udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
191
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 181-191
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1996. július 18.
A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja júl. 17-én közzétett nyilatkozata hamis vádakkal illette az RMDSZ-t, továbbá beavatkozott a szervezet életébe, ezért az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatala jún. 18-án közleményt adott ki. Az RMDSZ céljait, beleértve az autonómia különböző formáit is, a romániai jogrend, az állam szuverenitásának tiszteletben tartásával kívánja megvalósítani. Az RMDSZ számtalanszor kinyilvánította, hogy kész a konstruktív párbeszédre a romániai felelős politikai erőkkel. A kormánypárt említett nyilatkozatában a "revizionizmus és szecesszionizmus" hamis vádjaira alapozott rágalmakra ragadtatta magát, és azt állította, hogy az RMDSZ választási kampányát Budapest pénzeli. A nyilatkozat készakarva figyelmen kívül hagyja, hogy a budapesti közös nyilatkozat nem az RMDSZ, hanem a Magyarország határain túl élő közösségek támogatásáról szól. A román állam is jelentősebb támogatásban részesíti a határon túl élő románságot /a költségvetésre vonatkozó 1996/29. számú törvény/ . A román alkotmány által is szavatolt jog /7. szakasz/ szellemében üzente Iliescu elnök a román szellemiség 1995. nov. 17-19-e között Herkulesfürdőn tartott III. Kongresszusának, hogy "ezeknek e kapcsolatoknak a szorosabbá fűzése nemzeti érdek" és hogy "kötelességünk támogatni őket e törekvésekért folytatott igazságos küzdelmükben". /Dimineata, 1995. nov. 21./ Az RMDSZ nem tűri, hogy más párt beavatkozzon politikájába, ugyanakkor kinyilvánítja szándékát a párbeszéd folytatására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19., 826. sz./1996. július 18.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette Frunda György szenátorral kapcsolatos véleményét. Fenntartja, hogy politikailag elfogadhatatlan volt Frunda Györgynek és társainak a PER-szervezettel kapcsolatos tárgyaláson való részvétele, az RMDSZ mandátuma nélkül. Frunda György azonban "levonta a következtetéseit annak az SZKT-nak, amely minősítette a Neptun-néven fémjelzett folyamatot." Frunda jó szakember, azonban az erdélyi politizálást tekintve most is más oldalon helyezkednek el. Tőkés László " romániai magyar nemzeti közösség alanyi jogán alapuló autonóm, öntörvényű magyar politizálás híve" Frunda György viszont ahhoz a politikai csoportosuláshoz tartozik, amely "bizonyos hagyományos, alkalmazkodó típusú, a többséghez igazodó kisebbségi politizálás vonalán halad". Veszélyesnek tartaná, ha Frunda - noha tiszteletben tartaná az RMDSZ programját -, más dolgokról beszélne inkább, és hagyná ezeket a sajátos magyar programba foglalt kérdéseket a képviselő- és szenátorjelöltekre. Ugyanakkor Tőkés László hangsúlyozta, hogy erkölcsi és politikai érdek támogatni az RMDSZ elnökjelöltjét. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rendkívül fontos döntésnek tartja, hogy az RMDSZ elnökjelöltet állít. A román közvélemény előtt az RMDSZ programját fel kell mutatni, "mi elsősorban a romániai magyarság szavazatait szeretnénk összegyűjteni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./1996. július 18.
Kincses Előd kiáll Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője mellett, aki 1989. dec. 17-21-e között a kolozsvári szekuritaté foglya volt. A főszerkesztő régóta kritikusan szemléli az MVSZ-t. Kincses Előd az MVSZ főtitkára volt, amint írja, 1992-es félreállítása óta egy cikket írt, azóta hallgat, hogy ne mondják, a bosszú beszél belőle. /Kincses Előd: Morfondírozás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186. sz. jegyzet1996. július 18.
Történelmi jelentőségű a magyar-magyar csúcstalálkozó, összegezték már közös értékelésüknek a címében is a júl. 4-5-i Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozást Csapody Miklós és Kecskés János. A tanácskozás nem a legjobb előjelekkel indult. A parlamentben a tervezett autonómiavitától visszariadt a kormányzó többség. A konferencia eredménye mégis történelmi jelentőségű. Végre "megszületett az anyaállamban élő és a tőle elszakított, kárpát-medencei magyarság egy nemzethez tartozását elismerő, azt mintegy kinyilvánító politikai dokumentum." A "benne megfogalmazottakat a nemzeti kérdés nemzeti konszenzusának tekinthetjük." A négy párt /Fidesz, MDF, KDNP, MNDP/, valamint a kormánypártok egyeztetett, az FGKP és az RMDSZ önállóan elkészített tervezetét osztották szét a résztvevők között. A kormánykörökből még azt is kétségbe vonták, hogy egyáltalán beszélni kell a Magyarok Világszövetsége által szorgalmazott nemzeti stratégiáról, majd azt hangoztatták, hogy a stratégia az eurointegráció. A csúcstalálkozó előtti héten a nemzeti érdekeket kifejező pragmatikus szemlélet kerekedett felül. Ennek előjele volt a Népszavában megjelenő Tabajdi Csaba-interjú és Törzsök Erika írása a Magyar Hírlapban. A zárónyilatkozat megszövegezésénél az RMDSZ tervezetét tekintették kiindulópontnak, mert az volt a legrövidebb. A legfontosabb kitételben, a nemzeti egység deklarálásában sikerült megegyezni, ez "a világ magyarsága összetartozásából kiindulva" megfogalmazással került a nyilatkozatba. A "zárónyilatkozat elkészítésével már a gyakorlatban is működött a nemzeti minimum elve." A nemzeti minimum megfogalmazásának igényét főleg az MDF-es politikusok, illetőleg a velük hasonló eszméket követő gondolkodók szorgalmazták, az utóbbi időben pedig Lezsák Sándor, az MDF elnöke. A nyilatkozatot az eddigi paktumjellegű megállapodások fölé a megállapodók széles köre és maga az ügy emeli. Az alkotmányba "is beemelhetjük a megállapodás eredményeit." A megállapodásból következő jogszabálykészítés a kormány feladata, számonkérése pedig az ellenzéké. A közös nyilatkozat "megkerülhetetlen normaképző etikai kódexnek tekintendő." - Az értékelés írói javasolják: "hazai médiumok is szervezzék meg a magyar-magyar csúcstalálkozóhoz kapcsolódó tanácskozásukat", ezzel meghatározhatnák a tájékoztatás nemzeti minimumát. Nem illenék teret adni olyan írásoknak, "amelyek kétségbe vonják, ordenáré módon támadják a magyar nemzetnek mint fogalomnak, mint értéknek a létét is. Furcsálljuk ugyanis, hogy a Magyar Rádió hírműsorában még az utóbbi napokban is az ?ottani magyarok? szervezeteként aposztofálják az RMDSZ-t, a Magyar Televízióban botránynak nevezik a csúcstalálkozót..." Az MDF őszre kidolgozza javaslatát a tervbe vett Nemzeti Egyeztető Tanács kialakításához. A létrehozandó NET által tervezett, a nemzeti stratégiát meghatározó munkába be kellene vonni miden olyan szellemi műhelyt, a Magyarok Világszövetségétől kezdve a hazánkat "kitalálni" akarókon keresztül a Lakiteleki Népfőiskoláig, amelyek mér elkezdték ennek kidolgozását. /Csapody Miklós-Kecskés János: Történelmi jelentőségű a magyar-magyar csúcstalálkozó. A működő nemzeti minimum. = Magyar Nemzet, júl. 18. - Csapody Miklós /MDF/ országgyűlési képviselő, Kecskés János az MDF szakértője./ 1996. július 18.
Harmadik ülését tartotta júl. 18-án Csíkszeredában az a kezdeményező csoport, amely újra szeretné alakítani az RMDSZ-t. Eddig több mint ötezer csíkszeredai RMDSZ-tag fejezte ki aláírásával egyetértését az újjáalakítással kapcsolatban. A kezdeményezők újból megcáfolták a román lapokban megjelent, csíkszeredai keltezésű álhírt, hogy párhuzamos RMDSZ-szervezetet alakítanak. A kezdeményezők készek tárgyalni az RMDSZ jelenlegi városi vezetőivel, Borbély Ernő, a Csíki RMDSZ elnöke szintén készségét fejezte ki a tárgyalásokat illetően. Azt tervezik, hogy a város RMDSZ-tagjai maguk válasszák meg az elnököt és a körzeti elnököket, titkos szavazással, tudósított Székedi Ferenc. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./1996. július 18.
Az EMKE Könyvtári Szakosztálya és a Kovászna Megyei Könyvtár aug. 26-31-e között Árkoson megszervezi a magyar művelődés századai tematikájú egyetemista olvasótábort, szept. 2-7-e között pedig Gyergyószárhegyen lesz a könyvtárosok olvasótábora, olvasható a Könyvesház (Sepsiszentgyörgy) most megjelent második számában. /Árkosi toborzó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./1996. július 18.
Az egyik chisinaui románbarát hetilap azt fejtegette, hogy az orosz titkosszolgálat arra törekszik, hogy ellentétet szítson Románia és szomszédai között. Mivel Romániának Jugoszláviát kivéve valamennyi szomszédjával területi vitái voltak vagy vannak, kézenfekvő volna, írta Molnár Gusztáv, hogy a Funart támogató kolozsvári napilapban és a következetesen nyugati orientációjú Demokrata Párt napilapjában egyaránt újraközölt cikk az alapszerződések mihamarabbi aláírását javasolja. A román elemzés ehelyett másfajta magyarázatokkal szolgált. A cikk szerint Magyarország, Ukrajna és Moldova is besétált az oroszok által felállított csapdába. Az oroszok tudták, hogy Románia nem hajlandó aláírni az alapszerződést. Az RMDSZ szélsőséges autonómiatörekvései azt a célt szolgálják, hogy a román "nacionalizmus" és "szélsőjobb" a nyugati közvélemény figyelmébe kerüljön. A moldovai lap szerint Oroszország megegyezett Amerikával, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum következményeit ne lehessen semmisnek nyilvánítani. Minden bizonnyal román titkosszolgálati forrásokból származik ez az elemzés, jelzi a román vezetés pánikhangulatát. - Iliescu elnök moldovai látogatásakor kétségbeesetten agitált az egyesülés lehetőségét elfogadó Mircea Snegur államelnök mellett, akinek politikai bázisa a minimálisra csökkent. Az év végén esedékes moldovai elnökválasztáson minden bizonnyal a Moldova teljes - politikai, kulturális, sőt nyelvi - különállóságát hirdető Andrei Sangheli jelenlegi miniszterelnök lesz az elnök. - Ioan Mircea Pascu védelmi államtitkár szerint Románia állami léte múlik azon, hogy az ország képes lesz-e integrálódni. Nem attól fél, hogy országa kívül maradhat az euroatlanti civilizáció körén, hanem attól: "mit fog jelenteni számunkra, ha azok, akik nem éppen barátaink, integrálódnak, mi pedig kívül maradunk /?!/." A román politikai vezetés - sajnos - visszafelé tekint, értékes időt pazarol el. Óriási szüksége volna a NATO-tagságra, ugyanakkor saját hatalmon maradását tekinti a nyugati integráció egyedüli biztosítékának. /Molnár Gusztáv: Pánik Romániában. = Magyar Narancs, júl. 18./ 1996. július 19.
A Thürmer Gyula vezette Munkáspárt Elnöksége állásfoglalás bocsátott ki a "Magyarország és a határon túli magyarság" című tanácskozáson júl. 5-én elfogadott közös nyilatkozatról. "A magyar kormány csatlakozás a közös nyilatkozathoz nyílt fordulatot jelent a magyar külpolitikában, visszahozni igyekszik az 1990-94 közötti jobboldali magyar kormányok leplezetlen nacionalista politikáját." A nemzetiségi autonómia "előbb-utóbb a határok megváltoztatásának problémáját is felvethetné, veszélyes és megvalósíthatatlan." "A magyarországi parlamenti pártok azon nyilatkozata, amelyben saját törvényalkotó munkájukat összekapcsolják a határon túli magyarokkal való konzultációval, kimeríti a szomszédos országok belügyeibe való beavatkozás fogalmát. Elfogadhatatlan az is", hogy az éves költségvetés százalékban rögzített hányada illesse meg a külföldi magyar szervezeteket. A költségvetésnek az itt élő magyarok problémáit kell megoldani. A Munkáspárt követeli, hogy a kormány érvénytelenítse a nyilatkozatot. /A Szabadság (Budapest), júl. 19./ A szélsőséges kommunista párt elutasító, a szomszédos magyarellenes pártok dühödt támadásait visszhangzó nyilatkozatának néhány megállapítását szintén hangoztatja a liberális hetilap főszerkesztője, Lipovecz Iván: a "magyar kormányhivatalokban nem gondolták módszeresen végig, miféle diplomáciai bonyodalmakkal is járhat egy efféle nyilatkozat elfogadása." Lipovecz szerint igazán "delikát" kötelezettséget vállalt a magyar kormányzat: elfogadta, hogy a határon túli közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének bizonyos százaléka illesse meg. "Túl azon, hogy a maga idejében nem lesz könnyű egy ilyen költségvetési fejezetnek a konkrét ?külmagyar? címzettjeit megnevezni, a százalékos nagyságrend azt sejteti, hogy több tízmilliárd forintra rúgó támogatásra számíthatnak a magyar állami költségvetésből a határon túl." Ehhez "a pénzügyminiszternek is lehet néhány keresetlen szava." /Lipovecz Iván: Magyar-magyar csúcs után. 12 mínusz egy pont. = Heti Világgazdaság (Budapest), júl. 20./ A cikk mellett olvasható Domány András beszámolója /A lengyel változta/ arról, hogy a lengyeleknél nincs "Határon Túli Lengyelek Hivatala". Ugyancsak a cikk mellett áll a másik bekeretezett írás: Gyógyító kezek. Ebben a Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány határon túli magyarok gyógykezeléséről számol be, ezt a költségvetés 1995-ben 150, idén 180 millió forinttal támogatta. Az elmúlt hat évben összesen 18 ezer határon túli beteget gyógykezeltek, mondta el Kalmár László kuratóriumi elnök. - Ez is alátámasztja Lipovecz mondanivalóját. - 1996. július 19.
A Szatmári Irgalmas Nővérek Kongregációja három rendtartománya van, a romániai, a szlovákiai és a magyarországi. Szép hagyomány, hogy fogadalomtételük ötven, illetve hatvanéves jubileumán ünnepélyesen megújítják azt. Idén Esztergomban, júl. 20-án lesz ez az ünnepség. Az erdélyi rendtartomány hét tagja ünnepel, közülük öten utaznak Esztergomba, kettejük egészségi állapota ezt nem teszi lehetővé. A személyi jubileum alkalmas arra, hogy felidézzük, írja a lap: a Szatmári Irgalmas Nővérek Kongregációja felbecsülhetetlen szolgálatot tett a nemzetiségi oktatásügy magas szintű kibontakoztatásáért. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 19./1996. július 19.
Bodor Pál reagált Borbély Zsolt Attila cikkére, tisztázva, hogy semmi köze az SZDSZ-hez, bár tiszteli. Idézi saját, régebben a Magyar Hírlapban megjelent írását, ebben azt kifogásolta, hogy a Duna Tv-ben a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ egyes tisztségviselői nemzetellenességgel vádolnak egyes pártokat. Bodor nem rokonszenvezik a liberalizmussal, de bűnös tévedésnek, rágalomnak, hazugságnak tartja, hogy a liberalizmus és a baloldal "nemzetidegen., nemzetáruló, nemzetietlen. Borbély Imre fia Borbély Zsolt Attila, nem neki kellett volna ezt a cikket megírni. Borbély Zsolt Attila "a nemzeti problematika iránt jobbára érzéketlennek vagy ellenségesnek" nevezte a magyar sajtót, a kivételek között a demokratát említette. /Bodor Pál: Ki /és mi/ a sértett? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./ Előzmény: 1150, 1187. sz. jegyzet.1996. július 19.
Tom Gallagher, az amerikai Bradford Egyetem politológia professzora Románia Ceausescu után: az intolerancia politikája címmel könyvet írt. Aurel Craiutunak, az ún. "liberális nacionalizmus" híve recenziót közölt erről a műről, erre reagált a könyv szerzője, Gallagher, kifejtve, hogy amikor Craiutu a liberális nacionalizmusra, mint a jövő opciójára hivatkozik, "az én érvemet támasztja alá, mely szerint a román politikai kultúrában a nacionalizmus igen életképes marad." A nacionalizmus kevés megoldást kínál az érdekellentétek enyhítésére. /22 (Bukarest) hetilap 27. számából átvette: A Hét (Bukarest), júl. 19./1996. július 20.
Júl. 20-án Nagyváradon tartották meg az V. Partiumi Önkormányzati Találkozót, amelyre Arad, Bihar, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Temes megyék valamennyi RMDSZ-es tanácsosát és polgármesterét meghívták. A tanácskozás ökumenikus istentisztelettel kezdődött, melyen megjelent Tőkés László és Tempfli József püspök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 22., 827. sz./1996. július 20.
Ioan Ungur, Bihar megye prefektusa, a Román Nemzeti Egységpárt híve betiltotta a Magyar Reformátusok Világtalálkozójának nagyváradi rendezvényeit, közölték a júl. 20-i román lapok, hozzátéve, hogy Bihar megye tanácselnöke /a kormánypárt tagja/ egyetért ezzel az intézkedéssel. Barabás Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki hivatalának szóvivője elmondta, hogy erről hivatalos értesítést nem kaptak. Megerősítette, hogy Ilie Fonta vallásügyi államtitkár napok óta próbálja elérni, hogy a püspökség mondja le az aug. 3-10-re tervezett találkozót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./1996. július 20.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület júl. 20-án kiadott nyilatkozatában tiltakozott a romániai református egyház ellen indított ellenséges politikai sajtókampány miatt, amely súlyosan sérti a vallásszabadságot, az egyházak autonómiáját. Ezekben napokban a Magyar Reformátusok Világtalálkozója ellen szólalt meg Ilie Fonta vallásügyi államtitkár, Valer Suian, a szélső nacionalista Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ ügyvezető titkára, maga az államelnök is. Legutóbb Ionel Ungur Bihar megye prefektusa nyilatkozott olyan értelemben, hogy betiltja a világtalálkozó rendezvényeit. Figyelemre méltó, hogy a nyilatkozók rendre az RNEP és a többségi kormánypárt, vagyis a kormánykoalíció tagjai. Nevezett politikusok az ország földjén közel 500 éve honos, államilag elismert református egyház törvényes rendezvényét akarják meghiúsítani, megérteni a gyülekezési, lelkiismereti és vallásszabadságot. Romániában továbbra is vallási diszkrimináció és kisebbségellenes intolerancia sújtja a nem ortodox egyházakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ A Romániai Református Egyház Zsinata Nicolae Vacaroiu miniszterelnökhöz írt levelében tiltakozott a tervezett református világtalálkozót támadó megnyilvánulások, illetve betiltásának szándéka ellen. Júl. 18-i sajtóértekezletén maga Iliescu elnök is negatívan nyilatkozott a világtalálkozóról, mondván, az nemkívánatos reakciókat válthat ki. Ebből kitűnik, hogy Romániában "továbbra is vallási diszkrimináció és kisebbségellenes intolerancia sújtja egyházunkat." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 828. sz./ 1996. július 20.
Az amerikai kongresszus úgy döntött, hogy állandó jelleggel megadja Romániának a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Nicolae Vacaroiu miniszterelnök sietett kijelenteni: elégtétel számára, hogy az általa vezetett kormány időszakában sikerült ez a teljesítmény. Gheorghe Funar a tőle megszokott módon nyilatkozott: ez a román diplomácia, a vezető kormánypárt-RNEP-képviselőkből álló kormány, valamint az amerikai román közösségek sikeréről tanúskodik. /Krilek Sándor: Egy döntés - sokféle értékelés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 20./1996. július 20.
A határon túli magyarság közel fele bizakodva tekint a jövőbe - legalábbis egy 1994-95-ben végzett szociológiai felmérés szerint, amelyet a budapesti Balázs Ferenc Intézet koordinálásával készült az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyarság körében. A kutatás koordinátora Dobos Ferenc. Nagyon borúlátónak 5-15 százalékuk látta az ottani magyarság jövőjét. A legpesszimistábbak a vajdaságiak voltak. Az erdélyiek valamivel több mint egyharmada borúlátó, 5 százalékuk viszont nagyon pesszimista a jövőt illetően. A teljes - nemek, településtípus, korcsoportok, iskolai végzettség szerint reprezentatív - mintában a Felvidék 598, Kárpátalja 291, Erdély 601 és Vajdaság 459 kérdőívvel szerepel. Az adatfelvétel Felvidéken 1994 nyarán, a többi területen 1995 augusztusa és októbere között történt. A magyar nyelvű oktatás helyzete az erdélyiek többsége szerint javult a rendszerváltás kezdete óta, a vajdaságiak 90 %-a érzi úgy, hogy romlott a magyar iskolák helyzete. Az ottaniak 85 %-a szerint hasonló a negatív tendencia az anyanyelvhasználat terén is. Ezzel szemben az erdélyieknek csak egyötöde látja úgy, hogy anyanyelvhasználati lehetőségük romlott. Arra a kérdésre, hogy mit tekintenek hazájuknak, a megkérdezettek elenyésző mértékben válaszolták, hogy "a teljes magyar nyelvterületet". Hazájuknak szülőföldjüket tekintik, többségük a tágabb értelemben vett földrajzi egységet, mint Erdélyt, vagy a Vajdaságot. - A határon túli magyarok körében nem lehet számottevő baloldali irányultságról beszélni, a vajdaságiaknál ez nem éri el a fél százalékot, a legmagasabb a felvidékieknél: 5 százalék. A politizálási módszereket tekintve mindenütt "puhának" tartják politikai képviseleteik-pártjaik eszköztárát. A kárpátaljaiak közel 60 %-a szerint érdekképviseletüknek radikálisabban kellene politizálniuk, a vajdaságiaknak több mint 50 %-a mondja ugyanezt, de Erdélyben is közel 50 % ez az arány.Ugyanakkor mindenütt 20 % feletti azok aránya, akik "konformistábbak", és rugalmasabb politizálást várnak el. A legelégedettebbek a jelenlegi politizálási móddal a szlovákiai magyarok, ez valószínűleg a több magyar párttal magyarázható. Az erdélyiek nagy többsége ellenzi a magyar közösségen belül a többpártrendszert. A felmérés szerint az erdélyi magyarok több mint 50 %-a érdeklődik az átlagosnál jobban a politikai események iránt, mégis csak 40 %-a tudta, hogy az RMDSZ-ben különböző pártok és platformok működnek. A megkérdezettek 90 %-a ellenzi a platformokat. - Milyen az anyaországnak a határon túli magyarok érdekében kifejtett tevékenysége - kérdezték a kutatók. Valamennyi magyar közösség az Antall-kormány politikáját tartotta elfogadhatónak. /Erdélyben, Kárpátalján több mint 60 %, Vajdaságban közel 60 %, a korábbi és jelenlegi szocialista kormányokat szinte azonos mértékben elfogadhatatlanok. /Heti Világgazdaság, júl. 20./1996. július 22.
Az RMDSZ nyilatkozatban állt ki a Reformátusok III. Világtalálkozójának Nagyváradon való megtartása mellett, a lelkiismereti szabadságra hivatkozva, elutasítva az RNEP-nek a találkozó betiltását követelő javaslatát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 22., 827. sz./1996. július 22.
A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja nem kíván nyilatkozatháborút, ennek ellenére pontosításokat tett az RMDSZ júl. 18-i nyilatkozatával kapcsolatban. A párt tíz pontban foglalta össze "pontosításait", ebben szerepel, hogy az RMDSZ-nek a román kormánnyal való párhuzama sántít, mert az nem kötött határon túli kisebbségeivel a budapestihez hasonló egyezséget. A párt magyarországi pártok kijelentéseire alapozott, amikor magyarországi beavatkozásról beszélt. A fő kormánypárt szerint az RMDSZ-nek több kérdésre azonnal válaszolnia kell: elfogadja-e a román alkotmányt, felhagy-e a Hargita-Kovászna megye kormánymegbízottjának bojkottálásával, tisztázza-e viszonyát a magyar kormánnyal, ugyanis a "belső RMDSZ-parlament" ülésein rendszeresen jelen van annak képviselője, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ 1996. július 22.
Az amerikai kormányzat nem intézett demarsot Magyarországhoz, jegyezte meg a State Department sajtótájékoztatóján júl. 22-én Nicolas Burns külügyi szóvivő, aki egy szlovák tudósító kérdésére megerősítette, hogy a magyar-magyar csúcs kapcsán a két ország vezetése eszmecserét folytatott egymással. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24., Magyar Nemzet, júl. 23./1996. július 22.
Júl. 22-én Nagyvárad Mihai Sturza polgármester a rendőrség vezetőjével együtt találkozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviselőivel, a megbeszélésen felajánlották segítségüket a nagyváradi rendezvényt /a református világtalálkozót/ illetően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./