udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 8 találat lapozás: 1-8

Helymutató: Celldömölk

2002. november 8.

Nov. 7-én Magyarországról, Celldömölkről érkeztek Vajdahunyadra vendégszereplésre a Soltis Lajos Színház ifjú tagjai. Céljuk végigjárni Hunyad megye fontosabb magyar iskoláit, tagozatait, hogy a diákok részére egy irodalmi összeállítást adjanak elő. 1990-től kezdve járnak e tájakra, őket is a személyes ismeretség köti a vidékhez. Testvérvárosi kapcsolatokat létesített Szombathely Vajdahunyad, illetve Szigetvár Déva, sőt a két megye is kötött hasonló jellegű megállapodást. Felléptek Déván, Lupényban, Vulkányban, Petrozsényban és Petrillán is. /P. Gy. A.: Rendhagyó irodalomóra Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2003. december 9.

A dec. 7-i, vasárnapi helyi népszavazás alapján Maros megyében Mezőmadaras, Koronka és Székelybere központtal három új magyar község létesül. Az urnák elé járulók arról is szavaztak, hogy Mezőbánd városi rangot nyerjen. A mezőcsávási referendum elbukott a gyenge részvétel miatt, itt főként a románság nem voksolt. Mezőbándon Mezőmadaras leválását is támogatták. Mezőmadaras mellett két másik színmagyar község jöhet létre. Sikerült kettéválasztani a tíz települést magába foglaló Nyárádmagyaróst. Egy új, berekeresztúri központtal létrehozandó község megalakítását is megszavazták. Koronka Székelybóssal együtt válik ki Jeddből. /Orbán Zsolt, Szucher Ervin: Három új magyar község létesül. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./A népszavazáson az erdőszentgyörgyiek 51,6 százaléka voksolt a várossá válás mellett. Ennek alapján a parlament törvénybe iktatta Erdőszentgyörgy városi rangra emelését. A döntést az okt. 22-én megjelent Hivatalos Közlöny tartalmazza. Ettől a naptól számít városnak Erdőszentgyörgy. Közigazgatási szempontból hozzá tartozik Bözöd, Bözödújfalu, valamint Borzond és Lóc tanyák. A 2002-es népszámlálás adatai szerint lakóinak száma 5484, nemzetiségi megoszlás szerint 4149 magyar, 1088 román, 244 roma, egy német és egy szász. Vallásilag: 3011 református, 1060 ortodox, 581 unitárius, 464 római katolikus, a többiek más vallásúak. Az iskolaközpontban 1283 diák tanul. Információs és dokumentációs központot is létrehoznak az iskolában. Az utcák nevét két nyelven tüntették föl. Második éve rendszeresen megjelenik az Erdőszentgyörgyi Figyelő, elődjét, az évente egyszer, a Szentgyörgy-napra szerkesztett kiadványt is az iskola diákjai és tanárai hozták össze. Celldömölk a testvérvárosuk. /Bölöni Domokos: Erdőszentgyörgy - Celldömölk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

2002. április 17.

Kétnapos rendezvénnyel ünneplik e hét végén Erdőszentgyörgy lakói sárkányölő Szent György, a község névadójának ünnepét. Az ünnepségre Svájcból, Plan les Ouates-ből 15 tagú küldöttség, Celldömölkről és Bajáról pedig 4 tagú küldöttség érkezik. Plan les Ouates-tel és Celldömölkkel aláírják a testvértelepülési szerződést. A termékkiállítással egyidejűleg szarvasmarhák kiállítására is sor kerül, amelyet néhány mezőgazdasági gépek forgalmazására szakosodott cég termékbemutatója is kísér. Marosszentgyörgy egy héttel később ünnepli Szentgyörgy napját. A többnapos ünnepség egyik jelentős mozzanata a katolikus templomban tartott Szent György-napi (ápr. 24.) búcsús szentmise lesz, amelyen ez alkalommal bérmálásra is sor kerül. A bérmálás szentségét Jakubinyi György érsek szolgáltatja ki. /Korondi Kinga: Szentgyörgy-napi ünnepségek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

2002. április 23.

Erdőszentgyörgyön ápr. 20-21-én rendezték meg a Szentgyörgy-napi ünnepséget. Testvértelepülési szerződést írtak alá Celldömölkkel és Plan les Ouates-tel. Borbély László képviselő örömmel tudatta a jelenlevőkkel, hogy többszöri közbenjárására a kormány napirendre tűzte a bözödi templomok ügyét: az erdőszentgyörgyi római katolikus egyháznak 2 milliárd lejt, az unitárius egyháznak pedig 1 milliárd lejt utalnak ki. /Korondi Kinga: Kétnapos ünnepség Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

2004. január 13.

A várossá nyilvánított Erdőszentgyörgy műkedvelő színjátszó csoportja a magvát képezheti a jövőben megalakítható népszínháznak. Minta lehet a dunántúli testvérváros, Celldömölk alternatív színháza, melynek rendezője, Nagy Gábor közölte, az erdőszentgyörgyi Bodor Péter Művelődési Egyesület színjátszóin szeretnének segíteni. Előadásokat tartanának a szervezésükben – és a bevétel őket illetné. A celldömökiek az oda-vissza út költségét vállalnák. Soltis Lajos alternatív színháza népszerű darabbal érkezne, egy meséjátékkal. Címe: A csillagszemű juhász, rendezte Ecsedi Erzsébet. Júniusban jönnének. /(bölöni): "Jövünk Erdőszentgyörgyre!". = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

2004. január 30.

A Bodor Péter Művelődési Egyesületet 2002 januárjában jegyezték be Erdőszentgyörgyön. 2003 januárjától a helyi tanács és a polgármesteri hivatal jóvoltából székházuk is van. A helyi lakosok, vállalkozók, intézmények és pályázatok segítségével folyamatban van a székház felszerelése. 2002 decemberében született meg a havonta megjelenő Erdőszentgyörgyi Figyelő. Időközben a lap felvállalta a Kis-Küküllő Térségi Társulás területén lévő települések híreinek közlését is. Az elmúlt év során szinte havonta volt egy-egy rendezvényük. Az egyesület irodalmi színpada a líceum tanulóival műsorral köszöntötte jelentős ünnepeket. Kiállításokat, könyvbemutatókat, író-olvasó találkozókat is szerveznek. Márciusban a csókfalvi Árpád-házi Szent Margit Egyesületet hívták meg, a magyar nagyasszonyokról szóló összeállításukkal. Hagyománnyá vált novemberi műkedvelő színházi találkozók rendezése. Kapcsolatot teremtettek a celldömölki Soltis Lajos Színházzal. /Kovrig Magdolna: Közművelődés. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

2004. szeptember 7.

Erdőszentgyörgyön évtizedek óta gazdag hagyománya van az amatőr színjátszásnak. Az 1991 óta működő Bodor Péter Egyesület színjátszó csoportja tavasszal a magyarországi Celldömölkön a műkedvelő színjátszók fesztiválján ezüst minősítést kapott. Kovrig Magdolna irodalomtanár, az egyesület alelnöke (az erdőszentgyörgyi kulturális élet fáradhatatlan szervezője) elmondta, hogy a kulturális élet legkülönbözőbb területein kívánnak szerepet vállalni. Mint minden évben, ez alkalommal is novemberben rendezik a műkedvelő színjátszók találkozóját, amelynek tizenkét éves hagyománya van. A Bodor Péter Egyesület hangsúlyt fektet fontos évfordulók megünneplésére, megemlékezésekre, könyvbemutatókat is szerveznek. A tervek közt szerepel a táncház beindítása. /-demeter-: Megújuló színjátszás Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./

2006. november 27.

Megrendezték a Kis-Küküllő menti műkedvelő színjátszók XIV. találkozóját Erdőszentgyörgyön. Kovrig Magdolna, az erdőszentgyörgyi Bodor Péter Színkör vezetője elmondta, 16 színjátszójuk van, ebből 10-en szerepeltek a fesztiválon. A fesztivál első napján, november 24-én erdőszentgyörgyi, makfalvi, szovátai, gyergyószentmiklósi III., V., VI. osztályos tanulók, középiskolások léptek fel, délután profi szintű előadással rukkoltak ki a celldömölki Soltis Lajos Színház diákszínjátszói. Egyes csoportok szinte sohasem hiányoznak az Erdőszentgyörgyön megrendezett műkedvelő színjátszók találkozóiról, így Szászrégen, Marosszentgyörgy és Gyergyó- szentmiklós színjátszói. A nagysármási színjásztók Tomcsa Sándor: Örvendetes járvány című darabját adták elő. A találkozó második napján felléptek a kendi, a marosszentgyörgyi Kolping család, a székelyhídi, valamint a szászrégeni népszínház műkedvelő színjátszói. Több mint száz ember lépett színpadra ezen a találkozón. /Berekméri Ildikó: Friss szemmel néztek rá a darabokra. Kis-Küküllő menti műkedvelő színjátszók XIV. találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék