udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 451 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 451-451 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. augusztus 6.

Mintegy 250 nemzeti színű, koronás címerrel ékesített zászlót indít útjára a határon túli magyarok számára a Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) augusztus 20-ig; a lobogókat augusztus 4-én ünnepélyes keretek között áldották meg Budapesten. Petheő Attila, a Jobbik elnökségi tagja a rendezvényen elmondta: a szervezet június 4-én hirdette meg az "Öltöztessük nemzeti színbe a világot" elnevezésű zászlógyűjtési mozgalmát. A kezdeményezés célja az volt, hogy a világ lehető legtöbb magyar családjához és szervezetéhez juttassák el a nemzeti lobogót. /Nemzeti színű lobogók megáldása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

2002. augusztus 6.

Aug. 3-án Holtmaroson felavatták Wass Albert szobrát. Alkotója, Kolozsy Sándor szobrászművész /sz. Kolozsvár, 1938/ Ausztráliában él, Wass Albertet személyesen ismerte, kapcsolatot tartott vele az író utolsó életévéig. A művész a szobrot Holtmarosnak szánta. Most rendezik a hetedik Gyögykoszorút Holtmaroson. 1996-tól minden nyáron eljönnek Érmihályfalváról a Nyíló Akác táncosai, de más falvakból is jöttek néptáncosok. Az alig hétszáz lelkes Holtmarosnak három tánccsoportja mellett futballcsapata is van. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE megyei most érkezett Szegedről, ahol ugyancsak néptánc-seregszemlének lehetett tanúja. /Bölöni Domokos: Muzsikás, táncos vasárnap Holtmaroson. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

2002. augusztus 6.

Idén is augusztus első vasárnapján rendezték meg Hadadon a Hazatérés Napját. Az innen elszármazottak és erre az egy napra hazalátogatók megtöltötték a tágas iskolaudvart: Hadad falunak úgy ötven éve még 3316 lakosa volt. Most a község négy falujában összesen nincs ennyi. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött. Bakk Ferenc tanár az iskolaudvaron ismertette a helység sok száz éves történetét, majd vidám műsor következett. Este a bogdándi Rozsmalint néptáncegyüttes fergeteges sikert aratott. /Báthory Éva: Hadad Napja, másképpen: a Hazatérés Napja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 6./

2002. augusztus 6.

Nemrég tért haza magyarországi vendégszerepléséről a temesvári Puck&Co. Bábszínház. Lábadi Éva csapata a nyírbátori, Szárnyas Sárkány elnevezésű háromnapos nemzetközi fesztiválon vett részt. A temesváriak már tizedik alkalommal voltak jelen a fesztiválon, ahol idén magyar, szlovén, szerb, ukrán, cseh és lengyel művészek léptek fel. /Laslavic Tímea: A Puck&Co. Bábszínház Magyarországon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./

2002. augusztus 6.

Júl. 28. és aug. 3. között megtartották Kalotaszentkirályon a II. Erdélyi Gitártábort. Zilahi Csaba főszervező mesélt erről. Tavaly 15-en voltak, idén pedig 30-an. Idén beindították a kezdő szakot is. Voltak zenetörténeti előadások is. /Sándor Boglárka Ágnes: Második Erdélyi Gitártábor. Idén kezdőket is oktattak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

2002. augusztus 6.

Téglás István Lajos színművészeti főiskolai hallgató Szilágyi Domokos verseiből összeállított előadóestjével lépett fel Marosvásárhelyen, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház előcsarnokában. Nyert már országos szavalóversenyt. /Járay Fekete Katalin: Kávéházi pódiumműsor. Szilágyi Domokos-est. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

2002. augusztus 6.

Aug. 4-én Vajdaszentiványon csaknem 200 fiatalt fogadhatott a helybeli Zichy-Horváth Egyesület által idén is megszervezett Vajdaszentiványi Tánc- és Zenei Tábor. 80 %-uk magyarországi, ám jöttek Franciaországból, Kanadából, Hollandiából, Németországból is. /Járay: Megkezdődött a VI. Vajdaszentiványi Tánc- és Zenei Tábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

2002. augusztus 6.

Aug. 2-18. között Csíkszeredában, a Hargita Visual Art Alkotóház-Galériában immár második alkalommal rendezik meg az INTERart Nemzetközi Alkotóházat, amelynek célja a különböző régiók, országok, művészek közötti információ-csere, egymás megismerése, a gondolkodásban, kifejezőeszközeiben, tematikájában és technikájában folyamatosan változó művészek fórumának megteremtése. Az Alkotóházi programra a csíkszeredai képzőművészek mellett meghívást kaptak magyarországi, angliai, svédországi, japán és tajvani alkotók is. /II. INTERart Nemzetközi Alkotóház. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

2002. augusztus 7.

A Kormányzati Ügynök - a román állam képviselője a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság (EEB) előtt - szerint az EEB által tárgyalt tizenegy ingatlan-visszaszolgáltatási ügy közül négyet újra kell tárgyalni. Az EEB ítélete szerint az egyik pert nyert román állampolgár, Vasiliu természetben visszakapja ingatlanját, a román állam pedig köteles kifizetni a visszaigénylő hetvenes években vásárolt lakását. A román kormánynak eddig tizenkét ügyben kellett összesen több mint 2 millió eurós kárpótlást kifizetnie. /Megkérdőjelezik az Európai Emberjogi Bíróság döntéseit. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2002. augusztus 7.

Magyarországi környezetvédő szervezetek azt követelik, hogy a verespataki aranybánya ügyében a magyar kormány szorgalmazza az Epsoo-i Nemzetközi Egyezmény érvényesítését, azaz kezdeményezze a határon átnyúló környezeti hatásvizsgálat elkészítését. A budapesti környezetvédelmi tárca ilyen értelmű levelére azonban a román hatóságok egyelőre nem válaszoltak. Verespatakon a román állam hozzájárulásával és részvételével egy kanadai vállalat akar felszíni aranybányát nyitni. Négy falut eltüntetnének, 900 házat lebontanának, és mintegy kétezer személyt földönfutóvá tennének. /(t): Verespatak ügye nemzetközi fórumok elé kerülhet. Románia még nem válaszolt a magyar kormány levelére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2002. augusztus 7.

Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, budapesti és zágrábi egyetemi tanár annak idején azért képett ki az MDF-ből, mert Antall József miniszterelnök pártja elnökségének háta mögött megegyezett a szabad demokratákkal és átadta a médiát az ellenzéknek. A sajtó továbbra is a régi gárda kezében maradt, így nem történt meg a kommunista elittel való számadás. Kiss Gy. Csaba az ELTE mellett három éve a Zágrábi Egyetemen is tanít. A hungarológiai tanszéknek mintegy 90 hallgatója van, a hallgatóknak mindössze 10 százaléka magyar származású. A szemléletváltás néhány év alatt ment végbe, miután a testvérháborút követően a horvát átlagpolgár is egyértelműen meggyőződött, milyen is volt igazából a szerbekkel kötött "testvéri" házasság, s mit jelentett a magyarokkal sok évszázadon át közös országban élni. Jellasics szobra Zágráb főterén áll. Kardja évtizedekig Budapestnek mutatott, nemrég elfordították, hogy inkább a tenger felé vágjon, hadd ne sértsék ezzel sem a magyarokat. Módosították az alkotmányt, melynek preambulumában mint a történelmi folyamatosság része szerepel a közös királyság és az 1868-as magyar-horvát kiegyezés. Az 1102-ben kezdődött közös államiságra az idén többféle rendezvénnyel emlékeznek meg. A 900. évfordulót a tanszékük is méltóan ünnepelte, Croato-Hungarica címmel egy 550 oldalas tudományos évkönyvet adtunk ki. Kiss Gy. Csaba szűkebb kutatási területe a magyar, lengyel, szlovák kapcsolatok. A közös múlt pozitívumai segítik az egymás közti megértést. Most Máramaroszigeten is tapasztalta, hogy a gyanakvás fala hamar leomlik. /Sike Lajos: Előnyösen változik a szomszéd népek magyarság-képe. Beszélgetés Kiss Gy. Csaba irodalomtörténésszel, budapesti és zágrábi egyetemi tanárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

2002. augusztus 7.

Bill Clinton a jövő évben Romániába látogathat. Az amerikai exállamfő erről a Mircea Geoana román külügyminiszterrel aug. 5-én, Washingtonban folytatott megbeszélés keretében beszélt. Bill Clinton 1997-ben, a madridi NATO-csúcs után, második államfői mandátuma idején látogatott először Romániába. /Romániába látogathat Bill Clinton. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2002. augusztus 7.

Évtizede elmúlt, hogy a Hunyad megyei Zajkány határában ismeretlen tettesek traktor igénybevételével leborították a buzogányos Hunyadi emlékművet. Azóta csak annyi történt, hogy a buzogányt - korabeli sajtóhír szerint - a Hunyadi várba vitték. Hunyadi János serege 1442-ben szétverte a törökök nyolcvanezer főnyi seregét. Az emlékmű egyelőre tovább romlik. /Makay Botond: A zajkányi emlékmű tovább romlik. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

2002. augusztus 7.

Kolozsváron az egy külkerületi szervezet, az Írisz-telep. Vincze László a helyi RMDSZ elnöke, másfél éve. A korábbi elnök belefáradt a munkába. Általános tapasztalata: lezüllött a polgári életforma. Akik ennek még valamilyen szinten hordozói, azok az idősek. Rájuk inkább lehet támaszkodni. De mindenki látja a közömbösséget. Nagy gond a székház hiánya is. A telepen a református egyház gyülekezeti termében tartják a gyűléseiket. A magyarság száma 1500-ra tehető, ebből mintegy 600-an RMDSZ-tagok. Nagy gond a tagdíj begyűjtése. A kommunizmus kitörölte az emberekből a közösségi érzést. Nehéz összehozni az embereket, nehéz eljutni hozzájuk. - A kolozsvári magyarság összeírását a város egyetlen RMDSZ-szervezete sem fejezte be. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (II.). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2002. augusztus 7.

A Háló, teljes nevén a Katolikus Közösségek Hálózata 1990-ben alakult meg Budapesten a katolikus közösségek közötti kapcsolat javítására, a kölcsönös tájékoztatás elősegítésére. 2001-re öt országban (Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Jugoszlávia) csaknem 800 magyar közösség talált egymásra a Háló szálain. A Háló egyesülete, a Háló Közösségfejlesztő Keresztény Egyesület az önszerveződő kisközösségeket támogatja Magyarországon és a határokon túl, kisebbségi sorban élő magyarság körében. Szeretné a sokféle, sokszínű, általában 8-15 fős kisközösségeket összekapcsolni, egymással megismertetni. A Háló rendszeresen szervez találkozókat is, mégpedig helyi (regionális), országos és Kárpát-medencei szinteken. Jelenleg, aug. 5-11-e között 1500 fős Kárpát-medencei Nagytábort szerveznek Zánkán. A Háló szervez tematikus táborokat és tanfolyamokat is. Ilyenek a hagyományőrző táborok, az ifjúsági irodalmi tábor, vagy a pedagógus munkacsoport találkozói és lelkigyakorlatai. /Bemutatkozik a HÁLÓ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2002. augusztus 7.

Aug. 6-án megnyitották a Megyei Alkotóközpont gyergyószárhegyi, idei művésztáborát. A megnyitón Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke, Zöld Lajos, P. Ferencz Ervin atya és Gaál András festőművész köszöntötte a hét országból érkezett művészeket. /Művészek hét országból. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

2002. augusztus 7.

Évről évre újabb épületek jelennek meg a Csíkszereda-Székelyudvarhely országút mentén létesült keresztény táborban, a Hargitán. A táborban egymást váltják a csoportok egész nyáron. A Hargita Keresztény Tábort a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége hozta létre, jelenleg 120 személy befogadására alkalmas. A beruházások kizárólag külföldi adományoknak köszönhetően valósultak meg. A táborba bármilyen felekezetű csoportokat szívesen fogadnak, egyetlen feltétel a keresztényi magatartás. A tavaly átadott, konferenciateremmel rendelkező új épület mellett már készen állnak a sportpályák, a jövőben pedig egy szerényebb méretű öregotthont és egy úszómedencét is terveznek. A közeljövőben saját kút fúrásához kezdenek hozzá. /Kovács Attila: Gyarapodik a Keresztény Tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

2002. augusztus 7.

Gellért Sándor nevét vette fel a mikolai általános iskola. Gellért Sándor 1948 és 1977 között magyar-francia szakos tanár volt Mikolában, melynek írásaival hírt szerzett. Mikola községben jelenleg hét óvodai csoport van (hat Mikolában, egy Újmikolában), ezekben 151 gyerek készül fel az iskolai oktatásra. Az I-IV. osztályokban 191 gyerek tanul. Újmikolában 29, Újegriben 19, Erdőalján 6, Újbereken 5 tanulója van az iskoláknak. Az V-VIII. osztályokban 259 gyerek tanul. A mikolai iskolában két inasiskolai osztály is működik (hegeszés a fiúknak, népi hímzés a lányok számára), ezekben 53 gyerek koptatja a padokat. /E. Gy.: Gellért Sándorról nevezték el a mikolai általános iskolát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 7./

2002. augusztus 7.

Vincze Gábor szegedi történész felvállalta azt, amitől hazai történészek még ódzkodnak: az erdélyi kisebbségi szervezetek szerepének elemzését. E témakörből nemrég jelent meg testes tanulmánykötete. Aradon a Polgári Együttműködési Mozgalom meghívottjaként a Magyar Népi Szövetségről tartott érdekfeszítő előadást. Az erdélyi magyar történészek amolyan tabuként kezelik a háború utáni magyarság politikai és érdekvédelmi szervezeteinek /Magyar Népi Szövetség/ elemzését. Ugyanígy nem jelent meg megbízható tanulmány a Magyar Párt, vagy az 1944 tavaszáig működő Magyar Népközösségről sem. Vincze kimondta: a MADOSZ a Kommunisták Romániai Pártjának közvetlen irányítása alatt állott, tpvábbá mivel hevesen tiltakozott a II. Bécsi Döntés ellen, Észak-Erdélyben meglehetősen népszerűtlen volt. Ezért kellett megváltoztatnia a nevét Magyar Népi Szövetségre. Az MNSZ pártként működő politikai alakulat volt. Szó volt a Marosvásárhelyi Kiáltványról és a Román Szociáldemokrata Párton belüli Országos Magyar Bizottságról, illetve az 1946-os választási kampány idevágó részleteiről, valamint azokról a történelmi eseményekről, amelyek az 1947-es tisztogatás után 1953-ban az immár pár éve teljes passzivitásra kényszerült MNSZ feloszlatásához vezetett. /Puskel Péter: Anyaországi történész a Magyar Népi Szövetségről. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

2002. augusztus 7.

A gyermekszínház gondolata, a Mesekaláka a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészének, László Károlynak, "Puki bácsinak" köszönhető. Évek óra népszerű a gyermekek körében Puki bácsi. A Puki bácsi elindította mozgalom a holnap olvasóközösségét is neveli azáltal, hogy bemutatva a gyermekirodalom egyes darabjait a gyermekközönség találkozik azokkal az írókkal, költőkkel, akiknek munkáiból a Mesekaláka színdarabokat, játékokat, megzenésített verseket mutat be. A Mesekalákának vannak 15-16 éves, de 20 évet betöltött tagjai, továbbá léptek fel kisebbek is. Többen beiratkoztak a László Károly színművész, Puki bácsi vezette Művészeti Iskolába. A Mesekaláka sok helyen fellépett: Baróton, Csíkszeredában, Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Dálnokon, Angyaloson, Árkoson Brassóban és Csíkszentdomokoson. /Nagy Olga: A sepsiszentgyörgyi mesekaláka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 451-451




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék