udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
518
találat
lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 | 511-518
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2002. március 27.
Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégium szomszédságában működik a város egyetlen magyar óvodája, a 4-es számú gyakorló óvoda. A közel 80 óvodást öt csoportba osztották. Az óvónők kitartó, lelkiismeretes munkájának köszönhető, hogy nemcsak magyar, hanem román gyerekek is tanulnak az óvodában. /Ferencz Erzsébet, vezető óvónő: Óvodások ünneplőben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./2002. március 27.
Leépítések várhatók Gyergyóalfaluban, a Sövér Elek Szakközépiskolában, ami a Török tanárházaspárt is érinti. A két tanár aláírásgyűjtést kezdeményezett a községben, hogy állását megtarthassa. Török Éva - aki ötszáz aláírásra számít - az igazgató és aligazgató leváltását is szorgalmazza, mivel meglátása szerint az iskola vezetői jogtalanul adtak tanári állást az aligazgató fiának. A kulturális szakbizottság azt nehezményezi, hogy míg a tanári kar jórészt nyugdíjas, nyugdíj előtt álló vagy helyettes tanárokból áll, és igen kevés a fiatal szakképzett tanerő, az elbocsátás előtt álló két szakképzett tanár helyzete az elkövetkező alfalvi nemzedék iránti felelősségből az egész községet érintő kérdéssé vált. Bogyé Miklós iskolaigazgató kifejtette, a folyamatosan csökkenő diáklétszám miatt állásokat kell megszüntetni. "Törökék ellen semmilyen szakmai kifogásom nincs - jelentette ki Bogyé -, ám az a kellemetlen helyzet állt elő, hogy reál szakon nem jött ki mindenkinek a teljes óraszám". /Krízishelyzet a gyergyóalfalvi Sövér Elek Szakközépiskolában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./2002. március 27.
Kérő kis falu, mindössze 360-an élnek itt. A reformátusok, azaz a magyarok száma 160 körül mozog.A falut közigazgatásilag Szamosújvárhoz csatolták. A felújítás alatt álló templomban Szabó Csongor fiatal református lelkész magyarázta, milyen sajátosan magyar — esetenként ősmagyar — elemeket fog majd viselni a teljesen átalakított templom. A lelkész idekerülése után újraszervezte a közösségi életet. 1996-ban gyülekezeti házat építettek, a neve Élő Forrás lett, jelezve, hogy Kérőben a magyarság nem akar kihalni. A környező falvakban már eltűnt a magyar illetve református elem, a templomok összedőlnek. Ez figyelmeztető jel volt a kérőieknek, nehogy ők is erre a sorsra jussanak. Négy évvel ezelőtt óvoda is létesült az Élő Forrásban. Később beindult a fiatalok számára a számítógépkör, az angolnyelv-tanfolyam... A református vallásórákra is nagyon sok román gyermek jár. Megtanulnak magyarul. /Szabó Csaba: Az Élő Forrás vizeinél. A jó pap Kérőn is holtig tanul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./2002. március 27.
Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere márc. 25-én elismerésben részesítette a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt fennállásának 10. évfordulóján. A miniszteri oklevelet és a Magyar Nagylexikon eddig megjelent köteteit Pillich László, az alapítvány ügyvezető elnöke és Pillich Katalin ügyvezető titkár vette át Rockenbauer Zoltántól. A minisztérium évek óta gondoskodik arról, hogy a határon túli magyar könyvtárosok legyenek jelen a magyarországi könyvtári szakma jeles rendezvényein, a magyar könyvtárosok világtalálkozóján, a könyvtáros vándorgyűléseken és a regionális tanácskozásokon. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány az egyetemi hallgatók könyvtári igényeit is képes kielégíteni, a 60 ezer kötetes gyűjtemény nagysága, szolgáltatása kiemelkedő az erdélyi kultúrában. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány jogi és módszertani segítséget nyújt az erdélyi szórványtelepülések kulturális szervezeteinek, önkéntes munkatársainak, és adományozóként is jelen van a kistelepülési könyvtárak életében. /Magyar miniszteri elismerés a Heltai-alapítványnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./2002. március 27.
Öt korszerű számítógép érkezett márc. 24-én Csíkszeredába, a Hargita Megyei Mozgássérültek Szövetségéhez. A Szociális és Családügyi Minisztérium adományát Nyitrai Imre helyettes államtitkár adta át a mozgássérültek csíkszeredai székházában. Az adomány azért is jelentős, hiszen elsőként az országban a Hargita megyei szövetség alakított ki egy harminc számítógépből álló rendszert. Az adományból érkezett számítógépeket a mozgásukban korlátozott személyeknél helyezték el. A jelenlegi törvénykezés nem teszi lehetővé, hogy munkát vállalhasson az, aki segélyben részesül, de ha a törvénykezés megváltozik, a jelenlegi felhasználók közül többen képesek lesznek munkát vállalni a számítógép segítségével. /(daczó): Jelentős adomány érkezett virágvasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./2002. március 27.
Resicabányán, az RMDSZ székházában megnyílt Kurta Kázmér festőművész kiállítása. Kurta Kázmér Désen látta meg a napvilágot, Resicabányán él. Kiállított már Pancsován, Belgrádban, illetve a magyarországi Keszthelyen. Szerepelt a debreceni őszi szalonon is. Olaszországban több kiállítása volt. Erdélyben több városban mutatta be alkotásait. /Kurta Kázmér kiállítása Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27. folyt.: márc. 28./2002. március 27.
Dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium vezérigazgatója évtizedek óta látja a magyar nyelvű oktatás helyzetét, változását. Tapasztalatai alapján készült el a Számok hermeneutikája — A romániai magyar oktatás tíz éve 1990–2000 /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest, 2001/ című összegzése. /Szabó Csaba: Tíz év oktatás félmadártávolból. Dr. Murvai László fegyelmezett számfejtése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./2002. március 27.
A Moldvai Magyarság februári számában található, többek között: Nyílt levél a bukaresti nunciushoz; Általános európai ügy a csángóké; Klézse (Halász Péter falutörténeti írása); Életemben nem volt büntetésem, csak szabadszájú voltam a nincstelenség miatt... (Oláh-Gál Elvira riportja az Agache-perben elítélt Reiner Antallal); Klézse belterületi helynevei; Szent László fája Klézsén; Zöld Péter Batthyány Ignác püspökhöz írt jelentése; A nyomorúság útjai (Ferencz Imre mementója). /Moldvai Magyarság/február. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./2002. március 27.
Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő Bukaresten vendéglátójával, Adrian Nastese kormányfővel tárgyalt. A magyar kedvezménytörvény megközelítésében Szlovákia nem követi a román eljárást, hiszen "más-más országban élünk, más-más átalakulási folyamatokat élünk meg" — nyilatkozta Dzurinda, aki leszögezte: a magyar jogszabály területen kívüli hatálya és etnikai diszkriminációja Szlovákiában nem érvényesülhet. Jelezte: Pozsony ennek jegyében vagy a kedvezménytörvény hatályon kívül helyezését, vagy azon rendelkezéseinek mérséklését kívánja, amelyek valamelyik — számára elfogadhatatlan — elv érvényesüléséhez vezethetnének. Dzurinda Bukarestben fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a kedvezménytörvény ügyében tavaly decemberben megszületett magyar–román egyetértési nyilatkozat egyik pontja szerint az aláírók fél év múltán megvizsgálják a kedvezménytörvény alkalmazásából eredő tapasztalatokat és a módosítások esetleges lehetőségét. /Dzurinda Bukarestben is mondta a magáét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./2002. március 27.
Márc. 25-én a szenátusban heves vita zajlott Antonescuról. Paunescu élesen bírálta Michael Guest bukaresti amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy Románia az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban, és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. A szenátor "bolsevik törvényszéki ítélkezést" vetett az amerikai nagykövet szemére. Ugyanakkor üdvözölte azt, hogy a kormányfő "bátorságról téve tanúbizonyságot, visszautasította, hogy a román népet elmarasztalják a holokauszttal kapcsolatos hallgatásáért". Az Antonescu marsall emlékével kapcsolatos új kormányzati álláspontot értékelő és a Románia területén is végrehajtott holokausztot elítélő Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátorral vitatkozva Paunescu kijelentette: aki azt állítja, hogy Romániában holokauszt volt, "sértegeti a román nemzetet". Mert, mint mondta, "ha van Európában egy nemzet, amelyet el kell ítélni a holokausztért, az Horthy Magyarországa". Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy Románia Párt (PRM) elnöke Paunescuhoz csatlakozva kijelentette: a holokausztot nem Románia területén hajtották végre, hanem csak a Magyarország által megszállt román földön. — Fejezzétek be a leszámolást Antonescu marsall szobraival, mert nem lesz jó végetek! — mondta Tudor, aki szerint még a háború idején sem volt antiszemitizmus Romániában. Ugyanakkor Ion Iliescu elnök tanácsadója a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségei képviselőinek találkozóján emlékeztetett rá: a román államfő "felhívta a figyelmet arra, hogy Antonescu marsallt háborús bűnösnek tekintik. Ennélfogva személyének bármilyen kultusza, akármivel indokolnák is, kihívás a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösséggel szemben". Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter bejelentette: a román kormánynak az a szándéka, hogy júniusban a holokausztnak szentelt emlékmúzeumot nyit Marosvásárhelyen. /Paunescu és Vadim Tudor Antonescut védi. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./2002. március 27.
Márc. 28-án befejeződött az összeírás. Júniusra ígérik az első részleges népszámlálási adatokat Mától nincs már lehetőség arra, hogy azokat a személyeket is számba vegyék, akiket az elmúlt tíz napban nem keresett fel a népszámláló biztos – jelentette ki Stefan Trica, az Országos Statisztikai Hivatal népszámlálási osztályának igazgatója. Egyes hiányzó adatokat ugyanis a telekkönyvek és a házkönyvek beírásai vagy a szomszédok nyilatkozata alapján is pótolni tudnak. "Az ilyen módon összegyűjtött adatok azonban nem utalnak az illető nemzetiségére, anyanyelvére és vallására– jelentette ki Stefan Trica. Trica csupán a Bákó megyei Pusztináról jelentett "vélt" visszaéléseket említette. Az RMDSZ figyelemmel követi a népszámlálási adatok feldolgozását – hangzott el az RMDSZ ügyvezető elnökségének márc. 27-i kolozsvári ülésén. /Gazda Árpád: Befejeződött a lakosságösszeírás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./2002. március 27.
Kolozsváron, márc. 27-én az RMDSZ csúcsvezetése jelenlétében bemutatták a Korunk demográfiai számát. Veres Valér, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékének tanára szerint, aki a kérdésről tanulmányt közölt a lapban, a Korunk demográfiai száma hozzájárul, hogy könnyebben emésszük meg az idei népszámlálás eredményét. Szerinte ugyanis több mint százezerre tehető azon erdélyi magyarok száma, akik az elmúlt években végleg elhagyták szülőföldjüket. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: meggyőződése szerint Kolozsváron húsz százalék fölött lesz a magyarság aránya. A vitadélutánon felmerült a népszámlálás adatainak utólagos ellenőrzése is. Magyari Nándor László szociológus szerint erre adottak a lehetőségek, és ezt meg kellene valósítani. Újságíróknak nyilatkozva a polgármester ténykedéseiről Markó Béla kijelentette: Kolozsvár az itteni polgároké, nem pedig a polgármesteré. /Kiss Olivér: Markó: Kolozsváron 20%-nál több magyar lesz. Bemutatták a Korunk demográfiai számát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./2002. március 27.
Mádl Ferenc magyar államfő a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetéseket első alkalommal márc. 26-án adta át a parlamentben. Az elismerést tavaly novemberben alapította az államfő. A köztársasági elnök elsőként a volt államfő feleségének, Göncz Árpádnénak, Mikes Lilla színművésznek, Baross Gábor karnagynak, Korzenszky Richárd bencés perjelnek, Pethes György természettudós professzornak, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbinak, Stéhli Ferenc gimnáziumi tanárnak és Tonk Sándor történésznek, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem megbízott rektorának adományozta a kitüntetést. Tonk Sándor történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem megbízott rektora, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka az erdélyi magyarság szellemi felemelkedéséért végzett áldozatos munkájával érdemelte ki az elismerést. /Magyar államfői kitüntetés Tonk Sándor professzornak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./2002. március 27.
A Széchenyi-terv kibővítésénél a támogatás kiterjed majd azokra az önkormányzatokra, vállalkozásokra is, amelyek a határon túl, a Kárpát-medence területén hajtanak végre beruházásokat - jelentette ki Matolcsy György magyar gazdasági miniszter kedden Gödöllőn, a Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóján tartott előadásában. /Széchenyi-támogatás a határon túlra is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./2002. március 27.
Sokan sértik az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetésének az önérzetét. Azt is sokan állítják, hogy a kormánypárttal tavaly kötött megállapodásból sem sok valósult meg. Egyesek szerint mintegy 50 százalék csupán. Csakhogy az RMDSZ 100 százalékot teljesített. Így a kisebbségben kormányzó Szociáldemokrata Párt úgyszólván mindent keresztülvitt a parlamentben. Az RMDSZ vezetőségében soha senkit sem vontak felelősségre emiatt. Még most is, immár a prágai NATO-csúcs előestéjén is, csak "tanulmányozni" kívánják az "önálló magyar állami egyetemen", a magyar nyelvű karok és tanszékek felállításának "lehetőségét". Holott a magyar egyetemi hallgatók aránya még mindig csak fele a románnak. Az egyházi ingatlanok ügyének napirendre tűzését viszont az egyházak segítő föllépése kényszerítette ki, emlékeztetett Gajdos Balogh Attila. Ideje volt a parlamenti Polgári Szárny létrehozása, amely a megállapodás dátumszerű végre nem hajtását szóvá teheti a parlamentben. /Gajdos Balogh Attila: Két szárnnyal még szárnyalni is lehetne. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./2002. március 27.
Miként lettek a foglyai a románok annak az illúziónak, hogy ők jobbak, mint a Balkánon élő többi nép? - boncolgatta e kérdést a minap a lipcsei könyvvásáron Mircea Cartarescu 45 éves román író, akinek előadását rövidített formában tette közzé a Süddeutsche Zeitung c. napilap. "Ifjú koromban magam is bódultan faltam a román romantikus írók hősi eposzait, akik nem győzték dicsérni hőseink erényeit, a csatamezőn tanúsított bátorságukat, sugárzó felsőbbrendűségüket" - írta, sorsdöntőnek nevezve az utóbbi tulajdonság kialakulásában egyes erdélyi (román) értelmiségiek áttérését az ortodoxról a görög-katolikus hitre. A konvertálás révén e személyek eljuthattak Itáliába, ahol tanulmányaik során a "latin szellemiség" olyannyira a bűvkörébe vonta őket, hogy kialakult bennük az a tudat, mely szerint a románok nem egyebek modern kori rómaiaknál. Ezáltal nyilvánvalóan felsőbbrendűek minden szomszéd néphez képest, amelyek később telepedtek le a térségben. Idővel újabb "nemzeti primátusok" keletkeztek: a románok a térség első, kereszténynek született népe, a többiek csak utólag vették föl a keresztény hitet. Külön trákomán mozgalom fáradozott azon, hogy kimutassa a dákok hatalmas jelentőségét az ókori világon belül. Románia hanyatlását a "balkanizálódás" okozta, amely a sokat szidott fanarióta korszakban ment végbe. A románok felsőbbrendűbbnek tartották magukat a Balkán többi népénél. A román nép, amely évtizedeken át volt foglya a bezártságnak és az intenzív nacionalista propagandának, 1989-ben túltáplált tudattal lépett ki a szabad világ színpadára, hogy legott - és katasztrofális következményekkel - szembesüljön a valósággal. Ennek pedig elképedés, frusztráció, öngyűlölet és legfőképpen mások ellen irányuló gyűlölet lett az eredménye. Ebben gyökerezik mind a "belső ellenséggel" (magyarok, cigányok, zsidók) szembeni fellépés, mind a külpolitikában gyakran tetten érhető nyugatellenes szellem - mutatott rá előadásában Mircea Cartarescu. /A román nemzettudat nyomában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./2002. március 27.
Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő leszögezte, hogy a birtokba helyezések továbbra is elhúzódnak.A képviselő örült, hogy február végén Viorel Ghelasa államtitkárral sikerült megegyezni az erdők gyors visszaadásáról és a közbirtokosságok ellen indított perek visszavonásáról, azonban a következő héten az erdészeti hivatalok jelezték, hogy az egyezséget magukra nézve nem tartják kötelezőnek. A miniszter biztosította Gardát, hogy az egyezség az ő részéről akkor is érvényes, ha a szóban forgó államtitkárt leváltották. Adrian Nastase miniszterelnök is hasonlóan nyilatkozott. Ennek ellenére egy hónapon keresztül sikertelenül próbálták erőltetni az erdők visszaadását. /Gál Éva Emese: Miniszteri megbízott Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./2002. március 27.
Kolozsváron harmadik konferenciáját rendezte meg márc. 23-án a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók szövetsége. Irodalom, társadalom és természettudományos szekciókon hangzottak el előadások. Szóba került a Kolozsvári Magyar Tudományos Kutatói Könyvtár létrehozásának lehetősége, valamit kutatói állások létesítése az erélyi fiatal magyar kutatók számára. Az elhangzott előadások jobbára készülő disszertációk részletei, önálló kutatások eredményei. /Tudományos útkeresés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./2002. március 27.
Tavaly privatizálták a szovátai üdülőtelepet. A privatizációs szerződés értelmében a tulajdonos a Salina Invest cég lett. A nagy-romániásokkal kórusban a liberálisok, de egypár kormánypárti honatya is hazaárulásról, Erdély kiárusításáról, illetve az ilyenkor elmaradhatatlan magyar veszélyről szónokolt. Szenátori bizottságot hoztak létre a privatizáció felülvizsgálatára. Márc. 27-én a szenátusban megvitatták a bizottság jelentését. Végül a felsőház 75 igen szavazattal, 54 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta a szenátori vizsgálóbizottság jelentését: a Szováta fürdővállalat privatizációja legális, a törvényes előírásoknak megfelelően történt. /Mózes Edith: Kútba esett a liberális diverzió. Készülhet az idényre Szovátafürdő. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./2002. március 27.
Szatmár megyében legalább 20 ezer cigány él, többségük, 65-70 százalékuk magyarul beszél. Horváth Ignác, a helyi romaszövetség elnöke úgy véli, nagyobb részük magyarnak vallja magát a mostani népszámláláson, annak ellenére, hogy a szövetségség által kiadott felhívás a roma nemzetiség vállalására szólította fel őket. A magyar igazolvánnyal foglalkozó megyei információs irodán is elég sok roma jelentkezik. A csaknem teljesen cigány lakosságú Csedregből tömegesen jelentkeztek az irodán, főleg férfiak és fiatalok. /A csedregi cigányok tömegesen kérik a magyar igazolványt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./