udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 289 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 271-289 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. június 5.

Árkoson a református gyülekezet fel akarja újítani a helyi, műemléknek nyilvánított 800 éves templomot. Ilyen esetekben el kell végezni a szükséges ásatásokat. A templom északi oldalán hamar rátaláltak egy épület alapjára. Szőcs Péter muzeológus beszámolt az ásatás eredményéről: a feltárt épület minden bizonnyal a faluközösség plébániatemploma volt. A feltárás egyértelmű siker a múzeum számára, hiszen a megye legrégebbi egyházi épületéről van szó. /Nem mindennapi régészeti lelet. Megtalálták az árkosi templom kápolnáját. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 5./

1999. június 5.

Fennállásának 120. évét ünnepelte a Zselyki Fúvószenekar, a Turnerek, ahogyan a helybeliek nevezik. A zenekar történetét Bezsnei József tiszteletbeli tag ismertette, részben a Wass György által - a 100 éves évfordulóra - összeállított és 25 példányban megjelentetett, 53 fényképet tartalmazó emlékkönyv, részben pedig saját krónikája alapján. A Zselyki Fúvószenekarnak jelenleg 25 tagja van. /Guther M. Ilona: 120 éves a zselyki fúvószenekar. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1999. június 5.

Marosvásárhely köztéri szobrai közül a legismertebb a Bolyai Farkas Líceum előtt álló, amely, Bolyai Farkast és fiát, Jánost ábrázolja, Izsák Márton alkotása. Lassan fél évszázad telt el a szobor leleplezésétől. Sokéves, pénzhiányra hivatkozó halogatás után a szobor restaurálásáról és felújításáról döntött a polgármesteri hivatal. /Felújítják a két Bolyait. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1999. június 5.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Természettudományi és Matematika Szakosztálya dr. Balogh Ernő és dr. Tulogdy János geológus- illetve földrajz-professzorokra emlékezett. A professzorok ma is élő tanítványai (nagy részük egyetemi tanár) nosztalgiázva mesélték élményeiket volt tanáraikkal kapcsolatban, kitérve életük és munkásságuk minden részletére. Az emlékünnepély második napján az EME tudományos ülésszakot szervezett, melyre neves hazai geológusok, és földrajzosok mellett, számos magyarországi meghívott is érkezett. Az előadások nagy része az Erdélyi-medence különböző tájegységeiről, vonásairól szólt. /Albert István: Nosztalgiázó professzorok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

1999. június 5.

Közel tíz esztendő telt el az 1989 decemberi fordulat óta, de a magyar történelmi egyházak még mindig nem jutottak hozzá elkobzott javaik töredékéhez sem. Azért bontakoznak ki oly nehézkesen a temesvári római katolikus egyházmegye védőszárnya alatt létrejött intézmények és civil szervezetek is. Jól példázza ezt az állapotot a temesvári Katolikus Nőszövetség júniusi számvetése. A lelkes közösség erejét meghaladó munkát végez. Ismerik a Szent Katalin plébániához - és nem csak ehhez - tartozó városrész nyugdíj nélkül vagy csekélyke segélyből tengődő magányos, idős embereket. Közülük kerültek fel a segélyezendők jegyzékére azok, akik a legnehezebben élnek. A Katolikus Nőszövetség tagjai a szó szoros értelemben adakozásból, a saját zsebükből fedeztek minden kiadást. Ezt gyarapítja adományokkal néhány külföldön élő egykori temesvári család. /Júniusi számvetés a Katolikus Nőszövetségben. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), jún. 5./

1999. június 5.

A 70. születésnapját ünneplő magyar könyvhetet hagyományosan idén is a budapesti Vörösmarty téren rendezték meg június 3-7 között. A magyarországi kiadók mellett külön standon jelentkezett a Romániai Könyves Céh, közvetlen szomszédságában pedig a Pallas- Akadémia Kiadó-Corvina könyvesház-Pro Print nyomda. A legnagyobb esemény Markó Béla dedikálása volt, az író-politikus frissen megjelent, Az erdélyi macska című, prózai írásokat tartalmazó kötetét vásárolhatták meg az érdeklődők. A dedikálás nem keltett különösebb feltűnést: az 1750 Ft-os könyvet mindössze 7 ember vásárolta meg a szerző jelenlétében, ebből egyikük a Duna TV stábja volt... /Könyvheti ízelítő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ Idén hatvan kiadó tíz híján másfélszáz kiadvánnyal jelentkezett. Az új könyvek között volt a Kossuth Kiadó Rt. Magyar Kódex című sorozatának első kötete; Az Árpádok világa, mely a magyar művelődéstörténetet öleli fel a kezdetektől a XIV. század elejéig, 1301-ig; a többi öt kötet 2001 októberéig fog megjelenni. Ezer forint alatti kiadvány alig volt, ezért több volt az érdeklődő, mint a vásárló. Vajon mennyibe fog kerülni a Himnusz és a Szózat tervezett kiadása egy kötetben, kottával, 16 nyelven, köztük románul és héberül is a Zrínyi Nyomda Rt. kiadásában? A Püski Kiadó újabb kiadványai között szerepelt Balázs Ferenc két könyve: Bejárom a kerek világot és A rög alatt; Dsida Jenő Légy már legenda! (Összes versei és műfordításai), Pusztai János Önéletrajz című könyve, Szervátiusz Tibor szobrászművész albuma, László Gyula Múltunkról utódainknak címmel két kötetbe foglalt néhány műve őstörténetünkről. Az erdélyi magyarság történetéről és hagyományairól szóló, idén tavasszal Romániában megjelent tankönyv is volt a standon /Fejér László: 70. Ünnepi Könyvhét Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./ A könyvheti újdonságok között van a Thassy Jenő Hátraarc /Balassi Kiadó, Budapest, 1999/ című önéletrajzi könyve. Az 1951 óta New Yorkban élő szerző a könyv bemutatójára Budapestre érkezett. Ez a kötet az előző, a Veszélyes vizeken című folytatása. Abban a második világháború alatti időkről szól, a mostani pedig az 1945-46-os évekről. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

1999. június 7.

Jún. 6-án Kolozsváron a Horea úti Deportáltak Templomában a holocaust áldozataira, a kolozsvári és az észak-erdélyi zsidók deportálásának 55. évfordulójára emlékeztek a kolozsvári zsidó hitközség tagjai és meghívottjaik. Többek között beszédet mondott Nicolae Cajal akadémikus, az Országos Zsidó Hitközség elnöke, Kallós Miklós, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke, Bustya Dezső, az Erdélyi Református Egyházkerület képviselője, Simion Simon a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora. Nicolae Cajal a kolozsvári és az észak-erdélyi deportálások történetét elevenítette fel. Bustya Dezső emlékeztetett: az intolerancia, a gyűlölet még mindig nem a múlté. "Emlékezzünk arra, ami Horvátországban, Szlovéniában és Boszniában történt, valamint arra, ami napjainkban zajlik Koszovóban" - mondta. /Kiss Olivér: A holocaust áldozataira emlékeztek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

1999. június 7.

Emil Constantinescu elnök jún. 5-én Marosvásárhelyre látogatott, ahol "figyelmeztette" a helyi román értelmiséget: "felelősen" viszonyuljanak ahhoz az - értesülése szerint - országszerte terjesztett "újabb tervhez", amely Erdély autonómiájának az újratárgyalását célozza. Constantinescu kijelentette: tudomása van arról, hogy erdélyi értelmiségi körökben egy nyilatkozat készül, amely autonómiát követel Erdély és a Bánság részére Románia föderalizálása keretében. Constantinescu leszögezte, hogy "soha semmilyen formában nem fogad el olyan szeparatista nézeteket, amelyek tagadják az alkotmány alapelveit és ellentmondanak a román nép legfontosabb érdekeinek". Az államfő szerint a koszovói drámába torkollott jugoszláviai válság is a szerb értelmiség nevezetes nyilatkozatával kezdődött. A különböző értelmiségiek ehhez hasonló "kalandjai" végül a közembereken csattannak. Személy szerint semmi olyan kezdeményezést nem támogat, hangsúlyozta Constantinescu, amely Románia területi egységét veszélyezteti, és nemkívánatosnak minősítette a regionális autonómiának a gondolatát. Rasvan Popescu elnöki szóvivő közölte: Emil Constantinescu a figyelmeztetéssel annak kívánta elejét venni, hogy a Budapesti Nyilatkozat évfordulójára tervezett lépés olyan helyzetet teremtsen, amelyet a szélsőséges nacionalista erők használhatnának ki. Emlékeztetőül: 1989. június 16-án - Nagy Imre és társainak újratemetése alkalmával - emigrációban élő román ellenzéki politikusok találkoztak Budapesten a Magyar Demokrata Fórum tagjaival, s e találkozó résztvevői adtak ki egy nyilatkozatot, amely a Ceausescu-diktatúra felszámolását, a román és a magyar nép párbeszédét sürgette. A nyilatkozatot aláírta többek között Göncz Árpád és I. Mihály volt román király is. /Constantinescu figyelmeztet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7., A nyilatkozattervezethez az RMDSZ-nek nincs köze. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

1999. június 7.

Jún. 5-én Bukarestben román-magyar labdarúgó-mérkőzés volt, a románok győztek. A mérkőzés előtt a román lapok egy része a nacionalista indulatokat szított: a Sportul Romanesc napok óta a "Magyarország elleni háborúról" írt, a Gazeta Sporturilor pedig kiemelt helyen szólaltatta meg Gheorghe Funart, aki szerint "a magyarok a génjeikben hordják a gyávaságot", illetve Corneliu Vadim Tudor szenátort, a Nagy Románia Párt elnökét, aki úgy vélekedett, hogy "végre eljött az ideje annak, amikor a magyarok megbánják, hogy eljöttek Ázsiából". Az ehhez hasonló kijelentésektől különben a politikai napilapok által közölt összeállításokban megszólaltatott ellenzéki és kormánypárti politikusok sem maradtak le. - A sajtókampánynak nem is maradt el a hatása. Kolozsváron - az ország valamennyi nagyvárosához hasonlóan - szintén hajnalig tartott az "örömünnep", amelynek fő színhelye a Bocskai (Avram Iancu) tér volt. Ide igyekeztek azok is, akik a Fő téren elhelyezett 12 méter átmérőjű képernyő előtt drukkolták végig a játszmát. A szurkolók mintegy ezer fős csoportja a meccs utáni rivalgás közepette magyarellenes jelszavakat üvöltözött, és kövekkel dobálták Kolozsváron a magyar főkonzulátus épületét, amelynek több ablaka is betört. A randalírozók egy csoportja ugyanakkor felhasította egy, a polgármesteri hivatal előtt parkoló Hargita megyei rendszámú autóbusz kerekeit. A hírügynökség szerint a Kolozs megyei rendőrség vizsgálja az ügyet, azokat pedig, akik a főkonzulátus épületének megtámadói között voltak, csendháborításért megbírságolják. Bitay Károly magyar főkonzul nem volt hajlandó kommentálni az incidenst. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatási szolgálata arról értesítette az MTI bukaresti irodáját, hogy a találkozót követően ismeretlen személyek bezúzták Nagyváradon az egyházkerület püspöki épületének néhány ablakát. /Országszerte hajnalig ünnepelték a román válogatott győzelmét. Kolozsváron betörték a magyar főkonzulátus ablakait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

1999. június 7.

A szenátus június 7-i ülésén Puskás Bálint Zoltán szenátor politikai nyilatkozatot terjesztett elő azokkal az erőszakos, soviniszta-nacionalista megnyilvánulásokkal kapcsolatban, melyeket a június 5-i román-magyar labdarúgó mérkőzés nyomán lehetett tapasztalni egyes erdélyi városokban. A román csapat győzelmének ünneplése magyarellenes, a romániai magyarsággal szembeni, fenyegető demonstrációba csapott át. Kövekkel dobáltak meg Nagyváradon egyházi hivatalokat, Kolozsváron többek között a Magyar Színházat, és megrongáltak Hargita megyei rendszámú gépkocsikat is. A magyarságot fenyegető erőszak reális veszélyéről lehet beszélni. Az RMDSZ ismételten hangoztatni kívánja, hogy az efféle sovén-nacionalista megnyilvánulások gerjesztői az etnikumközi feszültségeknek s az alkotmányos rend és a jogállam destabilizálásához vezethetnek. Erőteljesen tiltakozik az ilyen tendenciák felerősödése ellen - mondotta az RMDSZ háromszéki szenátora. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 7. - 1489. sz./

1999. június 7.

Június 4-én és 5-én Marosvásárhelyen tartotta meg IV. Kongresszusát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. Beszámolót tartott a RMKDP tiszteletbeli elnöke: Varga László, elnöke: Kelemen Kálmán, politikai alelnöke: dr. Bárányi Ferenc, továbbá országos vezetőségi tagok és tisztségviselők. A Határokon Túli Magyarok Hivatalának üdvözletét Bálint-Pataki József tolmácsolta. A beszámolókban hangot kapott a politikai-közéleti reményekben való csalódás is, annak a konstatálása, hogy romániai magyarság számos lényeges követelésének nem sikerült érvényt szerezni. Tekintettel arra, hogy az RMKDP nem jegyeztette be magát az új párttörvény előírásainak megfelelően, a kongresszus megvitatta és elfogadta a névváltoztatásra irányuló javaslatot, melynek értelmében a továbbiak során a szervezet Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnevezéssel fog működni. Üdvözölte a kongresszust Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke., emlékeztetve, hogy az RMKDP jóvoltából az Európai Néppártban (EPP) jelen van az RMDSZ, de mondta, úgy, hogy hangsúlyosan a Kereszténydemokrata Mozgalmat fogja előtérbe tolni, és képviseletet biztosítani neki. .Frunda György szenátor bejelentette, hogy belép a Kereszténydemokrata Mozgalomba. A megejtett tisztújítás eredményeként az elnöki tisztséget változatlanul Kelemen Kálmán tölti be. Tiszteletbeli elnök: Varga László lelkipásztor. Megválasztották az országos vezetőséget, illetve a különböző szakbizottságok tagjait. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 7. - 1489. sz., Mózes Edith: Mozgalommá alakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

1999. június 7.

Marosvásárhelyen jún. 6-án a Vártemplomban vehették át a városban működő Református Kántortanító-képző Intézet oklevelét mindazok, akik 1994 és 1998 között kántori képesítést szereztek. 220-an végeztek az intézetben, közülük 150-en szereztek oklevelet, az idei tanévben 27 növendékből 23-an vizsgáztak sikerrel. Dr. Csiha Kálmán püspök hirdetett igét. "Hitünkből, zsoltárainkból építsétek a református Erdély templomát, népünknek lelki templomot, tiszta szívű, összetartó, szeretetet árasztó, Jézus Krisztushoz közel álló magyarságot." - mondta beszédében. /Járay Fekete Katalin: "Hitünkből, zsoltárainkból lelki templomot" = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

1999. június 7.

Jún. 4-én tartotta Szatmárnémetiben a Harag György Társulat évadzáró gálaestjét. Az anyagi bizonytalanság évek óta gondot okoz. A Proscenium Alapítvány és a támogatók nélkül talán ez az évad sem jöhetett volna létre. A gálaműsor bevételét a társulat az alapítvány tőkéjének a gyarapítására szánta. /Búcsú az évadtól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 7./

1999. június 8.

Jún. 8-án a képviselőház 238 szavazattal 58 ellenében elfogadta a választási törvény módosítására vonatkozó tervezetet, amelynek értelmében a parlamenti bejutási küszöb 3 százalékról 5-re emelkedett a pártok számára, a szövetségek esetében az 5 százalékhoz még 3-3 százalék adódik minden tag esetén, a második párttól kezdve. /A képviselők elfogadták a választási törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

1999. június 8.

Erdély-szerte kisebb-nagyobb incidensekre, magyarellenes megnyilvánulásokra került sor a román-magyar focimeccset követően. Kolozsváron pénzérmékkel, majd kövekkel dobálták meg és tettek kárt a magyar főkonzulátus épületében, kétszeresen is "megrohamozták" az Állami Magyar Színház és Opera épületét, magyarországi és székelyföldi gépkocsikat tettek tönkre, a tizenéves ifjak pedig fürtökben lógtak a Mátyás-szobron nacionalista szlogeneket skandálva. - Az RMDSZ tiltakozásának adott hangot a parlamentben: a szenátusi frakció részéről Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor szólalt fel, a képviselőházban pedig jún. 8-án hangzik el politikai nyilatkozat ezzel kapcsolatban. /Örömünnep - szomorú következmények A román-magyar meccs után általános volt a lincshangulat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere szerint a románok "érmeadományt" nyújtottak a revizionista, Erdély címerét magába foglaló zászlóval ékesített magyar főkonzulátus számára - helyeselt a polgármester, aki szerint Grigore Blaga megyei rendőrfőparancsnok arról értesítette őt, hogy a konzulátus alatt vagy mellett lakó bérlő provokálta az ünneplő fiatalokat. Funar szerint az RMDSZ-esek törték be saját ablakukat. A magyar főkonzulátus ablakainak betörése miatt nem kér bocsánatot: "Szó sem lehet arról, hogy bocsánatot kérjek. A román szurkolók nem tettek mást, mint visszafizették a Budapesten elszenvedett verést" - mondta. /K. O.: Polgármesterünk szerint a magyarok törték be saját ablakaikat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ Rádióhírek szerint a főkonzulátus épületét azért dobálták meg, mert állítólag láttak valakit gúnyolódva "integetni" nem is a szomszédból, hanem az intézmény ablakában, s ez a gesztus váltotta volna ki az incidenst. Ugyancsak szemtanúk szerint a főkonzulátust rendőrkordon védte, a rendfenntartó erők azonban semmit sem tettek a huligánok megfékezésére. /Cáfol a főkonzulátus: senki sem hergelte a szurkolókat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ Kolozsváron kétszer támadta a magyar színházra, először éjjel, a román válogatott győzelmének a hevében, másodszor pedig hajnalban, amikor a színházzal szembeni Rainbow nevű lokálból dorongokkal és kövekkel felfegyverzett fiatalok folytatták azt, amit korábban abbahagytak. Az anyagi kár több mint félmillió lej, az ittas állapotban levő huligánok bezúzták az épület több emeleti ablakát, és a fényreklámot. Csulak igazgató értesülései szerint a dühödt ifjakból kettőt az arra cirkáló járőrök őrizetbe is vettek, és ígérték, hogy kötelezni fogják őket a kár megtérítésére. - Zilahon betörték az RMDSZ helyi szervezete székházának több ablakát, az udvaron a virágcserepeket összetörték. /Kétszeres ostrom a magyar színház ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

1999. június 8.

A képviselőház jún. 8-i ülésén felszólalt három magyar képviselő. Székely Ervin a szombati román-magyar válogatott labdarúgó mérkőzést követő incidensekre tért ki. Megengedhetetlennek minősítette, hogy a szurkolók lelkes ünneplését egyesek az idegengyűlölet demonstrációjává alakíthatták át. Rámutatott arra, hogy az olyan magyarellenes, kisebbségellenes, fasisztoid jelszavak ordítozásáért, mint "Kifelé, kifelé a magyarokkal az országból!", nemcsak a tetteseket kell felelősségre vonni, hanem azokat a politikai erőket is, amelyek jóelőre, szántszándékkal uszították őket. Elítélőleg szólt ilyen vonatkozásban a Gazeta Sporturilor és a Sportul Romanesc című sportlapokról, melyek "Magyarország elleni háborút" emlegettek és interjúk ürügyén nagy terjedelmet biztosítottak Corneliu Vadim Tudor szenátor és Funar kolozsvári polgármester idegengyűlölettől fűtött szónoklatai számára. A rendőrség alakulatai az estek többségében a vandalizmus lehetséges megelőzését és kezelését tekintve határozatlanságról és szakmai felkészületlenségről tettek tanúságot. - Kerekes Károly képviselő politikai nyilatkozatában Emil Constantinescu elnöknek Marosvásárhelyen elhangzott nyilatkozatára reagált, melyben az államelnök a szeparatizmus, a román állam federalizálásának a veszélyét ecsetelte. Ezeket a megállapításokat Kerekes képviselő úr meglepőeknek minősítette. Az elnöki látogatás emiatt csalódást okozott. - Dr. Garda Dezső rámutatott arra, hogy egyesek azok közül, akik manapság a leghevesebben ellenzik az erdőterületek visszajuttatását a jogos tulajdonosoknak, az elmúlt években maguk rendelték el a legnagyobb erdőirtásokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1490. sz./

1999. június 8.

Orbán Árpád, Kovászna megye tanácselnöke reagált arra, hogy Albert Álmos. Sepsiszentgyörgy polgármestere megdöbbent azon, hogy a székelyföldi felsőoktatási hálózat kiépítéséről folyt tanácskozáson Orbán nem csatlakozott a Hargita megyei tanács által kezdeményezett humán erőforrás konzorciumhoz. Orbán Árpád kifejtette, hogy a Kovászna megyei tanács egyetért a székelyföldi felsőoktatási hálózat kiépítésével. Azért nem csatlakoztak, mert az eddigi közös vállalkozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Sepsiszentgyörgyön működő két főiskolai szak - menedzserképzés és helyi közigazgatás - mellett ősztől indul Kézdivásárhelyen a magyar nyelvű felsőfokú tanítóképzői szak. Kezdeményezték egy pénzügyi főiskola elindítását, ebben az ügyben tárgyaltak a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával. Ugyancsak kezdeményezték az együttműködést a Veszprémi Egyetemmel, elindult az oktatói és hallgatói csere. /Orbán Árpád, Kovászna megye tanácselnöke: A székelyföldi magyar oktatásért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

1999. június 8.

Jún. 2-án Krizbán tartotta a Brassói Ágostai Hitvallású Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyházmegye az évi rendes közgyűlését. Jelen volt Mózes Árpád püspök, eljöttek a Kolozsvári Evangélikus Egyházmegye és a Nagylaki Szlovák Egyházmegye képviselői is. Adorjáni Dezső Zoltán esperes beszámolójában utalt arra, hogy a negatív statisztikai adatok, a kettős kisebbségi lét ellenére is bizakodhatnak. Az egyházmegye lélekszáma nem csökkent, 19 anyaegyházközösség létezik, Csíkszereda a szórványból anyagyülekezetté lépett elő. /Evangélikus egyházmegyei közgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

1999. június 8.

Küküllőszéplakon a kis unitárius közösség ünnepre gyűlt össze, háromszáz éve épült a templomuk. A lélekszám folyamatosan csökkent, jelenleg 13 felnőtt és 8 gyermek van, vagyis 21 lélek - ennyien maradtak az unitáriusok. Dr. Benkő Samu érzékletes szavakkal ecsetelte a településnek és népének történetét. Édesapja, Benkő Elek ugyanis itt volt református pap, ő is itt töltötte gyermekkorát. Szabó Árpád unitárius püspök tartotta az istentiszteletet. Idén, az árvíz idején, április 20-án félméteres víz volt a templomban. /Bölöni Domokos: Nekünk csak egy Istenünk van. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

1999. június 8.

A kolozsvári Reményik Sándor Pincegalériában megnyílt Jeney Lám Erzsébet tárlata, színes akvarelljeinek sikere volt. A művész 1956-ban végzett a kolozsvári főiskola textiltervezői szakán. Kezdetben a Művelődés című lapnál dolgozott, majd muzeológus a kolozsvári Művészeti Múzeumban. Később a Babes-Bolyai Tudományegyetem gyógypedagógiai szakán tanított. A Lélektan és Pedagógiai Intézet munkatársaként ment nyugdíjba 1982-ben. Grafikusként és művészeti íróként is számon tartják. Tizenkét egyéni tárlata volt bel- és külföldön. /Németh Júlia: Reményik Sándor Galéria Jeney Lám Erzsébet grafikai tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 271-289




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék