udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
551
találat
lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-551
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1996. augusztus 28.
Bíró Béla cikkében ellenzi az alapszerződés mostani megkötését, figyelmezetve: A kollektív jogok elutasítása "gyakorlatilag mindent felölelhet az anyanyelvű oktatástól a kétnyelvű feliratokig." /Bíró Béla: Hosszasan előkészített rögtönzés. = Magyar Hírlap, aug. 28./1996. augusztus 28.
Funar, az RNEP elnöke a párokhoz írt levelében azt követelte, hogy együttesen függesszék fel hivatalából Ion Iliescu elnököt, javaslatában 14 pontban foglalta össze Iliescu vétkeit. A nemzetárulással vádolt Iliescu elnök súlyos etnikai konfliktusok feltételeit teremti meg Erdélyben, stb. Funar szerint a választások utáni új államfő hatáskörébe kell utalni az alapszerződés újratárgyalását. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./ Javasolta továbbá, hogy - az alapszerződés elleni tiltakozás jegyében - hazaárulásért állítsák bíróság elé Iliescu elnököt. /Népszabadság, aug. 28./1996. augusztus 28.
Aug. 27-én Bukarestbe érkezett Robert Hunter, az USA állandó NATO-képviseletének vezetője, eleget téve a külügyminisztériumi meghívásnak. Gheorghe Tinca védelmi miniszter aug. 28-án fogadta Huntert. A találkozó után Hunter kijelentette: Románia bizonyította, hogy felkészült a NATO-tagságra. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./1996. augusztus 28.
Száz éve, 1896. aug. 28-án született Csíkszentdomokoson Márton Áron püspök, erre az évfordulóra nagyszabású ünnepséget rendeztek aug. 28-án Csíkszentdomokoson. Székelyruhás fiatalok sorfala között több mint tízezren gyűltek össze a felállított szabadtéri oltárnál. Erdély minden vidékéről érkeztek az emlékezők, itt voltak a HTMH, a Magyarok Világszövetsége és számos magyarországi egyesület képviselői is. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntője után Bálint Lajos nyugalmazott érsek idézte fel nagy elődje munkásságát, Tempfli József püspök szentbeszédét Márton Áronnak szentelte. Szent ez a hely, amely Erdélynek, a magyarságnak, a világnak adta Márton Áront - mondotta. A szentmise után az összegyűlt sokaság a község központjába vonult, ahol felavatták Szervátiusz Tibor szoborkompozícióját, Márton Áron bronz mellszobrát, mögötte kereszt és sziklába vésett székely szimbólumok magasodnak. Idős Jánosi Antal, a háttér szobrásza a megszokott ábrázolástól eltérő, kissé rusztikus Krisztust vésett a keresztre. Ferencz Alajos polgármester szólt a művész, Szervátiusz Tibor Erdély-, székelység-, és tájszeretetéről. A szoboravatáson dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./1996. augusztus 28.
Makacsul hisz abban, hogy "ebben a városban a színházteremtésnek helye van" - nyilatkozta Parászka Miklós, a szatmárnémeti Harag György Társulat igazgatója, arra utalva, hogy az új évadban tíz fiatal művészt szerződtetett. /Ármány és szerelem... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./1996. augusztus 28.
Aug. 31-én Kolozsváron szimpóziumot tartanak Az unitárius egyház hozzájárulás a magyar kultúrához címmel. Előadást tartanak: dr. László Gyula, dr. Szabó Árpád főjegyző, dr. Bodor András, dr. Molnár István, dr. Gaal György és dr. Faragó József. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./1996. augusztus 28.
A magyar irodalom nemzetmegtartó szerepéről beszélt Gál Sándor kassai író a Tokajban tartott Írótábor egyik vitaindító előadásában, amelynek különösen nagy szerepe van a Trianon után immár háromnegyed százada az elszakított magyarság életében. A másik kérdéskör, amire ráirányítja a figyelmet, hogy "a mai, magyarul írott irodalom némely vonulata mennyiben magyar még? Ugyanis az utóbbi két-három évtizedben valamiféle semlegesítődési folyamatot tapasztalok e tekintetben. Jelennek meg magyar nyelven írott alkotások, amelyeknek a nyelven kívül a magyarsághoz alig van közük." Ez az irodalom "betöltheti-e azt a szerepet a magyar nemzet holnapjában", amit az előző korok magyar irodalma betöltött? /Napló (Szabadka), aug. 28./1996. augusztus 29.
Szept. 3-ra összehívta - az ellenzéki pártok kezdeményezésére - Gál Zoltán házelnök az Országgyűlés rendkívüli ülését, jelentette be Isépy Tamás kereszténydemokrata frakcióvezető a KDNP, Fidesz és MDF aug. 28-i közös sajtótájékoztatóján. Visszautasította a kormánykörökből származó kijelentéseket, amelyek szerint a kezdeményezés az ellenzék magamutogató lépése vagy politikai hisztériakeltés lenne. A kormánypártok parlamenti arányát /72:28 százalékos/ tekintve az eredmény nem kétséges, de egyértelművé kell tenni a kormány történelmi felelősségét - jegyezte meg Isépy. /Új Magyarország, aug. 29./ Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta: az ellenzék indítványozta, hogy a rendkívüli ülésre a házelnök hívja meg a határon túli magyar szervezetek vezetőit. Gál Zoltán ezzel nem értett egyet, ezért a meghívást az ellenzék kézbesíti a magyar-magyar csúcs határon túli résztvevőihez. Az egységes ellenzéki fellépés érdekében újabb megállapodást kötött a KDNP, a Fidesz és az MDF parlamenti frakciója. A képviselőcsoportok vezetői ezentúl hetenként összehangolják parlamenti tevékenységüket. /Népszabadság, aug. 29./1996. augusztus 29.
Iliescu elnök aug. 29-re meghívta a Cotroceni palotába a román politikai pártokat, hogy kifejtsék véleményüket a magyar-román alapszerződésről.A szélsőséges nacionalista pártok képviselői felhasználták az alkalmat az RMDSZ elleni újabb kirohanásra, bírálták az alapszerződés szövegét, amely szerintük túl nagy engedményt tesz a magyar kisebbségnek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette azt, ami az RMDSZ Operatív Tanácsának állásfoglalásából ismert: az RMDSZ az alapszerződést nem tartja kielégítőnek, mert nem nyújt megfelelő megoldást a romániai magyarság helyzetének rendezésére. Az RMDSZ képviselői személyesen átnyújtották Iliescunak az RMDSZ Operatív Tanácsának. A fő kormánypárt és az ellenzéki pártok megfelelőnek tartják az alapszerződést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 30., 856. sz./ A hatórás vita után Iliescu megállapította, hogy a román pártok zöme egyetért az alapszerződéssel. A vezető kormánypárt mellett főleg az ellenzék vezetői nyilatkoztak a dokumentum mellett. /Magyar Nemzet, aug. 30./ RMDSZ Operatív Tanácsának ülése: aug. 16. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./1996. augusztus 29.
Nem az a lényeg, hogy milyen formában kapjon szót Markó Béla RMDSZ-elnök a magyar parlament szept. 3-i ülésén, fejtette ki az Új Magyarországnak Csóti György MDF-es képviselő, hanem az, hogy elmondhassa mindazt, amit a romániai magyarság érdekében fontosnak tart közölni az alapszerződés ügyében. Az MDF szeretné elérni, hogy a közeljövőben a parlament minden fórumán, így a plenáris ülésen is kifejthessék gondolataikat a kisebbségi vezetők az őket érintő kérdésekben. Ehhez házszabály-módosításra volna szükség. /Új Magyarország, aug. 29./1996. augusztus 29.
A fő kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja aug. 28-án kiadott közleményében határozottan kiállt az alapszerződés mellett. A közlemény keményen bírálta kisebbik koalíciós partnerét, Funar Román Nemzeti Egységpártját, amely Melescanu távozását és Iliescu államelnök felfüggesztését követeli. A román külügyminisztériumban aug. 28-án sajtóértekezletet tartottak az alapszerződésről a román tárgyalóküldöttséget vezető Dumitru Ceausu, a jogi igazgatóság vezetőjének részvételével. A román diplomata szerint az alapszerződés szavatolja a kisebbségek jogait. /Magyar Hírlap, aug. 29./1996. augusztus 29.
Az ellenzéki tömörölés, a Demokratikus Konvenció üdvözli az alapszerződést, és síkraszáll a dokumentum mielőbbi aláírásáért - olvasható az Emil Constantinescu által aláírt közleményben. Egyúttal csodálkozását fejezte ki, hogy Iliescu elnök meghívta a parlamenti pártokat az alapszerződés megvitatására, anélkül, hogy ismernék a szerződés szövegét. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ 1996. augusztus 29.
Pallagi Ferenc, a Vasárnapi Hírek főszerkesztője kiállt az alapszerződés mellett. /Népszava, aug. 29./1996. augusztus 29.
Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke bírálta az RMDSZ-t, szerinte az RMDSZ vezetői átgondolatlanul és szerencsétlenül döntöttek akkor, amikor a román-magyar alapszerződésről tárgyalni kezdtek Horn Gyula miniszterelnökkel. Az RMDSZ ezzel a megbeszéléssel rontotta az újabb magyar-magyar csúcs összehívásának esélyeit, jelentette ki pártjának aug. 28-i sajtótájékoztatóján. A kisgazdák szükségesnek tartják az Ukrajnával, illetve Romániával kötött alapszerződést. /Népszabadság, aug. 29./1996. augusztus 29.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa újabb magyar-magyar csúcsot kezdeményezett, amelyet szept. 4-én Pápán rendeznek meg. Tabajdi Csaba államtitkár kijelentette, hogy a kormány nem tett csúcstalálkozó megszervezésére vonatkozó kezdeményezést, ő sem tartja indokoltnak a találkozót. /Magyar Nemzet, aug. 29./ A HTMH valószínűleg csupán megfigyelői szinten vesz részt a találkozón, mondotta Iván Károly, a HTMH szóvivője. A HTMH úgy tartja, hogy a magyar-magyar csúcstalálkozó névvel bizonyos mértékben visszaélt az RMDSZ, amikor a pápai találkozóra küldött meghívón magyar-magyar csúcsnak nevezte az összejövetelt. - Tőkés László püspök a Ziua lapnak nyilatkozva közölte, hogy szept. 4-én Magyarországon tartanak csúcstalálkozót. /Esti Hírlap, aug. 29./1996. augusztus 29.
A vajdasági magyar szervezetek egyhangúan elítélik a magyar-román alapszerződés tervezetét. /Új Magyarország, aug. 29./1996. augusztus 29.
A Bocskai Szövetség a magyar-román alapszerződés ügyében pártpolitikai érdekek fölötti tömeggyűlést szervez Budapesten, a Kossuth téren. A tömeggyűlésen beszédet mondanak: Tőkés László református, Tempfli József katolikus nagyváradi püspök és a politikai pártok szónokai. /Magyar Fórum, aug. 29./1996. augusztus 29.
Raffay Ernő történész keményen elítélte a kormány tevékenységét: "miközben nyilvános csúcstalálkozót rendezett a határon túli magyar vezetőkkel, titkos diplomáciai csatornákon befejezte az egyezkedést" Romániával. A magyar kormány lemondott az erdélyi magyar világi és egyházi vagyon legalább részleges visszaadásáról és lemondott a személyi, a kulturális és a területi autonómia követeléséről." A KDNP látszólag a legkeményebb: követeli, hogy azonnal hívják össze az Országgyűlés rendkívüli ülését. Mi célból? vajon ki győz a szavazáson? A Magyarok Világszövetsége végre egy határozott nyilatkozatot adott ki. Raffay Ernő szerint ha nem adnak a románok autonómiát, akkor "visszavesszük ami a miénk". /Raffay Ernő: A "magyar"-magyar csúcstól a "magyar"-román alapszerződésig. Magyarkérdés=határkérdés. = Magyar Fórum, aug. 29./1996. augusztus 29.
Az MTI hírszolgálata bővítette a Romániai Magyar Szónak juttatott segítségét: aug. 29-étől a képszolgálat is vehető a műholdas vevőkészüléken a szerkesztőségben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./1996. augusztus 29.
A csángóság lélekszámát megállapítani mindig is nehéz volt, annyit viszont tudunk, hogy a iasi-i egyházmegyéhez 300 ezer római katolikus hívő tartozik. Tánczos Vilmos kutatására alapozva Moldvában 60 ezren beszélnek még magyarul, nyilatkozta Erőss Péter, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 1990. okt. 20-án alakult meg. Az első években több támogatást kaptak. Létrehozták a Domokos Pál Péter Alapítványt, amelynek kizárólagos célja a csángó magyar gyermekek taníttatása. A hazai és a magyarországi politikusoknak egységesen kellene fellépniük a moldvai magyarság megmaradása érdekében. A Vatikánnak is tennie kell valamit. "Az RMDSZ sem figyel kellőképpen mireánk" - panaszolta Erőss Péter. Nem kérdezik meg, mi a helyzet a közel 300 ezer moldvai magyar származásúval. Erdélyben körülbelül 7000 áttelepedett moldvai csángó él, de velük sem törődnek, a papok sem. Erdélyben húsz moldvai származású katolikus pap él, őket kellene olyan központokba helyezni, ahol nagyobb számban élnek áttelepedett csángók. A pusztinai hívek 200 aláírással ellátott beadványt nyújtottak be a iasi-i egyházmegyének, hogy magyar szentmiséket kérnek. Megoldás nem született, sőt a kérvényt sem volt hajlandó beiktatni az akkori vikárius, Druma Gheorghe. Ő kiszállt a faluba és megfélemlítette az aláíró híveket. A klézsei hívek szintén küldtek egy beadványt, de választ nem kaptak. A lészpediek még 1991-ben kérvényezték a magyar nyelvű misét, de őket megfélemlítették. A klézseiek idén a tanfelügyelőségtől kérték a magyar nyelv bevezetését az iskolába. Erőss Péter eredményről azonban nem tud beszámolni. /Kisgyörgy Réka: "Nem karitatív, hanem érdekvédelmi szervezet vagyunk." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./