udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
165
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 | 151-165
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. december 13.
Dec. 13-án az RMDSZ bukaresti székházában tartotta sajtóértekezletét a szövetség vezetése. Seres Dénes szenátor bírálta a kormányt, amiért halogatja a helyi autonómiák európai chartájának ratifikálását. Birtalan Ákos képviselő a képviselőházban dec. 12-én benyújtott törvénymódosítási kezdeményezését ismertette: a privatizációs jegyzés határidejének meghosszabbítása nem elégséges. A nagyprivatizáció azért ilyen lassú, mert a kormány késő tette közzé a törvény alkalmazásának szabályozását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 13., 681. sz./ 1995. december 13.
A Magyarok Világszövetsége dec. 9-i bécsi tanácskozásán felhívással fordult a bárhol élő magyar közösségekhez és a szórványmagyarsághoz: a román tanügyi törvény, a szlovák államnyelv törvénye elleni tiltakozásul 1996. jan. 1-jén 20 órakor minden együttérző ember egy szál gyertyát gyújtson ablakában. "Apró kis tüzekkel - ahogyan a Székelyföldön tették évszázadokon át -, lármafákkal figyelmeztetünk a nemzeti kisebbségek anyanyelvét fenyegető veszélyre." /Magyar Hírlap, dec. 13./1995. december 13.
A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöksége nov. 29-én levelet intézett Iliescu államelnökhöz, amelyben emlékeztette a hét ártatlanul elítélt zetelaki magyar esetére és a közel negyven napja éhségsztrájkoló Katona Ádám hozzá intézett levelére, kérve az elnököt: "Románia minden állampolgára iránti felelősségérzetét terjessze ki Katona Ádámra is." Az Államelnöki Hivatal válaszlevelében közölte, hogy zetelaki elítéltek kérelme igazságügyminisztériumi kivizsgálás alatt van, semmilyen politikai nyomást nem lehet figyelembe venni. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./1995. december 13.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezető személyisége okt. 23-ától éhségsztrájkba kezdett és azt csak a 42. napon, orvosai utasítására, dec. 3-án hagyta abba. Éhségsztrájkjának 38. napján nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Öröm számára, hogy platformjuk készíthető elő az RMDSZ országos vezetőségétől kierőszakolt székelyudvarhelyi rendkívüli, decemberi SZKT-t. Öröm az is, hogy az Európa Tanács dec. 16-án helyszíni szemlére Romániába küldi Jansson, Schwimmer és Mme Durrieu jelentéstevőit. Katona Ádám hangsúlyozta, hogy az RMDSZ erkölcsi-politikai válságban szenved. Szerinte Markó Béla elnök a Tokay- és a Verestóy-vonalat képviseli, közben az autonómia elkötelezett híveként nyilatkozik. Markó Béla egy esztendeje késlekedik elvégezni azt a Tőkés László által az SZKT-ben többször is igényelt elemzést Tokay György és társai által híresztelt állításról, hogy "mi "szélsőségesek" lennénk a Szövetségben, akik veszélyeztetik a térség békéjét". Jelképes, hogy Markó Béla éppen Tokay Györggyel utazik Dél-Tirolba a területi autonómiát tanulmányozni. Van ok a nyugtalanságra, mert az anyaország kormányzata nem akarja kimondani védőhatalmi kötelezettségét az utódállamok magyarsága felett, sőt Keleti György honvédelmi miniszter nem talált semmi kivetnivalót abban, hogy sokezernyi katona betelepítése folyik Székelyföldre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 13./ Az Adevarul (Bukarest) dec. 15-i száma ismerteti Katona Ádám fenti nyilatkozatát Gyenge visszhang, ellentétek, keserűség címmel. A Romániai Magyar Szóban Cseke Gábor tudósított ugyanerről a nyilatkozatáról Az éhségsztrájk 38. napján címmel, hozzátéve: a helyzetelemezésbe valószínűleg belejátszott az éhségsztrájk próbára tevő nyomatéka, a betegágyban fekvő elkeseredettebben fogalmaz. A következő időszakban kiderül: ki is nyilatkozott: a beteg ember vagy a platform maga, írta Cseke Gábor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./1995. december 12.
A dec. 12-i bukaresti lapok közölték C. V. Tudor újabb vádaskodó írását. A legfelsőbb bíróság elnökéhez és a főügyészhez intézett nyílt levelében ezt írta: "Nyilvánosan vádolom Ion Iliescut, Virgil Magureanut és más összeesküvőket Nicolae Ceausescu román államfő és felesége meggyilkolásával, valamint legalább erkölcsi bűnrészességgel még legalább ezer ember halálában, akiket azt követően lőttek le, hogy az új csapat átvette a hatalmat." A terjedelmes levél szerzője az 1989 óta eltelt időszak minden botrányát felidézte, majd magára vállalta a felelősséget az Iliescu-ellenes, álnéven közölt írásokért. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./1995. december 12.
Éltünk a magyarok alatt, és nem magyarosodtunk el címmel vezércikkben támadta a Vocea Romaniei kormánylap dec. 12-i száma az RMDSZ-t. D. D. Rujan főszerkesztő "soviniszta és irredenta szervezetnek" minősítette az RMDSZ-t, amely "olyan jogokat követel, mint egyetlen más etnikai kisebbség sem Európában". A cikkíró szerint az oktatási törvény elleni akció célja az etnikai különválasztás, "Hitler és Horthy óta nem volt példa ilyen hihetetlen offenzívára az etnikai elszigetelés érdekében." Rujan támadta Tőkés László püspököt is, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, aki "folyton egy új boszniai rémálom kitörésének veszélyét emlegeti Erdéllyel kapcsolatban, mert szeretné, ha odáig fejlődnének a dolgok." A cikk a román ellenzéket ostorozta, amely támogatja az RMDSZ "legképtelenebb követeléseit". Példaként említette, hogy a brassói tanács megszavazta: a turistautak útjelző táblái kétnyelvűek legyenek. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./ 1995. december 12.
Dec. 12-én Alexandru Mironov ifjúságügyi miniszter fogadta az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ küldöttségét. Az RMDSZ részéről Nagy Zsolt ifjúságügyi ügyvezető alelnök és Mátis Jenő parlamenti képviselő, a MIT részéről Ráduly Róbert elnök és Vajda László elnökségi tag vett részt a találkozón. A téma a volt pionír- és KISZ-szervezetek tulajdonában levő ingatlanokról rendelkező törvénytervezet volt. A romániai fiatalok képviselői azt kérték, hogy a tervezet biztosítson beleszólást és döntési lehetőséget a fiatalok számára létesített intézmények igazgatásában és működésében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 12., 680. sz./1995. december 11.
Gheorghe Funar a vezető kormánypárt ellen intézett támadást, felelőssé téve azért, hogy elvetette a büntető törvénykönyv módosítását, ennek köszönhetően a magyarok kitűzhetik zászlójukat, énekelhetik himnuszukat. Funar a koalíció felmondásával fenyegetőzött. Ilie Verdet, a Szocialista Munkapárt elnöke szembehelyezkedett a kormány gazdaságpolitikájával. Pártja a NATO-val való egyezkedést veszélyesnek tartja. /Magyar Nemzet, dec. 11./1995. december 11.
Dec. 9-én megalakult a Román Munkáspárt, amely az 1989-ben széthullott kommunista párt örökösének tekinti magát, és folytatni kívánja "mindazt, ami annak politikájában jó volt". /Népszabadság, dec. 11./1995. december 11.
A Magyar Hírlap gyűjtést indított a bukaresti Hungarológiai Tanszék könyvtárának megalapozására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./1995. december 12.
Liviu Maior oktatási miniszter dec. 12-én kinevezte a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum új igazgatóját Wolf Rudolf történelem szakos tanár személyében, akit az iskola tanári kara jelentős szavazattöbbséggel ajánlott erre a tisztségre, Szilágyi Júlia jogellenes leváltása után. A kinevezés előzménye volt az iskola udvarán tartott tiltakozó szülői értekezlet, amelyen felszólt többek között Csiha Kálmán református püspök, Ioan Botiza görög katolikus előadótanár és Kónya-Hamar Sándor képviselő. A résztvevők elhatározták, hogy dec. 11-én nem engedik iskolába gyermekeiket, így tiltakozva az igazgatónő leváltása ellen. Az ügyben Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke személyesen tárgyalt Maior miniszterrel, aki ígéretet tett arra, hogy a kérdést a tantestület demokratikus döntése alapján rendezik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 12., 680. sz./1995. december 11.
A Temes Megyei Tanács októberi ülésén egyesek javasolták Antonescu szobrának felállítását, Marossy Zoltán RMDSZ-tanácsos hangsúlyozta, hogy Antonescu háborús bűnös, akit még nem rehabilitáltak. A nov. 30-i ülésen újból szorgalmazták a szoborállítást, különösen Lorin Fortuna, aki még egy "tudományos" ülésszakot is összehívott ennek érdekében. Bodó Barna RMDSZ-tanácsos korabeli dokumentumokból, könyvekből idézve indokolta, hogy Antonescu marsall részt vett a holocaustban, nem lehet ma jelképként használni. Mircea Goian professzor megmagyarázta, hogy legmagasabb szinten nem merik a marsallt rehabilitálni, ezzel szemben alacsonyabb szinteken Antonescu-szobrok felállításával próbálnak olyan mozgalmat létrehozni, amely majd követeli a rehabilitálást. Végül Viorel Coifan tanácselnök javasolta, hogy ne egy Antonescu-szoborról, hanem a román történelem négy marsalljának /Averescu, I. Ferdinánd, Prezan és Antonescu/ szobor-együttesének felállításáról szavazzanak. Ezt a javaslatot megszavazták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./ 1995. december 10.
Szatmárnémetiben lezajlott a hatodik Gellért Sándor Nemzetközi Szavalóverseny. A dec. 8-9-i elődöntő után a döntő dec. 10-én történt, népes versszerető közönség előtt. A Pomogáts Béla vezette zsüri két első díjat is kiosztott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Ugyanakkor volt a Kárpát-medencét felölelő Dsida Jenő költői verseny eredményhirdetése is. A Kovács András Ferenc vezette zsűri a beküldött szonettek alapján az erdélyi Jánosházy György és Tárczy István /Vajdaság/ kapta a díjakat, melyeket Zalán Tibor /Budapest/ költő nyújtott át. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 20., 686. sz./1995. december 9.
Teodor Melescanu külügyminiszter a Bosznia-konferencia idején, dec. 9-én Londonban tárgyalt Gennadij Udovenko ukrán külügyminiszterrel, hogy tisztázzák a Kígyó szigettel kapcsolatos vitát. Megállapodtak abban, hogy a két ország kormányfője a közeljövőben találkozik, hogy egyeztessen ebben a kérdésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12., Magyar Nemzet, dec. 11./1995. december 9.
Zsibó fennállásának 790. évfordulójáról emlékeztek meg dec. 9-én. Az érdeklődő közönség Egyed Ákos előadásából ismerhette meg a település történetét. A jobbágyfelszabadító Wesselényi Miklós élete szorosan kötődik Zsibóhoz. A reformkor nagyjai sorra megfordultak Wesselényinél, Zsibón. /RMDSZ, dec. 13./ 1995. december 9.
Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatási Központ vezetője Budapesten, az MTA Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja által rendezett konferencián mutatta be kutatócsoportjuk legújabb kötetét, melynek címe: Változásban? Elemzések a romániai magyar társadalomról. Bíró A. Zoltán kutatásaikról nyilatkozott a Népszabadságnak. 1989 után Székelyföldön, de nem csupán ott, hanem a tömbmagyar területeken is, a falvak élete fokozatosan visszatért a szokott kerékvágásba. A diktatórikus szorításból kiszabadulva egy nemzeti helyreállítási igény jelent meg az emberekben. - Másik kutatási témájuk a romániai magyar elit, a magyar közélet. "Az elit világa és a hétköznapok világa között valóságos szakadék alakult ki." "Az elit által képviselt eszméknek, az általa működtetett intézményeknek viszont semmiféle hatása nincs a hétköznapok világára." /Népszabadság, dec. 9./1995. december 8.
Románia adóssága 1995 végére eléri az 5,5 milliárd dollárt, ez az összeg 1996-ban 6,2 milliárd dollárra növekszik. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./1995. december 8.
Az 1992-es nagyváradi polgármester-választáson az RMDSZ saját jelöltet állított Jankó Szép Sándor, az Ady Endre Líceum akkori igazgatója személyében, aki a választáson azután elmaradt vetélytársa, Petru Filip mostani polgármester mögött. Több párt megkereste a következő helyhatósági választással kapcsolatban az RMDSZ-t, nyilatkozta Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Minden párt tudomására hozták, hogy az RMDSZ igényei: a megyében a magyarság az összlakosságán belüli számarányának megfelelő részt kíván a hatalomból. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./1995. december 9.
Kolozsváron a Fellegvár oldalán egy messziről is látható kereszt állt. 1948 őszén egy éjjel ismeretlenek felrobbantották. Akkor még visszaállították a keresztet. A hatvanas évek elején azután végleg eltűnt, emlékezik Antal Árpád. Írása először öt éve jelent meg. /Keresztény Szó (Kolozsvár), 1990. febr. 25., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ Az újraközlésnek az adott aktualitást, hogy Funar polgármester újból felállíttatta a keresztet.1995. december 8.
A román-magyar megbékéléshez a romániai magyarság helyzetének rendezése szükséges, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke dec. 8-án, Békéscsabán, ahová a "Merre, Magyarország?" Alapítvány meghívására érkezett. Az önkormányzatok jelentik a valóságos erőt, mondta. Jelenleg az RMDSZ-nek több mint kétszáz polgármestere, s kétezret meghaladó tanácsosa van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11., Népszabadság, dec. 9./