udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 164 találat lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-164 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. március 30.

Gunnar Jansson, az ET javaslattevője Bukarestben, márc. 30-án beszédében kifejtette, hogy a finnországi svéd kisebbség képviselője. Finnországban a svédek a lakosságnak csupán 6 %-át teszik ki, az ország mégis hivatalosan kétnyelvű, a finn mellett a svéd is hivatalos. A svéd kisebbség képviselőjeként a parlamentben anyanyelvén beszélhet. A svédeknek külön svéd egyetemük is van Finnországban. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1994. március 30.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy Funar polgármester elvakult magyargyűlöletében hozzákezd a főtér arculatának megváltoztatásához a műemléki bizottság engedélye nélkül. Amennyiben újabb műemlékgyalázások, kultúra- és magyarellenes intézkedések történnek, Kolozsvár magyar közössége élni fog a polgári engedetlenség eszközeivel. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

1994. március 30.

Keveset tud a frakció munkájáról az RMDSZ, ezen kívánnak változtatni kihelyezett frakcióülésekkel, nyilatkozta Szabó Károly szenátor, az RMDSZ-frakció vezetője. Kemény küzdelem várható az elkobzott egyházi vagyon ügyében. Fontosnak tartja a frakción belüli csoportszellemet, jelentette ki Vida Gyula képviselő, az RMDSZ-frakció vezetője. Szorosabb kapcsolatra van szükség a sajtóval, hogy tájékozódhasson a magyar közvélemény a parlamenti munkáról. Aki RMDSZ-listán kerül be a parlamentbe, annak tiszteletben kell tartania az RMDSZ programját. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 30./

1994. március 30.

A MÚRE-nak /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ 280 tagja van, ismertette tevékenységüket Gáspár Sándor ügyvezető elnök, minden romániai magyar szerkesztőséggel kapcsolatban vannak. Tagjai között vannak a rendszeresen közlő, de nem a sajtóban dolgozók is. Szükség lenne arra, hogy minden jelentős központban működjön sajtóklub, Kolozsváron hamarosan megnyílik az első. Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 1993-ban megalakult a magyar újságírószak, jelenleg 13 hallgatója van. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., márc. 30./

1994. március 30.

Mártír lelkipásztorok címen Tófalvi Zoltán megszólaltatta a barátokat, akik Pálfi Géza székelyudvarhelyi esperes plébánosra emlékeztek. Pálfi Géza mindig keményen szembefordult a kommunista diktatúrával, nem tudta megtörni a szekuritaté, a titkosrendőrség. Olyan legenda is keringett, hogy ő volt Márton Áron püspök kiszemelt utóda. Beszédeibe, tanításába mindig belevette az egyetemes magyar történelmet és irodalmat. Negyvenhárom évesen halt meg. Elterjedt, hogy a szekuritátén agyonverték. Erre nincs bizonyíték. Az viszont tény, hogy több katolikus papot megöltek. Egyikük Bokor Sándor, aki Erzsébetbányán volt plébános. Bevitték a nagybányai szekuritatéra, onnan "ismeretlen körülmények között" eltűnt. Később a Dunából halászták ki holttestét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 30./

1994. március 30.

A Gyergyóújfalu községközponthoz tartozó Tekerőpatak lélekszáma csökken, jelenleg 1468-an vannak. A faluban 300 cigány lakos él és két betelepült román pásztorcsalád. A földek egy részét még mindig nem mérték ki. Az egyetlen bejegyzett magántársulás 35 család földjén gazdálkodik. A nyolcosztályos iskola 1991-ben felvette a Tarisznyás Márton nevet, mondta el Horváth Sándor igazgató. Két éven át egyetlen román gyermek miatt román tagozatot tartott fenn az állam, jelenleg három román tanulója van a román tagozatnak. Az iskola testvérkapcsolatot tart egy svájci iskolával, ahonnan rendszeres támogatást kapnak. 1993 óta a magyarországi Somosvárddal van testvérkapcsolata Tekerőpataknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

1994. március 30.

Havonta ötvenezer dollár értékű, két kamiont megtöltő könyvet hoz be Romániába a Pallas-Akadémia Könyvterjesztő Vállalat és Könyvkiadó, ismertette munkájukat Tőzsér József igazgató. Épül a kiadó saját nyomdája is Csíkszeredán. /Népszabadság, márc. 30./

1994. március 31.

Iliescu államelnök márc. 30-án kétnapos görögországi látogatásra Athénbe érkezett. Találkozott Konsztantisz Karamanlisz elnökkel és Andreasz Papandreu miniszterelnökkel. A kétoldalú kapcsolatokról, a balkáni problémákról tárgyaltak, továbbá a nemzetközi szervezetekben Romániának nyújtott görög segítségről. Szó volt a regionális kooperációról is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

1994. március 31.

Az Entz Géza címzetes államtitkár vezette küldöttség márc. 30-án Kolozsváron, a Heltai Alapítvány épülő székházában találkozott a kolozsvári alapítványok képviselőivel. Meg kell teremteni ezen szervezetek folyamatos működését biztosító gazdasági intézményrendszert is. A magyar kormány támogatja a határon túli magyarság civil társadalmának önszerveződését - mondta Entz Géza. Márc. 31-én a küldöttség felkereste Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházát, ahol Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetője adta át a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztjét Benkő Samu művelődéstörténésznek, az EME elnökének. Ezután a magyar küldöttség megbeszélést tartott az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Szó volt a kárpótlásról, a világkiállításról, a kivándorlás problémáiról, az oktatás helyzetéről. Entz Géza a sajtóértekezleten reagált a román külügyminisztérium, valamint Adrian Nastase bíráló megjegyzéseire: az RMDSZ meghívására hivatalos minőségben tett látogatást, előzőleg diplomáciai úton előre tájékoztatta a külügyminisztériumot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

1994. március 31.

Dr. Magyari András, a Babes-Bolyai Egyetem prorektora elmondta, hogy követeléseit eljuttatta Liviu Maior tanügyminiszternek és Iliescu elnöknek. Támogatták elképzeléseit, ennek megfelelően kiegészültek a karok. Többek között történelem szakon 25, magyar szakon 50, újságíró szakon 10, pszichológia szakon 15 magyar hallgató tanul anyanyelvén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

1994. március 31.

Márc. 31-én befejezte háromnapos magyarországi látogatását a román parlamenti küldöttség. A küldöttség vezetője, Romulus Dabu, a képviselőház oktatási bizottságának elnöke nyilatkozatában értékelte látogatásukat. El kellett magyaráznia, mondta, hogy Romániában nincsenek etnikai alapon bebörtönzöttek. A romániai gondok kezelésében a románok az illetékesek. A magyar nyelvű egyetem nem szükséges, kollektív jogokat nem ismernek el nemzetközi szinten. Románia egységes nemzetállam, az államnyelv román, így kell oktatni Románia történelmét és a földrajzát. /Magyar Hírlap, ápr. 1./

1994. március 31.

A Tőkés László püspök elleni összehangolt támadássorozatról beszélt Alex von Austein kisebbségpolitikus. Sok adattal, példával világította meg ezeket a támadásokat. Cs. Gyimesi Éva is ellene fordult. A "román jobb, bal, közép, liberális parasztpárti támadások mellé felsorakozott az RMDSZ mérsékeltjei után a magyar /volt nomenklatúrás és SZDSZ-es beállítottságú?/ ellenzék is. Tőkés pedig világosan felismerte, hogy az RMDSZ egységének veszélyeztetettsége, azaz az egység megbontása: a román sovinizmus érdeke egyedül. S ha ezt Bányai Péter, Szász János, Cs. Gyimesi Éva, Frunda György, Tokay György, Borbély László is kiszolgálják, ahhoz nem sok hozzáfűznivalóm lehet." /Magyar Fórum, márc. 31./

1994. március folyamán

A Korunk márciusi számát az RMDSZ-nek szentelte. Salat Levente, a Korunk főszerkesztő-helyettese írta a vitaindítót /A bénultság természetrajza. Vitairat az RMDSZ-ről/, ebben igazságtalanul elmarasztalta a szervezetet, pontokba szedve kifogásait /az RMDSZ világosan megfogalmazható célok kidolgozása helyett szimbolikus politikát folytat, a romániai magyarság helyzetét a románok megkerülésével akarja rendezni, stb./. A vitairatra válaszolók szinte mind elvetették Salat Levente téziseit. Tőkés László megkérdezte, hogy a bírálók miért nem vesznek részt az RMDSZ küzdelmeiben. A félreállók "kívül-és felülállásuk vélt igazával fosztják meg közösségünket igazán szükséges szolgálatukról." "A több évtizede tartó magyarellenes diszkrimináció és a kommunista kontraszelekció által meggyengített, a numerus clausus, a beolvasztó politika és a kivándorlás által megtizedelt, megötödölt kisebbségi népközösségünk" alig képes megfelelő embereket állítani az egyes helyekre. Bodó Barna hangsúlyozta, hogy a "megállapításokkal külön-külön is van vitatkozni valónk." Markó Béla kifogásolta, hogy csak a jelent vizsgálja a vitairat, holott "az elmúlt négy esztendő igazi értékelését csak az elmúlt negyven esztendő valódi elemzése nyomán lehetne elvégezni. Ritkán beszélünk arról, hogy milyen állapotban érte meg 1989 decemberét ez a magyar közösség: kivéreztetve, megcsúfolva, tönkretéve." Szőcs Géza a politikai kultúra teljes hiányáról, a szellemi-morális kivérzettségről írt. Olyan politikusok kellenek, akiknek történelmi helyzetfelismerő és helyzetalakító képességük van. Domokos Géza kijelentette, nem vesz részt a vitában /bár hozzátette, hogy a Salat-írás "elégtétellel töltötte el"/, hogy ne hangozzék el: "álliberálisok fognak össze neokommunistákkal /ez én lennék/ az igazi, felelős magyarok, a következetes autonomisták - Borbély Imre vesszőparipája -, a csalhatatlan Tőkés László követői ellen." /Korunk (Kolozsvár), 1994. 3. sz./

1994. március folyamán

A Fórum közölte a jóváhagyott magyar nyelv és irodalom tantervet, tanítók és óvónők számára a véglegesítő és II. fokozati vizsgára. A magyar irodalmi tételek a magyar ősköltészettől Illyés Gyuláig részletesek. A romániai magyar irodalomról szóló tételekben Áprily Lajos, Dsida Jenő, Kós Károly és Nyírő József is szerepel. /Fórum - Hargita megye tanfelügyelőségének és a Pedagógusok Házának negyedéves közlönye, Csíkszereda, 1994. március - IV. évf. 1. sz./


lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-164




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék