udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
226
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 211-226
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. július 16.
Szinte mindegyik bukaresti lap közli, hogy az Avram Iancu Szövetség visszavonta Ciorbeatól a szervezet tiszteletbeli tagja címet, mivel a miniszterelnök "cselekedetei ellentétben vannak a szövetség statútumával". Ezen cselekedetek között megemlítik, a tanügyi törvény, valamint a helyi közigazgatási törvény módosítását. Úgy vélik, hogy az államosított lakások, valamint a földtörvény módosítása lehetővé teszi a magyar grófok és klérus utódainak visszatérését, ami konfliktusokhoz vezetne, mivel a "jelenlegi román generáció nem hajlandó elviselni a magyar nemesek büszkeségét, dölyfösségét és megszégyenítését". /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), júl. 16., 133. sz./1997. július 16.
A Heltai Alapítvány egyik alapvető célja a nemzetközi kulturális kapcsolatok építése, tájékoztatott Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke. Az alapítványnak idén negyedszer sikerült eljuttatni Kielbe az erdélyi népzene és néptánc képviselőit a Kieler Woche, a Kieli Hét seregszemléjére. Pillich László Flensburgban,. a FUEV központjában járt, arról tárgyalt, hogy a Heltai Alapítványt levelezői státussal felvegyék a FUEV-be, az Európai Népcsoportok Szövetségébe. Komlóssy József magyar alelnök támogatja a felvételt. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./1997. július 16.
A Román Demokrata Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és az RMDSZ Brassó megyei szervezetei közös közleményt tettek közzé, amelyben a Brassói Polgármesteri Hivatal tevékenységét elemezve megállapítják, hogy Ioan Ghise polgármester a helyhatósági választások óta eltelt egy teljes esztendő során nem volt képes megfelelő stratégiát kidolgozni a város nyomasztó gondjainak /fűtés, lakásépítkezés, infrastruktúra kiépítése, a tanügy és egészségügy anyagi alapjainak biztosítása stb./ megoldására, ugyanakkor minden, e kérdések megoldását célzó együttműködési javaslatot visszautasított mind a megyei szintű közigazgatási intézményekkel, mind pedig a kormánykoalíciós politikai alakulatokkal. Az együttműködés hiánya és a polgármester által szított állandó feszült légkör jelentős károkat okozott a helyi közösségnek, több beruházási kísérlet meghiúsításához vezetett. Mindezek miatt az RDK, az SZDU és az RMDSZ kénytelen volt megvonni a bizalmat Ioan Ghise /LP ?93/ polgármestertől, akinek megválasztását e három politikai erő támogatta a legutóbbi helyhatósági választásokon. Ugyanakkor az RDK, az SZDU és az RMDSZ a város problémáinak megoldását ezentúl a helyi tanács, az illetékes intézmények, illetve saját parlamenti képviselőik és szenátoraik útján támogatják. A közleményt az RMDSZ nevében Nedeczky László Brassó megyei RMDSZ-elnök, Kovács Csaba Tibor képviselő és Madaras Lázár, a megyei tanács alelnöke írta alá. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 16., 1072. sz./1997. július 16.
A kormány májusban sürgősségi kormányrendelettel módosította a helyi közigazgatásról szóló törvényt. A 122 pontból álló módosítás tartalmazza azoknak a javaslatoknak jó részét is, amelyeket az RMDSZ terjesztett elő. Tamás Sándor, az RMDSZ parlamenti képviselője a kormányrendeletnek a kisebbségekre vonatkozó részeit ismertette. A Románia által ratifikált nemzetközi egyezmények: a Strasbourgban 1995. febr. 1-jén megkötött Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről, amely ezzel a belső jogrend részévé vált, az 1996. szept. 16-án Temesváron aláírt magyar-román alapszerződés, az EBESZ emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai tanácskozásának 1990. jún. 29-én kelt dokumentuma, az ET 1201-es ajánlása. /Tamás Sándor: A helyhatósági törvény módosításának alapdokumentumai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./1997. július 16.
Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformjának elnöke a vele készült interjúban kifejtette: katasztrofálisnak tartja, hogy az RMDSZ úgy vállalta a kormányban való részvételt, hogy nem kötött előzetesen írásbeli megállapodást. - Az RMDSZ megosztott, vallotta, van kormánypárti és ellenzéki RMDSZ. Szerinte cinizmus volt Tokay Györgyöt megtenni miniszternek. - Az RMDSZ nem fog szakadni, "mert bennünket összetart a román nyomás." /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16./ Ugyanezen az oldalon olvasható Markó Béla RMDSZ-elnök véleménye. Tőkés László püspök következetes, kezdettől fogva ellenezte a kormányban való részvételt. "Felvetődik viszont, hogy a sajtóbeli gyakori és éles támadások használnak-e annak, amit teszünk." Markó Béla fenntartja az SZKT-n kifejtett álláspontját, amelyet Katona Ádámnak mondott: amennyiben nem vizsgálja felül álláspontját, nem haladhatnak tovább ugyanazon az úton. Markó hangsúlyozta, hogy van egy kisszámú ellenzék az RMDSZ-ben, amely bírál. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16./1997. július 16.
Júl. 16-án tanácskozott az RMDSZ Kolozs Megyei Elnöksége a Megyei Képviselők Tanácsa Állandó Bizottságával. A tanácskozás célja az augusztus 2-i MKT-ülés, illetve a szeptember 6-i megyei küldöttgyűlés előkészítése. A tanácskozáson úgy döntöttek, hogy az MKT-nak javasolni fogják egy 150 fős küldöttgyűlés megszervezését, valamint azt is, hogy a Kolozs megyei szervezetnek járó 17 kongresszusi mandátumból 5-öt elkülönítenek a megyében tevékenykedő civil-szakmai szervezetek számára. - A Megyei Elnökség ugyanaznap tanácskozott a megye tíz vidéki RMDSZ-körzetének elnökével is. Megvitatták a nyár folyamán újrakezdődő vidéki kiszállások lehetőségeit, a magyar nyelv közigazgatásban való használatát, a kétnyelvű feliratok megvalósításának feltételeit, valamint a megye magyarlakta települései számára készült komplex adatbázist, amely kiterjed az RMDSZ-nek mint érdekvédelmi szervezetnek minden tevékenységi területére: önkormányzat, közművelődés, egészségügy, oktatás, postai szolgáltatás, helyi vállalkozók, egyházak, szervezeti problémák, kontakt-személyek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 18., 1074. sz./1997. július 15.
Csíkszeredán júl. 1-5-e között rendezték meg a hagyományos régizene fesztivált. Fellépett - többek között - a brassói Kódex együttes, a bögözi Schola Cantorum, a székelyudvarhelyi Juvenalis, a csíkszeredai Régizene együttes és több magyarországi zenekar. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 15./ 1997. július 15.
Júl. 5-én dr.Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek két lazarista szerzetest szentelt. A rend szegény, árva gyermekek felkarolására, tanítására és börtönpasztorációra fekteti a hangsúlyt. Az utolsó erdélyi lazarista szerzetes, dr.Ébner Jenő 1990-ben rablógyilkosság áldozata lett Marosfőn. A fiatal szerzetesek egyelőre Magyarországon folytatják tevékenységüket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./ 1997. július 16.
Victor Ciorbea miniszterelnök júl. 16-i sajtóértekezletén az Európai Unió értékelésével kapcsolatban /Románia nem szerepel az első körben/ kijelentette: Románia tisztában van azzal, hogy gazdaságilag nincs felkészülve az uniós csatlakozásra. Ennek ellenére hangsúlyozta, hogy Bukarest síkra száll azért, hogy az EU minden jelölt országgal egyidejűleg kezdje meg a tárgyalásokat. Románia következetesen folytatni fogja a reformokat. Ciorbea aggasztónak nevezte a Legfelsőbb Bíróság tagjainak júl.15-i fellépését a már hatályos román-ukrán alapszerződés ellen. A kormányfő cáfolta a lemondási szándékáról terjesztett híreket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./ A román lapok csalódottan vették tudomásul az EU döntését. /Magyar Nemzet, júl. 17./ A Legfelsőbb Bíróság 17 bírája az alkotmánybírósághoz fordult, kérve a román-ukrán alapszerződés alkotmányos felülvizsgálatát. Azt kifogásolták, hogy kimaradt a szerződésből az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum elítélése, ami a Romániát illető területekről való lemondással ér fel. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./1997. július 16.
Csendőrök őrzik Marosvásárhely bejáratánál a nemrég felszerelt kétnyelvű helynévtáblákat. Előzőleg ugyanis a névtáblákat festékkel bekenték. /Népszabadság, júl. 16./1997. július 15.
Székelyföldön 1990 óta megrendezik Bálványoson a Nyári Szabadegyetemet. Hagyományossá vált, hogy jeles politikai személyiségeket meghívnak a rendezvényre. Idén - júl. 21-25 között - a találkozó színhelye nem Bálványos üdülőtelep, hanem a közeli Tusnádfürdő. Az idei Nyári Szabadegyetem címe: A poszkommunizmus nyomorúsága. Az előadók között lesz Adrian Severin külügyminiszter, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Markó Béla RMDSZ-elnök, Petre Roman, a szenátus elnöke és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Az utolsó nap témája: Román és magyar nemzetpolitika, az egyik előadó Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. /Új Magyarország, júl. 15./1997. július 15.
Máj. 12-én a román kormány elfogadta az Európai Unióval közösen elkészített regionális fejlesztési koncepciót, melynek értelmében Romániában nyolc fejlesztési makrorégiót alakítanak ki. Hargita megye a központi régióban helyezkedik el, Kovászna, Brassó, Szeben, Maros és Fehér megyékkel együtt. Júl. 3-án Gyulafehérváron volt ennek a makrorégiónak az alakuló ülése. A makrorégióban létező hat megye együttműködéséről van szó, hogy egymást segítve egységes fejlesztési koncepciót alakítsanak ki. Kolumbán Gábor, Hargita megyei tanácselnök júl. 4-én, a kis- és középvállalkozások képviselőinek fórumán ismertette a makrorégió fejlesztési koncepcióját, mert mindazt a vállalkozásokkal együtt kell végrehajtani. Az Európai Unió normái szerint a fejlesztési koncepciónak hat alapelve van: a szubszidiaritás elve, a programozhatóság elve /a fejlesztési erőforrásokat időben kell tervezni, konkrét célokra kell pályázni/, a koncentráció elve /az erőforrásokat nem szabad szétdarabolni/, a partnerség elve /egy fejlesztési kérdésben több intézménynek kell együttműködni/, az addícionalitási elv /a járulékos költségeket minimalizálni kell/, a résztvevők közös kockázatvállalásának elve. Hargita megye fejlesztési prioritásai között az ásványvíz erőforrások kiaknázása, a faipar és az erdőgazdákodás szerepel. Ezenkívül a szolgáltató ipart szeretnék fejleszteni. Középtávú célkitűzés a tudásintenzív iparágak /hi-tech/ idetelepítése. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 15./1997. július 15.
Több olvasói levél érkezett a szerkesztőségbe, a levélírók kiállnak Hegyi Sándor lelkész mellett és nem értik, miért ítélte őt el Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /UH-posta. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 15./1997. július 15.
A csereháti ügyből ismertté vált svájci Cyrill Bürger /aki mindenképpen a román apácáknak akarja adni a székelyudvarhelyi épületet/ nyílt levelet írt a székelyudvarhelyi katolikus plébánosnak. Elszomorította, írja, hogy a plébános ellene van annak, hogy a román apácáké legyen az épület, hiszen ott a személyzet nagy része magyar lesz, biztosítják a gyermekeknek anyanyelvük használatát. Az otthonba árvákat vesznek majd fel és testi fogyatékos székelyudvarhelyi gyermekeket. Kovács Sándor főesperes válaszát azzal kezdte: sajnálja, hogy először keresi fel, de most is csak levélben. A magyar katolikus papok mindig segítették a görög katolikusokat az üldözésben. Kovács Sándor feltette a kérdést: miért jöttek Székelyudvarhelyre, miért erőszakoskodnak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 15./1997. július 15.
A legutóbbi, Kolozsváron /júl. 12-13/ tartott SZKT-n hevessé vált a vita a szövetség úgynevezett radikálisai és mérsékeltjei között. Markó Béla azt hangoztatta, hogy a bírálatra mindenkinek joga van. A tanácskozást értékelő román lapok az ellentétet emeleték ki. Az Adevarul szerint Katona Ádám szemére vetette Tokay György kisebbségi miniszternek, hogy az alkotmány tiszteletben tartása mellett nyilatkozott. Tokay erre leszögezte, hogy a kormányba lépésekor esküt tett az alkotmányra, csak a törvény keretei között járhat el, még ha egyénileg nem is ért egyet az alkotmány nemzetállami megfogalmazásával. A National ismerteti Katona Ádám autonómiapárti nyilatkozatát, majd Markó Béla kemény hangú válaszát: "Ami sok, az sok. Az SZKT minden ülésén egy kisebbségi csoport megkísérli, hogy más képet alakítson ki a szövetségről, mint ami a politikája. Ismét kijelentem: akinek nem tetszik az RMDSZ politikája, az távozhat." /Román lapok az RMDSZ hét végi tanácskozásáról. = Magyar Nemzet, júl. 15./1997. július 15.
Júl. 15-én magyar-román területfejlesztési együttműködésről írt alá egyezményt Budapesten Nicolae Noica közmunkaügyi és területfejlesztési miniszter és Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter. A másik megállapodás a határon túli területfejlesztési együttműködésre vonatkozik. Magyarországon Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, Romániában Arad, Bihar, Szatmár és Temes megyét érinti az Európai Unió Phare-programja által is támogatott regionális együttműködés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./1997. július 15.
A tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet megjelent a Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 152-es, július 14-i számában, és ezzel a kormányrendeletbe foglalt törvénymódosítások érvénybe léptek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 15., 1071. sz., Tegnap óta érvényes törvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./1997. július 15.
Júl. 15-én Strasbourgban az Európai Bizottság jóváhagyta az Európai Unió bővítésével kapcsolatban azt a javaslatot, hogy hat tagságra jelentkezett országgal kezdjék meg a hivatalos tagfelvételi tárgyalásokat. Ezek az országok: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia. A végső szót az EU állam- és kormányfőinek decemberi csúcstalálkozója mondja ki. - A román kormány júl. 15-én bírálta ezt a döntést: a kormány véleménye szerint minden "hullámszerű bővítés mesterkélt és diszkriminatív". A román kormány EU-hoz intézett üzenetében leszögezte: valamennyi társult tagállammal egyszerre kell megkezdeni a tárgyalásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./1997. július 15.
Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzul és Sipos Ilona konzul júl. 15-én bemutatkozó látogatást tettek Alexandru Farcas prefektusnál és Buchwald Péter alprefektusnál. Bitay Károly beszámolt jövendőbeli munkájukról: a magyar állampolgárok érdekvédelme, vízumügyek, kapcsolattartás a romániai magyar kisebbséggel, továbbá gazdasági, társadalmi, kulturális, egyházi és civil szervezetekkel való kapcsolatok fejlesztése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./1997. július 15.
Júl. 15-én véget ért a Szenátus két napra összehívott 3. rendkívüli ülésszaka. Az ülésen napirenden szerepelt a földtörvényt módosító törvénytervezet és a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet. A földtörvény vitáját a parlamenti küzdelem minden eszközét ? a vitáról való kivonulást is ? igénybe véve igyekeztek megakadályozni az ellenzéki pártok frakciói. Végül annyit értek el, hogy az érdemi vita befejeződését követő végszavazást kvórum hiányában őszire kellett halasztani. A tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet körül ugyancsak vihar kavarodott. Nyilvánvalóvá vált, hogy az ellenzéki frakciók nem hajlandók elfogadni legfőképpen a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásra vonatkozó tilalmakat eltörlő rendelkezéseket, és hogy e tekintetben csatlakozott hozzájuk a Szenátus tanügyi bizottságának parasztpárti elnöke, George Pruteanu szenátor is. Miután reménytelennek bizonyult az elfogadható konszenzus kialakítása a szakbizottságon belül, a bizottság jelentést készítő munkálatairól kivonultak előbb az RMDSZ-szenátorok, majd pedig a kormánykoalícióhoz tartozó több más szenátor is. Mivel az illetékes szakbizottság jelentése nem készült el, a házszabály értelmében a plénumban nem kerülhetett sor a jogszabály vitájára. Megtárgyalása így az őszi rendes ülésszakra maradt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 15., 1071. sz./