udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
207
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-207
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. április 5.
Az SZKT két résztvevője szerint az RMDSZ SZKT üléséről tudósító Gyarmath János tendenciózusan elhallgatott, illetve félremagyarázott tényeket. Hamis az a megállapítás, hogy a "vita után mindenki ment a magyar igazával". Ugyanis az SZKT a vita után nyilatkozatot fogadott el, melyben kiállt Tőkés László kijelentése mellett és elítélte a Romániában már hetven éve folytatott etnikai tisztogatást. Tőkés László kudarcának fogta fel Gyarmath János. Hogy az SZKT végül is "közleményben nem foglalt állást". Valójában ez elfogadott szöveg vállalta a Tőkés László által használt kifejezést. /Borbély Zsolt Attila, Pataki Gábor Zsolt: Miért sántít az értékelés? = Magyar Nemzet, ápr. 5./ A fenti helyesítés után az áll a lapban B. M. szignóval, hogy a kudarc politikai megítélés kérdése, ezért a tudósítás nem tendenciózus1993. április 6.
Sepsiszentgyörgyön tanácskoztak ápr. 6-án a megye RMDSZ-polgármesterei és tanácsosai. Úgy határoztak, hogy nem működnek együtt az új prefektussal és ápr. 30-án lemondanak mandátumukról, ha addig a kormány nem vonja vissza határozatát. /Nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8., Terjed a tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./1993. április 6.
Az RMDSZ Maros megyei választmánya közleményben tiltakozott Hargita és Kovászna megye prefektusainak kinevezése ellen, és támogatja a két megye lakosságának tiltakozását e sérelmes eljárás ellen. Követelik, hogy a kormány vizsgálja felül döntését. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./1993. április 6.
Márc. 24-26. között Máltában ülésezett az Európa Tanács Politikai és Jogi Bizottsága, amely négy ország, köztük Románia felvételi kérelmét tárgyalta. A román küldöttség parlamenti tagja volt Frunda György, aki tájékoztatott a történtekről. Szlovákia esetében kételyek merültek fel a kisebbségi jogok kérdésében, mivel Szlovákiában olyan törvényt fogadtak el, amely csak azon nevek használatát fogadta el /konkrétan a magyar nyelvről volt szó/, amelyek lefordíthatók szlovákra. Visszalépés történt az oktatás területén is: korlátozták az anyanyelven való tanulás lehetőségét, továbbá betiltották a kétnyelvű feliratokat. Az ET úgy döntött, hogy Szlovákia felvételét elhalasztják, amíg a szlovák törvényeket nem módosítják. Románia esetében dr. König jelentésében hangsúlyozta, hogy Románia a demokratizálódás útján halad, ugyanakkor vannak problémák, így a főügyész katona, tehát parancsra dolgozik, továbbá a kisebbségi jogokat illetően szükség van egy kisebbségi törvényre és ez olyan oktatási törvényre, amely kielégíti a kisebbségek igényeit. Mindezek miatt Románia felvételét elhalasztották. /Mózes Edith: Miért nem lehet Románia egyelőre az Európa Tanács tagja? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./1993. április 6.
A prefektusok kinevezésével kapcsolatos botrányról a nemzetközi média is tudósított. Az erdélyi prefektusok ügyében kirobbant vita akkor következett be, amikor "Romániának be kellene bizonyítania politikai jó szándékát, hogy megfeleljen az Európa Tanács által a nemzeti kisebbségek jogai terén támasztott feltételeknek" - állapította meg a La Croix francia lap. A Die Welt "És most Románia alázza meg nemzeti kisebbségét" címmel, "A magyarok védekeznek a megfigyelés és fenyegetés ellen -majdnem olyan a helyzet, mint Ceausescu idején" alcímmel közölt cikket. Megállapította, hogy ennek a politikának a célja "Erdély lopakodó románosítása". A Reuter idézte Markó Bélát, aki szerint a kormány a nacionalizmus kártyáját játssza ki. /Nemzetközi visszhang: "Erdély lopakodó románosítása". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./ 1993. április 6.
Az előző héten a Nyugat-Európai Unió küldöttsége járt Bukarestben, hogy tájékozódjon Románia ET-felvételével kapcsolatban. Találkoztak a parlamenti pártok frakcióvezetőivel is. Az RMDSZ-t Verestóy Attila képviselte, aki elmondta, hogy a román képviselők sorban biztosították a küldöttséget: nincs semmiféle kisebbségi probléma. Verestóy Attila megjegyezte, hogy ismét a többség mondja el azt, hogy mi jó a kisebbségnek. Romániában ki kell építeni a megfelelő intézményrendszert. Verestóy nem folytathatta, mert a protokollfőnök bezárta a megbeszélést: be kell fejezni, késő van. /Demeter J. Ildikó: Beszélgetés Verestóy Attila szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./ 1993. április 6.
A Hargita megyei tanács állandó küldöttsége nyilatkozatában leszögezte, hogy a kormány nem hajlandó elhatárolni magát a szélsőséges nacionalista erőktől, ezáltal megtűri a nyílt uszítást, utat enged a feszültségkeltő akcióknak. A kormány nem mutat hajlandóságot olyan dokumentumok aláírására, mint az emberi jogok konvenciója, a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája. /Bogdán Tibor, Bukarest: Hargitai bírálat Bukarest címére. = Magyar Hírlap, ápr. 6./1993. április 6.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy Iliescu elnök a magyar iskolákkal kapcsolatban ma is a szeparatizmus vádját hangoztatja, mint évekkel ezelőtt. Sokan azt hitték, hogy az RMDSZ a brassói kongresszusa után ellágyítja politikáját, valójában tisztázódtak a célok. A "román közvéleményben bizonyos legitimációs folyamat ment végbe szövetségünkkel kapcsolatban." - Át kell térni a kezdeményezőbb magatartásra. Fontos, hogy több párbeszédet folytassanak a többség képviselőivel. /Magyar Nemzet, ápr. 6./ 1993. április 6.
Paul Eugen, a Képzőművészek Szövetsége kolozsvári fiókjának elnöke azzal vádolta Czirják Árpád kanonokplébánost, hogy a Szentegyház utcai kiállítási termet el akarja venni a képzőművészektől. A terem a római katolikus egyház tulajdona. /Paul Eugen: A képzőművészek közös ügye. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./1993. április 6.
Ápr. 6-án Bukarestben volt a romániai németek problémáival foglakozó román-német kormánybizottság második találkozója. Áttekintették az 1992. májusi bonni találkozón készült jegyzőkönyvben rögzített célkitűzések és tervek megvalósítását. Megállapodtak abban, hogy a jövőben gyakrabban találkoznak, munkacsoportok szintjén. /Román-német megbeszélés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./1993. április 6.
Funar, Kolozsvár polgármester eldöntötte, Kolozsváron fel kell állítani Avram Iancu szobrát, amely méreteivel, monumentalitásával majd túlszárnyalja Mátyás király szobrát. Pályázatot írt ki. A bírálóbizottság elnöke, Raoul Sorban művészettörténész, a Szocialista Munkáspárt tagja nem az esztétikát vette figyelembe, hanem a politikumot. Ilie Beinde nyert, aki primitív elképzelések rabja. Pályaműve 20 méter magas, bazaltkövekből rakott oszlop, a tetején áll majd Avram Iancu 5 m-es bronzszobra. Hiába tiltakoztak a művészek, a román értelmiségiek, Funar nem hallgatott rájuk, idén december 1-jén szeretnék fölavatni a szobrot. /Balogh József, Bukarest: Funar úr szobrokkal álmodik. = Népszava, ápr. 6./1993. április 7.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke sajtónyilatkozatban összegezte az etnikai tisztogatás kifejezésével kapcsolatos reagálásokat: "országos kiterjedésű hisztéria- és gyűlöletkampánynak lettem a célpontja." Elképzelhető-e, hogy egy ortodox püspököt valaha is olyan minősíthetetlen szavakkal és gyalázattal illessék, mint tették ezt a kisebbségi református magyar püspökkel, tette fel a kérdést, az "RMDSZ megalázott kisebbségi frakciójának hallgatása mellett - melynek tiszteletbeli elnöke vagyok." Hangsúlyozta, hogy Washingtonban "bizonyos fajta etnikai tisztogatásról" beszélt. Hazaárulással vádoló, letartóztatással, bűnvádi eljárással fenyegető támadói vagy félreértették - elismerve, hogy szerencsétlen képzelettársításra adott alkalmat a pillanatnyi délszláv helyzet -, vagy rosszhiszeműek, ezek a nacionál-kommunisták és a szélsőjobboldaliak, vagy könnyen befolyásolhatók, mint az ellenzék egyes képviselői, vagy az általános tájékozatlanság áldozatai. /Sajtónyilatkozat Kolozsváron. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7./ 1993. április 7.
Borbély Imre, az Állandó Bizottság alelnöke szerint az SZKT Nagyváradon megvalósította célkitűzéseit, megválasztotta a vezetőséget, akciótervek születtek. Nem volt alapvető ellentét Tőkés László püspök kijelentésével kapcsolatban. A közös cél kohéziós erőt jelent. Borbély Imre saját feladatának a belső törvények és szabályok megfogalmazását látja, melyek gördülékenyebbé teszik az RMDSZ testületeinek munkáját. /A közös cél érdekében. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7./1993. április 7.
Bodó Barna, az RMDSZ politikai ügyvezető alelnöke ismertette, hogy ő fogja irányítani a Kolozsváron felállítandó politikai főosztályt, amelynek távlati stratégiai kérdések megvizsgálása lesz a feladata, a Bukarestben létrehozandó másik politikai osztály pedig a napi feladatok megoldásával, politikai kapcsolattartással foglalkozik majd. Markó Béla elnök mellett is lesz egy hivatal. Fontos az információk cseréje. /Beszélgetés Bodó Barnával, az RMDSZ politikai ügyvezető alelnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7./1993. április 7.
Magyari Nándor László, az önkormányzati és reformügyi hivatal ügyvezető alelnöke feladatai között van az RMDSZ minden szintjén a területi szervezetek struktúraváltása, továbbá az RMDSZ-polgármesterek és önkormányzati képviselők bevonása az RMDSZ életébe. /Rais István: Beszélgetés Magyari Nándor Lászlóval, az önkormányzati és reformügyi hivatal ügyvezető alelnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7./1993. április 7.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága ápr. 7-én levélben fordult a román parlament külügyi bizottságához, Hargita és Kovászna megye román prefektusai kinevezése ügyében. A román kormány joga a kinevezés, a kinevezés jogszerű volt, azonban "a döntés körültekintőbb mérlegelését tett volna szükségessé a két megye etnikai összetétele, az a körülmény, hogy túlnyomórészt magyarlakta közigazgatási területekről van szó. E tény figyelmen kívül hagyása feszültségeket keltett az érintett térségben és általában a Romániában élő magyar nemzeti kisebbség körében." Kérik, a hogy a jövőben a román kormány körültekintőbben járjon el, tanúsítson nagyobb figyelmet az ilyen kérdések érzékeny jellege iránt. /Levél a román parlament külügyi bizottságához. = Új Magyarország, ápr. 9./ 1993. április 7.
Kolozsvár ellenzéki tanácsosai az ápr. 7-i tanácsülésen magyarázatot kértek Liviu Medrea alpolgármestertől a sajtóban közölt törvénytelenségekről. Medrea ugyanis földterületet juttatott a Román Nemzeti Egységpárt, a Vatra Romaneasca és a helyi rendőrség tagjainak. Liviu Medrea azonban válaszadás helyett a sajtót támadta. Ekkor az ellenzéki tanácsosok tiltakozásul elhagyták a tanácstermet. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./1993. április 7.
Nagy F. István, a Bihar Megyei Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke értékelte az 1991 decemberében megalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének munkáját. Jelenleg több szervezet is foglalkozik oktatási kérdésekkel /Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Bolyai Társaság, Erdélyi Múzeum-Egyesület és az RMDSZ/, de ez a párhuzamosság nem jó. Az eddigi munka a sérelmek, tiltakozások megfogalmazásáig terjedt. - Nem lehet ölbetett kézzel nézni, hogy generációk nem részesednek magyar szakmai oktatásban. Esetleges és akadozó a főiskolai oktatás. Jelenleg Romániában 98 833 magyar gyermek jár román iskolába, ezek a tanulók közel 6000 román pedagógusnak adnak munkát. Ha a 222 000 magyarul tanuló diák román-, földrajz- és történelemtanárait is hozzászámítjuk, akkor mintegy 8000 román tanár kenyeréről van szó.- Egyre csökken a magyarul tanulók száma, mert a szülők román iskolába adják gyermekeiket. - 1991-től Bihar megye összes szakközépiskolájából kiszorították a magyar nyelvű oktatást. /Rais István: Önerőből építkezni. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7./ 1993. április 7.
Az RMDSZ vezetői /Markó Béla, Takács Csaba, Verestóy Attila és Tokay György/ megbeszélést tartottak Melescanu külügyminiszterrel. Románia ET-tagságáról és a prefektusügyről volt szó. Az RMDSZ egy kétmilliós közösség képviseletét látja el, ezért a jövőben is igényli a konzultálást. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./ Markó Béla elnök szóba hozta a jelenlegi legsúlyosabb problémát, a román prefektusok kinevezését a magyarlakta megyékbe. Románia ET-be csatlakozása idején megengedhetetlenek az ilyen intézkedések. A csatlakozáshoz fűződően meg kell alkotni az oktatási törvényt, a nemzetiségi törvényt. Az RMDSZ az egész romániai magyarságot képviselő szervezet státusával rendelkezik. /RMDSZ-küldöttség tanácskozott a külügyminiszterrel. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./ Tokay György a megbeszélésen elmondta, hogy a de facto elismerés után de jure is ismerjék el az RMDSZ-t a romániai magyarság törvényes képviselőjének. /Magyar Hírlap, ápr. 9./ 1993. április 7.
Csíkszeredában két osztályban moldvai csángó gyermekek tanulnak. A Bákó megyei román sajtó ezt magyarosításnak tüntette fel, az iskolát és tanárnőt magyarosítással vádolta. Borbáth Erzsébet magyartanárnőt személyében érte támadás a sajtóban. A tanárnő meglepődve olvasta a román lapban, hogy az iskolában magyarosítás zajlik: moldvai román gyermekeket kényszerítenek arra, hogy magyarok legyenek. A román újságíró Borbáth Erzsébet tanárnő szavait idézte, valójában azonban az újságíró nem is járt iskolájukban. Természetesen nincs szó magyarosításról, a csángó szülők szabad akaratukból hozták gyermeküket az iskolába, hogy anyanyelvükön tanuljanak. /B. Kovács András: Mint szarva közt keresik a tőgyét? A "magyarosítás" újabb esetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./