Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 41 találat lapozás: 1-30 | 31-41

Helymutató: Csíkszentimre

1996. augusztus 27.

Aug. 25-én Csíkszentimrén a Büdösfürdőnél millecentenáriumi emlékkeresztet állítottak a kápolna mellett. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

1996. augusztus 27.

Aug. 25-én Csíkszentimrén a Büdösfürdőnél millecentenáriumi emlékkeresztet állítottak a kápolna mellett. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

1996. október 9.

Csíkszentkirály kezdeményezte, hogy szervezzék meg a Szentkirályok és Szentistvánok találkozóját, a Kárpát-medencében ugyanis 43 település viseli ezeket a neveket. Végül a múlt héten kilenc település képviselői nyújthattak kezet egymásnak: Szentkirály, Szentkirályszabadja és Szentistvánbaksa Magyarországról, Kalotaszentkirály, Székelyszentistván, Marosszentkirály, Székelyszentkirály, Sepsiszentkirály pedig Erdélyből volt jelen Csíkszentkirályon. A megjelentek elhatározták, hogy megalakítják a Szent Király Szövetséget, évente fognak találkozni. Más csíki falvak is viselnek hasonló neveket /Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csíkszentdomokos stb., ezek a települések is átvehetnék ezt a kezdeményezést. /Székedi Ferenc: Lakhelyük: Szentkirály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

1999. június 16.

Csíkszentkirály volt a házigazdája nemrégiben a Megyei Tanács támogatásával, a Népi Alkotások Háza szervezésében annak a folklórfesztiválnak, amit néhai Antal Miklós koreográfus indított útjára hat évvel ezelőtt, Felsütött a Hold sugára címmel. Kászonújfalu, Csíkszentdomokos, Csíkjenőfalva, Csíkdánfalva, Csíkmadaras, Tusnádfürdő, Csíkszentsimon, Csíkszentimre, valamint Csíkszentkirály képviseletében léptek színpadra a népi zenekarok, népdalénekesek, néptáncosok. Ezek a találkozók felvonulással és közös szentmisehallgatással kezdődnek. Gyönyörű momentuma volt a felvonulásnak, amikor a búcsúsmenet bevárta a folklórtalálkozó székely ruhába öltözött, mintegy háromszáz résztvevőjét, és együtt folytatták útjukat a tivai kápolna felé. /Búcsú és folklórtalálkozó Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

1999. július 5.

Csíksomlyón ismét megtartották az Ezer Székely Leány Napját, melyet először Domokos Pál Péter 1931-ben szervezett meg. A rendezvény felvonulással kezdődött. Lovasok és fúvószenekar vezette a népviseleti parádét a Szék útján a somlyói kegytemplomig. A kegyhelyen nagyon sokan vettek részt a segédpüspök által celebrált szentmisén, majd az Ezer Székely Leány Napja résztvevői kivonultak a két Somlyó hegye közti nyeregbe. A műsort a szentegyházasfalviak nyitották. A gyimesi hidegségi táncosok után Vitos Izabella oláhfalvi énekekkel szórakoztatta a közönséget. A sepsiszentgyörgyi Fenyőcske együttes után a csíksomlyói egyházközséghez tartozó falvakból verbuválódott fiatalok zenekara lépett színre, majd a sötétpatakiak és a csíkjenőfalviak mutatták be műsorukat. Felléptek még Vajdaszentivány, Mezőbánd, Csíkszentkirály, Csíkjenőfalva, Csíkszentimre, Kászonújfalu, Szováta, Gyergyószentmiklós, a gyimesi Sötétpatak, a moldvai Pusztina, Nádas, Külsőrekecsiny, Klézse és Forrófalva hagyományőrző együttesei, valamint a Hargita Székely Népi Együttes. /Ezer Székely Leány Napja Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

2000. február 9.

A múlt év folyamán végre megkezdték a csíkszentimrei Henter-kúria restaurálását, továbbá a Csíki Székely Múzeumnak a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 1 millió forintot hagyott jóvá a csíkszeredai Mikó-vár környéki tér (beleértve a falumúzeumot is) rendezéséhez. A csíkrákosi műemlék templom restaurálási, valamint a szentegyházi vashámor helyreállítási terveinek elkészítésére pályázatot nyújtottak be különböző alapítványokhoz. Mihály Zita muzeológus, a Csíki Műemlékvédő Egyesület elnöke elmondta, hogy a megyei tanács az idei költségvetésből tisztességes összeget különít el műemlékvédelemre. Ennek egy részét a Gál Sándor-emlékház helyreállítására fordítják. A szentegyházi vashámor helyreállításához a megyének is hozzá kell járulnia. A Henter-kúria restaurálását idén is folytatják. A Mikó-vár környékének rendezésével kapcsolatban a szabadtéri múzeum terve elkészült. /Elkészült a Mikó-vár környékének rendezési terve. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

2000. május 31.

Csíkszeredán a városi Dal- és Zeneegyesület 110 éves évfordulója tiszteletére jún. 2-án kórushangversenyt rendeznek és megnyitják az évforduló alkalmából összeállított dokumentumfotó-kiállítást. A gálaműsorban több kórus fellép, köztük a szentegyházai Canticum Novum kamarakórus, a közelmúltban alakult csíkszeredai Harmónia kamarakórus, a baróti református egyházközség Zatureczki vegyes kara, a csíkszentimrei katolikus egyházközség vegyes kara, a sepsibodoki református egyházközség ifjúsági kórusa, a csíkmadarasi katolikus egyházközség vegyes kara, a szentegyházai Vox Montana vegyes kar és a csíkszeredai Capella kamarakórus is. /110 éves a csíkszeredai dal- és zeneegyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

2000. június 3.

Száztíz éve született meg Csíkszeredában az első dalegyesület. Jún. 2-án, az évforduló alkalmából ünnepi előadást tartottak. Kiállították a dalegylet múltjának relikviáit, köztük az egylet 1914-ben felszentelt zászlaját. A Sarkadi Elek Vegyes Kórus ünnepére eljöttek Szentegyháza, Barót, Csíkmadaras, Csíkszentimre és Sepsibodok testvérkórusai is. /Dal- és zenegyesületi jubielum. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

2001. február 19.

Ötödik alkalommal szervezték meg febr. 17-én az alcsíki egyházi kórustalálkozót. A környék római katolikus egyházközségei kántorainak kezdeményezésére létrejött rendezvény helyszíne ez alkalommal a csíkszentgyörgyi-bánkfalvi templom volt. A találkozót minden évben más községben tartják: az elsőt Csíkszentkirályon szervezték, majd Csíkszentimre, Csíkszentsimon következett, tavaly Csíkszentmárton volt a házigazda, jövőre pedig Csíkmenaság látja vendégül az énekkarokat. A Gloria nevet viselő találkozón sorshúzás alapján eldöntött sorrendben lépett színre az öt egyházi énekkar: Csíkmenaság, Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csíkszentmárton és Csíkszentgyörgy-Bánkfalva. /Sarány István: Alcsíki egyházi kórustalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

2001. június 7.

1993-ban alakult meg Csíkszentimrén a Szent Imre Társulat, mely 35 tagot tömörít. Páll Eleket, a társulat elnöke tevékenységükről elmondta, hogy megszervezték az anyaországi testvértelepüléssel /Balatonberény/ a csereüdültetési kapcsolatot. Tavaly Balatonberény látta vendégül a falu kisiskolásait, idén a berényi kisiskolások viszonozzák a látogatást. A Pest megyei Turával szintén csereüdültetési kapcsolatban vannak. Tavaly a csíkszentimreiek mindkét települést egy-egy millenniumi kereszttel ajándékozták meg. - A helyi Szent Imre Társulat tervezi egy falumonográfia, valamint egy kis újság kiadásához szükséges költségek megpályázását. Ugyancsak ők megterveztették a falu címerét is. Remélik, hogy a tervet mihamarabb jóváhagyják, s a címert kifüggeszthetik a polgármesteri hivatalban is. /Fenyő és folyó a címerpajzson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

2002. november 4.

Nov. 3-án Csíkmindszenten és Taplocán a templom búcsúját. Csíkszentimrén is nov. 3-án, vasárnap tartották meg a Szent Imre-búcsút. Csíkszentimrén szoboravatás is volt, Kristó Tibor, a Hargita Népe munkatársa és családja adományozta szülőfalujának azt a Márton Áron-szobrot, amelyet Ercsei Ferenc szobrászművész készített. /Szent Imre-búcsú Csíkszentimrén. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

2003. február 25.

Érvényes volt a népszavazás febr. 23-án Csíkszentkirály falvaiban, ennek eredményeképpen Csíkszentimre önálló lesz, Csíkszentlélek község újraalakul. Csíkszentlélek Fitóddal és Csíkmindszenttel alkot egy községet, Csíkszentkirály ugyancsak különálló község lesz. Mindez akkor történhet meg, ha a népszavazás eredményét törvényesíti a parlament két háza is. /Kristó Tibor: Egy helyett három község lesz. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./

2003. április 15.

Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből.

2003. október 8.

A Szentmihály, Ajnád, Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet (SZAVISZ) megszervezte a II. Amatőr Ifjúsági Színjátszó Találkozót, amely a tavalyi évhez képest községi szintről Csík területi szintre terebélyesedett. A csíki falvak csaknem mindegyikében működik ugyanis valamilyen formában, színjátszó csoport. A találkozón hat csoport jelent meg. A műsor szentmiklósi és borzsovai fiatalok fellépésével kezdődött (Víg Ifjak Szentmiklósi Egyesülete), majd fellépett a csíkszentimrei Havasi Meggy néptáncegyüttes /a 2002-ben alakult a Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület (CSIKISZ) segíti az együttest/, a Vacsárcsi Ifjúsági Amatőr Színjátszó csoport, a csíkszentgyörgyi Gátkötők csapata, a karcfalvi Csorgó Ifjúsági Szervezet színjátszó csoportja, végül a SZAVISZ színjátszó csoportja. /Fodor Zoltán, SZAVISZ-elnök: Ifjúsági színjátszó találkozó Csíkszentmihályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

2002. január 29.

Jan. 26-án hatodik alkalommal rendezték meg – ezúttal Csíkmenaságon – az alcsíki egyházi kórusok találkozóját, nyolc kórus részvételével. Nagykászonból két kórus, Csíkszentkirályból a vegyes kar, Csíkszentgyörgy–Bánkfalva kórusa, Csíkszentsimon gyermekkórusa, továbbá Csíkszentmárton, Csíkszentimre és Csíkmenaság kórusa. /Takács Éva: Egyházi kórusok találkozója Csíkmenaságon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./

2002. május 14.

Az 1968-as megyésítés jelentősen megváltoztatta Csíkszék közigazgatási térképét. Jómódúvá vált községek, kistérségi struktúrák tűntek el, zilálódtak szét, kerültek új függőségi helyzetekbe. Az újonnan létrehozott Hargita megye keleti határán kiszakították a természetes közegből és Bákónak ajándékozták Gyimesbükköt. Csíkszenttamás Csíkkarcfalvába olvadva vesztette el községi rangját, és ugyanígy járt Csíkmadaras is, Csíkdánfalvához csapva. Az összevonások alól Alcsík sem mentesült. Ott Csíkszentkirály alá rendelték Csíkszentimrét, illetve Csíkszentmárton községközpont rendelkezhetett Csíkkozmás és Csíklázárfalva fölött. Az 1989 után a települések lakosai megkezdték önállóságuk alapjainak letételét. Néhányuknak évtizednyi bukaresti kopogtatás, győzködés és küszködés után sikerült kimozdulni a holtpontról. Csíkkozmáson 2000-ben referendumot tartottak. Ekkor Kozmás és Lázárfalva 2400 lakosának akaratába a szentmártoniak is beleegyeztek, hogy a két község a jövőben önálló legyen. A kozmási községháza két hete kopott és elhanyagolt állapotban vette fel régi/új szerepét. A községet jelenleg négy ember vezeti, a polgármester és helyettese, a számvivő és a jegyző. A két utóbbi szakember eddig a szentmártoni hivatalban dolgozott. - Amióta Szentmártonhoz csatoltak minket, csak visszafejlődtünk, mondják Csíkkozmáson. Minden pénz odament, a középületeket és a jegyzői lakást eladták, ami olyan volt, lebontották, mindent értékesítettek. Fel akarják újítani az orvosi rendelőt és az iskolát, illetve be akarják illeszteni a társadalomba azt a közel félezer lelket számláló roma közösséget. Csíkmadaras is önálló község lett, Csíkdánfalvától elszakadva. /Kristály Lehel: Önállóság három évtized után. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./

2004. február 16.

Február 14-én immár nyolcadik alkalommal rendezték meg Kászonújfaluban az Alcsík– Kászon főesperesi kerület katolikus kórusainak találkozóját. Nyolc énekkar /Csíkmenaság, Csíkszentimre, Kászonaltíz, Csíkszentkirály, Csíkszentmárton, Csíkszentsimon, Csíkszentgyörgy és a házigazda Kászonújfalu/ mutatkozott be. A mintegy 250 kórustagot, a vendégeket a találkozó után a helyi művelődési otthonban látta vendégül a helyi közbirtokosság. /Ferencz Imre: Kórustalálkozó Kászonújfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16

2004. február 26.

Hat új községre (öt hargitai és egy máramarosi) vonatkozó törvénytervezetet hagyott jóvá a Képviselőház plénuma: Csíkszentkirály községbő kiválik és önálló lesz Csíkszentlélek és Csíkszentimre; Madéfalva község átszervezése révén Csíkrákos és Csíkcsicsó, Bögöz község átszervezése révén Galambfalva (Hargita megye); valamint Koltó község (Máramaros). Fontos kiemelni, hogy az utóbbi község az első önálló magyar település lesz Máramaros megyében. /Új községek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2004. március 14.

Kászonújfaluban nyolcadik alkalommal rendezték meg Alcsík-Kászon egyházi kórusainak találkozóját. Nyolc énekkar (mintegy 250 kórustag) mutatkozott be: Csíkmenaság, Csíkszentimre, Kászonaltíz, Csíkszentkirály, Csíkszentmárton, Csíkszentsimon, Csíkszentgyörgy és a házigazda Kászonújfalu énekara. /Koszti István: Kórustalálkozó Kászonújfaluban. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 14./

2004. március 22.

A szenátus megszavazta az új községek létesítéséről szóló törvénytervezetet. Ennek értelmében – az államelnöki kihirdetést illetve a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követően – elnyeri ezt a közigazgatási státust többek között az Arad megyei Kisiratos, a Kovászna megyei Bikszád, Málnás és Mikóújfalu, a Hargita megyei Csíkcsicsó, Szentlélek, Csíkszentimre, Galambfalva, Csíkrákos, Máréfalva, a Maros megyei Koronka és Sóvárad, a Szatmár megyei Egri és Csomaköz. /Új községek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2004. április 3.

Tavaszköszöntő rítusokból készült összeállítással kezdődött ápr. 2-án a VII. Csűrdöngölő Gyermek- és Ifjúsági Néptánctalálkozó Csíkszeredában. Fellépett a csíkszeredai Tanulók Háza gyermektánccsoportja, továbbá a csíkszentimrei, a csíkszentdomokosi és balánbányai, a csíkmindszenti, kászoni, csíkdánfalvi, csíkszeredai, kápolnásfalusi, csíkmadarasi, tusnádi és csíkrákosi együttesek. Volt kézműves foglalkozás is. A közel 450 gyermeket megmozgató nagyszabású rendezvény szervezője az András Alapítvány, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, valamint a Romániai Magyar Táncszövetség volt. /Sarány István: Tavaszköszöntő Csűrdöngölő néptánctalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

2004. április 14.

Hargita megyében új községek létrehozását hagyták jóvá: Fenyéd község átszervezése révén létrejött Máréfalva község, Bögöz község átszervezése nyomán Galambfalva község (magába foglalva Kisgalambfalvát és Nagygalambfalvát), Csíkmadéfalva átszervezése eredményeként Csíkrákos (magába foglalva Rákost és Göröcsfalvát), valamint Csíkcsicsó (magába foglalva Csicsót és Csaracsót), Csíkszentkirály átszervezése nyomán pedig Csíkszentimre (magába foglalva Csíkszentimrét és a Szentimrei Büdösfürdőt), valamint Csíkszentlélek (magába foglalva Csíkszentléleket, Fitódot, Hosszúaszót és Csíkmindszentet). Betfalva Bögöz községtől átkerült Székelykeresztúr város közigazgatásába. /Új községek megyénkben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

2004. április 14.

2004. április 23.

A nyugati gondolkodás egyik köteléke a most felavatott első romániai borvízút – fogalmazott Michael Guest, az Egyesült Államok romániai nagykövete, aki részt vett a Borvízút avató ünnepségén. A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány által támogatott projektek keretében a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület (CSTTE) az elmúlt években több borvíz forrást, borvízfürdőt újított fel, és szintén az ő kivitelezésük a most felavatott borvízút, amely az Olt mentén lévő települések, források és fürdők között jelent összeköttetést. Potozky László, a Polgár-Társ Alapítvány elnöke emlékeztetett, a Borvízút ötlete három évvel ezelőtt született meg, a CSTTE tapasztalatát felhasználva készült el az út első szakasza. A Borvízút Csíkszereda, Zsögöd, Szeredai- fürdő, Borsfürdő, Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csatószeg, Verebes, Újtusnád, Tusnád, Sószékfürdő, Lázárfalva, Nádasfürdő és Nyírfürdő településeket, fürdőket érinti. A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány öt éve fejti ki tevékenységét a környezetért és a közösségért. /(Daczó Dénes): A Polgár-Társ Alapítvány ötödik születésnapján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2004. november 8.

Második alkalommal rendezték meg a Csíkszentimrei Sokadalmi Falunapokat. A háromnapos ünnepség mottója: „Hogy összetartozzon, ami összetartozik". Volt gazdafórum, majd sportvetélkedők következtek, felavatták a Hargita Háló két évig ingyenes szélessávú internet első felhasználói helyiségét, hagyományőrző együttesek léptek fel, majd közös mulatsággal zárultak a falunapok rendezvényei. /Kristó Tibor: Hogy összetartozzon, ami összetartozik. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

2005. január 31.

Január 29-én Csíkszentkirályon szervezték meg nyolcadik alkalommal az alcsíki egyházi kórusok találkozóját. Csíkszentimre, Szentsimon, Szentmárton, Csíkszentgyörgy, Menaság, Kászonújfalu, valamint Csíkszentkirály kórusa lépett fel, majd következett a hagyományossá vált közös éneklés. /Takács Éva: Egyházi kórustalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 31./

2005. március 21.

Nagy anyagi károkat okozott a hóolvadás: leginkább az Arad, Fehér, Kolozs, Brassó, Kovászna, Hargita, Hunyad, Maros, Szeben, Dolj, Gorj, Mehedinti, és Valcea megyei háztartásokat sújtotta. Kolozs megyében 2500 hektár földterületet öntött el az ár. Désen 140 háztartást öntött el a víz. Szamosújváron 1500 hektár szántóföldet árasztott el a víz, Kackó községben pedig 250 hektár földterületet lepett el a megduzzadt patak. A vízfolyások több Kolozs megyei utat elárasztottak: továbbra sem lehet közlekedni Dés környékén és Szúnyogszegen. /J. L., K. O.: Erdély-szerte nagy károkat okoz az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az utóbbi évtizedek legnagyobb áradásával küzdöttek a hét végén a Hargita megyei települések. Az Olt és a Maros megáradt, termőföldeket, házakat öntött el. A Maros Gyergyóújfaluban 30, Csomafalván 20 háztáji gazdaságot öntött el, Maroshévízen közel egy kilométeres jégtorlasz képződött a folyón. Gyergyószárhegyen 50 lakásba és közel 1000 pincébe hatolt be a víz, sok esetben talajvízszivárgás következtében. Várhegyen 11 lakásba hatolt be a víz. Galócás és Maroshévíz között a 12-es országúton földcsuszamlás nehezítette a közlekedést. Maroshévízen kiöntött a Maros, 80 hektár termőföldet árasztva el, a város több utcáján is nehezen lehetett közlekedni. Kelemenpatak városrészben 20, Lunkányban szintén 20 háztáji gazdaság szenvedett árvízkárokat. A bajba jutott emberek nem kaptak számottevő segítséget a nehéz pillanatokban. Gyergyremetén 70 ház udvara és kertje, 35 hektár mezőgazdasági terület került víz alá. Csíkszentdomokoson 20 háztáji gazdaság, 35 pince és 30 kút szenvedte meg az áradást. Csíkszentkirályon 8 háztáji gazdaság és 20 hektár legelő szenvedett árvízkárokat, Szentimrén 4 háztáji gazdaságot, 60 hektár legelőt árasztott el a víz. Újszékelynél a Nagyküküllő szintje emelkedett meg. /Kovács Attila: Medrükből kilépett folyók. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./ Hunyad megyében több mint 400 hektárnyi termőföldet és tizenkét falut öntött el a víz. Öt települést teljesen elzárt a külvilágtól és körülbelül 130 gazdaságot érintett az áradás. A legsúlyosabb gondokat Alvácán, Kőrösbányán, Blajeni, Toplica és Demszus településeken jelezték. /Tizenkét falut öntött el. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

2005. május 25.

A sepsiszentgyörgyi EMI május 17-én a könyvtárban József Attila-megemlékezést rendezett. Tavaly december óta ez volt a szentgyörgyi EMI negyedik irodalmi estje. Ugyancsak a szentgyörgyi EMI meghívására, május 22-én dr. Ádám Sándor budapesti történész tartott előadást Erdély sorsa, Trianon előzményei és következményei címmel. Az EMI szentimrei tagszervezete minden évben gyereknappal örvendezteti meg a település legifjabbjait. Változatos programmal várják a csöppségeket. /Bagoly Zsolt: Ifjúsági hírek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 24./

2005. augusztus 12.

Huszonötmillió lejre büntettek egy magyar–román állampolgárt „vámügyi kihágásért”, egy ártatlan bevásárlás miatt. Csató Imre, a nemrég történt eset elszenvedője családjával Budapestről érkezett haza Székelyudvarhelyre, nyári szabadságát tölteni. A férfi a kilencvenes évek elején Csíkszentimréről telepedett ki Magyarországra. Anyósa, aki a Hargita megyei kisvárosban üzletet működtet, megkérte, egyéb szállítóeszköz hiányában utazzanak veje személygépkocsijával Brassóba, ahol a cég számára, valamint személyes felhasználásra is bevásárolnának. Csató elvégezte a tervezett bevásárlást. A Metro bevásárlóközpont útba ejtése után egy másik üzletnél már kis híján berakták a megrendelt árut a csomagtartóba, amikor hirtelen a gépkocsi előtt termett két vámtisztviselő, és egyikük elkérte a vásárfia eredetét igazoló okmányokat a cég nevére kiállított számlával együtt. Az egyik közölte vele, hogy a romániai vámtörvény áthágása miatt megbünteti. Gavril Breunca vámtisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy a büntetés mellett elkobozza az árut, sőt letartóztattatja Csató Imrét. A vámtiszt elismételte, hogy egyik barátját évekkel ezelőtt szintén megbüntették a magyarországi hatóságok valamilyen kihágás miatt. Szavaiból kiütközött, hogy jobbára azért akarja megbüntetni, mert Csató magyar nemzetiségű akinek a vámos ráadásul az útlevelét, valamint kocsija zöldkártyáját is elkobozta. Csató Imre meggyőződése, hogy semmiféle törvénytelenséget nem követett el, nem fizette ki a büntetést. Csató Imre elkobzott útlevelét és zöldkártyáját később ügyvédje közbenjárására visszaszolgáltatta a brassói vámkirendeltség. Az udvarhelyi ügyvéd időközben panaszt emelt. /Rostás Szabolcs: Brassói vámolás bevásárlásért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

2005. szeptember 26.

Bogos Zsolt csíkszeredai városi tanácsost nevezték ki a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkári tisztségébe. Az önkormányzati képviselő Demeter Attila posztját vette át, akit Calin Popescu Tariceanu váltott le annak ellenére, hogy az RMDSZ elégedett volt kormányzati tisztségviselőinek munkájával. Bogos a volt államtitkár sógora. Bogos Zsolt 1959. május 20-án született Csíkszentimrén, a iasi-i Műszaki Egyetemen szerzett diplomát 1984-ben, majd 1990 után Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Olaszországban, Magyarországon vett részt különböző informatikai, közgazdasági és pénzügyi továbbképző tanfolyamokon. Eddig kabinet-igazgatói tisztséget töltött be a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztériumban. /B. T.: Családban maradt az államtitkári tisztség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

lapozás: 1-30 | 31-41