udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
232
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 211-232
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1998. május 8.
Máj. 8-án ülésezett a Legfelső Védelmi Tanács. A testület elnöke Emil Constantinescu államfő, tagja a miniszterelnök, továbbá a nemzetbiztonságban érdekelt valamennyi tárca és a titkosszolgálatok vezetői.. Az ülésről kiadott közlemény szerint az utóbbi hét esztendőben a csempészet olyan méreteket öltött Romániában, hogy az aláaknázza az ország gazdaságát és veszélyezteti az állam biztonságát. Csak az elmúlt hat évben leleplezett ügyekben több mint 1000 milliárd lej (jelenlegi árfolyamon 120 millió dollár) értékű csempészett cigaretta szerepelt. Az Otopeni repülőtéren legutóbb lezajlott csempészakció egy nemzeti hálózat "műve", amelynek nemzetközi elágazásai vannak - szögezte le a Legfelső Védelmi Tanács. Ilyen méretű csempészet nem folyhatott anélkül, hogy az utóbbi hat évben ne játszottak volna benne szerepet egyes személyek az állami intézményekből. A Legfelső Védelmi Tanács ezért felszólította az összes intézményeket, amelyeknek szerepe van a csempészet elleni küzdelemben, hogy végezzenek belső vizsgálatot és derítsék fel mindazokat, akik belekeveredtek az ilyen ügyekbe, függetlenül attól, milyen helyet foglalnak vagy foglaltak el az állami hierarchiában. Ugyanakkor a Legfelső Védelmi Tanács egy sor törvényhozási, közigazgatási és gazdasági-pénzügyi intézkedést javasolt a kormánynak a cigarettacsempészet radikális csökkentése érdekében. A katonai támaszpontokon ezentúl csak katonai tevékenység folyhat, és minden kereskedelmi szállítmánynak, beleértve a haditechnikai felszereléseket is, a polgári repülőterekre kell érkeznie. A kormány intézkedéseket fog hozni a határok biztonságának növelése érdekében és azért, hogy együttműködjék a szervezett bűnözés ellen küzdő bulgáriai, törökországi, görögországi és Moldova köztársasági intézményekkel. A Legfelső Védelmi Tanács foglalkozott azzal is, hogy Romániában különböző őrzőszolgálatok működnek, amelyek információk gyűjtésével, követéssel, vizsgálatokkal, beszélgetések lehallgatásával és videofelvételre rögzítésével, fizikai és jogi személyektől adósságok agresszív módszerek és zsarolás révén történő behajtásával foglalkoznak, ami kompromittálhatja az erre törvény által felhatalmazott intézményeket. Az esetek nagy többségében ezek a cégek a volt Securitate egykori tisztjeit foglalkoztatják. A törvényes előírásokat megszegve félkatonai elvek szerint működnek, információgyűjtéssel foglalkoznak egyes román és külföldi személyek javára és olyan emberi és műszaki lehetőségekkel rendelkeznek, amelyek révén a nemzetbiztonságot veszélyeztető titkos akciókat kezdeményezhetnek, olvasható a közleményben. A belügyminisztert felhatalmazták e szervezetek engedélyének felülvizsgálatára és szabálysértés esetén visszavonására, törvénysértés esetén pedig a felelősök bíróság elé állítására, az egyes politikai pártokhoz tartozó hírgyűjtő szervek tekintetében pedig a tanács parlamenti vitát javasol, a nemzetbiztonsági rendszer részét alkotó szervezeteket pedig utasította arra, hogy akadályozzák meg az információk kiszivárgását a belső ellenőrzés megszigorítása és a bűnösök példamutató felelősségr evonása révén. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ A Legfelső Védelmi Tanács ülésén Vadim állításaira céloztak: Corneliu Vadim Tudor, a párt elnöke sajtóértekezletén megerősítette, hogy emlékiratban fordult egy sor nemzetközi szervezethez, köztük az Európa Tanácshoz. Ebben azt állította, hogy Romániában minden állami intézmény maffiózó típusú szervezetekkel fonódik össze, s név szerint vádolt több állami vezetőt, köztük Emil Constantinescu elnököt, akivel szemben, jelentette be, kezdeményezni fogja a felmentésére irányuló eljárás megkezdését is. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 1./ A Legfelső Védelmi Tanács valótlan és rágalmazó állításoknak tartja ezeket a vádakat.1998. május 8.
Ion Iliescu volt államelnök, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke azt állította, hogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt titkosszolgálatot működtet. Ion Diaconescu, a KDNP elnöke úgy reagált erre, hogy "Iliescu hazudik". /Röviden itthonról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./1998. május 8.
Máj. 8-án az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök találkozott a bukaresti magyar nyelvű sajtó képviselőivel. Az immár rendszeressé vált és az RMDSZ-t foglalkoztató legaktuálisabb kérdések megvitatására alkalmat adó találkozón, amelyen az RMDSZ és a sajtó közti kapcsolat különböző vetületeiről, a sajtó gyorsabb és jobb tájékoztatásáról, másfelől a sajtó közvélemény formáló szerepéről folyt kötetlen beszélgetés, jelen volt ezúttal Takács Csaba ügyvezető elnök, valamint Kötő József, Székely István és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 8., 1259. sz./1998. május 8.
Máj. 8-án ülésezett Kolozsváron a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A tanácskozáson részt vettek: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László, Kötő József, Székely István, Péter Pál és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, valamint Bara Gyula munkaügyi államtitkár. Az RMDSZ területi és megyei szervezeteinek elnökeit tömörítő testületet Markó Béla tájékoztatta az elmúlt hetek fontosabb politikai eseményeiről, elsősorban az Operatív Tanácsnak a napokban hozott, az államtitkári tisztségek betöltésére vonatkozó döntéseiről. Rámutatott arra, hogy e tisztségek betöltésével az RMDSZ-nek megnövekednek a lehetőségei hozzájárulni, a sajátos kisebbségi kérdések rendezésén túl, az ország általános társadalmi és gazdasági kérdéseinek kezeléséhez és megoldásához. A szövetségi elnök tájékoztatóját a területi elnökök beszámolói követték, amelyekből világosan kirajzolódott, hogy a megyék egyik közös és legsürgetőbb problémája az oktatásban jelentkező bizonytalan állapot, lévén hogy a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek az anyanyelvű oktatás korlátait feloldó előírásait nem mindig és nem mindenütt alkalmazzák. A tanácskozáson Bara Gyula munkaügyi kérdésekben adott felvilágosítást, Borbély László területrendezési államtitkár - kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnöki minőségében - a területi szervezetekkel való kapcsolattartás megkönnyítése és javítása tárgyában tett javaslatokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 11., 1260. sz./ Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának máj. 8-án, Kolozsváron megtartott ülésén Markó Béla szövetségi elnök beszámolót tartott az elmúlt hetek politikai eseményeiről, kitérve az Operatív Tanács, az államtitkári tisztségek betöltésével kapcsolatos döntésére. Az elnöki tájékoztatást a területi elnökök beszámolója követte. Ezek központi témáját az anyanyelvű oktatás terén felmerülő problémák képezték. A területi elnökök ugyanis beszámoltak arról, hogy számos helyen még mindig nem alkalmazták az anyanyelvű oktatás korlátait feloldó rendelet előírásait. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./1998. május 8.
Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a szövetség oktatási főosztályának vezetője Hollanda Dénes marosvásárhelyi professzornak, a városban működő Petru Maior Egyetem mérnöki kara dékánjának nyilatkozatára reagálva kifejtette, hogy a marosvásárhelyi tanári kar szándéka egy önálló magyar felsőoktatási intézmény felépítésére nem mond ellent egy kolozsvári központú erdélyi magyar egyetem létrehozásának. Ezek a tervek ugyanis szerves részét képezik az RMDSZ-nek az erdélyi magyar felsőfokú hálózat kialakítását képező koncepciójának. Az RMDSZ oktatási főosztálya nemrég véglegesítette az erdélyi magyar felsőoktatási hálózatra vonatkozó tervét. Ez egyértelműen leszögezte, hogy az önálló magyar állami egyetemnek Kolozsvárt kell működnie, ami azonban nem zárja ki regionális egyetemek működését a helyi igények kielégítésére. A kolozsvári központi egyetemnek egy Humbold típusú, a kutatást és az oktatást egybefogó egyetemnek kell lennie, ugyanakkor a főiskolák hálózata egész Erdélyt átfogná: máris működnek kihelyezett karok Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Szatmárnémetiben (a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében). A marosvásárhelyiek alapítványi egyetemének megvalósítása viszont Kötő József véleménye szerint olyan óriási összeget igényelne, ami eleve nehézkessé teszi a kivitelezést. Az RMDSZ-illetékes mindazonáltal bízik abban, hogy ezt a koncepciót esetleg állami alapokból lehet majd finanszírozni. - A 36-os számú sürgősségi kormányrendelet értelmében minden típusú, a képzés minden ágazatára vonatkozó tanintézményt létre lehet hozni, a felsőfokú anyanyelvű képzést a rendelet tehát nem korlátozza csak tanárképzésre. Kötő emlékeztet arra a sürgősségi kormányrendeletben az egyházaknak biztosított jogra is, amely szerint azok létrehozhatnak laikus oktatási intézményeket: a romániai magyar oktatási szerkezetben az erdélyi hagyományoknak megfelelően ezek a részleges állami támogatással működő intézmények is jelentős szerepet tölthetnek majd be - mutatott rá. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./ A marosvásárhelyi terv felkeltette a román sajtó figyelmét is: az Adevarul című lapban Dorin Suciu - rejtetten vitatva az elképzelést - azt írta, hogy a felsőoktatási intézmény létrehozása üdvös lenne, mert a gyakorlatban is segítene kideríteni, van-e Romániában igény kizárólag magyar nyelven tanuló mérnökökre és orvosokra, és főleg azt, hogy hol találnának munkahelyet: Romániában vagy Magyarországon. /MTI/1998. május 8.
Radu Vasile miniszterelnök a Magyar Hírlap máj. 6-i számában megjelent nyilatkozatában leszögezte: "Az RMDSZ jelenléte a kormányban rendkívül pozitív tényező." "A magyar területi autonómia gondolata nem merülhet fel, a kulturális autonómiát viszont a leghatározottabban támogatom. Adataim vannak róla, hogy nagy a magyar értelmiség elvándorlása, az utóbbi öt-hat évben százezren mentek el, ami megengedhetetlen egy olyan kisebbség számára, amely önazonossága megőrzésére törekszik. Ezért magalapozottnak tartom a saját oktatásra vonatkozó igényét is, ideértve az önálló egyetem létrehozását is.". Az "anyanyelvű oktatás szerepel a kormányprogramban, tehát megvalósítjuk". A kormányfő támogatja az alternatív kisebbségi tankönyveket is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./1998. május 8.
Május 5-én, egy kolozsvári körzeti RMDSZ-szervezet Polgári Fórumán felvetett, a szövetség saját, 500.000 aláírással alátámasztott oktatási törvénytervezet sorsáról Csapó József szenátor nyilatkozott. Csapó elmondja, a törvénytervezetet még 1996 előtt benyújtották, miután a szenátus Állandó Bizottsága átadta véleményezésre a tanügyi szakbizottságnak. Ez azonban visszautasította az RMDSZ tervezetét, mivel úgy vélte, hogy a kérdés időszerűtlen, ugyanis az érvényben lévő Tanügyi törvény és a 36-os sürgősségi kormányrendelet "európai szinten" rendezi a kisebbségi oktatást, másfelől pedig mivel ez "diszkriminációt és erőszakos szeparatizmust" idézne elő. A szenátor még megjegyzi, a szakbizottsági jelentéstétel után a szenátus bármikor napirendre tűzhetné a tervezet megvitatását, de az eddigi gyakorlat szerint az elutasító jelentés megpecsételi a törvénytervezet sorsát. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./1998. május 8.
Eddig kilenc személyt tartóztattak le a cigarettacsempészés ügyében: Gheorghe Trutulescu ezredest, az SPP parancsnok-helyettesét, Ioan Suciu katonai repülőtér-paracsnokot, Dumitru Popescu üzletembert, aki a cigarettaszállítmányt hozó gépet szerezte, Marian Chiata, Gabriel Negoescu és Stefan Andreias üzletembereket, akik a szállítmány tárolását, elosztását, stb. intézték és már letartóztatásban vannak, Dumitru Balan századost, a nemzetvédelmi minisztérium egyik tisztjét, Gheorghe Florica tábornokot és Anghel Gherghina üzletembert. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 8-14./1998. május 8.
A székelyudvarhelyi Digital 3 Rt. igazgatótanácsa közleményben válaszolt a cenzúramentes sajtót szorgalmazó közleményre. Ennek lényege: valóban sajtóbojkottot rendeltek el Szász Jenő polgármester ellen, aki szerintük "álhírekkel szennyezi a sajtót". A polgármesternek különben is van hivatalos szócsöve, a Városházi Hírlap. A Digital 3 cáfolta, hogy elbocsátotta volna egyes munkatársait, azok jobb kereset reményében távoztak. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./ Előzmény: Romániai Magyar Szó , máj. 4.1998. május 8.
Megjelent a Firtos Művelődési Egyesület folyóiratának /Hazanéző/ új száma. Napvilágot látott a Szórvány Plébániák Értesítőjének újabb száma, melyet a Vicei Római Katolikus Plébánia ad ki. A lapot a csíkszeredai Alutus Nyomda gondozza. /Korondról és Csíkszeredából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./1998. május 8.
Verestóy Attila kifejtette álláspontját a Román Hírszerző Szolgálat jelentésének múlt heti parlamenti megvitatásával kapcsolatban. Elmondta, hogy a jelentés sem szerkezetében, sem hangnemében, sem felfogásában nem különbözik az eddigi évek jelentéseitől. "Elfogadhatatlan az RMDSZ számára a tételesen az a része, mely a romániai magyarság körében létező politikai csoportosulások tevékenységét célozza meg, avagy a romániai magyarság azon legitim, jogos és törvényes tevékenységét, amely az oktatással kapcsolatos" - jelentette ki az RMDSZ-es szenátor, hozzátéve, hogy e két kérdésben az RHSZ egyrészt nem illetékes, másrészt megállapításai nem állják meg a helyüket. Úgy értékelte, hogy a magyar szervezetek megfigyelése azért sem indokolt, mert azok tevékenységüket a nyilvánosság előtt végzik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./1998. május 8.
Flóra Gábor arról tájékoztatott, hogy ősztől nagy valószínűséggel beindulhat Sepsiszentgyörgyön a főiskolai oktatás. A Tanügyminisztérium beleegyezését adta a főiskola működtetésére. Õsszel beindulhat a Transilvania Business School cégvezetői (menedzseri) profillal és egyelőre 25 hallgatóval. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./1998. május 8.
A közszolgálati televízió kolozsvári stúdiójának igazgatótanácsi ülésén figyelmeztetéssel büntették Csép Sándort, a kisebbségi adások főszerkesztőjét és Bardócz Sándor felelősszerkesztőt az április 30-án közölt adás miatt, melyben Szőcs István a hivatalos román történelemszemlélettel ellenkező módon taglalta Erdély történetének egyes vonatkozásait. A lap szerint az igazgatótanácsi ülésre a magyar tévések elleni túlhajtott sajtókampány kényszerítő hatására került sor. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./1998. május 9.
Máj. 9-én Kolozsváron ülésezett először a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa Regionális Bizottsága, amelyen a régió kisebbségeinek képviselői vitatták meg Tokay Györggyel, a román kormány kisebbségvédelmi miniszterével a tennivalókat. A tanácskozáson megjelent Carl Siebentritt, az amerikai nagykövetség kolozsvári információs irodájából, továbbá az érdekeltek, Temes, Szilágy, Fehér, Beszterce-Naszód, Arad, Szeben és Kolozs megye magyar, német, cigány, zsidó, bolgár és albán kisebbségének képviselői. Mindaddig, amíg a romániai újságokban olyan álláshirdetések jelennek meg, amelyek eleve kizárják romák alkalmazását, szükség van kisebbségvédelmi hivatalra, szögezte le Tokay György. Elmondta, hogy az általa vezetett hivatalnak mindössze 25 alkalmazottja van, a kolozsvári területi irodának két munkatársa Mátyás László és György S. Gyöngyvér. Dan Oprescu, a kisebbségi minisztériumon belül működő Országos Roma Hivatal vezetője a roma kisebbség helyzetének javítására vonatkozó országos stratégia fontosságára hívta fel a figyelmet, arra figyelmeztetve, hogy Románia addig nem válhat az EU tagjává, míg a romák helyzete nem javul. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ Azért rendezték az ülést Kolozsváron, nyilatkozta Tokay György, mert a városban a mai napig előfordulnak olyan jelenségek, "amelyek tűrhetetlenek és amiket orvosolnunk kell.". A problémákat ott kell megoldani, ahol felmerülnek, ezért is hozták létre a Regionális Kisebbségi Tanácsot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./ Az elnevezés a Szabadságban Nemzeti Kisebbségek Tanácsa Regionális Bizottsága. a Romániai Magyar Szóban pedig Regionális Kisebbségi Tanács1998. május 9.
Újabb letartóztatások történtek a cigarettacsempészési ügyben. Õrizetbe vették Valentin Vasilescut, az Otopeni repülőtér igazgatóhelyettesét. Õ volt az ügyeletes ápr. 16-án, amikor megérkezett a repülőtérre az Air Sofia csempészett cigarettákat szállító gépe és - azóta a lapokban közzétett jegyzőkönyv tanúsága szerint ő irányította a gépet a katonai támaszpontra. Vasilescu elismerte, hogy ezért 2500 dollárt kapott Ioan Suciu repülőtéri parancsnoktól. A kormányőrség szerepét betöltő Õrző és Védő Szolgálat /SPP/ terjedelmes, 150 oldalas jelentést hozott nyilvánosságra. A jelentés szerint az SSP-ből csak a letartóztatott Trutulescu ezredes vett részt az akcióba, de csak egyénileg, az SPP más tagjai nem keveredtek ebbe bele. - Máj. 7-én ünnepelték az SPP fennállásának 8. évfordulóját. Az 1600 fős szolgálat terroristaellenes akciót mutatott be az egyik támaszpontján. A szenátusban - ugyancsak máj. 7-én - valamelyest lefaragtak az SPP jogköréből: ezentúl nem kap jogot önálló telefonlehallgatásra, ezt a Román Hírszerző Szolgálattal /SRI/ kell egyeztetnie. Leváltották az SPP vezetőjét, Nicu Anghel igazgatót, a szolgálat létszámát 15 százalékkal kell csökkenteni. - Dorin Marian, Emil Constantinescu elnök nemzetbiztonsági tanácsadója máj. 7-i nyilatkozatában követelte, hogy a Ion Iliescu pártjához tartozó Radu Timofte szenátor terjesszen elő bizonyítékokat azzal a vádjával kapcsolatban., hogy Marian is részese volt a csempészésnek. /Cigarettaügy: újabb letartóztatások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./1998. május 9.
Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nevében nyílt levéllel fordult Markó Bélához és Takács Csabához és Béres Andráshoz, kifejtve, hogy hiányolják: az RMDSZ nem állt ki egyértelműen a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem újraindítása mellett. Elvárják, hogy Béres András államtitkár határozottan mondjon véleményt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./1998. május 9.
Nagyváradon a római katolikus püspöki palota, a Barokk Palota állami tulajdonban van, múzeumként működik. A püspökség több mint két éve kérte, hogy semmisítsék meg az ajándékozási nyilatkozatot, amelyet 1963-ban kierőszakoltak az egyház helyi képviselőitől. 1966 márciusa óta többször tárgyalták az ügyet, de döntés még nem született. /Józsa Tímea: Perben a püspöki palotáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./1998. május 9.
A szülőföld, Háromszék emlékezik Barabás Miklósra, a nagy festőművészre, halálának századik évfordulóján. A Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/, a Baász Művészeti Alapítvány, a Barabás Miklós Céh vállalja a szervezést másokkal együtt. A munka oroszlánrészét Jánó Mihály, a Kovászna Megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője vállalta. A megnyitó június 20-án lesz, a Székely Nemzeti Múzeumban, melynek képtára a renoválás után ekkor nyitja meg kapuit. Kiállítják Barabás Miklós mintegy 1200 alkotását! A tárlat anyagához segítséget kaptak a magyarországi és az erdélyi múzeumoktól, a bukarestitől is, sok gyűjtő szintén kölcsönzi a kiállítás idejére a tulajdonában levő Barabás-képet. Június 21-én pedig Árkoson, a Szentkereszty-kastélyban tudományos értekezletet rendeznek Barabás Miklós életútjáról és bemutatják a művész önéletírásának újra kiadott kötetét, melyet a H-Press /Sepsiszentgyörgy/ ad ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./1998. május 9.
A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola / Debrecen/ nemzetközi tanácskozást szervezett Magyar tanítók a XXI. századi Kárpát-medencében címmel, melyen magyarországiak mellett erdélyi, vajdasági és kárpátaljai szakemberek is részt vettek. A tanácskozás tanulsága az, állapította meg Rauscher Erzsébet, a nagyváradi Iosif Vulcan Tanítóképző aligazgatója, hogy a tanítóképzésnek Romániában is, akárcsak Európaszerte, főiskolai képzéssé kell alakulnia. Magyarországon például a hetvenes évek eleje óta felsőfokú a tanítóképzés. A tanítóképzést Szlovákiában egyetemi szintűvé tették, Vajdaságban felsőfokú oktatás folyik, Kárpátalján a Beregszászon levő magyar főiskolán magyar nyelvű képzés folyik. Romániában 18 felsőfokú tanítóképző intézet működik, de mind román nyelvű. Nagyváradon a Sulyok István Református Tanárképző Főiskola indít egyedül magyar nyelvű tanítóképzőt, most hirdették meg a felvételit. Az új szak akkreditációja folyamatban van, ez a tanszék egyelőre minisztériumi engedéllyel működik. /Makár Ágnes: Magyar nyelvű tanítóképzés. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 9./1998. május 9.
Bihar megyében jelenleg 375 magyarul oktató tanító /közülük 110 képesítés nélküli/ és 174 magyar óvónő /közülük 74 képesítés nélküli/. Szakfelügyeletüket Pető Csilla látja el, aki 1993 októberében került a Bihar megyei Tanfelügyelőségre. Nagy előrelépésnek tartja, hogy már nem kell a minisztérium engedélyezése ahhoz, hogy a diákok külföldi tanulmányversenyen vehessenek részt. /Rais W. István: Felvállalta a közösség érdekképviseletét. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 9./