udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
201
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 181-201
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. szeptember 22.
Szept. 20-án a kolozsvári polgármesteri hivatal felszólította a kolozsvári Magyar Opera igazgatóságát, hogy 16 óráig vegye le az épület homlokzatáról a Bartók Béla Emléknapot meghirdető magyar nyelvű reklámfeliratot. Ez törvényellenes, ezért az intézmény vezetősége nyilatkozatban bejelentette, hogy nem tesz eleget az önkényes felszólításnak. A nyilatkozatot Simon Gábor igazgató és Demény Attila, a Bartók Emléknapok főbiztosa írta alá. Este a polgármesteri hivatal alkalmazottai emelődaru segítségével eltávolították a feliratot, azonban másnap, szept. 21-én az opera vezetősége visszahelyeztette a magyar nyelvű szöveget. Két évvel ezelőtt volt hasonló eset, amikor beperelték a polgármestert és megnyerték a pert. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./1995. szeptember 21.
Gheorge Funar, Kolozsvár polgármestere ultimátumot intézett a Magyar Színház és Opera vezetőségéhez, hogy azonnal távolítsák el a színház homlokzatáról a magyar nyelvű hirdetést. Ezen csak ennyi áll: Bartók Béla Emléknapok. Funar szerint magyar nyelvű felirat kifüggesztése törvénysértés. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./1995. szeptember 22.
Teodor Melescanu külügyminiszter szept. 22-én fogadta Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövetet és átnyújtotta az Iliescu elnök által kezdeményezett, a román-magyar megbékélésre vonatkozó három okmánytervezetet. A külügyminiszter leszögezte, hogy román félnek szándékában áll az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalások folytatása. Ugyanezen a napon Budapesten Kovács László külügyminiszter fogadta Ioan Donca román nagykövetet, aki átnyújtotta a három dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ 1995. szeptember 22.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő sajtóértekezletén közvetve elismerte, hogy az idegen államok zászlajának kitűzését és himnuszának éneklését büntető törvény kimondottan magyarellenes, mint mondta, a paragrafust az "elsősorban Erdélyben sorra került önkényes gyakorlatok" indokolják, amelyek "sértették a románság nemzeti érzéseit". /Magyar Hírlap, szept. 22./ 1995. szeptember 21.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége emléktáblát akar állítani az 1946 tavaszán történtek emlékére, amikor munkások, "kommunista elemek" megtámadták az egyetemi diákotthont. A "történelmi igazság feltárásán" több történész dolgozik, írta Asztalos Lajos, felelevenítve a történteket. A román egyetem 1945-ben visszatért Nagyszebenből Kolozsvárra. A román hallgatók a túlfűtött, türelmetlen légkörben többször megvertek magyarokat, főleg sötétedés után, mellékutcákban. Akkor még a város lakossága túlnyomórészt magyar volt. Egy este munkások megostromolták a diákotthont, hogy móresre tanítsák a kötekedő román diákokat. Másnap páncélkocsik, katonai őrjáratok tűntek fel az utcákon. Ez tehát a története annak az eseménynek, amelyre emléktáblával akarnak emlékezni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./1995. szeptember 21.
Az újabb román javaslat a Jurnalul National bukaresti napilapban látott napvilágot, bizalmas források szerint nem idegenkedik az indítványtól a román védelmi és külügyi tárca sem. Lényege, hogy a Varsói Szerződés hat volt országa - Románia, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Bulgária - megalakítaná a Közép-európai Szerződést. Ezek az országok önerőből képtelenek korszerűsíteni fegyverzetüket, míg együttesen ezt megtehetik. Románia szerint ezt a szövetséget a NATO közreműködésével hoznák létre, így tagjai nukleáris védőernyőben is részesülnének. A román javaslat mozgatórugója az, hogy a szövetségre lépő országokat egyszerre venné fel a NATO soraiba, így Románia nem kerülne a második csoportba. /Magyar Hírlap, szept. 22./1995. szeptember 21.
Szabó Judit csíkszeredai tanár bejelentette, hogy szept. 17-től három napos éhségsztrájkkal tiltakozik a tanügyi törvény ellen és felhívásában felszólította pedagógus-társait, hogy vállaljanak egy-egy napot, hogy kialakuljon az éhségsztrájk-lánc, de ez nem menjen az oktatás rovására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./ 1995. szeptember 21.
Az Egyesült Államokban élő magyarok kampányt szerveznek, interneten és e-mail-üzeneteken hívják fel a Fehér Ház figyelmét az Erdélyben élő magyarok helyzetére. A kampányt Lipták Béla indította el. /Magyar Hírlap, szept. 21./1995. szeptember 21.
Monir Bulatovics montenegrói elnök Romániába látogatott, szept. 22-én Bukarestben tárgyalt Iliescu elnökkel. A két elnök közös sajtóértekezletet tartott, ahol Iliescu kijelentette, hogy a pillanat kedvez a konfliktus befejezésének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ 1995. szeptember 21.
Szept. 25-én kezdi meg első, okt. 3-ig tartó hivatalos amerikai látogatását Iliescu elnök, utolsóként a kelet-európai vezetők közül, állapítja meg a Ziua. /Magyar Nemzet, szept. 21./1995. szeptember 21.
Remélem, az ellenzék sem gondolja, hogy erővel kellene rákényszerítenünk akaratunkat szomszédainkra - mondotta Kovács László külügyminiszter. Romániával kapcsolatban kulcskérdés a kisebbségi jogokat összefoglaló nemzetközi és európai dokumentumok jogi normaként beemelése a szerződésbe. Ettől a román fél elzárkózott, nem tűnik közelinek a megegyezés. Kovács László egyetért az ellenzékkel abban, hogy Szlovákiában és Romániában kisebbségellenes rendelkezéseket hoztak: Szlovákiában az asztalon van az államnyelv védelméről szóló törvény, tervezik az ún. alternatív oktatás bevezetését, több iskolaigazgatót elbocsátottak. A romániai magyarok számára a legsérelmesebb az oktatási törvény. Román részről elfogadták az a magyar kezdeményezést, hogy a két ország szakértői tekintsék át a törvény végrehajtásával kapcsolatos lehetőségeket. Még mindig nem kapták meg a román megbékélési javaslatot, jelentette ki a külügyminiszter. /Népszabadság, szept. 21./1995. szeptember 21.
A képviselőház szept. 21-én elfogadta a büntetőtörvénykönyv módosításáról szóló tervezet egyik részét: a "nemzetgyalázásért" egytől öt évig terjedő börtönbüntetés jár. A szöveg szerint "aki bármilyen módon nyilvánosan gyalázza vagy rágalmazza az országot vagy a román nemzetet, egytől öt évig terjedő börtönnel büntethető." /Népszava, szept. 22./ 1995. szeptember 21.
Horn és Varacroiu kormányfő Brünnben megállapodott abban, hogy vegyes bizottság vizsgálja meg a tanügyi törvényt. "Kétségeim vannak afelől, hogy ez a vizsgálat akárcsak a legkisebb hibaszázalékot is fölfedezze" - jegyzi meg Szász János. Iliescu elnök előzőleg felsőfokon szólt a törvényről. A törvény hatásának vizsgálatához több idő kell. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./1995. szeptember 19.
A képviselőház szept. 19-én újból súlyos börtönbüntetéssel /6 hónaptól 3 évig/ sújtandónak minősítette az idegen ország zászlajának kitűzését és himnuszának eléneklését. /Magyar Nemzet, szept. 21./1995. szeptember 19.
Debrecenben véget ért tizenhat erdélyi ifjúsági vezető részére az Erdélyi Civitas Alapítvány és a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány szakember-képzése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./1995. szeptember 20.
Az RMDSZ bukaresti székházában szept. 20-án megtartott sajtóértekezleten Markó Béla elnök előrebocsátotta, hogy a magyarság érdekelt a megbékélésben, azonban egyelőre semmi jele a nacionalista retorika visszaszorulásának, sőt ennek ellenkezője tapasztalható. A gyakorlat ellentmond a szándéknyilatkozatok hangzatos kitételeinek. Közkeletű az a téves álláspont, hogy a kisebbségek problémáit Romániában sikerült megoldani. Márton Árpád képviselő a Büntetőtörvénykönyv módosítására tért ki: a demokratikus jogrenddel összeegyeztethetetlen rendelkezéseket fogadott el a parlament, utalt a sajtónyilvánosság korlátozására, idegen országok zászlaja kitűzésére és himnusza eléneklésére vonatkozó szakaszokra. Markó Béla elmondotta, hogy sikeresek voltak és tömegjelleget nyertek a tanügyi törvény elleni tiltakozó akciók. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 20., 622. sz./ 1995. szeptember 20.
Az Evenimentul Zilei 19-i és 20-i számában Ion Cristoiu főszerkesztő elítélte az RMDSZ-t, azt állítva, hogy a szervezet 1995 januárjától radikalizálódott, nem veszi figyelembe a belső realitásokat, a minél rosszabb a magyar kisebbségnek, annál jobb nekünk jelszavát vallja. Az RMDSZ számítása nem vált be, olvasható a román napilapban, a Nyugat óvatos lett, ezért az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia álláspontját. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./1995. szeptember 20.
A Beszterce-Naszód megyei Apanagyfalu általános iskolájának magyar tagozatát 1989 őszén megszüntették, 1990 tavaszán azután újraindult. Azonban a faluban alig négy-hat magyar tanuló volt, tehát a környékről ingáztak a magyar diákok az iskolába. A buszbérlet viszont egyre drágább lett, ezért az egyház segítségével iskolabuszt kértek a vidéket felkaroló hollandoktól. A kisbuszt megkapták, azóta is működik. Ismét segélyeket kellett kérni az üzemanyagköltségre. Tőkés László püspök azonnal segítséget nyújtott. Oda kell figyelni a szórványvidék gondjaira is, figyelmeztet a cikkíró, Ferencz L. Imre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ 1995. szeptember 21.
Szept. 21-én, az államtitok védelméről szóló törvénytervezet szenátusi vitája során Szabó Károly szenátor kifogásolta az államtitok kategóriájának parttalan megfogalmazását, az államtitkokká nyilvánítás mechanizmusát. A tervezet ütközik a demokratikus elvekkel és a szabadságjogokkal, nem rendelkezik a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ esetleges visszaéléseinek bírósági úton való megtámadhatóságáról. Végül a törvénytervezetet átdolgozásra visszaküldték a szakbizottsághoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 22., 624. sz./1995. szeptember 21.
A romániai magyar történelmi egyházak vezetői Nagyváradon tanácskoztak szept. 14-én és állásfoglalást tettek közzé a vagyonjogi kérdésekről. Az állásfoglalás szerint az egyházi javak visszaadása szelektív módon történik. A görög katolikusok nyolcvan ingatlant visszakaptak, az ortodoxok szerzetesrendjeinek vagyona megmaradt, a zsidó hitközség vagyonát visszakapja, ezzel szemben a közel kétmillió lelket számláló magyar egyházi közösségek nem kaptak vissza semmit. A nemzetközi szabályozások arra kötelezik az államot, hogy visszaadja az egyházi javakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./