Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 14 találat lapozás: 1-14

Helymutató: Csíkmindszent

2000. május 9.

A csíkszeredai intézményesített művészeti oktatás 30. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat máj. 8-án kezdődött a Napra forgó igék címet viselő szavalóversennyel. Megnyílt a Mikó-vár kápolnatermében a művészeti iskola névadójának emlékkiállítása, Nagy István festőművész jelentőségéről Szabó András, a Csíki Székely Múzeum igazgatója beszélt, majd Pogány Ö. Gábor egyik kevésbé ismert tanulmányát idézte. A Riehen Egyesület székhelyének udvarán, Zsögödön állították ki az egyesület által meghirdetett illusztráció-pályázat díjnyertes munkáit. Megnyitóbeszédet Borbáth Erzsébet, a Riehen Egyesület elnöke mondott. /Harmincéves művészeti iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./ A múzeumigazgató Nagy István munkásságát így foglalta össze: minden művében van valami időtlen, a magyarság erejét képviselik és történelmünk vázát alkotják a csíkmindszenti székely festő munkái. /(Hátsekné Kovács Kinga): A képletes egyszerűség alkotásai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2001. október 24.

Jakab László kanonok kilencvenhat élettörténetet mutatott be Az erdélyi vértanú börtönviselt és jelesebb elhunyt papok rövid életrajza című könyvében. A szerző a legtöbbjüket közelről ismerte és tisztelte. Értékelte azt a munkát, amelyet elvégeztek. Elsősorban az igehirdetést: a seregek Urának papjától várják a nemzetek a tanítást! A csíkmindszenti Lajos Balázs plébános Misszióskönyvét sokan lelki haszonnal forgatják ma is. Voltak olyanok is, akiknek új épületet kellett építtetniük: pl. Merza Istvánnak 1927-ben a Szent Kereszt plébánia épületét. Mások a lelkiek mellett a meglévő épületek javításán, korszerűsítésén fáradoztak. Papi jellemük az istentagadó rendszer viharában az egyházszolgálat mécsesei. A három téma köré csoportosítja a szerző: vannak köztük vértanúk, akik Krisztusért és a hívő nyájért vérüket hullatták. Másokat a megfélemlítés és elrettentés végett kínzott meg és küldött börtönök poklába az egyházüldöző rendszer. Némelyeket pedig a töretlen hűség erénye tett a kortársak előtt jelessé. Sokévi szorgalmas munka tette lehetővé a főegyházmegye 20. századát jól ismerőnek, hogy összeállítsa immár negyedik munkáját, ami egyház- és kortörténeti szempontból is értékes. Az adathalmazon átvilágít Jézus Krisztus győzelme a bűnös rendszer öröknek hitt berendezkedése fölött. /Koncsag László, Csíkszereda: Emlékezzünk papjainkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

2001. november 3.

Csíkmindszenten nov. 1-jén dr. Tamás József csíkszeredai segédpüspök tartotta a búcsús szentmisét az ünnepre feljavított, tatarozott templomban. Az 1230-ban épített, a környék egyik legrégebbi templomának javítása sikerült, az anyagi gondok ellenére. /Felújították a templomot. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

2002. november 4.

Nov. 3-án Csíkmindszenten és Taplocán a templom búcsúját. Csíkszentimrén is nov. 3-án, vasárnap tartották meg a Szent Imre-búcsút. Csíkszentimrén szoboravatás is volt, Kristó Tibor, a Hargita Népe munkatársa és családja adományozta szülőfalujának azt a Márton Áron-szobrot, amelyet Ercsei Ferenc szobrászművész készített. /Szent Imre-búcsú Csíkszentimrén. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

2002. december 11.

Szeretik a néptáncot és a népdalokat a gyermekek, és szívből örülnek annak, ha színpadra is vihetik azokat a koreográfiákat, amelyeket oktatóik heti rendszeres foglalkozással és hozzáértéssel állítanak össze - ezt mutatta az idén negyedik alkalommal megszervezett gyermeksokadalom. Dec. 6-án Csíkszeredán, a Művelődési Házban a csoportok kizárólag székelyföldi táncokkal és gyermekjáték-összeállításokkal léptek fel. Most mutatkozott be a városban először a csíkmindszenti hagyományőrző csoport, de eljöttek Csíkkarcfalváról és Csíkjenőfalváról (140 gyereket számláló csoport), Borzsovából, Csíkcsicsóból, Csíkmadarasról, Csíkrákosról, Csíkszeredából, Csíkdánfalváról és Csíksomlyóról is. A fellépő csoportok oktatói a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes jelenlegi és volt művészeiből kerültek ki. Egy ilyen rendezvény alkalmával újra előkerülnek a népviseletek, sőt ha nincs, varratnak. /János Enikő, Csíkszereda: Van utánpótlás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

2003. február 25.

Érvényes volt a népszavazás febr. 23-án Csíkszentkirály falvaiban, ennek eredményeképpen Csíkszentimre önálló lesz, Csíkszentlélek község újraalakul. Csíkszentlélek Fitóddal és Csíkmindszenttel alkot egy községet, Csíkszentkirály ugyancsak különálló község lesz. Mindez akkor történhet meg, ha a népszavazás eredményét törvényesíti a parlament két háza is. /Kristó Tibor: Egy helyett három község lesz. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./

2003. május 14.

Idén is május második vasárnapján Hosszúaszó völgyében, a Xantus-kápolnánál összegyűltek a környék lakói. 1990 tavaszán a fitódi, csíkszentléleki, csíkmindszenti és egy pár csíkszeredai lakos alig 40 nap alatt romjaiból felépítette a ma látható kápolnát, amely az összefogás jelképe is lehetne. /Búcsú a Xantus-kápolnánál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

2004. április 3.

Tavaszköszöntő rítusokból készült összeállítással kezdődött ápr. 2-án a VII. Csűrdöngölő Gyermek- és Ifjúsági Néptánctalálkozó Csíkszeredában. Fellépett a csíkszeredai Tanulók Háza gyermektánccsoportja, továbbá a csíkszentimrei, a csíkszentdomokosi és balánbányai, a csíkmindszenti, kászoni, csíkdánfalvi, csíkszeredai, kápolnásfalusi, csíkmadarasi, tusnádi és csíkrákosi együttesek. Volt kézműves foglalkozás is. A közel 450 gyermeket megmozgató nagyszabású rendezvény szervezője az András Alapítvány, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, valamint a Romániai Magyar Táncszövetség volt. /Sarány István: Tavaszköszöntő Csűrdöngölő néptánctalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

2004. április 6.

Ápr. 4-én, vasárnap ötödik alkalommal rendezték meg Székelyudvarhelyen a gyermek-néptánccsoportok fesztiválját. Balánbányáról, Székelykeresztúrról, Zetelakáról, Sepsiszentgyörgyről, Szovátáról, Csíkszeredáról, Csíkmindszentről, Segesvárról, Marosvásárhelyről érkeztek a gyerekek az V. Gyermek-néptánccsoportok Fesztiváljára. A házigazda a Kékiringó Néptánccsoport volt. A csapat muzsikusa a Keleti Szél Szabad Csapat volt. /(barabás): Balánbányától a Csíki-medencéig. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 6./

2004. április 14.

Hargita megyében új községek létrehozását hagyták jóvá: Fenyéd község átszervezése révén létrejött Máréfalva község, Bögöz község átszervezése nyomán Galambfalva község (magába foglalva Kisgalambfalvát és Nagygalambfalvát), Csíkmadéfalva átszervezése eredményeként Csíkrákos (magába foglalva Rákost és Göröcsfalvát), valamint Csíkcsicsó (magába foglalva Csicsót és Csaracsót), Csíkszentkirály átszervezése nyomán pedig Csíkszentimre (magába foglalva Csíkszentimrét és a Szentimrei Büdösfürdőt), valamint Csíkszentlélek (magába foglalva Csíkszentléleket, Fitódot, Hosszúaszót és Csíkmindszentet). Betfalva Bögöz községtől átkerült Székelykeresztúr város közigazgatásába. /Új községek megyénkben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

2004. szeptember 21.

A Magyarok Székelyföldi Társasága, együtt a csíkmindszenti egyházközséggel és Csíkszentlélek község önkormányzatával, 2007-ben Attila hun királynak akar egész alakos szobrot állítani Csíkmindszent település tízesek által határolt Havala nevű határrészében, ahol eredetiben megmaradt a tízes településforma. A szobrot Bocskai Vince szovátai szobrászművész fogja elkészíteni – olvasható a kezdeményezők által létrehozott szoborbizottság felhívásában. A szoborbizottság támogatást kér a szobor elkészítéséhez. /Attila-szobor Csíkmindszenten. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./

2005. február 9.

Székelyudvarhelyen 2004. május 22-én Szász Jenő polgármester szobrot állított Csaba királyfinak. A Magyarok Székelyföldi Társasága és Csíkszentlélek római katolikus egyházközsége pedig 2004 szeptemberében a romániai magyar sajtóban felhívással fordult a székelységhez és Erdély magyarságához, hogy tetszés szerinti összeggel támogassák a Csíkmindszenten felállítandó Attila-szobor elkészítését. A római katolikus egyházközség tehát emlékművet akar állítani a hunoknak, illetve annak a barbár hadvezérnek, aki pusztította és fosztogatta az európai kereszténységet, írta Barabás István, a lap munkatára. A csíkszeredai szoborbizottság szerint „Attilát a bátorság és a vitézi tettek példaképének ismerik el... Szobra a székely-magyar identitástudat szimbólumává válhat.” A hun származás „rögeszméje Magyarországról kapott szikrát”, írta Barabás, majd cikkében hosszasan cáfolta ezt az elméletet. /Barabás István: Őseink a Hadak útján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2005. november 14.

November 11-13-án, a hét végén tartották meg az Erdélyi Magyar Régészek III. konferenciáját a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Az előzőekhez viszonyítva a csíksomlyói találkozó volt a legsikeresebb: több mint 100 egyetemi hallgató, érdeklődő volt kíváncsi a két szekcióban bemutatott, közel 50 előadásra. Az előadók között volt a budapesti dr. Takács Miklós régész; a szintén Budapesten élő kollégája, Benkő Elek, a székelykeresztúri múzeum egykori munkatársa; valamint Kacsó Károly és Bajusz István történészek, továbbá a házigazda szerepét betöltő Botár István és Darvas Lóránt régészek. Műsorfüzet tartalmazta az előadások jegyzékét. Két évvel ezelőtt alakították meg a Pósta Béla régész nevét viselő egyesületet, hogy támogassák a különböző intézményekben kutató szakemberek kapcsolattartását, információcseréjét – mondta Botár István, az egyesület igazgatótanácsának tagja. /Kristó Tibor: Erdélyi magyar régészek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./ A szervezők (Pósta Béla Régészeti Egyesület, Mikó Ferenc Egyesület, Csíki Székely Múzeum) nagy nevű szakembereket, régészeket, történészeket hívtak meg. Bajusz István, a Pósta Béla Régészeti Egyesület igazgatója elmondta, hogy az immár harmadik alkalommal megrendezett konferencia lehetőséget kínál elsősorban az erdélyi magyar régészek számára, hogy kutatásaikról beszámolhassanak a szakemberek előtt. Reményét fejezte ki, hogy ebből a konferenciából egyszer talán Magyar Régészeti Konferencia lesz, ahol az egész Kárpát-medence magyar régészei tarthatnának seregszemlét, és folytathatnának tudományos vitákat. Paszternák István, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Regionális Irodájának vezetője tartott előadást A kulturális örökségvédelem Magyarországon címmel. Ezt követően az előadások két (I. őskor–ókor, II. népvándorláskor–középkor) szekciókban folytatódtak. A résztvevők a három nap alatt közel ötven előadást hallgathattak meg (ízelítőül csak a Székelyföldhöz kapcsolódó néhány előadás témáját emeljük ki: Sztáncsúj József: Ember- és állatábrázolások a kora rézkori Erősd-kultúrában; Szabó Gábor–Dénes István: Régészeti topográfiai munkálatok a délkelet-erdélyi Vargyas-patak szorosában; Méder Loránd: Bronzkori balta Lisznyó határából; Asztalos István: Római határvédelem Délkelet-Erdélyben; Székely Zsolt: Újabb gót leletek Háromszéken; Benkő Elek: Középkori udvarház a Székelyföldön; Derzsi Csongor–Sófalvi András: Régészeti kutatások Kányád középkori templománál; Botár István: Régészeti kutatások Csíkmindszenten; Darvas Lóránt: A csíkszeredai Mikó-vár régészeti kutatása). /Mihály János: III. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencia Csíksomlyón. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./

2006. május 26.

Évek óta várt esemény következett be a Csíkszentlélek községhez tartozó Csíkmindszenten: május 25-én meggyúlt az első gázláng, sikerült elvezetni a földgázt a településre. Ez az első falu, ahová a Hargita Gáz Rt. immár eljuttatta a gázt a fogyasztókhoz. A mindszenti közbirtokosság (a településen ugyanis a közbirtokosság anyagilag „meghitelezte” a munkálatokat, levéve a terhet az emberek válláról) udvarán Pál Péter, a község polgármestere gyújtotta meg az első gázlángot. A tervek szerint idén a község másik két falujában, Csíkszentléleken és Fitódban is elindul a gázszolgáltatás, egy hónapon belül Csíkszentkirályon gyúl majd meg a következő gázláng. /Szondy Zoltán: Meggyúlt az első gázláng Csíkmindszenten. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

lapozás: 1-14