udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 241 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 241-241 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. május 14.

Az RMDSZ elfogadott állásfoglalásai: a/ AZ RMDSZ Koszovó-nyilatkozata A koszovói konfliktus bizonyítéka annak, hogy a térségben a kisebbségi kérdés nem tekinthető megoldottnak. Az erőszakos asszimiláció és az etnikai tisztogatás az autonómia elvének és gyakorlatának tagadása, valamint a kérdés erőszakos kezelése destabilizálja a régiót. Az RMDSZ határozottan támogatott minden olyan rendezést, amely a válság politikai eszközök igénybevételével való megelőzését célozta. A kialakult helyzetben elkerülhetetlenné és indokolttá vált a nemzetközi közösség, a NATO katonai beavatkozása.Az RMDSZ szerint a román kormány és a parlament helyesen döntött a nemzetközi közösséggel, és azon belül a NATO-val való együttműködés tekintetében. Az állásfoglalás leszögezte, hogy beigazolódott az az elv, amely szerint egy nemzeti közösség csakis a különböző autonómiaformák törvényes biztosításával integrálható egy modern polgári társadalomba. Az RMDSZ támogat minden olyan, a nemzetközi közösség által szorgalmazott politikai megoldást, mely biztosítja a Koszovó autonómiájának visszaállítását és a menekültek hazatérését, támogatja a térség nemzeti közösségeinek belső önrendelkezési törekvései, közöttük a vajdasági magyarság által szorgalmazott autonómiaformák megvalósulását. Elengedhetetlennek tartja a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának és az autonómiák gyakorlásának nemzetközi garanciáit. "Határozottan állítjuk, hogy az 1996-os választások után Románia a nemzeti közösségek problémáinak megoldása tekintetében, sajnos, még nem tekinthető modellnek. Az RMDSZ VI. kongresszusa felkéri az Európa Tanács, az EBESZ, az Európai Unió, a NATO és más nemzetközi szervezetek tagállamait, hogy minden lehetséges eszközzel segítsék a demokratikus megoldások térnyerését. Javasoljuk egy olyan nemzetközi konferencia megrendezését, amelynek előkészítésén és ülésein a rendezési folyamatban részt vevő országok képviselői mellett a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségek küldöttei is jelen vannak" - hangsúlyozza az RMDSZ állásfoglalása. /Az RMDSZ Koszovó-nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ b/ Állásfoglalás az RMDSZ kormányzati szerepéről. Az RMDSZ továbbra is partnere kíván lenni a romániai demokratikus erőknek. Vállalja a reform által megkövetelt népszerűtlen intézkedések felelősségét, de elvárja a kormányprogram kisebbségi fejezetének maradéktalan betartását. "Két és fél évvel a jelenlegi koalíció megalakulása után meg kell állapítanunk, hogy nem alakultak ki az eredményes és tartós jogi garanciákat nyújtó feltételek nemzeti közösségünk megmaradásához. Ennek megvalósításához elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk egy román?romániai magyar reprezentatív kerekasztal összehívását, amelynek az összes függőben levő és vitatott kisebbségi, valamint magyar-román vonatkozású problémák képezik tárgyát" - szögezte le az állásfoglalás. /A kongresszus állásfoglalása a kormányzati szerepről. Román-romániai magyar kerekasztal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./c/ Az RMDSZ kongresszusa a csángókról hozott határozatában leszögezte, hogy a "a romániai magyarság, beleértve a csángómagyarságot is, a magyar nemzet része." "A csángómagyarság vállalja az egyetemes magyarsághoz tartozást és azt a sajátos önazonosságot, amely nyelvében, kultúrájában, hagyományaiban jellegzetes etnikai jegyeket is magába foglal." A Moldvai Csángó-Magyarok Szövetségével együttműködve az RMDSZ "kiemelt helyet biztosít a sajátos etnikai önazonosságot is vállaló csángómagyar közösség egyéni és kollektív jogai védelmének."Szükséges "a csángómagyarság sajátos oktatási programmal működő tanügyi intézményeinek létrehozása és működtetése, önálló kulturális intézmény létesítése, a csángómagyarság körében a működő ifjúsági szervezetek megalakulásának elősegítése és megerősítése." Az RMDSZ támogatja a csángómagyarok azon kérelmét, hogy vallásukat anyanyelvükön gyakorolhassák." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

1999. május 14.

Szőcs Géza nyílt levelet intézett az RMDSZ kongresszusához. " Kedves RMDSZ! Én most kilépek belőled. Vagy, ha úgy tetszik: kilépek Önből. Kilépek Önök közül." - kezdte a sértődött hangon. "Mint ismeretes, az RMDSZ nem akarja, hogy jelen legyek a szövetség csíkszeredai kongresszusán: sem küldöttként, sem meghívottként, sehogyan." "Az RMDSZ tehát - mellőzésemből ezt olvasom ki - csapást mért a kommunista diktatúrával való nyílt szembenállás értékére mint előzményre." "Már itt szeretném jelezni, hogy az RMDSZ-től - szemben a későbbi vezetők által követett gyakorlattal - soha egyetlen lej fizetést, honoráriumot, költségtérítést nem vettem fel." Szőcs Géza rátért a pénzügyekre: Az RMDSZ ellenőrző bizottsága "engem mintegy 25 millió forint kezelésében elmarasztaló jelentését az SZKT egyszeri hallásra elhadart, paródiaszerű felolvasás után elfogadta. Ez ellen a határozat ellen fellebbeztem az RMDSZ legutóbbi, marosvásárhelyi kongresszusához. A kongresszus második napján az ellenőrző bizottság közel húszmillió forintnyi, velem szembeni követelésről elismerte, hogy megalapozatlan, következésképp tarthatatlan vádakra épül. Ám ahelyett, hogy a meghurcolásért bocsánatot kért volna, a fennmaradó, mintegy 7 millió forintnyi összegről továbbra is vitatta, hogy jogszerűen kezeltem-e ezeket a - hangsúlyozom: nem az RMDSZ-nek szóló - pénzeket. Ekkor, mint ismeretes, azt kértem az RMDSZ-től: ha úgy ítéli meg, hogy követelése van velem szemben, indítson jogi úton eljárást ellenem." /Szőcs Géza: A kunostinca. Levél az RMDSZ csíkszeredai kongresszusához. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

1999. május 14.

Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök meghívására kétnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Constantin Degeratu hadtesttábornok, vezérkari főnök. A felek máj. 14-i megbeszélésükön áttekintették a kétoldalú magyar-román katonai kapcsolatok helyzetét, további fejlesztésének új konkrét lehetőségeit, kiemelten a közös zászlóalj működésének egyes kérdéseit. Constantin Degeratu Hódmezővásárhelyen meglátogatja a Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandárt is. /Degeratu vezérkari főnök Magyarországon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1999. május 14.

Máj. 15-én bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR). A bizalmatlansági indítvány tárgya a gazdasági reform felgyorsításáról szóló törvénytervezet, amelyet máj. 12-én terjesztett a parlament elé Radu Vasile kormányfő. A miniszterelnök a törvényjavaslat előterjesztésekor a kormányzati felelősségvállalás eszközéhez folyamodott. A parlamenti szabályok szerint, ha egy törvényjavaslatot a kormány ilyen formában terjeszt a törvényhozás elé és három napon belül nem nyújtanak be ellene bizalmatlansági indítványt, a tervezet automatikusan törvényerőre emelkedik. A jövő hét közepére várják az ellenzéki indítvány megtárgyalását. /Kicsi az esély a megszavazására. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

1999. május 14.

Emil Constantinescu elnök is elutazott Lvovba /Lembergbe/, a közép-európai államok hatodik elnöki találkozójára, amelyen a térség kilenc államfőjével együtt megvitatják az időszerű európai politikai kérdéseket. Központi téma a balkáni válság. Constantinescu elnök Lembergből magánlátogatásra az Amerikai Egyesült Államokba utazik. A román államfőt az észak-karolinai Duke Egyetem díszdoktorává avatja. /Utazik az államelnök. Lembergből az Amerikai Egyesült Államokba. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

1999. május 14.

A kormány a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal által előterjesztett sürgősségi rendeletet fogadott el 36, egykor a magyar, a német, a zsidó, a görög, a szerb, a szlovák és az ukrán kisebbség közösségi vagy egyházi tulajdonát képező ingatlan visszaszármaztatásáról. A mellékletben a gyulafehérvári katolikus érsekség három, a szatmárnémeti, nagyváradi és temesvári katolikus püspökség két-két, az erdélyi, illetve a királyhágómelléki református egyházkerület ugyancsak két-két, az unitárius és az evangélikus egyház pedig egy-egy ingatlannal szerepel. Többek között, visszakerül eredeti tulajdonosához a gyulafehérvári Katolikus Teológia épülete, a kolozsvári Református Kollégium, a kolozsvári Unitárius Püspökség székhelye, a temesvári római katolikus középiskola, a szatmárnémeti római katolikus Konviktus, a nagyváradi Szent József-kórház, a dévai ferences rendház, a zilahi református művelődési ház, valamint a marosvásárhelyi leánygimnázium. A sürgősségi kormányrendelet alkalmazására egy bizottságot hoznak létre. A bizottság hatásköre kiterjed újabb visszaszármaztatási kérések megvizsgálására is. /Bartunek István: Kisebbségi és egyházi javakat adnak vissza. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./

1999. május 14.

Radu Vasilét idegesíti az, hogy Emil Constantinescu lépten- nyomon beleüti az orrát a kormány dolgaiba, magához rendel minisztereket, akikkel aztán folyó ügyekről tárgyal, írta az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1999. május 14.

Az előző évekhez hasonlóan májusban rendezik meg a XXIX. Marosvásárhelyi Zenei Napokat. Máj. 18-án lesz a nyitóhangverseny. Szerepel majd a zenei napok alatt a "Camerata Transsylvanica" kamarazenekar, amely nemsokára Japánban is koncertezik. A hagyománynak megfelelő lesz a marosvásárhelyi zenei líceum, Szalman Lóránt növendékeinek fellépése. /XXIX. Marosvásárhelyi Zenei Napok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./

1999. május 14.

Székelyudvarhelyen ötödik alkalommal rendezték meg az Éneklő ifjúság kórusfesztivált, számolt be Bodurján János, a székelyudvarhelyi művészeti szakközépiskola igazgatója az eseményről. Ezeken a rendezvényeken eddig több mint hatvanezer dalos énekelt "angol, belga, francia, luxemburgi, macedón, német, olasz, osztrák, spanyol, svájci, román kórusok. Erdélyiek, kárpátaljaiak is. Nagyon sok kórus jött el, a gyergyóremetei Fráter György, a székelykeresztúri Petőfi Sándor általánosok, a csíkszeredai Nagy István, a mienk, a Palló Imre, a marosvásárhelyi művészeti szakközépiskolák, az udvarhelyi Református Kollégium, a székelykeresztúri Orbán Balázs gimnázium, a gyulafehérvári katolikus szeminárium " énekkarai, a szentegyházi gyermekfilharmónia kórusa, a marosvásárhelyiek ifjúsági vegyes kórusa, a kolozsvári Kós Károly kamarakórus. /Oláh István: Éneklő ifjúság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1999. május 14.

A hetvenéves Siklódy Tibor festőművész harmincvalahány akvarellje látható Marosvásárhelyen, a Bernády Házban rendezett kiállításon. Belső tájakkal találkozunk a falakon, értékelte munkáit Nagy Miklós Kund. /Nagy Miklós Kund: Belső tájakon - Siklódy Tibor festőművész 70. születésnapjára. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./

1999. május 14.

Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában mutatta be dr. Kozma Dezső legújabb tanulmánykötetét, Irodalom - korok fordulóján a címe. Különböző konferenciákon elhangzott előadásait tartalmazza a kötet. Ez a harmadik része tanulmánygyűjteményének. Az első /Klasszikusok Erdélyben/ a magyar irodalom nagyjainak utóéletét, a második /Erdélyi utakon - régi magyar kolozsvári arcok/ egy korszak szellemi keresztmetszetét örökítette meg, a legújabb pedig Madách Imre, Vajda János, Mikszáth Kálmán, Ady Endre és más írókkal foglalkozik. /Irodalom egy kicsit másként. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 15./

1999. május 14.

Horváth Arany Elrabolt méltóság (Tinivár Kiadó Kolozsvár, 1999) című új könyve zömmel rövid írásokat tartalmaz, lírai tárcák, emlékezések, reflexiók, krónikák, kisesszék sorjáznak benne. A szerző nem titkolja példaképeit, hiszen sűrűn hivatkozik Németh Lászlóra. A kötet másik része alatt interjúkat tartalmaz, pontosabban nyolc beszélgetést. A megszólaltatottak között van Fábián Ernő, Sütő András, Király Károly, dr. Czirják Árpád érseki helynök és Tőkés László püspök. /Bölöni Domokos: Horváth Arany szerelmes üzenetei. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./

1999. május 17.

Második alkalommal került sor a Vásárhelyi Diáknapokra. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség több helyszínt választott a háromnapos rendezvény számára. Az idei rendezvénysorozatról sem hiányoztak a különböző sportvetélkedők: a feliratkozott 16 csapat tagjai sakk-, foci-, kosárlabda-, asztali- és lábtenisz-, teke-, valamint tollaslabda-vetélkedő. /Vásárhelyi Diáknapok - másodszor. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

1999. május 17.

A 80 éves Balázs Péter festőművész lelkét szülőhelye, a kalotaszegi Magyarfenes formálta. Elsőnek Kós Károly figyelt fel rá. Az idős művész most is dolgozik. Kalotaszeg színes néprajzi világát, a patinás kolozsvári tájrészeket festette meg, visszatérően. Egész életműve az erdélyiséget, Erdély szellemét, a szülőföldjéhez és népéhez való töretlen hűségét tükrözi. /Barazsuly Emil: A szülőhely vonzásában. Balázs Péter 80 éves. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

1999. május 18.

II. János Pál a következő levéllel fordult Jakubinyi György gyulafehérvári érsekhez: "Romániába látogatásom alkalmával szeretném külön köszönteni Önt és főegyházmegyéje minden hívét. Jóllehet a körülmények nem engedik meg, hogy meglátogassam ezt a nagyérdemű főegyházmegyei közösséget, szeretném biztosítani Önt, hogy gondolatban és szívemmel az Ön lelkipásztori gondjaira bízott hívek mellett állok, mindenkit megölelek Krisztusban, a mi Urunkban és remélem, hogy egy más alkalommal elmehetek Erdélybe. Miközben kifejezem nagyrabecsülésemet főegyházmegyéje katolikusai által a kommunista rendszer nehéz évei alatt adott bátor és ragyogó tanúságtétele iránt, amikor hűek maradtak, biztosítok mindenkit arról, hogy imáimban megemlékezem róluk, és mindnyájuknak áldásomat adom." /II. János Pál: Tiszteletreméltó testvéremnek, Jakubinyi György Miklós gyulafehérvári érseknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

1999. május 18.

A parasztpárt máj. 17-i sajtóértekezletén Remus Opris szóvivő dicsérte az erdélyi magyarságnak az RMDSZ-kongresszuson elfogadott kiegyensúlyozott határozatait. Sajnálkozott ugyanakkor egyes szélsőséges magyar politikusok kongresszusi állásfoglalása miatt. A Román Nemzeti Egységpárt viszont közleményben ítélte el a "románellenes"-nek tartott eseményt, jelezve, hogy törvényszéken fog elégtételt kérni a kongresszuson elhangzott nemzetgyalázó megnyilvánulásokért. /A parasztpárt köszönti, a RNEP törvényszékkel fenyegeti az RMDSZ-t. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

1999. május 18.

Újraválasztása alkalmából Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke üdvözölte Markó Bélát. Az újraválasztás azt bizonyítja, hogy a mérsékelt vonalon haladva az RMDSZ továbbra is korrekt partner lesz a kormánykoalícióban. Ion Diaconescu szerint a többség és a kisebbség közti viszony nem az első számú probléma Romániában. A prioritás maga a reform alakulása. A magyar kisebbség jogai tekintetében sokat tettek már eddig, de az igények ebben az irányban nőnek. Ez normális - összegezte Diaconescu - de, a lényeg, hogy a szövetség élén továbbra is egy józan csapat áll, amely a jogokat törvényes úton fogja kérni. /Újraválasztása alkalmából Diaconescu üdvözölte Markó Bélát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

1999. május 18.

Andrei Plesu külügyminiszter a Szófiában tartott román-görög-bolgár külügyminiszteri találkozóról, az V. trilaterális összejövetelről hazaérkezve kijelentette, hogy az együttműködés négy éve alatt megszületett projekteket vitatták meg, amelyek közül egyesek már beindultak. Főleg az infrastruktúra fejlesztéséről, a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni harcról. Ugyanakkor a koszovói kérdést is megvitatták. Egyetértettek a válság politikai rendezésének fontosságában. Szófiában megvitatták továbbá annak szükségességét, hogy a soros találkozókon tűzzék napirendre a térség érzékeny problémáit, így a kisebbséget ügyét. /Román?görög?bolgár külügyminiszteri találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

1999. május 18.

Április közepén rendezték meg Aradon a Művelődési Minisztérium és a megyei tanács szervezésében a Kisebbségek integrálódás és identitás között című nemzetközi szimpóziumot. Az eseményen részt vett Carol König, a Művelődési Minisztérium kisebbségi főosztályának vezetője. Tájékoztatása szerint a minisztérium külön programot állított össze Pro Etnicultura címszóval, amely a romániai nemzeti kisebbségek nyelvét, kultúráját, hagyományait hivatott támogatni. Míg 1996-ban a kisebbségi főosztály kb. 170 millió lejt kapott e célra, 1997-ben ezen összeg már 500 millióra emelkedett, tavaly pedig 1,3 milliárd lejjel rendelkeztek. E pénzből finanszírozni tudták a különböző népszokások megőrzését célzó rendezvényeket, a kisebbségi színházakat, a történelemkutatást, a személyiségek előtt tisztelgő megemlékezéseket. 1998-ban a romániai magyarság által szervezett több mint harminc kulturális rendezvényhez biztosítottak anyagi hátteret. 1999-ben azonban a kért kétmilliárd helyett csak 200 millió lejt kaptak, ami a növekvő infláció miatt igen kevésre lesz elegendő. Egyetlen reménye a főosztálynak, hogy ősszel a pótköltségvetésből még kapnak majd valami pénzmagot. /Péterszabó Ilona: Idén jóval kevesebb jut kisebbségi kultúrára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

1999. május 18.

Megjelent a Szatmári Friss Újság 2500. száma, ebből az alkalomból Veres István főszerkesztő köszöntötte az olvasókat. /Veres István főszerkesztő: Friss Újság - 2500. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 18./


lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 241-241




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék