udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
121
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-121
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1994. augusztus 26.
A kormánypárt eldöntötte: tárgyalásokat kezd a Nagy-Románia Párttal és a Szocialista Munkapárttal is. A két párt ugyanis bejelentette igényét arra, hogy belépjen a kormányba. /Magyar Nemzet, aug. 26./1994. augusztus 26.
Továbbra is érvényben vannak a román tannyelvű iskolába járó nemzeti kisebbséghez tartozó diákok számára azok a tanügyminiszteri rendeletek, melyek biztosítják anyanyelvük tantárgyként való tanítását, adja tudtul a minisztériumi értesítés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./ 1994. augusztus 26.
Aug. 24-én őrizetbe vették Kolozsváron, majd Bukarestbe szállították és aug. 25-én az ügyészség letartóztatási parancsot adott ki Ion Stoica, a csődbe ment Caritas nevű szerencsejáték tulajdonosa ellen. A károsultak sokmilliárd lej visszafizetését követelik, közülük a legelszántabbak 16. napja folytatnak éhségsztrájkot Kolozsváron a polgármesteri hivatal előtt. Ugyancsak letartóztatták a másik pénzcsinálót, a Magyarországon is aktív Gheorghe Popileant is. Popilean egy év után tért vissza Romániába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27., Új Magyarország, Magyar Nemzet, aug. 26./ A sajtó felvetette Funar felelősségét is a szerencsejátékok terén. A Romania Libera azt a írta, hogy a Román Nemzeti Egységpárt egyik célja a Caritas és Gerald szerencsejátékokkal az volt, hogy a kisebbségek kezében levő pénzösszegeket és ingatlanok a többségiek kezére játsszák. /Magyar Nemzet, aug. 27./ 1994. augusztus 26.
Aug. 26-án az 1944. aug. 26-án az Úz völgyében elesettek emlékére állított emlékművet a Volt Hadifoglyok Háromszéki Szövetsége és a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület. Hasonló emlékművet lepleztek le Csíkszentmártonban is. A román sajtó rosszindulatúan, vádaskodóan számolt be minderről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug, 30./1994. augusztus 26.
Qintus pártjával /Nemzeti Liberális Párt/ látványosan közeledik a Vatrához, felvállalva a Vatra Romaneasca célkitűzéseit. Miron Mitrea szakszervezeti vezetőt a kormánypártban várják, Victor Ciorbea, a szakszervezeti társvezető pedig a Demokratikus Konvenció felé orientálódik. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 26./ 1994. augusztus 26.
Vacaroiu miniszterelnök utasította a kormányzatot ellenőrző részleg vezetőjét, derítse ki az igazságot az Adevarul cikkével kapcsolatban. Az újság a gabonaimportáló maffia ügyeit feszegeti és Adrian Nastasét kapcsolatba hozta velük. Nastase, a képviselőház elnöke Vacarouihoz írott levelében maga kért vizsgálatot. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 26./ 1994. augusztus 27.
Debreczi Árpád és Murvai László idén is közzétette /folytatásokban/ a magyar nyelvű oktatásról szóló összefoglalását. Az 1993/94-es tanévben 210 ezer magyar tanulót oktattak anyanyelvén /az ország lakosságának 7,1 %-a magyar, anyanyelven viszont a tanulók 4,9 %-a tanult/. Ebben a tanévben 48 192 óvodás járt magyar óvodába, 1063-mal kevesebb, mint az előző évben, 8237 magyar óvodás /14,6 %/ járt román óvodába. 1993/94-ben 2458 magyar óvónő működött, 87-tel több, mint az előző évben, viszont a szakképzetlen óvónők száma és aránya /1115 fő, 45,1 %/ nagyon magas. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./1994. augusztus 27.
Kántor Lajos a Magyar Nemzetben publikált terjedelmes írásában vitatta Tőkés Lászlónak a kézfogás-politikával szembeni állásfoglalását /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9-13./ Elismerte ugyan, hogy a hatalom sok be nem tartott ígéretet tett, azonban Kántor Lajos azt hangsúlyozta, hogy vannak más példák is /Doina Cornea, Octavian Buracu és Emil Constantinescu kiállása/. Előbb gondolkozni és azután lépni - figyelmeztetett Kántor Lajos. Felálltak a hivatalok és hivatásos politikusok. "A naiv olvasó továbbra is a Nagy Nevekre figyel". "Ezzel szemben vállalni egy más véleményt - bizony kockázattal jár." Az erdélyiek megunták a "muszájherkulesi magatartást". Tőkés László és Sütő András hiába fogalmazzák "újra a Maradás Igéit, a puszta erkölcsi parancs már nem hat". "Az általuk felrajzolt nemzetiségi-kisebbségi Apokalipszis képei sajnos inkább siettetik, mint lassítják az exodust." Változás akkor remélhető, ha sikerül "születő eredményt felmutatva meghaladni a kisebbségi tudatot." Nem a többségre kell féltékenyen nézni, "hanem a MINÕSÉG lehetőségeit ismerni fel - társadalmak és kultúrák találkozási pontján." Viszonyítani a legjobbakhoz kellene. /Magyar Nemzet, aug. 27, 29./ 1994. augusztus 27.
A román külpolitika az utóbbi időben három irányban aktivizálódott, írja Tolnay László biztonságpolitikai szakértő: 1/ Igyekezett az ország geostratégiáját felértékelni, jelezve, hogy Románia segítséget nyújthat Nyugatnak a térség stabilitásának megteremtésében. 2/ Felerősödtek a Balkán irányába tett diplomáciai lépések, felkarolta a Törökország által kezdeményezett fekete-tengeri együttműködés gondolatát. 3/ A visegrádi csoport ellensúlyozására az "önerőből való szolidaritást" szorgalmazták, azt vallva, hogy minden ország nemzeti érdeke közvetlen környezetének stabilitása. Ez Magyarország ellen irányul, mert Románia Magyarországot tekinti külpolitikai törekvései legfőbb akadályának. Magyarország fejlettebb gazdasági, kulturális helyzete miatt hangsúlyozzák, hogy térségünkben a demokratikus erőfeszítésekben jelentkező fáziseltolódások időlegesek, és az országok fontossági sorrendjét a földrajzi adottságok fogják meghatározni. - Románia látja, hogy Európába az út Magyarországon keresztül vezet, ezért magyar viszonylatban is igyekszik kezdeményező lenni, kompromisszumkészséget mutat, de elzárkózik a magyar kisebbségek jogait biztosító javaslatoktól. A román propaganda a magyar területi igényeket emlegeti, igénybe veszi a nyugati tömegkommunikációs eszközöket is, jó példa erre a Die Welt és a Frankfurter Allgemeine Zeitung néhány magyarellenes cikke. Mindezek miatt a két ország közötti kapcsolatok csak hosszabb távon megoldhatók. Hiba lenne azt hinni, hogy az alapszerződés áttörést hozhat a kapcsolatokban. /Magyar Nemzet, aug. 27./1994. augusztus 27.
Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke statisztikát mutatott be a román és magyar újságíróknak. Csendes, békés etnikai tisztogatásnak lehet nevezni, ami Kolozsvár hivatalaiban folyik. Kolozs megyében a magyarság aránya 23 %-os, ennek ellenére a megyei egészségügyi igazgatóság tizenegy tisztségviselője mind román. A megyei törvényszék 19 bírójából 17 román és csak ketten magyarok, hasonlóan rossz az arány a megyei tanfelügyelőségen. A megyei mezőgazdasági igazgatóságon mind a 78 alkalmazott román nemzetiségű. A megyei tanács 118 belső alkalmazottja között egyetlen magyar van, a Funar vezette polgármesteri hivatalnak nincs magyar alkalmazottja. /Új Magyarország, aug. 27./1994. augusztus 27.
Aug. 27-én beiktatták a két éve agyvérzés miatt tolószékbe kényszerült Alexandru Todea bíboros, Fogaras és Gyulafehérvár görög katolikus érsekének utódát, a 63 éves Lucian Muresant a balázsfalvi székesegyházban. Jelen volt John Bukovsky romániai apostoli nuncius, Jakubinyi György gyulafehérvéri érsek, Reizer Pál szatmári püspök, a magyarországi püspöki kar képviseletében pedig Keresztes Szilárd görög katolikus megyéspüspök. Lucian Muresant júl. 20-án nevezte ki a pápa. /Magyar Kurír (Budapest), 181. sz., aug. 31./1994. augusztus 29.
Kovács László külügyminiszter aug. 29-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, valamint Takács Csabát és Bodó Barna ügyvezető alelnököt. Ez a megbeszélés a Melescanu külügyminiszter szept. 5-i budapesti látogatásának előkészítéséhez tartozik. Az RMDSZ már az aug. 24-i budapesti megbeszélésén átadta a tárgyalás alapját képező RMDSZ dokumentumokat, helyesbítette Takács Csaba az Evenimentul Zilei állítását, miszerint ezeket a dokumentumokat csak most adták át. - Takács Csaba az aug. 29-i tárgyalásról elmondta, hogy megfogalmazták azokat a szempontokat, amelyeket fontosnak tartanak az alapszerződésbe foglalni. A dokumentumhoz tartozó jegyzékben részletesen kitértek azokra a szempontokra, amelyeknek megoldására igényt tartanak. A garanciát az jelenti, ha meghatározott jogi keretet kapnak a kisebbségi kodifikációk, ha a román törvénytárba alkotmányos jogként beépülnek az elvárások. Tehát nem garancia a politikai nyilatkozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31., Új Magyarország, aug. 30., Tőkés László is jelen volt: Magyar Nemzet, szept. 3./ Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ dokumentuma nemcsak az erdélyi magyarság konkrét oktatási, nyelvhasználati, művelődési és közigazgatási javaslataira tér ki, hanem az elvi elképzelésekre is, a hármas autonómia-koncepcióra. /Népszabadság, aug. 30./ 1994. augusztus 29.
Markó Béla budapesti /aug. 29-i/ tárgyalása után nyilatkozott. Melescanu budapesti látogatásakor "nagy nyomatékkal kellene szóba kerülnie a romániai magyarság problémáinak." A Horn-kormány kisebbségi politikája egyik próbakövének tartotta a Határon Túli Magyarok Hivatalának problémáját, ez pozitív módon oldódott meg. A Duna Tv önállóságának meghagyását szintén nagyon fontosnak tartja. /Népszabadság, aug. 31./ 1994. augusztus 29.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Kovács László külügyminiszterrel folytatott megbeszélése alkalmával először találkozott az új magyar kormány képviselőjével. Kovács László biztosította őt, nyilatkozott a találkozóról Tőkés László, hogy a magyar külpolitika elődleges kérdései közé tartozik a határon túli magyarság ügye. Felmerült a Duna Tv ügye. Az RMDSZ képviselői kifejtették, hogy "kár volna ezt az igazán autonóm típusú Duna Tévét megszüntetni vagy beolvasztani. Mind Kovács László, mind Tabajdi Csaba ezt a kérdést nyitottnak tekinti és messzemenő megértésükről és támogatásukról biztosítottak a Duna Tévé önállóságát illetően, hogy továbbra is betölthesse sajátos funkcióját, nemzeti televízió jellegét." Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy a háború előtt a magyar kormány a költségvetésből 0,4 %-kal támogatta a határon túli magyarságot, addig ma ez az arány mindössze 0,2 %-os. Rólunk nélkülünk nem dönthetnek, így összegezte a találkozót Tőkés László. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 31., Tájékoztatás= Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./1994. augusztus 29.
Bíró Béla erdélyi újságíró beszélgetett Valentin Stannal, aki nyílt levelet intézett az Evenimentul Zilei hasábjain Melescanu külügyminiszterhez, figyelmeztetve őt a külügyben tapasztalható szakmai hozzá nem értésre és a nemzeti elfogultságok miatti balfogásokra. Ezért Stannak vissza kellett vonulnia, jelenleg a Nemzetközi Kutatások Intézetének munkatársa. Stan szerint a hazafiságnak új értelmet kell adni. Milyen hatással lehet erre a mi kisebbségi magyar türelmetlenségünk? - kérdezte Bíró Béla. A türelmetlenségnek a nemzetközi szabályok alapos ismeretével és a nemzetközi dokumentumokból merített érvek hatásos alkalmazásával kell együtt járnia - felelte. Az alapszerződés halaszthatatlan feladat, szükségszerű szakasza az integrációnak, enélkül Európa nem vehet komolyan bennünket - hangsúlyozta. /Népszabadság, aug. 29./1994. augusztus 29.
A román ellenzéki pártok aggasztónak tartják azt a lehetőséget, hogy a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt is helyet kap a kormányban, miután tárgyalni kezdett velük a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke szerint ez súlyos kárt okozna Románia nemzetközi hitelének. /Új Magyarország, aug. 29./1994. augusztus 29.
Kincses Előd az 1990-es marosvásárhelyi vérengzés egyik szemtanújaként írta meg könyvét /Marosvásárhely fekete márciusa, Püski Kiadó, Budapest, 1990./, a magyar kiadás után megjelent románul és angolul, a napokban pedig franciául lát napvilágot /Sombre Printemps a Targu-Muresu, Ed. Mediant, Budapest-Paris, 1994./. A kötet előszavában Laurent Lesage fiatal párizsi újságíró Kincse Előd máig sem lezárult ügyét "mini Rushdie-ügynek" nevezte. Eltérően Rushdie-tól őt nem könyve, hanem politikai tevékenysége miatt üldözik Romániában, mondta Kincses Előd. Vádemelés nem történt, azonban az eljárást nem szüntették meg. Ezért Kincses Előd emberjogi pert indított Strasbourgban. Távlatilag a két nemzet közötti megbékélésnek nincs alternatívája, mondta. /Népszabadság, aug. 29./1994. augusztus 29.
Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke aug. 29-én Budapestre utazott, az európai rektorok konferenciájára. Göncz Árpád is fogadja. Constantinescu Budapestről Münchenbe utazik, hogy részt vegyen a bajorországi Keresztényszociális Unió kongresszusán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug.31./1994. augusztus 30.
Az 1993/94-es tanévben 412 I-IV. osztályos magyar iskola és tagozat működött /314 önálló, 98 tagozatos/ 61 575 tanulóval, 849-cel többel, mint az előző tanévben. 11 045 magyar tanuló román iskolába jár /az összes magyar elemista 15,2 %-a/. Összesen 3299 magyar tanító működött, 60-nal több, mint az elmúlt tanévben, viszont közülük 825-en szakképesítés nélküliek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./ Előzmény: aug. 27.1994. augusztus 30.
Bartha Sándor marosvásárhelyi tanár 15 tanulóval Bélborba látogatott, ahol a helyi rendőr megmotozta a diákokat, bicskát, kést talált náluk, ezért a tanárra 85 ezer lej pénzbírságot szabott ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./