udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
207
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-207
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. július 23.
Az Osservatore Romano közölte Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök, a romániai püspökkari konferencia titkára ismertetését az egyházak helyzetéről. A görög katolikus egyháznak 1948-ban 1,7 millió híve és 1800 temploma volt. Ezután a kommunista állam erőszakkal felszámolta a román görög katolikus egyházat. Az 1992-es népszámlálás szerint 250 ezren vallották magukat görög katolikusnak. Ismerve a népszámlálási adatok manipulációját, valódi számuk ennek duplája lehet. Elvett templomaikból mindössze harmincat kaptak vissza. Az ortodoxok hevesen támadják a görög katolikusokat, a nemzet árulóinak nevezik őket. A római katolikusok 1,3 millióan vannak, ebből több mint egymillió magyar. A romániai magyarok fele katolikus, fele pedig református. A moldvai 200 ezer római katolikus majdnem kizárólag csángó, kisebb részük beszél magyarul. /L?Osservatore Romano cikkét átvette: Heti Magyarország, júl. 23./ 1993. július 23.
Az Evenimentul Zilei szerint a Román Nemzeti Bank tartaléka mindössze 50 millió dollár, az esedékes törlesztés pedig 340 millió dollár. Amennyiben nem sikerül a Nemzetközi Valutaalappal megállapodni a készenléti hitelről, akkor Románia fizetésképtelenné válik. - A dollár napi árfolyama május elejétől 600-ról 780 lejre nőtt. /Románia, Fizetésképtelenség? = Új Magyarország, júl. 23./ 1993. július 23.
Király Károly a határkérdésről mondta el véleményét. Erdély a türelem földje volt mindig, az is kell, hogy maradjon. Amennyiben Magyarország aláírná a követelt határzáradékot, akkor a magyar kisebbség kiszolgáltatottsága teljes volna. Király Károly a megoldást az autonómiában látja. /Mag Péter: Beszélgetés Király Károllyal a romániai magyarság jövőjéről. = Népszabadság, júl. 23./1993. július 23.
Vacaroiu miniszterelnök figyelmeztette a megyei prefektusokat, mint annak idején az megyei pártvezetőket, az első titkárokat, hogy augusztus elsejéig be kell fejezni az aratást, szervezzék meg váltásban a munkát. A rendőrséget felszólította az éberség fokozására a búza biztonságát illetően. /A kormány félti a búzatermést. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./1993. július 23.
Petre Ninosu igazságügyi miniszter menesztette a bukaresti törvényszék elnökét, Turianut. Ismeretes, hogy Turianu az 1992-es választás idején érvénytelenítette Iliescu szenátori jelölését. Ugyancsak az igazságügyminiszter kinevezte Burea ezredest, Petre Mihai Bacanunak, a Romania Libera főszerkesztőjének egykori szekuritátés vallatóját a Belügyminisztérium Konzuli Hivatala elnökének. /Bíró Béla: A helyet változatlan. = Brassói Lapok, júl. 23-29./ 1993. július 23.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung négy részes cikksorozatban számolt be az erdélyi kisebbségi sorsról, elkísérve a FUEV küldöttségét. Először a csángókról olvashattunk Egy elfeledett népcsoport: a csángók alcímmel. Az RMDSZ és a csángók képviselői a moldvai katolikus papságot a csángók elnemzetlenítésének támogatásával vádolják. - A kétmilliós erdélyi magyarság azonosságtudatának megőrzésében segítettek a magyar történelmi egyházak, ugyancsak segített az ökumenizmus. - A kisebbség harcol az anyanyelvi oktatásért. - Különösen szembetűnő a biztonsági erők jelenléte a magyarlakta területeken. /Frankfurter Allgemeine Zeitung, jún. 7.,8.,12.,19., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20.,21.,22.,23./1993. július 24.
Eredménytelenül végződött a román korány tárgyalása a Nemzetközi Valutaalappal, mert a kormány ne teljesítette az igényeket, az infláció növekedése megállíthatatlan és tovább finanszírozzák a ráfizetéses vállalatokat. Ez az ország fizetésképtelenségét eredményezi, ami könnyen újabb valutaelkobzást eredményezhet, vélik a megfigyelők. /Újból elkobozzák a valutát? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./1993. július 24.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő pozitívnak ítélte meg az etnikumközi kapcsolatoknak szentelt neptuni összejövetelt. A találkozó a romániai kisebbségeket foglalkoztató problémákra összpontosult. A külföldi vendégek méltatták, hogy Romániában a kisebbségeket foglalkoztató problémák megvitatása, elemzése, megoldása van túlsúlyban, míg a szomszédságban e problémák néha erőszakos konfrontációhoz vezetnek. A résztvevők szerint megoldható Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történő tanítása. /Az elnök szóvivője szerint. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./1993. július 24.
Neptunon, a román-magyar tanácskozáson Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár az első napon zsarolásnak nevezte a magyaroknak kisebbségi törvénnyel, az anyanyelvi oktatással és a kétnyelvű feliratokkal kapcsolatos követeléseit. Másnapra azután engedékenyen elfogadott mindent. Bizonyára jelzést kapott, hiszen a tárgyalás az egykori Ceausescu-villában volt, a villa összeköttetésben volt Bukaresttel. /(n. j.): A Ceausescu-villa szimbolizmusa. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./1993. július 24.
Kolozsváron köztulajdonú helységet magyar nemzetiségű csak kivételesen kap. /Krajnik Nagy Károly: Nyomnak? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./1993. július 24.
A magyarok voltak a főszereplői a Funar-vezette párt sajtóértekezletén: Horia Pop, a Román Nemzeti Egységpárt parlamenti képviselője pártja azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy románellenes népirtást folytat Hargita és Kovászna megyében, elüldözi a románokat. A népirtást Magyarország támogatja, ebben oroszlánrészt vállalt a Magyarok Világszövetsége. /Bogdán Tibor, Bukarest: Funarék újabb magyar ellenes kirohanása. = Magyar Hírlap, júl. 24./1993. július 24.
Bálványosfürdőn, a szabadegyetemen Fábián Ernő azt hangsúlyozta, hogy a kelet-európai forradalmak nem eredményeztek elitváltást. Az átalakulási időszakban elakadt az újítási készség. Marian Tata, a Pro Democratia román emberjogi szervezet elnöke kijelentette, hogy a konzervativizmus restaurációs erő, nehezíti a demokratikus átalakulást. Molnár Gusztáv, a Dunatáj Intézet vezetője arról beszélt, hogy hiányoznak az életképes politikai erők. /(n. i. zs.): Az erdélyi szabadegyetem a távlatokról. = Magyar Nemzet, júl. 24./ Markó Béla RMDSZ-elnök Bálványosfürdőn kifejtette, hogy az RMDSZ autonómia-igény hangsúlyos. Az RMDSZ autonómia-igényéről nem fog lemondani. Ezért a Demokratikus Konvenció válaszút előtt áll. /Az RMDSZ nem mond le az autonómiáról. = Népszabadság, júl. 24./ Markó Béla Bálványosfürdőn előadásában az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció /DK/ viszonyát elemezte. A DK a nemzetállami mentalitás alapján áll, a közösségi jogokat, az autonómiát nem fogadja el. A román ellenzék nyugati megítélésének fontos eleme a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos álláspont. Az RMDSZ-nek is érdeke az együttműködés, azonban programjából nem engedhet. /Markó Béla bálványosi előadása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./1993. július 24.
Bálványosfürdőn, a szabadegyetemen páncélkocsi és mintegy nyolcvan rendőr /!/ vigyázott a meghívottakra. Júl. 24-én Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Magyarország külpolitikájáról tartott előadást. Amennyiben a Fidesz megnyeri a választásokat, nem változtat a magyar külpolitika irányvonalán, hangsúlyozta. A Fidesz is a magyar külpolitika alappillérének az európai integrációt, a regionális és kisebbségi politikát tekinti, akárcsak a kormányzó pártok. Nem a kormány hibájából került defenzív helyzetbe a magyar külpolitika, mondta, de offenzívvé, kezdeményezővé kellene változtatni. Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának helyettes vezetője azt hangsúlyozta Bálványoson, hogy nem defenzív a magyar külpolitika. Téves az a felfogás, hogy Magyarország csak akkor integrálódhat Európába, ha nem sürgeti a magyar kisebbségek helyzetének rendezését. Magyarország nem beszélhet a magyar kisebbségek helyett, ehhez csak az adott közösségek legitim képviselői jogosultak. /Balló Áron: Orbán Viktor: Változatlan külpolitikát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27., Európai integráció, magyar kisebbség. = Új Magyarország, júl. 26./ A Bálványosi Nyári Egyetemre idén minden eddiginél többen jöttek el. A bejelentkezettek száma hétszáz volt, egyhamaduk erdélyi, egyharmaduk román és egyharmaduk anyaországi. /B. Kovács András: Bálványosi Nyári Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./1993. július 24.
Mircea Snegur moldovai elnök a parlament hozzájárulását kérte a FÁK-hoz való társulás ratifikálására. Alecu Reneta, a Moldovai Népfront képviselője, Moldova és Románia egyesítésének híve a leggyalázatosabb árulásnak nevezte Snegur kérését. /"A leggyalázatosabb árulás". = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./1993. július 24.
A Vremea című lap közzétette Adrian Paunescu főszerkesztő, szenátor, a Szocialista Munkapárt alelnöke, Ceausescu hajdani hű lakája 50. születésnapján megjelentek listáját. Köztük van Ovidiu Gherman, a szenátus, Adrian Nastase, a képviselőház, egyben a kormánypárt elnöke, Vacaroiu miniszterelnök, több miniszter, Ceausescu lányának családja és Paul Everac, a televízió igazgatója. /A szenátor születésnapi vendégei. = Új Magyarország, júl. 24./1993. július 24.
Háromszék román prefektusa kifakadt, mondván, ha kifogást emelnek ellene, felfüggeszti a megye huszonhét magyar polgármesterét. /(b. kovács): Népszavazás előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./1993. július 25.
Születésének századik évfordulóján, júl. 25-én Kolozsvárott ünnepi istentisztelettel emlékeztek Bartalis János költőre, aki egyben a kolozsvári evangélikus egyházközség felügyelője is volt, majd leleplezték a templom falán, Reményik Sándor márványplakettja mellett a neki szentelt emléktáblát. Ezután az ünneplő gyülekezet koszorút helyezett el a házsongárdi temetőben Bartalis János kopjafájánál. /Miklós László: In memoriam Bartalis János. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./1993. július 25.
Júl. 18-25-e között került sor Korondon a Firtos Művelődési Egylet, a Hazanéző című helyi folyóirat és más szponzorok jóvoltából a lassan hagyományossá váló irodalmi táborozás, melyen a magyar irodalmi tantárgyverseny 19 díjazottja mellett 15 diák a szórványból és heten Magyarországról vettek részt. A szervezők - köztük Ambrus Lajos, a Hazanéző főszerkesztője és Burus Lajos tanfelügyelő - gondoskodtak a változatos programról. A magyarországi Dinnyés József műsora mellett Dávid Gyula irodalomtörténész és Gábor Dezső tanár /Fehéregyháza/ tartottak előadást. A diákok megtekintették Józsa János keramikus műhelyét, jelen lehettek a Hazanéző-esten, amikor a folyóirat munkatársai összegyűltek, itt volt dr. Ferenczi István régész, Majla Sándor, Bölöni Domokos és a parajdi Deák-Sárosi László fiatal költő is. /(b. d.): Irodalmi tábor Korondon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./1993. július 26.
Az Adevarul újból támadta Tőkés László püspököt Tőkés püspök ultimátum-gyónása címen. A püspök Bálványosfürdőn elmondott beszéde képezi az alapját a támadásnak, összefüggéseiből kiragadott idézetekkel ismertette az Adevarul főszerkesztő-helyettese a beszédet, mögöttes szándékot és zsarolást tulajdonítva Tőkés Lászlónak. /Gyarmath Jáénos, Bukarest: Tőkés vallomását bírálja a román sajtó. = Magyar Nemzet, júl. 26./1993. július 26.
Iliescu elnök szóvivője, Traian Chebeleu elismeréssel üdvözölte a magyarországi kisebbségi törvényt. Véleménye szerint Magyarország kitűnt a kisebbségek kényszerű beolvasztásával, az új törvény azonban védelmet nyújt a kisebbségeknek. Chebeleu szerint Magyarország visszautasítja Románia részvétekét a Közép-európai Kezdeményezés munkájában. /A KEK és Románia. = Pesti Hírlap, júl. 26./