udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
154
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-154
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1992. március 8.
A Besszarábiáért és Bukovináért Román Nemzeti Társaság kéri, hogy a Prúton túli lakosok is kapjanak román állampolgárságot, azért, hogy részt vehessenek a közelgő választásokon. /Romania Libera (Bukarest), márc. 11./ 1992. március 9.
Márc. 9-én Csíkszeredán tömegtüntetést szervezett az RMDSZ, közel 20 ezer ember részvételével. "Anyanyelvi oktatást akarunk minden szinten" feliratú táblák emelkedtek a magasba. Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Nagy Benedek képviselő is felszólalt. Lászlóffy Pál ismertette a tanügyi törvény tervezetét, és hiányolta, hogy a törvény előterjesztését nem előzte meg társadalmi vita. A tervezet jelen formájában számunkra elfogadhatatlan, mondta. Lászlóffy emlékezetett arra, hogy az anyanyelvű oktatással kapcsolatos, több mint 35 ezer aláírással ellátott, a miniszternek címzett, 1991. dec. 10-én a 10365-ös számon iktatott beadványukra a mai napig nem kaptak választ. A tüntetők nyilvánosan ismertették követetéseiket, amelyeket eljuttatnak a román parlamenthez és a nemzetközi szervezetekhez: demokratikus oktatási rendszer létrehozása, minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhassanak, a nemzeti történelem önálló tantárgy legyen a kisebbségek számára, egyházi iskolákat állítsák vissza. /Az anyanyelvi oktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11., Új Magyarország, márc. 10./1992. március 9.
Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke kijelentette, hogy a nyári választások után sem a parlamentben, sem az RMDSZ felső vezetésében nem kíván részt venni. Úgy érzi, hasznosabb lehet Kolozsváron, mint Bukarestben. /Szőcs: eredmények csak később. = Népszabadság, márc. 9./1992. március 9.
Ceausescu szelleme tovább él a rendszer kiváltságosaiban, szerkezetében, írta Tőkés László püspök. Dr. Ion M. Anghel hágai román nagykövet ugyanazt állítja a püspökről, mint amit Ceausescu titkosrendőrsége. Vulpescu szenátor a parlamentben sürgős intézkedéseket követelt a "neo-horthysta" magyarok ellen, továbbá hadiállapot esetére internáló táborok szervezését követelte a "renitens romániai magyarok számára". /Új Magyarország, márc. 9./1992. március 10.
Az előző napi tüntetés után tanügyminisztériumi küldöttség érkezett Csíkszeredába, akiknek átnyújtották a tüntetők négypontos beadványát. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./1992. március 10.
Az RMDSZ egységének megőrzésére szólított fel, a felülről elindított platformosodási folyamatot kétségesnek nevezte az RMDSZ 40 fős parlamenti csoportja 25 tagjának felhívása - az RMDSZ 10 szenátora és 15 képviselője. /Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./ Megjegyzés: nem írta alá az RMDSZ egy szenátora /Szőcs Géza/ és 14 képviselője. Más lapokban kevesebb aláíró szerepelt, például a Szabadságban (Kolozsvár, márc. 11.) 24 fő. Az aláírók között van Tokay György, Markó Béla, Borbély László, Verestóy Attila, Frunda György, Bárányi Ferenc és Szabó Károly. 1992. március 10.
A pártok vezetői találkoztak Iliescu elnökkel. Az RMDSZ egyik küldötte Tokay György képviselő volt, aki nyilatkozott a megbeszélésekről. A választások időpontjáról /az ellenzéki pártok júniust javasolták/, az ország gazdasági helyzetéről és Moldova Köztársaságról volt szó. Iliescu kifejtette, hogy Moldova és Románia egyesítése nemzeti célkitűzés, de ezt a kérdést kellő óvatossággal kell kezelni. Tokay György beszélt az egységre szóló felhívásról is, melyet 25-en írtak alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./ 1992. március 10.
A Dnyeszter mentén kialakult háborús helyzettel egyidőben a román Védelmi Minisztérium elrendelte tartalékosok 5-12 napos kiképzését a katonai egységekben. Mire készülnek? /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./1992. március 10.
Mircea Snegur moldovai elnök kijelentette, hogy Moldova mint független állam, mely az ENSZ-nek is tagja, fenntartja magának a jogát, hogy szüksége esetén külső segítséget is kérjen. /Azi (Bukarest), márc. 10./1992. március 10.
Richard von Weizsäcker német elnök Bonnban fogadta Tőkés László püspököt, akivel egyórás megbeszélést folytatott. Tőkés László az MTI tudósítójának elmondta, hogy hivatalos személyként jószolgálati küldetés keretében járt e német államelnöknél, akit tájékoztatott az ország, valamint a kisebbségek helyzetéről. A nemzetiségi kérdés megoldatlansága a régió demokratizálásának legnagyobb akadálya, mutatott rá a püspök. /Tőkés László Németországban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./1992. március 10.
Két évvel a rendszerváltozás után a romániai magyar oktatás helyzete egyre nyomasztóbb. Az ultranacioanlista asszimilációs iskolapolitika folytatódik. Az 1991/92-es tanévben például Maros megye szaklíceumaiban feleannyi magyar nyelvű osztály van, mint volt a Ceusescu-diktatúra idején. Nem sikerült a marosvásárhelyi Bolyai Líceumot sem visszaszerezni, sőt több román osztályt helyzetek ide, mint korábban bármikor. Jellemző, hogy a nemrég függetlenné vált Moldovai Köztársaságban az ottani kormány első rendelkezéseivel szétválasztotta az erőszakosan egyesített iskolákat, mert azok voltak az oroszosítás leghatékonyabb eszközei, miközben Erdélyben szeparatizmusnak nevezik a hasonló magyar követelést. Maros megyében továbbra sincs nemhogy magyar tagozat, de még magyar osztály sem az egészségügyi, kereskedelmi, gazdasági, erdészeti és más keresett szaklíceumokban. Nincs magyar műegyetem, nem engedik visszaállítani a világhírű magyar nyelvű Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemet, ellenkezőleg, minden utánpótlás nélkül kényszernyugdíjba küldték az utolsó magyar egyetemi orvosprofesszorokat. Nem adják vissza a Bolyai Tudományegyetemet. Beszivárognak a magyar tagozatokra is a román tanárok, akik csak román nyelven oktatnak. /Szabó György Pál (Marosvásárhely): Kulturális népirtás. = Ring (Budapest), márc. 10./1992. március 11.
Az RMDSZ felhívására Székelyudvarhelyen többezer magyar tüntetett az anyanyelvi oktatáshoz való jog védelméért. A tüntetésen felszólaltak a városi RMDSZ, a vallásfelekezetek és az iskolák képviselői. A tüntetők követeléseiket tartalmazó nyilatkozatot és felhívást fogadtak el. A nyilatkozatban kifejezték aggodalmukat és tiltakozásukat a készülő tanügyi törvény ellen, amely korlátozni akarja az anyanyelven való tanulás jogát. Ez folytatása a nemzeti kisebbségek erőszakos beolvasztására irányuló politikának. A nemzetközi egyezmények, konvenciók minimális alapként leszögezik az anyanyelvi oktatáshoz való jogot minden szinten. A tüntetők felhívást intéztek az ország parlamentjéhez és a kormányhoz, hogy határolják el magukat a diktatorikus rendszer kisebbségi politikájától. A tanügyi törvény biztosítsa a decentralizált, demokratikus oktatási rendszert, az anyanyelvi oktatáshoz való jogot minden szinten, továbbá önálló tantárgyként "saját történelmünk és hagyományaink ismeretét". A törvény rendelkezzen a felekezeti oktatáshoz való jogról, az egyházi birtokok visszajuttatásáról, alapot teremtve ezáltal a kisebbségi iskoláknak. /Tiltakozás a nemzetiségi jogokat csorbító tanügyi törvény tervezete ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./1992. március 11.
Románia stabilitása érdekében csak a reformok óvatos ütemét engedheti meg magának címmel ismertette a Frankfurter Allgemeine Zeitung febr. 20-i száma Adrian Nastase külügyminiszter nyilatkozatát a lap munkatársa, Viktor Meier összefoglalásában. A Szovjetunió és Jugoszlávia széthullása nyomán Románia határozottan előrehaladt Európa felé, állította Nastase. Bukarestnek harcolnia kell a nagyvilág irracionális megfontolásából fakadó fenntartásaival. Hallani olyan véleményt, hogy az ország több segélyt várhatna, ha a júniusi elnökválasztáson Iliescu nem indulna. Nastase nem hiszi ezt. Törökország kihasználta a helyzetet, hogy zárt ajtókra talált Európa felé és felvette a kapcsolatot a hasonló gondokkal küzdő országokkal. Arról a Fekete-tenger térségi kezdeményezésről van szó, melyen idén februárba Isztambulban a külügyminiszteri értekezleten elfogadták a Fekete-tenger térségi gazdasági együttműködésről szóló nyilatkozatot. Ezen Törökország mellett képviseltette magát Románia, Bulgária, Moldova, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán, megfigyelővel képviseltette magát Görögország és Jugoszlávia. /Mit nem engedhet meg magának Románia? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./1992. március 12.
Az elmúlt napokban a koltói Petőfi Múzeumban négy, magukat a Megyei Múzeum munkatársainak kiadó, az SRI-hez, a Román Hírszerző Szolgálathoz tartozó férfi külföldről behozott fegyvereket keresett. Valójában egy távcsőről volt szó, melyet a magyar Hadtörténeti Múzeum adományozott. - Közben Koltón a választási kampány idején megkezdett hadgyakorlatot folytatják. Most már nemcsak a falu utcáit, művelődési otthonát népesítik be a nehéz hadifelszereléssel ellátott katonák, de a határ is gyakorlótér lett. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 12./1992. március 12.
A nyugati világ nyit Romániára, nyilatkozta az Észak-atlanti Együttműködési Tanács brüsszeli üléséről hazatérve Adrian Nastase. - Bonnban Ion V. Sandulescu román külügyi államtitkát és német kollégája parafálta a román-német alapszerződést. /Parafálták a román-német alapszerződést. = Magyar Hírlap, márc. 13./1992. március 12.
Újabb hat hónapra meghosszabbították az állami levéltárak katonai felügyeletét. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./1992. március 12.
A kisinyovi parlament kizárta tagjai sorából I. Szmirnovot, a Dnyeszteri Köztársaság elnökét és néhány képviselőtársát. Kilátásba helyezték, hogy közülük egyesek ellen bírósági eljárást indítanak. /Román rádió, MTI/1992. március 12.
Megjelent a Miénk Itt a Tér - Diákvédelmi, politikai és irodalmi lap első száma, kiadja a Marosvásárhelyi Magyar Diákok Szövetsége. /Miénk Itt a Tér (Marosvásárhely), márc. 12./1992. március 13.
Adrian Nastase külügyminiszter villámlátogatása keretében Moszkvában tárgyalt A. Kozirev orosz külügyminiszterrel, többek között a Moldovában kialakult feszült helyzetről. /Román rádió, MTI/1992. március 13.
Entz Géza államtitkár nyilatkozott a román-magyar szerződésről. A szerződésnek a kisebbség szempontjából előremutatónak kell lennie. Enélkül Magyarország alapszerződést nem írhat alá. A nemzetközi dokumentumok követelményrendszere csak minimumnak tekinthető. A kisebbségeknek az államrendszerbe illeszkedő autonómiákat szükséges kapniuk. Kiindulópont a személyi jellegű autonómia, a másik fontos tényező a helyi autonómiák rendszere. A román fél a kisebbségi kérdést az alapszerződés tekintetében szeretné megkerülni, vagy legalábbis bagatellizáni. /Meszleny Zoltán: Entz Géza államtitkár a magyar-román kapcsolatokról. = Új Magyarország, márc. 13./