udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
430
találat
lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-430
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2002. szeptember 30.
Magyar nyelvű közoktatás a Kárpát-medencében címmel VIII. konferenciáját tartotta a magyarországi Önfejlesztő Iskolák Egyesülete Sepsiszentgyörgyön, több mint félszáz magyarországi tag és háromszéki iskolaigazgatók, pedagógusok részvételével. A Székely Mikó Kollégium az első határon túli iskola, mely csatlakozott az Önfejlesztő Iskolák Egyesületéhez. Dr. Kovács Géza egyesületi elnök szept. 26-i megnyitója után a magyarországi vendégek megismerhették a Székely Mikó történetét Bíró Béla igazgató és Keresztes László aligazgató előadásából, Korodi Hajnalka, a Sepsiszentgyörgy Pedagógusok Háza igazgatója, a RMPSZ megyei elnöke pedig az erdélyi pedagógusképzés helyzetéről tartott előadást. Szept. 27-én Sipos János, a magyar Oktatási Minisztérium államtitkár-helyettese tartott előadást a magyar közoktatásról, Murvai László a román Oktatási és Kutatási Minisztérium Nemzeti Kisebbségek Oktatási Igazgatóságának vezérigazgatója a román közoktatás időszerű kérdéseiről tartott előadást. /(Éltes Enikő): Önfejlesztő iskolák konferenciája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ 2002. szeptember 30.
A Hunyad megyei Algyógyon tartotta meg második idei találkozóját az Itthon Fiatalon Mozgalom /IFM/. Az IFM 1999-ben alakult, 2000-ben szervezetként bejegyezték. - Nem fektetünk túlzott hangsúlyt az országos rendezvényekre - mondta Koródi Attila IFM-elnök. Számukra a legfontosabb a helyi kisközösségek, ifjúsági szervezetek működése, ezeknek támogatása helyi szinten. A tagszervezetek állandó kapcsolatot tartanak fenn egymással az interneten heti rendszerességgel megjelenő hírlevél által. Az algyógyi találkozón részt vett Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke is, aki rendkívül fontosnak értékelte az IFM tevékenységét, a szórványközösségek megerősítésében felvállalt szerepét. Külön kiemelte a Hunyad megyei Magyar Ifjúsági Tanács (HUMMIT) fejlődését. A HUMMIT-nak, ernyőszervezetként sikerült összefognia a megyében működő magyar ifjúsági szervezeteket. /Gáspár-Barra Réka: Algyógyon találkoztak. Itthon Fiatalon Mozgalom. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./2002. szeptember 30.
Gyimesközéplokon a falunapok keretében meghirdetett, XXVI. csángófesztivál rendezvényeit megzavarta a hideg, esős időjárás. Ambrus Róbert, a középloki kultúrotthon igazgatója mindent elkövetett, hogy a szentmisét követően a résztvevők amolyan lovas, szekeres menettel érkezhessenek meg a rendezvény színhelyére, a kultúrotthon elé. A helybeli hagyományőrző csoportokon (hidegségi, középloki, felsőloki, sötétpataki, na meg a balánbányai Ördögborda) kívül a csernakeresztúri csángók, valamint a felsőlokiak magyarországi testvérközsége, Tiszakécske együttesei mutathattak ízelítőt sajátos népi kultúrájukból. /Kristó Tibor: XXVI. Csángófesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./2002. szeptember 30.
Szászrégenben szeptemberben voltak a véndiák-találkozók. Szept. 7-én tartották 50 éves képzős-találkozót, 14-én az 1960-ban végzett líceumosok jöttek össze közös születésnapot tartani, a hatvanadikat, és végül 28-án volt az 1957-ben elballagott nemzedék 45 éves találkozója. A beszámolókból kiderült, hogy jó néhányan elhagyták az országot, de ami még szomorúbb, alig maradtak itthon a gyermekek. És kevés az unoka. /Darvas Ignác: Véndiák-találkozó Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./2002. szeptember 30.
Szept. 28-án felavatták Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Házat. - Az újonnan felavatott közösségi ház ugyanis azt bizonyítja főként a kishitűek, a megtorpanók számára, hogy az álmodásnak, a tervezésnek mindig van értelme - mutatott rá Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A rendezvényen részt vett Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének vezetője, valamint Eugen Popa, a Fehér megyei tanács elnöke és a kormánypárt helyi vezetője is. Beszédében Bálint-Pataki József úgy értékelte, az RMDSZ-székház felépítése egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a magyar közösség az önfeladás, a szétszóratás helyett a szülőföldön való megmaradást választotta. /Magyar Házat avattak Nagyenyeden. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./ Holányi Julianna enyedi születésű képzőművész In memoriam tárlatával vette kezdetét a Ház avatási ünnepsége. /In memoriam tárlat. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./2002. szeptember 30.
Háromnapos rendezvénysorozattal /szept. 27-29./ emlékezett meg Kisjenő magyarsága a város fennállásának nyolcszázadik évfordulójáról, amely egybeesett a helybeli római katolikus templom alapkőlerakásának 225. évével. A 2001-ben átadott Tohósi Szent Márton Ifjúsági Házban a Csanádi János tanár vezette Körösmente Irodalmi Kör tagjai tartottak előadást. A kisjenői fiatalok egy csoportja a 90 éve fennálló gyergyóújfalusi fúvószenekarral járta be az ünneplő város utcáit. /Jámbor Gyula: Nyolcszázadik évét ünnepelte Kisjenő. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./2002. szeptember 30.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottsága a Bihar megyei Székelyhídra, szept. 21-re összehívta Erdély, Bánság és Partium minden olyan települését, amelyek turul madárral rendelkeznek. Az ismertség egyben védelmet is jelent - véli Dukrét Géza elnök. Ebből az alkalomból jelent meg a Partiumi Füzetek 20. jubileumi kötete is. Elsőként méri föl száz esztendő turul-termését egész Erdélyből, 40 település turulmadarának története bontakozik ki a leírásokból. Székelyhíd 2000-ben - elsőként Biharban -, helyreállította a régi obeliszket. A rendezvényre 25 település küldöttei érkeztek, többen egy-egy régiót képviselve. Borbély Gábor előadásában a turulmadár, az Árpádok totemállatának jelképkörét járta körbe. A különböző korszakokban emelt turulmadaras emlékműveket csoportosította Dukrét Géza tanulmánya. Ilyen emlékművet állítottak az 1896-as millenium emlékére, ezek közül való a dési, a bihari, a zilahi és székelyhídi (csak ez utóbbi áll ma is). Régiek és igen értékesek a fehéregyházi Petőfi emlékmű, a madéfalvi Siculicidium, az első- és második világháború közöttiek közül ritkaságnak számít a nagykárolyi Rákóczi emlékmű. Befejezésül a turulos települések képviselői, a Bihar, Biharszentjános, Székelyhíd, Zilah, Szilágybagos, Sárközújlak, Fehéregyháza, Korond, Kisgalambfalva és Csíkszentmárton turulmadarait kutatók és védelmezők foglalták össze gondolataikat. /Balla Tünde: Turulos települések találkozója az Érmelléken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ 2002. szeptember 30.
A Nyárád menti székely település, Szentgerice kismonográfiáját jelentette meg az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) és a Szentgericei Unitárius Egyházközség 2002 nyarán. A falufüzetek 13. darabja, amelyet Balázs Sándor és Kovács István állított össze. A kismonográfia bemutatta a Tiboldi István (1793-1879) unitárius tanító nevét viselő 1996-ben bejegyzett alapítványt. /Fejér László: Szentgerice: a 13-dik falufüzet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ 2002. szeptember 30.
Aradi küldöttség járt Gyulán szept. 27-én, ez a gyulai önkormányzat küldöttségének egy héttel ezelőtti aradi látogatására volt válasz. A két város képviselői szakbizottságokra tagolódva tárgyaltak költségvetési kérdésekről, városgazdálkodásról, -rendezésről, és -fejlesztésről, kultúráról és oktatásról, szociális ellátásról és egészségügyről. Amíg 2000-ben a 200 ezres lakosságú Arad 800 milliárd lejes büdzsét kapott, addig a 30 ezres lakosságú Gyula 4,8 milliárd forintot (kb. 652 milliárd lejt). Magyarországon jól meghatározott kritériumokon alapuló, szigorú jogszabályok rendelkeznek az állami költségvetés megyéknek és városoknak történő elosztásáról. Ezzel ellentétben, Romániában a kormány saját hatáskörében dönt a költségvetés elosztásáról. A testvérvárosi kapcsolatban álló Gyula és Arad képviselői megegyeztek arról, hogy a közeljövőben létrehoznak az összes szakterületért felelős, közös állandó bizottságot, amelynek feladatai között lesz az európai finanszírozást megpályázó közös beruházási projektek elkészítése is. /Gujdár Gabriella: Aradi küldöttség Gyulán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./2002. szeptember folyamán
Csoma György sok adattal mutatta be Erdély népességét, a népesség megoszlását a régi népszámlálásoktól kezdve. Beszédes a számsor: magyarok Romániában 1920-1977. 1920: 1.463.573 magyar, 1977: 1.671.100 magyar lélek. És 1992-ben: 1.603.926. /Csoma György. Szisszenetek. Voltunk és ... vagyogatunk! = Erdélyi Féniks (szépirodalmi, művészeti, hitéleti folyóirat, Nagybánya), szept./