udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
422
találat
lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 421-422
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2000. november 22.
A Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság nov. 22-én nyilvánosságra hozza azoknak a parlamenti és elnökválasztáson induló jelölteknek a névsorát, akikre rábizonyosodott, hogy a múltban kapcsolatot tartottak fenn a Szekuritátéval, illetve politikai rendőrség jellegű tevékenységet folytattak. A Ticu-törvény értelmében ezeket a személyeket a bizottság elé idézik meghallgatásra. Az RMDSZ-t az átvilágító bizottságban képviselő Csendes László elmondta: három RMDSZ-es politikus neve is felmerült. Egyikük Bárányi Ferenc, az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, volt egészségügyi miniszter. Az átvilágító bizottság előtt megjelenő Bárányi elmondta: annak idején valóban aláírt együttműködési nyilatkozatot, a Szekuritáté kényszerítésére. Figyelembe véve azonban, hogy az RMDSZ-es politikus semmilyen politikai rendőrségi jellegű tevékenységet nem folytatott, a bizottság úgy döntött, nem esik a Ticu-törvény hatálya alá. Csendes László emlékeztetett: Bárányi Ferenc tulajdonképpen áldozat, hiszen a Szekuritáté hosszú ideig üldözte, fia is gyanús körülmények között halt meg. Csendes a másik két RMDSZ-es politikust nem nevezte meg tekintettel arra, hogy meghallgatásuk még folyamatban van. - A bizottság válaszolt az RDK 2000 fellebbezésére is. Eszerint Ion Iliescu esetében is érvényes a Ticu-törvény azon előírása, amely a volt Szekuritáté kollaboránsának tekinti az államelnökjelöltet. Az RDK 2000 szerint a Szekuritátéval való együttműködés tényét az bizonyítja, hogy Iasi megyei pártfőtitkárként Iliescu az ottani Szekuritáté tevékenységét is felügyelte. Annak ellenére, hogy napokkal ezelőtt a bizottság azt válaszolta, hogy Ion Iliescu nem volt kollaboráns, most a bizottság elnöke, Gheorghe Onisoru hivatalosan is elismerte, hogy nem lehet ítéletet hozni igazoló okiratokra való hivatkozás nélkül. Egy alapos vizsgálathoz és átvilágításhoz pedig túlságosan hosszú időre lenne szükség, hiszen, többek között, ellenőrizni kellene a Iasi megyei Szekuritáté 1974-1979 közötti tevékenységét. "Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy a nyilvánosságra hozott adatainkat nem lehet teljesnek és véglegesnek tekinteni. Ezek azonban tükrözik lehetőségeink jelenlegi szakaszát, valamint azt, hogy három irattár anyagainak áttanulmányozására szorítkoztunk, a Szekuritáté, a külföldi hírszerző szolgálat és a nemzetvédelmi minisztérium irattárára, mivel a jelen pillanatban ezek szolgálnak használható eszközként" - jelentette ki a bizottság elnöke. A Ticu-törvény szerint azok a személyek, akiknek politikai múltjában foltokat fedeznek fel, bíróság előtt is felelősségre vonhatók, tekintettel arra, hogy hamis nyilatkozatukkal a közvéleményt becsapták. /Bárányi nem esik a Ticu-törvény hatálya alá. Onisoru: Az "ítéleteket" nem lehet véglegesnek tekinteni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./2000. november 22.
Nov. 21-én Nagyváradon, Ady Endre szobránál emlékeztek költő születésének 123. évfordulójára diákok, állami intézmények, civil szervezetek, iskolák képviselői. A koszorúzást a Kőrösvidéki Múzeum és az Ady Múzeum igazgatója, Aurel Chiriac, illetve Tóth János kezdte. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete nevében Kapy István elnök, Lakatos Péter alprefektus és Jakabffy László ügyvezető elnök rótta le tiszteletét. Az Ady Endre Középiskolát nagyszámú diáksereg kíséretében Jankó Szép Sándor igazgató és Tóth Márta aligazgató képviselte. Elhelyezték koszorúikat a Szigligeti Társulat, a Kiss Stúdió, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium, az Anna Nőszövetség valamint a Nagyváradi Magyar Diákszövetség képviselői. /Ady születésére emlékeztünk. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./2000. november 22.
Tíz éve látogatnak el Ady Endre szülőhelyére magyar iskolások. A Szatmárnémetiben tartott irodalmi vetélkedőn "Ti vagytok az örökség / A jutalom / Ti vagytok a dalom..." Ady-sorokat kellett értelmezni. Öt ország - Jugoszlávia, Szlovákia, Ukrajna, Románia és Magyarország - területéről érkezett 22 esszészerűen megírt dolgozat érkezett. A pályázatokat két neves irodalomtörténész, egyetemi tanár, Láng Gusztáv és N. Pál József értékelte. A vetélkedő a beregszászi Bethlen Gábor Gimnázium csapatának győzelmével végződött. A második helyen a kishegyesi (Jugoszlávia) Petőfi Sándor Művelődési Egylet és a szatmárnémeti Református Líceum osztozkodott. Harmadik a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium kéttagú csapata. A kolozsvári brassaisták nyolcadikok lettek. - Érmindszenten, a szülőház udvarán, az idén is nagy tömeg gyűlt össze. Beszédet mondott többek között Fazakas László költő, margittai lelkipásztor, Kósáné Kovács Magda tanárnő, magyar ország-gyűlési képviselő, Cseh Áron, kolozsvári magyar konzul és Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke. Az ünnepségen átadták Ady Endre helyreállított szülőházát. /S. Muzsnay Magda: Ady Endre a harmadik évezred küszöbén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./2000. november 22.
Tőkés László püspök, a Magyar Református Világszövetség elnöke nov. 20-án bejelentette, hogy magyar keresztény csúcstalálkozó összehívását kezdeményezte. A határon túli magyar történelmi egyházak vezetői november 28-án Budapesten találkoznak. Tőkés László arról is tájékoztatott, hogy e találkozón az egyházi vezetők kialakítják közös álláspontjukat a státustörvénnyel kapcsolatosan, és megvitatják a határon túli magyar egyetem kérdését is. /Határon túli magyar egyházvezetők csúcstalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./2000. november 22.
Kétnapos konferenciát tartott Budapesten november 17-18-án a Reformátusok a Közéletért Alapítvány a holland református parlamenti párttal közösen. A fugyivásárhelyi Studium Academicum Alapítvány részéről a konferencián jelen volt Kállay László, az alapítvány elnöke, valamint Balogh Barnabás biharvajdai református lelkész. Kállay László elmondta: évek óta tartanak konferenciákat különböző témakörökben. A mostanit Az Európai Unió és a kisebbségek címmel a Magyar Kultúra Alapítvány székházában rendezték meg. Politikusok, egyházi képviselők tartottak előadásokat Magyarországról, Hollandiából, továbbá Erdélyből. A kisebbségvédelem nem hatékony, ha a nemzetállamok anakronisztikus keretei között csak az erő és a politikai akarat kisebbségellenessége érvényesül, mondta Csapody Miklós, az MDF alelnöke. Az előadásokból kicsengett, hogy a kisebbség nem mennyiségbeli kérdés, hanem helyzetbeli különbség. Németh Zsolt külügyi államtitkár arról beszélt, hogy ha Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz, akkor a schengeni határ az anyaország szomszédai közé tevődik, tehát a határon túli magyarok kívülrekednek. Ezáltal Magyarország szívóhatása még inkább növekedni fog, ugyanakkor nő a szomszédos országok taszító hatása is, az otthonmaradók pedig még nehezebb helyzetben lesznek. Németh Zsolt szerint szembe kell szegülni ezzel a negatív forgatókönyvvel. A magyar kormánynak arra kell törekednie, hogy Magyarország ne csak a saját nevében tárgyaljon a csatlakozásról, hanem a térség nevében is. Az államtitkár kijelentette, hogy a határon túli magyaroknak joguk van beleszólni a magyar kormány rájuk vonatkozó döntéseibe, ezt biztosított elősegíteni a státustörvény. /Both Abigél: Az Unió és a kisebbségek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./2000. november 22.
Az óvodától az egyetemig biztosítani kell az anyanyelvű képzést - jelentette ki Kötő József, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium államtitkára a Nagyváradon tartott oktatási fórumon. Az esemény az RMDSZ választási kampányának része volt, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) szervezésében. 1990-ben 7000 magyar diák tanult a romániai felsőoktatási intézetekben, a 2000/2001-es tanévben pedig 19.726-an, s közülük 6-7000-en anyanyelvükön képezhetik magukat. /Rais W. István: RMDSZ-oktatási fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./2000. november 22.
Sok szó esett az "átvilágítás" szükségességéről, írta Fodor Sándor, hogy a közéleti szereplőket, képviselőket ne lehessen többé felelőtlenül a kommunista rendszer politikai rendőrségével, rettegett terrorszervezetével való együttműködéssel vádolni. A legtöbb "beszervezett" nyomorult áldozat volt, akiket kényszerítettek, hogy aláírják a "vállalást. A legtöbben abbahagyták ezt a rendszerváltás után. Azért kell az átvilágítás, hogy szégyenletes titkukkal ne legyenek zsarolhatók, mihelyt közéleti szerepet vállalnak. Mindezt azért jutott Fodor Sándor eszébe, mert az emlékműgyalázásról szóló beszámolót látott a Magyar 2 adásában. /Budapesten a Regnum Marianum temploma helyén állított keresztet diákok lefűrészelték és a talapzatra kommunista szimbólumokat festettek/. Egyszercsak megszólalt, maga a "Regnum" elnöke is. (Így konferálták be.) Ő pedig a Kolozsvárról eltávozott V. J. egyetemi "káder", akit 20 évvel ezelőtt letartóztattak, perbe fogtak és elítéltek, holmi felvételi vizsgákkal kapcsolatos visszaélések miatt. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy őt nem lenne méltányos elítélni, mivelhogy rendszeresen tájékoztatja a belügyi szerveket - mégpedig fedőnév alatt. Megdöbbentő, hogy az egykori besúgó vezető szerepet vállal egyházi szervezetben. Ugyanez elmondható a Budapestre kivándorolt és egyfolytában melldöngető, mártíromságát fitogtató erdélyiről is. Alexandru Maie volt politikai fogoly megírta emlékiratát /Am fost medic la Gherla, Mentor Kiadó - Orvos voltam Szamosújváron/, ebben döbbenetes írt meg, az Összmagyar Testület elnökéről. /Fodor Sándor: Az átvilágításról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./Fodor Sándor Vincze Jánosra és Bartis Ferencre célzott. Emlékeztető: A Független Magyar Párt felhívását közölte a lap, elnöke a kolozsvári Vincze János. Vincze Jánost, amint a mellékelt bírósági ügyirat tanúsítja, befolyással való üzérkedésért 1980-ban elítélték, ekkor Vincze János azzal védekezett, hogy ő a milícia hivatalos informátora. /Átvéve a kolozsvári Szabadságból. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 7./ A Szabadság közölte azt is, hogy Vincze János a tévében egyetemi tanárként mutatkozott be, valójában Kolozsváron doktorátus nélküli tanársegédként dolgozott 1980-as letartóztatásáig, azóta nincs munkahelye. /Szabadság (Kolozsvár), 1990. febr. 3./2000. november 22.
Nov. 10-én tartotta alakuló ülését a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Néprajzi Népművészeti Egylet. Az egylet azért vette fel éppen Domokos Pál Péter nevét, mert a nagy tudós szorosan kötődött Alfaluhoz (1932-1935 között itt tanított), s célkitűzéseik is azonosak: a népi hagyományok őrzése és éltetése. A 20 éves citera-együttes is közéjük állott. Kapcsolatot szeretnének teremteni az alfalvi születésű képzőművészekkel, a medencében működő hasonló intézményekkel, társulatokkal, a megyei kultúra szerveivel. Nov. 19-én megnyílt első, szőnyegeket és faragott tárgyakat bemutató kiállításuk. /Gálné Kovács Irma, Gyergyóalfalu: Hagyományőrző egylet Alfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./2000. november 22.
Két újabb füzettel gyarapodott a Csíki Műemlékek sorozat. Ezúttal a Szőcs-testvérek: Imre és Miriam két csíki műemléktemplom: a csíkkozmási és a csíkkarcfalvi bemutatására vállalkoznak. A Csíki Műemlékvédő Egyesület támogatásával, valamint a megyei tanács finanszírozásával újabb füzetet várhatók, a sorozatot 14 kiadványosra tervezték. /Kristó Tibor: Újabb műemlék-füzetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./2000. november 23.
Nov. 22-én a Securitate Archívumait Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) nyilvánosságra hozta azt a listát, amelyen azok honatyajelöltek szerepelnek, akik a annak idején együttműködtek a Securitatéva. A CNSAS közleménye szerint nem tudták minden jelölt esetében megejteni az átvilágítást, mivel összesen húszezren indulnak a voksolásokon, ezért azon pártok listáit tanulmányozták, amelyeknek esélyük van a parlamentbe való bejutásra. Így sem jutottak hozzá azonban minden szükséges irathoz, például a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt jelöltjeinek ellenőrzését nem fejezték be. Három kategóriát állapítottak meg a titkosrendőrséggel való együttműködéssel kapcsolatban. Az elsőben, amely a politikai rendőri tevékenységet végzetteket tartalmazza, 17 név szerepel. Köztük van Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, szenátorjelölt és Fazakas László, az RMDSZ képviselőjelöltje is. A második kategóriában az a 19 személy szerepel, aki együttműködött ugyan a Securitatéval, de politikai rendőri tevékenységét nem támasztja alá irat. E listán található például Bárányi Ferenc, RMDSZ-es exminiszter és számos, bár kevéssé ismert Iliescu-párti, nagy-romániás és konvenciós jelölt is. A harmadik kategóriába mindössze két személyt soroltak, akik kifejezetten szekustisztek voltak: Marin Antonescu (Szövetség Romániáért) és Ilie Merce (Nagy-Románia Párt). A teljes jegyzékeket megjelentetik a Hivatalos Közlönyben, ugyanakkor tart a jelenlegi parlament honatyáinak hasonló átvilágítása. /Szeghalmi Örs: Újabb szekusbotrány. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./ A közölt adatokból kiderült, hogy a Román Demokrata Konvenció (CDR 2000), a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), az RMDSZ, a Demokrata Párt (PD), a Nagy- Románia Párt (PRM), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Nemzeti Szövetség (AN) jelöltjei között vannak az első, a második, illetve a harmadik kategóriába sorolt személyek. Az RMDSZ jelöltek közül Fazakas László az első, Aranyosi István, Bárányi Ferenc, Jablonszki András Sándor és Rákóczi Lajos a második kategóriába tartoznak. (Fazakas László református lelkész, az RMDSZ Bihar megyei listáján második - biztos befutónak számító - helyén szerepel. A tanács szerint olyan dokumentumok kerültek róla elő, amelyek bizonyítják, hogy együttműködött a politikai rendőrséggel. Fazakas tagadta ezt, és közölte, hogy fellebbezéssel fog élni.) Markó Béla úgy nyilatkozott: "Az RMDSZ vezetőségének egyértelmű az álláspontja: ilyen személyek nem tölthetnek be tisztséget, nem lehetnek képviselők, szenátorok. Az RMDSZ el fog velük szemben járni, s amennyiben a döntés véglegessé válik, felkéri őket, hogy azonnal lépjenek vissza. De az RMDSZ hasonló módon jár el, bárkiről, bármilyen tisztségről legyen szó, mert az RMDSZ-ben semmiféle tisztséggel kapcsolatban nem létezhetnek ilyen kérdőjelek." /Átvizsgált jelöltek - az utolsó száz méteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A listán van többek között Alexandru Paleologu liberális szenátor, jelenlegi szenátusi listavezető - aki korábban tett már nyilvános utalást múltjáról. Az ún. 17-es listán kívül létezik egy olyan névsor is, amely azoknak a nevét tartalmazza, akik erőszak hatása alatt ugyan aláírták az együttműködési nyilatkozatot a Szekuritatéval, de az arhívumban nincs olyan dokumnetum, amely azt bizonyítaná, hogy besúgói tevékenységet folytattak volna, tehát nem esnek a Ticu-törvény hatálya alá. Ide tartozik a Temes megyei Bárányi Ferenc, aki jelenleg az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, illetve a Brassó megyei szenátusi listavezető, Aranyosi István, a Máramaros megyei jelölt, Jablonszkyt András, valamint a Bihar megyei Rákóczy Lajos képviselőjelölt. Ez utóbbi hármat nem is kérették kihallgatásra. /Menesztik a kompromittált személyeket? Csak a "kishalak" akadtak fenn az átvilágításon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./2000. november 23.
A Bihari Napló munkatársa exkluzív interjút készített Mugur Isarescu miniszterelnökkel, független államfő-jelölttel. A kormányfő leszögezte, hogy nem tartja magáénak egyik párt választási programját sem. Úgy érzi, hogy ő a civil társadalom képviselője, azoknak, akiket a politológusok "csöndes Romániának" neveznek. Kifejtette, hogy az RMDSZ bebizonyította: fontos része a romániai politikai életnek. Szerinte az RMDSZ kormányzati szerepvállalása jó Románia számára. Orbán Viktor miniszterelnökkel való találkozóinak nincs köze a választási kampányhoz. "Nagyon jól megértjük egymást. Tulajdonképpen mindketten ahhoz a generációhoz tartozunk, amely az egyesült Európa kiépítésén dolgozik." - Isarescu úgy látja, hogy Romániának elsősorban a jólét, a gazdasági fejlődés felé kellene haladnia, nem a kevés újraosztása felé. Vallja a kisebbségek jogai tiszteletben tartásának fontosságát. - Románia gondjai többnyire gazdasági jellegűek. Egy ilyen téren járatos államfő komolyan tárgyalhatna ezekről az ügyekről a miniszterelnökkel és a miniszterekkel. -Románia legsúlyosabb gondjai: a szegénység, a munkanélküliség, az infláció, a bürokrácia és a korrupció. Isaresu hozzátette: programja éppen e problémák megoldására vonatkozik. /Szeghalmi Örs: Exkluzív interjú Mugur Isarescuval, Románia miniszterelnökével, független államfő-jelölttel. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./2000. november 23.
Márton Árpád háromszéki képviselő visszatekintett politikusi pályafutására, ami azért is érdekes, mert végzettsége szerint színművész. 1990-ben, a MISZSZ kongresszuson elért szavazatok alapján jelölték először a parlamentbe, azóta képviselő. Megállapította, hogy képviselőként könnyebb az ellenzékiség. Az elmúlt években a töménytelen mennyiségű, egymásnak ellentmondó sürgősségi rendelettel való kormányzás óriási bizonytalanságot eredményezett. Márton Árpád 1990 óta a művelődési szakbizottság tagja. A képviselőház, a szakbizottság az elmúlt időszakban sok fontos törvényt fogadott el, és ezek néhány cikkely kivételével, jó törvények. Módosították a közszolgálati rádió és televízió működését szabályozó törvényt, létrehozták műkincsekkel foglalkozó törvényt. Nem sikerült elérniük a levéltárakra vonatkozó törvény módosítását: a belügyminisztérium nem akarta kiengedni kötelékéből a levéltárakat. Márton szerint az RMDSZ programjának kétharmada körülbelül megvalósult. /Éltes Enikő: "A közösséget szolgáltam..." Beszélgetés Márton Árpád háromszéki képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./2000. november 23.
Ilyés Gyula elnök javaslatára az RMDSZ Szatmár megyei választmánya egyhangú szavazással úgy döntött, hogy december 1-től Kabai Istvánt bízza meg az ügyvezető elnöki teendők ellátásával. Az indoklás szerint a szervezet előtt álló feladatok, a munka sokrétűsége indokolja a fizetéses ügyvezető elnök visszaállítását. E feladatokat eddig Horváth Pál székházi igazgató látta el. /Kabai István, a Szatmár megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./2000. november 23.
A hetvenéves Murádin Lászlót, az erdélyi magyar nyelvtudomány és nyelvművelés rangidősét köszöntötte a lapban a másik kiváló nyelvművelő, a székelyudvarhelyi Komoróczy György. Murádin László nyelvészeti érdeklődését Szabó T. Attila keltette fel. Évtizedeken át vezette és írta a kolozsvári Igazság című napilap nyelvművelő rovatát, napjainkban a lap utódjában, a Szabadságban folytatja ismeretterjesztő munkáját. Nyelvművelő kötetei: Anyanyelvünk művelése; Szavak titka; Szavak színeváltozása; Anyanyelvünk ösvényei; A hely, ahol élünk. A nyelvészvilág csodálkozására egyedül jelentette meg A romániai magyar nyelvjárások atlasza című munkáját, amely egy egész kutatócsoportnak is becsületére válna. Murádin három évvel ezelőtt erélyesen szembeszállt Budapesten néhány személy nyelvművelés-ellenes nyilatkozatával. Murádin László leszögezte: "Az erdélyi magyar nyelvművelés ma már küzdelem. Küzdelem nyelvünk fokozatos elrománosodása, elrománosítása ellen, küzdelem a magyar nyelvért, a magyar nyelv megőrzéséért. Egyik oldalán ott áll a magyar közösség, mely természetes módon küzd mind nemzeti öntudatának, mind anyanyelvének megtartásáért, a másik oldalon ott áll a hatalom, amely mindent megtett és megtesz az egységes állameszmény érdekében a nemzetiségek, elsősorban a jelentős magyar kisebbség elsorvasztásáért, elrománosításáért. A nyelvművelésnek a maga sajátos módszereivel tudatosítania kell mindenkiben, hogy önazonosságunk egyik fontos, talán legfontosabb ismérve a nyelv. Mert valóban: magyar nyelv nélkül nincs magyar ember." /Komoróczy György: Murádin László köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 21./2000. november 23.
A Civil Kurázsi II. szociológiai felmérése szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetem /BBTE/ magyar anyanyelvű hallgatóinak 84,2 százaléka venne részt a vasárnapi parlamenti választásokon. A magyar diákok etnikai alapon szavaznak: 95 százalékuk adná voksát az RMDSZ-re. /Felmérés készült a BBTE magyar egyetemistáinak körében. /Krónika (Kolozsvár), nov. 23./2000. november 23.
Nov. 11-én Medgyesen tartotta az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diaszpóra Alapítvány közös vezetőségi ülését, amelyen Czelder Márton díjat, Földes Károly díjat, valamint okleveleket osztottak. A díjakat szórványban élő lelkipásztorok, illetve világi egyháztagok kaphatják, oklevelet pedig olyan személyek, akik megmaradnak egyházukban mostoha életkörülményeik ellenére is, elszigetelten és egyedül. Az egyik oklevelet özvegy Ranisavné Farkas Piroska, kitidi lakos kapta, aki immár utolsó magyar a faluban. Élő bizonyítéka annak, hogy a Hunyad megyei Kitiden igenis létezett magyarság és templom. /Kun Kriza Ilona, Vajdahunyad: Az utolsó magyar Kitiden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./2000. november 23.
Az RMDSZ nov. 19-én megalakította Olténiában, Motruban szervezetét. Az első olténiai RMDSZ-szervezet megválasztotta ideiglenes vezető tanácsát, amelyet Vintilescu Emese irányít. Az alakuló közgyűlésen 17-en vettek részt, az aláíró kezdeményező csoport tagjai pedig 40 főt számlálnak. A szervezet képviselőjelöltje Csontos József. /RMDSZ-szervezet Olténiában. = RMDSZ Sajtófigyelő, nov. 23. - 469. sz./2000. november 23.
Napvilágot látott Markó Béla: Ha varázsló lennék. Gyermekversek /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete, melyet Csillag István képzőművész rajzai illusztrálnak. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 23./2000. november 23.
Metz Katalin könyve /Forgószélben - Harag György, a rendező-mágus. A szerző kiadása, Budapest, 2000, Regiszter Nyomda/ sorrendben a második, amely Harag György életével és munkásságával foglalkozik. Az első, a Nánai István szerkesztette Harag György színháza című kötet elsősorban adatokra támaszkodott, Metz Katalin szubjektív módon közelített Haraghoz. A Magyarországra áttelepült szerző, Metz Katalin Marosvásárhelyen, az akkoriban virágkorát élő Székely Színház előadásain nőtt fel, majd egyetemistaként a kolozsvári magyar színházat látogatta - immár a jövendőbeli kritikus szemével. /Nánó Csaba: Közelképben a rendező-mágus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./2000. november 23.
Nov. 22-én Budapesten, az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén az MSZP a határon túli magyarok érdekeit képviselő parlamenti szószóló intézményének a megteremtését és a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó állandó parlamenti bizottság létrehozását kezdeményezte, közölte Tabajdi Csaba szocialista képviselő. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a szomszédos államokban élő magyarok egyes kedvezményeiről és támogatásáról, az úgynevezett státustörvényről szóló tervezettel kapcsolatosan elmondta, hogy mind a határon innen, mind a határon túl széles körű az érdeklődés. Varga Attila (RMDSZ) úgy fogalmazott, hogy nagy várakozás előzi meg az egész erdélyi magyar társadalomban az úgynevezett státustörvény elfogadását. Elmondta: miután Magyarország hamarabb lesz az Európai Unió tagja, mint a szomszédos országok, félő, hogy a schengeni határok újabb vasfüggönyt jelentenek majd. /Az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt a státustörvény. = RMDSZ Sajtófigyelő, nov. 23. - 469. sz./