udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 108 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-108 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1991. szeptember 7.

Husi romániai kisvárosban Petre Roman miniszterelnök találkozott Snegur moldáviai elnökkel és Muravski kormányfővel. A két ország által aláírt kormányközi egyezmény életbe léptetéséről tárgyaltak, a vegyesvállalatokról, a gazdasági egységek kapcsolattartásáról, amely "megvalósíthatóvá vált Moldova függetlenségének kikiáltása következtében." /Román rádió, MTI/

1991. szeptember 7.

Herédi Gusztáv köszöntötte Balogh Edgárt 85. születésnapján, kifejtve, hogy utóvédharcot vívott Balogh Edgár, az örök naiv, az örök balek. Sokan úgy tekintenek rá, mint a csőd-szocializmus apostolára, holott ő nemcsupán az volt. Nem volt a szocialista rend kegyeltje. Balogh Edgár jó magyar és jó kommunista volt. Amit épített /egyetem, stb/ "a szeme láttára omlott össze, s áldását kellett adnia a romlásra." Érthetetlen, hogy annyi megtiportatás, kétszeri letartóztatás után nem vonta le a következtetést, hanem a szocializmus igéit hirdette továbbra is. A "damaszkuszii úton ő sohasem ment végig." Végtelen türelemmel dolgozott fél életen át mások - jó vagy rossz kéziratán, csakhogy közölhetővé tegye" azokat. Az ő filológiai pontossága, lelkiismeretessége intő példa lehet, ugyanúgy hihetetlen munkabírása is. Fáradhatatlan népnevelő. _ az örök túlélő és újrakezdő. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Két hozzászólás érkezett, mindketten elutasították Herédi Gusztáv elmarasztaló értékelését és védelmükbe vették Balogh Edgárt. /Okos György: Egy "balek" öregúr védelmében, Fey László: Köszöntő? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ Dáné Tibor szintén visszatért Balog Edgár életművéhez, kiállva a szociáldemokrata eszmék mellett, emlékeztetve az elfeledetten élő 87 éves Lakatos Istvánra, az 1945-ben alakult Szociáldemokrata Párt Országos Magyar Bizottságának elnökére, a Márton Áron-per másodrendű vádlottjára, aki 1954-ben egy aláírás ellenében szabadulhatott volna, de ő erre nem volt hajlandó. Az Országos Magyar Bizottság, s a mögötte álló Magyar Szövetség történetéről és harcáról, amelyet a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ uszálypolitikája ellen vívott, nem tudunk semmit, addig az MNSZ-apologetika meghamisítja az akkori években történteket. - Balogh Edgár abban bízott, hogy a kommunizmus megszelídül. Tisztelettel kell említeni Balogh Edgár munkaközösségeket létrehozó munkásságát, életműve részét, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikont és fáradhatatlan tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

1991. szeptember 8.

Romániában elutasítóan reagáltak arra a lengyel külügyminisztériumban kidolgozott tanulmányra, amely szerint a határ menti szubrégiókat, így Erdélyt be kellene vonni a lengyel-csehszlovák-magyar háromoldalú együttműködésbe. A román külügyminisztérium meglepődésének és értetlenségének adott hangot. Az ellenzéki Polgári Szövetség közleményben tiltakozott a terv ellen. /MTI, Rompres/

1991. szeptember 8.

Bármely nép életében rendkívüli esemény, ha a pápa megtiszteli földjét látogatásával, nyilatkozta Tempfli József nagyváradi katolikus püspök a református Harangszónak. II. János Pál pápa nem feledkezett meg a szomszédos népekről sem. Anyanyelvükön szólította meg a románokat is Máriapócson. A romániai püspöki kar is meghívta a pápát az "ad limina" alkalmával. Romániában biztosítani kellene a görög katolikus templomok visszaadását, azonkívül minden egyházi épület /iskola és szeretetotthon/ visszaadását. /Harangszó (Nagyvárad), szept. 8./

1991. szeptember 9.

Adrian Nastase külügyminiszter szept. 9-én Moszkvába érkezett a szept. 10-én kezdődő EBEÉ emberi jogokkal foglalkozó konferenciájára. A TASZSZ-nak adott nyilatkozatában kijelentette: a kisebbségek kérdésével a genfi konferencia foglalkozott, úgy véli, hogy most nem ez a kérdés lesz a középpontban. /MTI, TASZSZ/

1991. szeptember 10.

A parlament jóváhagyta az alkotmánytervezet első szakaszát, hogy Románia nemzeti állam. Ez ellen szavaztak 45-en, az RMDSZ és a KDNPP /Parasztpárt/ képviselői, 35-en pedig tartózkodtak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1991. szeptember 10.

A Maros megyei RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott az Oktatási Minisztérium által a szakoktatásban bevezetett diszkriminatív vizsgarendszer ellen. 1990-91-ben Marosvásárhelyen 14 magyar nyelvű IX-es szaklíceumi osztály működött, most viszont csak 7 alakulhatott. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

1991. szeptember 11.

Románia egységes, homogén állam, amely a román népesség túlnyomó többségén alapszik és ezzel a román népességgel az ország egész területén szétszórva nemzeti kisebbségek élnek együtt - jelentette ki Iliescu elnök sajtóértekezletén. Veszélyesnek minősítette azokat az elképzeléseket, hogy Románia föderatív vagy konföderatív alapon átszervezhető lenne. Románia nem többnemzetiségű állam, amelyben valaha is felmerülhet autonóm egységek kiválása, hangoztatta. Egyesek be akarják bizonyítani, hogy Románia kormányozhatatlan.- Ugyanolyan hevességgel támadta a Romania Marét, mint a Romania Liberát. /BBC, MTI/

1991. szeptember 11.

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ választmánya ülésezett Zilahon aug. 31-én. Pozitívan értékelték a Bálványoson tartott nyári szabadegyetemet, elhatározták, hogy jövőre is lesz ilyen rendezvény. Foglalkoztak a közelgő helyhatósági választásokkal, támogatják a Polgári Szövetség felhívását. A MISZSZ felhívást intézett Európa ifjúsági szervezeteihez. A szovjetunióbeli események pozitív fordulata megteremtette azt a történelmi lehetőséget, melynek során a népek önrendelkezési elve meghatározóvá válhat. Felhívják Európa ifjúsági szervezeteit, hogy támogassák Kelet-Európa és a Szovjetunió népeinek önrendelkezéséért vívott harcát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

1991. szeptember 11.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt programját közölte a Szabadságban. Az RMKP a keresztény értékrend társadalmi érvényesítését követi. A népi-nemzeti identitástudat kialakítása és megőrzése, az egyéni és kollektív jogok intézményes biztosítása, a helyi önkormányzat bevezetése, a területi autonómia biztosítja bármely testvérnép kultúrájának megőrzését. Ahol a nemzetiség aránya meghaladja a 10 százalékot, ott a nyelvet mint egyenértékű államnyelvet kell használni, ahol a számarány eléri a 30 százalékot, ott megfelelő arányban kell alkalmazni a köztisztviselőket. A hadseregnél, a rendőrségnél megfelelő arányban legyen jelen a nemzetiség. Gazdasági vonatkozásban: piacgazdaság, vállalatok privatizálása, a földek magántulajdonba adása, a társadalombiztosításban családi pótlék, szülési szabadság, szociális nyugdíj. A teljes anyanyelvű oktatás megszervezése, külön tanügyi főhatósággal, egynyelvű oktatási intézményekkel az óvodástól az egyetemig. Az egyházak szabadságának helyreállítása, a felekezeti iskolák visszaállítása, az elvett egyházi ingatlanok visszaadása. Az RMKP követeli az erdélyi magyarság, nemzetközi garanciákkal, vallja, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet szerves része. /A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt programja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1991. szeptember 11.

Végveszélyben a temesvári Új Szó címmel ad helyzetjelentést Temesvár egyetlen magyar napilapja. A Bánság magyarságának közügye, hogy a lap fennmaradjon. Ennek érdekében mindent elkövetett a szerkesztőség, amikor 1990 elejére kiderült, hogy semmilyen állami támogatásra nem számíthatnak: felére csökkentették a munkatársak számát, lemondtak a telexszolgáltatásról, együttműködtek a szegedi Délvilággal. Mindez nem volt elegendő. Anyagi támogatást kértek a kormánytól, a művelődési minisztériumtól, sikertelenül. A lap adósságai megnőttek és csődeljárást helyeztek kilátásba a lap ellen. Az olvasók segítségét kérik. /Új Szó (Temesvár), szept. 11./

1991. szeptember 11.

Egy hónapi önkéntes szüneteltetés után újból megjelent a Romania Mare hetilap, legújabb számában támadta Iliescut és Petre Roman miniszterelnököt a hetilapot elmarasztaló kijelentéseik miatt. /MTI/

1991. szeptember 12.

Az új tanév súlyos problémákkal kezdődik: Maros megyében 12 magyar nyelvű IX. osztállyal kevesebb indul, mint tavaly, a megyének egyetlen magyar líceuma sincs, Aradon 1990-ben Tokay György képviselő éhségsztrájkjával érte el, hogy megnyíljon az önálló magyar líceum. Most váratlanul a tanfelügyelőség leválasztotta a líceum I-VIII. osztályát és egy román iskolához csatolta. Szatmár megyében az utolsó napon sem tudták biztosan, hány magyar nyelvű IX. osztály indul.../Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./

1991. szeptember 12.

A kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban még osztályterem-hiányban szenvednek, tájékoztatott Bálint Attila igazgató, két első osztályt indítanak. Még mindig fennáll a veszély, hogy román osztályt indítanak. A kolozsvári Református Kollégiumnak még mindig nincs önálló épülete, a régi épületet a tanfelügyelőség nem adta vissza. Tőkés Elek tanfelügyelő elmondta, hogy az állam nem szándékozik visszaadni az egyházi iskolák épületeit. Erdélyben hatalmas méterű a tanárhiány, Kolozs megyében 64 tanító és 30 óvónő hiányzik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./

1991. szeptember 12.

A Nemzeti Megmentési Front hivatalos lapja, az Azi szerint a kormánypárt a pártérdekeknél is fontosabbnak tartja az összefogást a magyarok ellen az őszi helyhatósági választásokon, hogy minél több román kerüljön be a közigazgatási szervekbe. /MTI/

1991. szeptember 12.

Király Károly szenátor többé nem vesz részt az Alkotmányozó Gyűlésen. Nyolc módosító indítványa lett volna, de az első napon egyszerűen lehurrogták, a következő napon pedig nem kapott szót. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

1991. szeptember 12.

A kormányzatnak kezd kialakulni egy kemény vonala, állapította meg cikkében Szász János. Iliescu elnök izraeli lapok munkatársainak elmondta, hogy ő maga elítélte az antiszemitizmust. Azonban nem szabad elfelejteni a kormánynyilatkozatot sem, amely az amerikai kongresszusban elhangzott, a romániai antiszemitizmust és a kisebbségellenes nacionalizmust elítélő nyilatkozatot élesen visszautasította. Iliescu elnök izraeli látogatásakor nem követte meg a zsidóságot a Romániában végbement zsidóirtásért. Érvei szerint a román nép nem vétkes azért, amit a román fasiszták véghez vittek. Romániában folyik Antonescu rehabilitálása, erre nem reagál a kormány. A parlamentben egyperces csenddel emlékeztek meg Antonescuról. A hatalom nem akarja rendezni a nemzeti kérdést. A szélsőjobb nyíltan harsogja, hogy Magyarországgal a háttérben az RMDSZ polgárháború kirobbantására készül. A kormányzat pedig hallgat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

1991. szeptember 12.

Petre Roman szept. 12-én egynapos hivatalos látogatásra Szófiába érkezett. Az előző napon Ruszéban hatalmas tömegtüntetést tartottak a román környezetszennyezés miatt, amelyet a Giurgiuban levő vegyi kombinát okoz. A bolgár parlament pedig a román parlamenthez intézett felhívásában a kombinát leállítását szorgalmazta. Petre Roman hangoztatta, hogy az előző kormánytól örökölték ezt a problémát és a jövőben közösen kell küzdeni a problémák megoldásáért. /MTI/ Nastase külügyminiszter villámlátogatást tett Vilniusban, Rigában és Tallinban. A három balti fővárosban egyezményeket írt alá a balti államok és Románia közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről. /Román rádió, MTI/

1991. szeptember 13.

Eugen Dijmarescu pénzügyminiszter szept. 13-i napon Athénbe utazik, a román-görög gazdasági kapcsolatok okmányát írja alá. /Román rádió, MTI/

1991. szeptember 13.

1990 elején egy 130 címből álló listát állítottak össze, nyilatkozott Dávid Gyula, a Kriterion kolozsvári fiókjának vezetője, emellett egy 40-50 könyvből álló sorozat tervét is felvetették, ezekre rákerült volna a Tiltott könyvek szabadon papírszalag, mivel ezek a könyvek az elmúlt években nem jelenhettek meg. Az 1990-re tervezett könyvekből mindössze 42-őt tudtak megjelentetni. Valahol elakadt az egész romániai magyar szellemi termelés. Az egész romániai magyar kultúra 1990-től erőteljesen sajtóközpontúvá vált. 1991 első félévében már csak 6 könyvet tudott kiadni a Kriterion. A papír és nyomdaárak példátlan növekedése miatt egész sor újság megbukott, a másfélszáz kiadványra felduzzadt magyar sajtót ez érzékenyen érintette. Nyáron végre megjelenhetett a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon második kötete. Saját nyomdára kaptak ígéretet, de nem lett belőle semmi. A magánnyomdák elindultak, de még a kezdeményezéseknél tartanak. Székelyudvarhelyen már működik az Infopress nyomda, adott már ki könyveket a kolozsvári Szabadság lap és a marosvásárhelyi Látó folyóirat is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-108




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék