udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
518
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 511-518
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2002. március 4.
Vannak-e hasonlóságok Ion Iliescu 1996-os, valamint az MSZP mostani kampányának kommunikációs stratégiájában? Vajon közrejátszott-e a szocialisták kampányában is közreműködő Ron Werber izraeli szakember ténykedése a magyar közélet eldurvulásában? E kérdésekre kereste a Magyar Nemzet a választ, amikor márc. 2-i számában megszólaltatta Iliescu és pártja egykori kampányfőnökét, Iosif Bodát. A magyar származású szakember a romániai választások tapasztalatai alapján elmondta: az amerikai-izraeli tanácsadók - akik Borisz Jelcin oroszországi kampányát is szervezték - minden potencionális feszültségforrást kihasználnak, hogy "maximumra pörgessék" az indulatokat. Az a fontos nekik, hogy minél nagyobb ellentétek legyenek, akár azon az áron is, hogy ezek túlmennek a kelet-európai normákon. Boda szerint Magyarországon a fő témáik a szomszédokkal - köztük Romániával - való viszony és az EU- integrációval kapcsolatos lehetséges konfliktusok lesznek. "Őszintén szólva, engem nagyon bántott ez a dolog. Noha én soha nem voltam RMDSZ- tag, mégse titkoltam a származásomat - mondta az MN-nek Boda. –. Soha nem bocsátottam volna meg magamnak, ha az én irányításom alatt magyarellenes dolgok történtek volna. Mégis voltak ilyen elemek. Itt van például Iliescu gyulafehérvári beszéde. Kizárólag a szövegre koncentrálva nem tűnik kimondottan magyarellenesnek, összevetve azonban a televíziós közvetítés képeivel, teljesen más értelmet nyer. Noda nem hiszi hogy Magyarország most egy masszív román munkavállalói hullámra várhat. Ennek ellenére a kampányban lehet ezzel riogatni, ezt mindig kihasználták. (A Magyar Nemzet nyomán) /Iosif Boda a Magyar Nemzetben: Az MSZP importálta a durva kampányt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./ 2002. március 5.
Ráduly Róbert RMDSZ-képviselő az anyanyelv közigazgatásbeli használatára hivatkozva kijelentette, hogy Hargita megye prefektusának ismernie kellene a magyar nyelvet. Ráduly szerint Mircea Dusa prefektusnak mindenképpen tudnia kellene magyarul is, mivel egy olyan megyében tevékenykedik, ahol a lakosság többsége magyar anyanyelvű. /Ráduly: Dusának tudnia kellene magyarul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5/2002. március 5.
Márc. 18. és 27. között tartják Romániában a népszámlálást. A Szabadság napilap az olvasók kérdéseire telefonon (196-408, 196-621), faxon (197-206), drótpostán ([email protected]) személyesen vagy levélben is várja a kérdéseket, ezekre Boros János alpolgármester válaszol. /Népszámlálási tudnivalók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5/ Markó Béla szövetségi elnök levélben fordult a romániai magyar egyházak, a civil és ifjúsági szervezetek vezetőihez, valamint az írott és elektronikus sajtó képviselőihez, felkérve őket, hogy népszerűsítsék és szorgalmazzák a népszámlálás jelentőségének megismertetését. Romániában "aszerint fogják a jövőben megítélni a mi súlyunkat, hogy hányan vagyunk. Ezekben a hetekben a romániai magyar közélet legfőbb felelőssége a népszámlálás fontosságát közösségünkben tudatosítani." /Markó Béla: Levél népszámlálás-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./2002. március 5.
Márc. 4-én Marosvásárhelyen tanácskozott az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A szövetségi elnök rövid politikai elemzése mellett a népszámlálás kérdéséről, illetve a helyi protokollumok stádiumáról tárgyaltak. A tanácskozást követően Markó Béla szövetségi elnök a sajtótájékoztatón kiemelte a tízévente sorra kerülő népszámlálás fontosságát. Ami a helyi megállapodások aláírását illeti, a szövetségi elnök elmondta, hogy némiképp átlépték a határidőt, hiszen harminc nap alatt kellett volna a végleges változatokig eljutni, de ezt egyelőre nem tekinti különösen aggasztónak. Markó Béla szerint egy-két kivétellel, körülbelül két héten belül meglesznek a helyi megállapodások. A protokollum eddigi teljesítéséről leszögezte: határidőket tiszteletben kell tartani. Az első hónap mérlege számára "mindenképpen pozitív". Elégedetlen azzal, hogy néhány kérdésben a febr. 28-i határidőt nem sikerült tartani, "viszont ebből olyan konklúziókat levonni, hogy a megállapodás máris működésképtelenné vált, enyhén szólva furcsa". RMDSZ-nek érdeke együttműködni a kormányzattal. /Mózes Edith: Markó Béla: Sikerült jó dolgokat elérni. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./2002. március 5.
A kormánypárt megállapodást kötött az RMDSZ-szel, amelyben léteznek bizonyos előírások a magyarok intézményekben való arányos képviseletével kapcsolatban, amely általános utalásokat tartalmaz, jelentette ki márc. 4-én Cozmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt főtitkára Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor kijelentései kapcsán. A kormánypárt főtitkára szerint Eckstein-Kovács Péternek az RMDSZ vezetéséhez kell fordulnia, az SZDP pedig csak abban az esetben veszi figyelembe javaslatait, ha azokat a szövetség is elsajátítja. Eckstein-Kovács Péter szenátor az RMDSZ Szabadelvű Körének márc. 2-án, Kolozsváron megrendezett konferenciáján javasolta, hogy az európai normák biztosította lehetőségek alapján az RMDSZ kérje a magyarság állami intézményekben való arányos képviseletét helyi és regionális szinten. Eckstein javasolta, hogy a magyar közösségnek a rendőrség, a hadsereg és a titkosszolgálatok kötelékében is legyenek képviselői. /Gusa: Általános utalások vannak a protokollumban a magyarok arányos képviseletéről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5/2002. március 5.
A Szociáldemokrata Párt márc. 4-én eljuttatta alkotmánymódosítási javaslatait a parlamentben képviselt és a törvényhozáson kívüli politikai pártoknak és a civil szervezeteknek. Az államfővel történő egyeztetéseket követően minden párt alkotmánymódosítási javaslata ismertté válik és a pártok szintjén is elkezdődhetnek a tárgyalások. /Elkezdődnek a tárgyalások az alkotmánymódosításról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5/2002. március 5.
A rendkívül jól alakuló magyar-román kapcsolatrendszert beláthatatlan módon befolyásolhatná az, ha sikerülne valóra váltani az Orbán-Nastase nyilatkozat felmondásáról szóló kampányígéreteket - vélekedett Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára márc. 4-én Budapesten. Az államtitkár erről azon a sajtótájékoztatón beszélt egy kérdésre válaszolva, amelyet Adrian Severin volt román külügyminiszterrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlésének elnökével, megbeszélésüket követően közösen tartottak. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a két miniszterelnök által aláírt egyetértési dokumentum felmondásával elmulasztanák azt az egyedülálló lehetőséget, ami a magyar- román kapcsolatokban kínálkozik a két ország számára. Adrian Severin szerint az egyetértési nyilatkozat jó példája annak, hogyan tudja két szomszédos ország rendezni az érzékeny kérdéseket. /Adrian Severin Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./ Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politkai államtitkára március 4-én délelőtt hivatalában fogadta Adrian Severin román szenátort, az Európai Bizottsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlésének elnökét. A megbeszélésen a közös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdésekről folytattak eszmecserét. "Bízunk abban, hogy Románia a soron következő NATO bővítési folyamatnak mindenféleképpen részese lehet – mondta Németh Zsolt. – Magyarország készen áll arra, hogy együttműködjön a feltételek minél eredményesebb teljesítése érdekében." "Az egyetértési nyilatkozat felmondásával történő fenyegetőzés mindenféleképpen veszélyt hordoz önmagában – hangsúlyozta Németh Zsolt. – Ezt a rendkívül jól induló magyar-román kapcsolatrendszert beláthatatlan módon befolyásolhatja negatívan. Az ilyen típusú kampányígéreteket ha sikerülne valóra váltani, egyenlő lenne azzal, amit Severin úr is mondott, hogy elmulasztanák azt az egyedülálló lehetőséget, ami a magyar-román kapcsolatokban kínálkozik a két ország számára." A Román Rádió budapesti tudósítójának adott nyilatkozatában Adrian Severin kihangsúlyozta: a megbeszélést az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnöki minőségében folytatta. Örömének adott hangot, hogy e találkozóra sor kerülhetett, hisz Magyarország fontos tagja a szervezetnek, és jelentős szerepet játszik Közép-Európa és általában véve Európa biztonságát és stabilitását illetően. /(Guther M. Ilona): Román-magyar párbeszéd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./ 2002. március 5.
Az RMDSZ és az SZDP küldöttségei Déván egyeztettek a Hunyad megyei szintű megállapodás tartalmáról. A tárgyaláson az RMDSZ-t Winkler Gyula parlamenti képviselő, megyei elnök, Hauer Erich MÖT elnök, Burján Gergely alelnök és Kövessi Botond Levente ügyvezető elnök képviselték. A protokollum tervezetét az RMDSZ terjesztette elő. A tárgyalás eredményeként a SZDP elfogadták az előterjesztett javaslatot, melyet mindkét politikai alakulat saját országos vezetősége elé terjeszt jóváhagyás végett. A tervezetben szerepel a Hunyad megyei állami magyar oktatás teljes jelenlegi rendszerének megtartása és támogatása, a restitúciós törvények mielőbbi és teljes körű alkalmazása, a magyar egyházak hatékonyabb támogatása /a templomjavításra előirányzott pénzösszegek méltányos elosztása, továbbá a Hunyad megye területén található, magyar történelmet tükröző műemlékek restaurálása, különös hangsúllyal a vajdahunyadi várra és a zejkányi emlékműre. /Kövessi Botond: Az SZDP is támogatni fogja a Hunyad megyei magyar oktatást. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./2002. március 5.
A protokollum szerint április végéig kell benyújtania a kormánypártnak az egyházi ingatlanokkal kapcsolatos törvénytervezetét, mondta el Sógor Csaba szenátor. Lesznek majd olyan ingatlanok, amelyeket nem fognak visszaadni, de ne semmit sem érő értékpapírokat adjanak értük, szögezte le álláspontját a szenátor. Szerintemvannak olyan ingatlanok, amelyekért nagyon kell majd harcolni, mint például a gyulafehérvári Batthyaneum, a nagyváradi Püspöki Palota. Nagy a veszélye annak, hogy az ingatlan-visszaadás is úgy fog működni, mint az RMDSZ kormányba lépte idején a csángóföldi anyanyelvtanulás beindítása: minden központi engedély megvolt, csak éppen a helyi hatóságok tettek keresztbe. Ugyanez a helyzet jelenleg a kolozsvári kollégiummal. Funar polgármester nem hajlandó érvényesnek tartani a kormánydöntést. Ami a protokollum betartását illeti, sok a kérdőjel: már az aláírása utáni napokban kijelentette az SZDP főtitkára, hogy az aradi Szabadság-szoborcsoportot nem biztos, hogy visszaállítják, a kolozsvári egyetem román tanárai szerint pedig nincs szükség önálló magyar karokra. /R. Gy. : Baktatunk vagy megyünk? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 5./2002. március 5.
Mintegy harminc küldött részvételével tartotta márc. 3-án éves közgyűlését Bákóban a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) - adta hírül az MTI. A tanácskozáson beszámoló hangzott el a szervezet tavalyi tevékenységéről, majd a szervezet elnöke, Bartha András ismertette az MCSMSZ költségvetését. Bilibók Jenő alelnök a kulturális tevékenységről szólt. A tanácskozás részvevői tárgyaltak a csángóföldi magyar nyelvű egyházi életről, az oktatási programokról, valamint a különböző csángómagyar szervezetek tevékenységéről. Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora vállalta a moldvai csángómagyarok érdekeinek képviseletét a bukaresti törvényhozás felsőházában. A bákói közgyűlésről szólva az RMDSZ-szenátor elmondta: elhangzott, hogy a Magyarországon tanult moldvai csángómagyar fiatalok mintegy tíz százaléka tért vissza szülőföldjére. A szenátor ezt sikerként értékelte, hisz mindeddig hiányzott a moldvai csángómagyarok köréből az értelmiség, e hazatért fiatalok pedig a közösség kovászává váltak. "Ezek a fiatalok tették működő szervezetté a csángómagyarok szövetségét - hangsúlyozta, majd rámutatott: a közgyűlésen felmerült annak szükségessége, hogy minél több, csángómagyarok által lakott faluban fiókszervezetek jöjjenek létre, illetve, hogy a különböző egyesületek, alapítványok az MCSMSZ mint ernyőszervezet védnöksége alatt fejtsék ki tevékenységüket. – A klézsei Duma András csángó költő arról tudósított a csángómagyar levelezési listán, hogy helyszíni értesülése szerint a somoskai pap a vasárnapi misén felolvasta a iasi-i püspökség körlevelét, amelyben felhívta a hívek figyelmét arra, hogy minden hívő a népszámláláskor vallja magát románnak, "mert Romániában élünk és románok vagyunk" stb. stb. A körlevelet minden plébánián felolvasták a nagymise alkalmával. /A csángómagyar szervezet közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./ Petru Gherghel jászvásári római katolikus püspök körlevélben szólította fel híveit, hogy népszámláláskor a moldvai csángók magyarnak vallják magukat, ne feledjék, egyházmegyéjében a szentmisék, az oktatás, a család és a társadalom nyelve a román. A körlevelet márc. 3-án, vasárnap olvasták fel a moldvai katolikus templomokban. A főpásztor azzal kívánja megtéveszteni híveit, hogy a beszélt nyelv senkinek nem magántulajdona, hanem Isten által ajándékozott eszköz, és azt a nyelvet kell használni, amely a szentmiséken elégedettséget nyújt és összeköt a közösség tagjaival. Ami a iasi-i egyházmegyében a román nyelvet jelenti. - Bartha András, a bákói székhelyű szervezet elnöke elmondta, levélben kérték a Pro Europa Ligát és a bukaresti Helsinki Bizottságot, hogy a népszámlálás idejére küldjenek megfigyelőket a csángó falvakba, így kívánják ellenőrizni, hogy a számlálóbiztosok tiszteletben tartják-e a csángók nemzeti önazonosságra és anyanyelvre vonatkozó választását. Ők azt javasolták a szervezet tagjainak és minden magyarul beszélő csángónak, hogy vallják magukat magyarnak. /(fekete): Csángók megtévesztése. Püspöki intés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./ 2002. március 5.
A népszámlálással kapcsolatos körlevelében Petru Gherghel iasi-i római katolikus püspök arra biztatja a híveket, hogy románnak vallják magukat – ismerte el a Krónikának adott interjújában Aurel Perca segédpüspök. A moldvai csángókról szóló Európa tanácsi ajánlás, de a Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga által elkészített jelentés is a csángók önálló népcsoportként való elismertetése mellett foglalt állást. A moldvai közösség manipulálását szeretnénk elkerülni – szögezte le Aurel Perca iasi-i római katolikus. A körlevél burkolt utalásait kifejtve az egyházi elöljáró elmondta, a moldvai hívek románok, és nem szeretnék, ha külső nyomásra másnak vallanák magukat. "Az RMDSZ-nek érdekében áll a moldvai katolikusok külön népcsoportként való feltüntetése, ami példa nélküli eset: a csángók sohasem szerepeltek önálló népcsoportként semmilyen összeírásban" – nyilatkozta Perca, hozzátéve, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet lobbijának köszönhető az Európa Tanácsnál és más fórumoknál történt "manipulatív" közbenjárás. A körlevél leszögezi: "A katolikusoknak nem szabad elfeledniük, hogy a nyelv, amelyet beszélnek, senkinek nem magántulajdona, hanem az Isten által ajándékozott eszköz; azt a nyelvet kell tehát használni, amely a szentmiséken való részvételben elégedettséget nyújt, amely összeköt a közösség többi tagjával, és hasznossá tesz a társadalom számára. A iasi-i egyházmegyében a szentmisék román nyelven zajlanak. Ezt a nyelvet mindenki érti, ezt örököljük a családtól, ezt tanuljuk az iskolában, ezt használjuk a társadalomban, és ezen a nyelven folyik a keresztény lelki gondozás."Aurel Perca segédpüspök szerint azért volt szükség a körlevélre, mert a népszámlálás űrlapján a csángó népcsoport szerepel ugyan, viszont a csángó nyelv nem; a körlevél világossá szeretné tenni a hívek számára, hogy – mivel nyelv nélküli nép nem létezik – ne vallják magukat csángónak. "A csángó megnevezés csupán csúfnév; az úgynevezett csángó nyelv nem jelent önálló népcsoportot.A magyarul beszélőkkel nem értik meg magukat azok, akik csak a csángó nyelvet ismerik" – fogalmazott a főpásztor. A körlevél külön pontban foglalkozik a csángó terminus értelmezésével, leszögezve, hogy "a katolikus lakosság sohasem értett egyet teljes mértékben e szó használatával, és tévesen ruházták rá ezt a megnevezést a moldvai katolikusokra". Aurel Perca nyilatkozatában elmondta, nem szeretnék, ha a moldvai híveket "külső manipulatív nyomások érnék, hiszen mindenkinek lelkiismereti joga annak vallani magát, ami". Perca elismerte, hogy a csángók között is vannak "kisebb közösségek", amelyek szorgalmazzák a magyar nyelv használatának bevezetését az egyházban, de "csupán húsz-harminc családról van szó, néhány faluban"; a főpásztor egyúttal arra is emlékeztetett, hogy a Vatikán által szorgalmazott gyakorlatnak megfelelően nem óhajtják "nem beszélt vagy jelentéktelen nyelvek szerint" megosztani a katolikus közösségeket. - Az 1992-es romániai összeíráskor 2165 személy vallotta magát csángónak, a moldvai katolikusok száma meghaladja a 250 ezer főt. /Lukács János: Összeírás előtti kampány Csángóföldön. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./2002. március 5.
Zsigmond László nyugdíjas tanító, kisbaconi gazdálkodó fél évszázaddal ezelőtt, 1952-ben került ki Moldvába, a székelykeresztúri tanítóképzőből a lujzikalagori iskolába. Lujzikalagorban három évet tanított, onnét kapott behívót, s 1955-ben már meg is szüntették az iskolát. Ezután következett a bákói magyar tanítóképző magyar tagozatának bezárása is, s ezzel véget vetettek a moldvai magyarság történetében először létesített anyanyelvű iskolák és iskolai tagozatok működésének. Zsigmond László jelezte, felajánlana egy parabolaantennát valamelyik moldvai csángó családnak és szomszédságának. A Háromszék szerkesztősége és a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület szívesen közvetít az ügy lebonyolításában. /Sylvester Lajos: Ajándék Csángóföldre. Félszázados hűség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./ 2002. március 5.
Nagyváradon a Nagyvárad–Újvárosi műemlék református templom belsejét a magyar művelődési tárca jelentős anyagi hozzájárulásával (1 millió forint) újították fel. Tavaly októberben volt az átadás, az avatóünnepségre most, március 3-án került sor. A kéttornyú református templomban szervezett ünnepi istentiszteletre hivatalos volt Halász János, a magyar kultúrtárca politikai államtitkára és Alföldy László, a kolozsvári magyar főkonzul. Az ünnepi igehirdetés után Tőkés László királyhágómelléki református püspök kérte Isten áldását a templomra és annak gyülekezetére. A római katolikus bazilikában folytatódott a rendezvénysorozat, ahol Fodor József vikárius püspöki helynök mutatott be szentmisét, majd felavatták a püspöki székház műemlékkönyvtárát és levéltárát. Ezek felújítását 1 millió forinttal támogatta a magyar művelődési tárca. A helynök köszönetet mondott a magyarországi támogatásért, majd a hívekkel imádkozott Tempfli József megyéspüspök felgyógyulásáért. Néhány éve már 4 millió forint érkezett a könyvtár és a levéltár helyiségeinek helyreállítására. /(Balla Tünde): Felújított templom, könyvtár és levéltár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./2002. március 5.
A Magyar Iparszövetség Oktatási Központjának mára az anyaország legnagyobb magánoktatási hálózatává nőtte ki magát. Dr. Kiss István főigazgató elhatározta: lépni kell Erdély felé. Ennek eredményeképpen az elmúlt héten dr. Kiss István aláírta az első együttműködési szerződéseket. Székelyudvarhelyen a Spiru Haret Iskolaközpont igazgatónőjével, Erdős Ildikóval jutottak egyezségre. A Magyarországról érkező segítség abban áll, hogy - minimális részesedésért - a MIOK teljes programokat, know-how-t, vizsgaanyagot, oktatási segédeszközöket hoz az erdélyi partnereknek, és besegít az oktatók tudásának tökéletesítésébe. MIOK-támogatással egyelőre Udvarhelyen a következő szakmákat oktatják majd a MIOK programja szerint: virágkötés, szőnyegszövés, falusi vendéglátás, épületszigetelés, épületkarbantartás. Csíkszeredában a Laguna Kft. tulajdonosaival, Fülöp Árpáddal és Gidró Évával írt alá szerződést a MIOK, ott pincérek, szakácsok, bolti eladók, ácsok, kőművesek képzése kezdődik el. Mindkét helyszínre a MIOK számítógép-parkot is telepít. /Máthé Éva: Ígéretes együttműködés. Beindult a MIOK Erdély- programja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./2002. március 5.
A New York–i székhelyű, Hámos László vezette Magyar Emberjogi Alapítvány más, kisebbségi magyar lapokkal együtt a Szatmári Friss Újság internetes honlapjának is helyet biztosít a saját web–oldalán. Pályázatot hirdetett több, nagy teljesítményű számítógép elnyerésére. Így nyert a Szatmári Friss Újság is egy számítógépet. /Veres István főszerkesztő: Számítógépet kaptunk — köszönjük!. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 5./2002. március 5.
Aradon, a Kölcsey Egyesület rendezésében a Kölcsey-délutánon Ujj János történész Arad megye nevezetes műemlékeiről beszélt, majd levetítette azt a kultúrtörténeti filmet, amelyet pár évvel ezelőtt Csép Sándorral és dr. Kovách Gézával forgattak Arad megyében. Bemutatta a film többek között a világosi várat, Borosjenő várát, a máriaradnai búcsúhelyet, a marospetri várat, a búlcsi és a pompás kápolnási kastélyt, végül a pankotai kastélyt. /Regéczy Szabina Perle: Emlékezetes Kölcsey-délután. Arad megye nevezetes műemlékei. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./2002. március 5.
Demeter András István egy évtizeddel ezelőtt fiatal színészként szerződött Temesvárra. Egy évre rá megnyerte a Csiky Gergely Színház igazgatói tisztségéért kiírt pályázatot. Akkoriban ő volt Románia legfiatalabb színidirektora. Demeter András István eredményes színházigazgató, Demeter András, a színész pedig március 15-én a budapesti Nemzeti Színház avató előadásán lép fel, Madách Imre: Az ember tragédiája több szerepében. Elmondta, hogy színházigazgatóként legfontosabb célja volt, hogy visszahozza a temesvári Csiky Gergely Színházat a kortárs romániai magyar színművészet élvonalába. A színházban román rendezőket hívott, szerencsésnek tartja ezt az együttműködést. Sokan azt kérik számon a Csiky Gergely társulattól, hogy kevés magyar klasszikus darabot játszik, vetette fel az újságíró. Szerinte a színház nem attól magyar színház, hogy csak magyar címeket játszik, hanem attól, hogy magyarul beszélve eleve magyar értékeket képvisel. Szerinte: "Annál nincs fantasztikusabb dolog, mint más kultúrák értékeit magyarul szólaltatni meg, gazdagítva ezzel a magyar kultúrát!" - Temesváron az előadások gyakran foghíjas házzal, üres széksorokkal mennek. Mi ennek az oka? – kérdezte az újságíró. Demeter szerint a színházra rá kell nevelni az embereket. Budapestre, Az ember tragédiája előadására Erdélyből két színészt hívtak meg, , Demeter Andrást és Balázs Attilát. Balázs Attila egyéb irányú elfoglaltságai miatt nem tudott igennel válaszolni, ő viszont megtisztelőnek érezte a meghívást. A Balázs Attila által el nem vállalt szerepeket Barabás Botond játssza, egy vásárhelyi főiskolás fiatal. /Pataki Zoltán: Tíz év a temesvári világot jelentő deszkákon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5.folyt. márc. 6./2002. március 5.
A Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma /a román kormány illetékes hivatala ezt az RMDSZ csúcsvezetése által létrehozott alapítványt bízta meg azzal, hogy a honi magyar sajtó támogatására biztosított állami költségvetési összegeket szétossza/ az Erdélyi Napló az idén sem – akárcsak a tavaly – nem kapott támogatást. /Preferenciális sajtótámogatás az idén is. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 5./2002. március 5.
Majd másfél évtizedes kihagyás után a közönség régi kedvence, Soós Angéla március 7-én a szatmárnémeti Játékszínben lép színpadra a Bessenyei István által rendezett Tennessee Williams: Beszélj, mint az eső... című egyfelvonásosában, partnere Vándor András lesz. /Soós Angéla ismét a színpadon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./2002. március 5.
Márc. 2-án Nagyváradon bemutatták a Váradykon című, három nagyváradi költő-generációt, 22 poétát felvonultató versantológiát. A versantológia kiadását szorgalmazó nagyváradi Ady Társaság nevében Tavaszi Hajnal köszöntötte az egybegyűlteket, mivel Dr. Indig Ottó elnök betegsége miatt nem lehetett jelen a bemutatón. A kötetet szerkesztő költőtárs, Gittai István szerint jó versekből könnyű volt az antológia összeállítása. A könyvbemutatón eladott példányok árát egy hamarosan megjelenő hiánytpótló kulturális folyóirat létrehozására ajánlották fel a költők. A lap címe: Várad. Az Ady Társaság munkájáról beszélő Tavaszi Hajnal elmondta, hogy sikerült megvásárolniuk Horváth Imre hagyatékát, továbbá a Kanonok soron emlékszobát nyitottak a költőnek. /(Balla Tünde): Váradykon - 22 váradi költő egy kötetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./