó intézet II. kötetében is ez szerepel. A román faji törvények, Goga, Gigurtu és az Antonescu-kormány zsidótörvényei kirekesztették a zsidóságot a társadalomból. /Szász János: Volt-e nálunk zsidóüldözés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

1993. november 19.

Romániában egyre több helyen neveznek el utcákat Antonescu marsallról, az ortodox egyház szentté akarja avatni, Marosvásárhelyen fel akarják állítani a szobrát. Antonescu 1941-ben, Hitler előtt két évvel, meghirdette az Endlösungot. Antonescu ugyanis kijelentette: "Én hiszek a bukovinai és besszarábiai zsidók hivatalos deportálásának fontosságában. A határon kívülre kell őket utasítanunk. Ugyanúgy hiszek abban, hogy az ukránok kiutasítása is megalapozott. Idegeneknek nincs helyük a román földön." Antonescu cselekedett. Romániában több mint 250 ezer zsidót gyilkoltak meg /ideértve a románok által akkor megszállt területeket, Bukovinát, Besszarábiát és Transznisztriát/. Matatias Carp először 1946-ban megjelent könyvében románul, majd magyarul nemrég újból megjelent könyvében román titkos belügyi jelentések alapján 166 ezerre becsülte az 1941-es moldvai pogrom áldozatainak számát. Az Antonescu-perben ismertették, hogy Antonescu parancsára a megszállt Odesszában egy ? 24 román katona halálát követelő ? partizánakció megtorlásául 24 ezer /!/ ártatlan civilt végeztek ki alig egy nap alatt. /Beke Mihály András: Margó. = Heti Magyarország, nov. 19./

1993. november 30.

Iliescu elnök beszédében emlékezett 1918-ra, utalt az azt megelőző eseményekre is, Besszarábia és Bukovina Romániával való egyesülésére. Iliescu hangsúlyozta, hogy az ország összes polgárai, nemzetiségre való tekintet nélkül, minden jogot élveznek, amit nem lehet elmondani a határon túl élő románokról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-178




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék