udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 154 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-154 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1992. március 26.

Stolojan miniszterelnök kiállt elődje, Petre Roman mellett, cáfolva azt, hogy Petre Roman elsikkasztott komoly összegeket. /MTI/

1992. március 26.

Kőrösi Csoma Sándor emléknapokat rendeznek márc. 26.- ápr. 6-a között Csomakőrösön és Kovásznán: előadásokat tartanak, majd ápr. 2-án emléktábla avatás Kovásznán, ápr. 3-án emlékülés és a Kőrösi Csoma Múzeum alapkőletétele Kovásznán, ugyanott koszorúzás ápr. 4-én. Emlékülés Kolozsvárott ápr. 5-én, ünnepségen: ápr. 6. /Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület kiadványa/

1992. március 26.

Gyulafehérvárt érseki rangra emelték, de minket nem csatoltak hozzá, állapította meg Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Ezért Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel közösen kérték, hogy ne a bukaresti érsekséghez tartozzanak, hanem Gyulafehérvárhoz. A Szentszék még nem válaszolt, de a hívek és a papok véleménye szerint addig nem lesz itt békesség, amíg ezeket az egyházmegyéket nem csatolják Gyulafehérvárhoz. - Tempfli József elmondta, hogy Tőkés László püspökkel közösen szervezik meg Nagyvárad ünnepségeit, a Varadinum-ünnepségeket, máj. 10-17-e között. Ebből az alkalomból megjelenik a városról és Szent Lászlóról több könyv. - Fülöp Dénes marosvásárhelyi református püspök elmondta, hogy a betegek, a szegények gondozására diakóniai szolgálatot szerveztek. - Megalakították az EKLA Kft-t, az Erdélyi Keresztény Lelkigondozó Alapot. Ezen belül egyik tevékenységük a városba érkezett amerikai és angol misszionárius nyelvtanárok segítségével intenzív nyelvtanfolyam elindítása. A súlyos tanárhiány pótlására indították el a kántortanító-képzést. Törvényes engedélyt még nem kaptak, ennek ellenére elindították a főiskolai jellegű oktatási rendszerbe tartozó teológiai és egyházzenei intézményt. Ebben harminckét tanár egy éven át ingyenesen oktatott kilencven tanulót, a jövendő tanítókat. Ez a főiskola ökumenikus jellegű, hiszen római katolikusok és unitáriusok is készülnek ebben a főiskolában a tanítói pályára. Állami támogatást nem kapnak. /Egyházi élet Nagyváradon és Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, márc. 26./

1992. március 27.

A helyhatósági választások végeredménye szerint a Nemzeti Megmentési Front a szavazatok 33,72 %-át, a Demokratikus Konvenció 24,38 %-át, a Demokratikus Agrárpárt 7,98 %-át, az RMDSZ 6,84 %-át, a Nemzeti Egységpárt 4,48 %-át és a Nagy-Románia Párt 1,68 %-át szerezte meg. /MTI/

1992. március 27.

Káli Király István, a Maros megyei RMDSZ alelnöke nyilatkozott: máj. 3-án lesz Marosvásárhelyen a polgármester-választás. A városban még mindig nem alakult meg a tanács a frontos és a Román Nemzeti Egységpárthoz tartozó tanácstagok sorozatos távolmaradása miatt. /Új Magyarország, márc. 27./

1992. március 27.

Pokorny László, Marosvásárhely megválasztott, majd lemondatott polgármestere márc. 27-én át akarta lépni a határt, azonban a román hatóságok ezt megakadályozták. /Pokorny-stop. = Népszabadság, márc. 31./

1992. március 27.

Az Európai Protestáns Nagygyűlés Budapesten megtartott konferenciáján Tőkés László püspök indítványozta, hogy alakítsanak ki határozott álláspontot a kollektív kisebbségi jogok kérdésében. A sajtóértekezleten elmondta, hogy Tatu ortodox püspök a protestáns egyházak betiltására szólított fel, Vulpescu szenátor pedig lágerek felállítását indítványozta. Románia vezetőinek egy szavuk sincs az ilyen megnyilvánulásokkal szemben. /Tőkés a kisebbségi egyházakért. = Magyar Nemzet, márc. 28./ Tőkés László indítványát az Európai Protestáns Nagygyűlés egyhangúan elfogadta és csatolta a Nemzet, nacionalizmus és kisebbség bizottság záródokumentumához. /Közlöny (Nagyvárad), ápr./

1992. március 27.

Nagy Benedek képviselő, a parlament oktatás-, tudomány-, ifjúság- és sportügyi szakbizottságának titkára elmondta, hogy folyik az oktatási törvénytervezet vitája. Összesen négy tervezet született, az egyik az RMDSZ-é. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

1992. március 27.

A Ceausescu-diktatúra négy szekus rendőrének, akik Hargita megyében 1989. dec. 22-én a népharag áldozatai lettek, Iliescu elnöki rendelettel az 1989-es román forradalom vértanú-hőse címet adományozta. Hargita megye prefektusa, Pataki Imre megtagadta a kitüntetések átadását a hozzátartozóknak és a rendeletet visszaküldte. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

1992. március 27.

Moldovában folytatódnak az összecsapások. Az orosz szeparatisták hidakat, utakat, gyárakat aknáznak alá, jelentette a román rádió. /MTI/

1992. március 27.

Hosszú szünet után megjelent az Erdélyi Figyelő idei első száma. 1991-ben 24 számot terveztek /kéthetenkénti megjelenéssel/, de csak 10 szám látott napvilágot, az utolsó novemberben. Azóta papírhiány akadályozta a megjelenést. Az Erdélyi Figyelő a jövőben folyóirat lesz. /Erdélyi Figyelő (Marosvásárhely), 1. sz./

1992. március 27.

Márc. 27-29-én Temesváron Demokrácia és kollektív jogok címmel rendezett nemzetközi konferenciát többek között az RMDSZ, a Temisz és a Bodó Barna vezette Temesvári Kisebbségi Kutatócsoport. Meghívót küldtek 50 román szenátornak és képviselőnek, de alig jöttek el néhányan. A romániai németek és a Temesvár Társaság szintén távol maradt. A belga Ivo Petters keményen bírálta román kisebbségi politikát. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

1992. március 27.

Márc. 27-29-e között tartotta a Nemzeti Megmentési Front harmadik országos konvencióját Bukarestben. Petre Romant megerősítették pártelnöki tisztségében. A tanácskozás után egy csoport kivált a pártból. /MTI/

1992. március 28.

Tőkés László püspök elmondta, hogy még a Polgári Szövetség is engedményeket tesz a nacionalizmusnak. Egy szűk értelmiségi réteg jelenthet egyedül biztos szövetségest az RMDSZ-nek. Véleménye szerint még nem érett meg az idő az RMDSZ-en belüli platformosodásra. /Népszabadság, márc. 28./

1992. március 28.

Buchwald Péter, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke félti az RMDSZ-t a platformok megjelenésétől, mert az az egységes és következetes fellépést teszi kockázatossá. Az elnökség egyes tagjai nincsenek egymással beszélő viszonyban. Függetlenített vezetőkre lenne szükség, hogy az RMDSZ rendelkezzen döntéshozó szervezettel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28-29./

1992. március 28.

Snegur elnök bejelentette a rendkívüli állapot kihirdetését egész Moldova területére. Snegur elnök és 15 tagú "Legfelsőbb Biztonsági Tanács" irányítja az országot, ugyanakkor bizottságokat hoznak létre a városokban és járásközpontokban. A törvénytelen formációkat lefegyverezik. /Román rádió, MTI/

1992. március 28.

Megjelent a Hajnal első száma. /Hajnal (Dési római katolikus vallásos gyermekek lapja), Dés, márc. 28./

1992. március 29.

Podhránszky László képviselő márc. 29-én interpellált a belügyminiszterhez és az országos főügyészhez, tiltakozva a márc. 19-én Tordaszentlászlón történt házkutatások miatt, amikor a templomot is átkutatták, felszedték a padlót is. Még a diktatúra idején sem kerestek szeretetcsomagokat a templomok padlója alatt. Nem a főügyész adta ki az utasítást a házkutatásra, most kezdik vizsgálni, ki írhatta alá az utasítást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

1992. március 29.

Iliescu elnök a tévében kijelentette, hogy a Moldovában szükségállapot elrendelése a rend helyreállítását szolgálja. Minden segítséget megadnak Moldovának a területi integritásért folytatott erőfeszítéséhez, a konfliktus kiterjedésének meggátlásához. A román vezetés, a román nép minden támogatás megadására kész. /Román rádió, MTI/

1992. március 30.

A parlamentben két képviselő közölte, hogy a jövőben a Szocialista Munkapárt képviselőiként fognak működni. Ez ellen több képviselő, köztük Frunda György is hevesen tiltakozott. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./


lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-154




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék