udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
482
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 481-482
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. február 3.
A rendkívüli közgyűlés után nyilatkozott Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke. Szerinte nem az RMDSZ szakadásról kell beszélni, hanem a bomlásnak egy lassú vagy kevésbé lassú folyamatáról, amelynek fontos állomása a szatmárnémeti fórum. A központosított párt felé kívánják elmozdítani a szövetséget. Szerinte alternatív szerveződések fognak létrejönni. /,,Nem tudom elfogadni e procedúrát". = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./2003. február 3.
Adrian Nastase kormányfő magyarul elmondott köszöntő szavai akár egy romániai magyar-román hidegháború végét is jelezhetnék, ha nem kellett volna a megelőző években annyiszor csalódni éppen Nastaséban. Medgyessy Péter gesztusa, akinek hirtelen nagyon fontos lett erdélyi származása, akár azt is jelentheti, hogy a baloldali magyar kormánynak immár éppen olyan fontos a határon túli magyarság, mint az EU-ba való betagozódás, állapította meg Máthé Éva. Jó lenne, ha a magyar-román politikai fegyverszünet a romániai magyaroknak nem jogfosztásokat, a mosolyok mögötti újabb diszkriminációkat takarna. A kongresszuson Eckstein-Kovács Péter sérelmezte, hogy az ellenzékiek alapszabály-módosító javaslatait szőnyeg alá söpörték. Magyari Nándor László szerint: miközben az RMDSZ vezetősége kétségtelen eredményeket kicsikarva kollaboracionista politikát folytat, azért nem szabad megfeledkeznie a "demokratikus minimumról". Az újságírónő hozzátette: Tőkés László még ma sem az az elhanyagolható személyiség, akinek félreállása után közvetlenül még fenntartható a romániai magyar egység látszata. Nem titok, hogy létezik az 1989 előtt "helyzetben", valamilyen funkcióban levők és a korábban mellőzöttek, netán üldözöttek szembenállása; nem különben tagadhatatlan a világi és egyházi polaritás. Máthé Éva szerint jó lenne, ha végre nyílt vita zajlana le mindarról, amiről sokan suttognak, négyszemközt, vagy kis közösségekben hevesen vitáznak. /Máthé Éva: Gesztusok, pólusok, robbanások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr.3./ 2003. február 3.
Dávid Ibolya, az MDF /Magyar Demokrata Fórum/ elnöke elmondta, kötelességének érezte, hogy eljöjjön az RMDSZ kongresszusára, hiszen a szövetség képviselőiben nem a politikust, hanem a honfitársat látja. "A XXI. század magyarjának legfőbb feladata az, hogy szót értsen saját nemzettársaival, mert aki nem tanul a történelem hibáiból, az arra ítéltetett, hogy ezek következményeit újból elviselje" - fogalmazott Dávid Ibolya. Hangsúlyozta: közös tervünk, hogy a XX. század sebeit meggyógyítsuk, és ennek egyik lehetséges gyógyírja a kedvezménytörvény. Ez ugyanis lehetőséget biztosíthat arra, hogy "segítsük azokat a magyar testvéreinket, akiknek a történelmi határ átlépett a fejük fölött, itt és most tennünk kell valamit a sebek begyógyításáért". Véleménye szerint nincsenek ellenséges népek, csak egymás mellett élő, egymásra utalt emberek, az erdélyi magyarság számára pedig olyan jogi feltételeket kell teremteni, amelyek az itthon maradást szolgálják. /Hazahív a hűség. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 3./2003. február 3.
Febr. 2-án Orbán Balázsra emlékeztek, születésének 174. évfordulóján ünnepelték főtéri szobra előtt a székelyudvarhelyiek. Ünnepi beszédek, szavalatok és dalok hangzottak el, majd megkoszorúzták a legnagyobb székely szobrát. Szász Jenő polgármester ünnepi beszédében Orbán Balázs és Kossuth Lajos mellé Tőkés Lászlót sorolta. Olyan értelemben, hogy e nagy elődöket cserbenhagyták kortársaik, most pedig ugyanez történik. Hegyi Sándor református lelkipásztor Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége volt elnökének a státustörvény módosítása ellen tiltakozó felhívását ismertette, és aláírásgyűjtést kezdeményezett. /Katona Zoltán: 174 éve született a legnagyobb székely. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 3./2003. február 3.
Elhunyt Imreh István professzor /Sepsiszentkirály, 1919. szept. 12. - Kolozsvár, 2003. jan. 31./, kiváló történész és szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 1948-ban a Bolyai Tudományegyetem előadó tanárává nevezték ki. Előbb a jog- és közgazdaságtudományi karon fejtette ki tevékenységét, majd 1950-től a történelem szakon tanított. A két kolozsvári egyetem 1959. évi egyesítése után a Babes-Bolyai Egyetemen az egyetemes legújabb kori történelem előadó tanára volt nyugalomba vonulásáig (1983). Közben a kolozsvári Történeti Intézet munkatársa, az Erdélyi Múzeum-Egyesület történeti levéltárának megbízott igazgatója is volt. A Magyar Néprajzi Társaság 1977-ben tiszteletbeli tagjává választotta. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben vette fel külső tagjai sorába. Gazdag tudományos munkássága középpontjában Erdély, s azon belül a székelység, különösen a rendtartó és a törvényhozó székely falu története állott. Temetésére február 4-én lesz Kolozsváron, a Házsongárdon. (RMSZ) /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Imreh István a legmagasabb szinten művelte nemcsak a történelemtudományt, hanem szociográfusként és a történelmi statisztika terén is a legjobbak között emlegetik. Mindenekelőtt Székelyföld kutatója volt. Érdeklődésének középpontjában a székely faluközösség értékmegtartó és értékteremtő életének feltárása állt. Ennek eredményeként jelennek meg korszak-meghatározó művei: 1973-ban A rendtartó székely falu, a falujegyzőkönyvek világából rekonstruált székely történet. 1983-ban megszületett A törvényhozó székely falu című munkája. Kimondottan székely vonatkozású könyvei a felsoroltakon kívül: Majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején (1956), Székelyek a múló időben (1987), Kászonszéki krónika, 1650-1750 (1992), Látom az életem, nemigen gyönyörű - 1764 (1994). Ezenkívül még legalább tucatnyi könyvet írt, több mint háromszáz közleménye jelent meg. 1999-ben kiemelkedő történetírói és közéleti munkássága elismeréseként az Erdélyi Múzeum-Egyesület emlékkönyvet jelentetett meg tiszteletére. Imreh István egész életét a tudományos munka mellett az egyetemi oktatásnak szentelte. Kutatók generációit nevelte nagy szakmai igényességgel és hozzáértéssel. Kiváló szónoki tehetséggel rendelkezett, színes, magával ragadó előadásait mindig telt házas hallgatóság előtt tartotta. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./2003. február 3.
A faipari vállalkozók febr. 1-jén hatodik alkalommal szervezték meg hagyományossá vált, Fabuli elnevezésű találkozójukat Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. A rendezvényt alkalmi bútortörténeti kiállítás egészítette ki. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató elmondta, a faiparban tevékenykedők 1929-ben az 50. évfordulóját ünneplő Székely Nemzeti Múzeumnak gazdasági kiállítással és kétszáz oldalas emlékkönyvvel tisztelegtek, ugyanakkor több ízben is támogatták az intézményt. A kommunista rendszerben az emberek sok értékes iratot megsemmisítettek. "Nem merték őrizni a koronás címert viselő dokumentumokat, ezért elégették például az iparosotthon tevékenységét bizonyító könyvtárnyi iratokat" - tette hozzá. /Domokos Péter: Faipari fórum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./2003. február 3.
Kubanek László székelyudvarhelyi képzőművész festményeiből nyílt kiállítás a hét végén a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti kiállítótermeiben. Marosvásárhelyen évek óta nem állított ki székelyudvarhelyi képzőművész - mutatott rá Nagy Miklós Kund szerkesztő. Kubanek László /sz. Székelykeresztúr/ az egyetem elvégzését követően telepedett le Székelyudvarhelyen, ahol formatervezőként él. Kubanek elmondta, leginkább szociális, társadalomkritikai jellegű témák foglalkoztatják, ezt fejezi ki az alkotások révén. "A kortárs képzőművészet eltávolodott a közembertől, nagyon l art pour l art lett megint, és ezt én valahogy tudatosan próbálom visszacsavarni abba az irányba, hogy elfogadható, egyszerű és ugyanakkor újító is legyen" - jellemezte stílusát Kubanek. /Antal Erika: Emberközeli festészet fekete alapon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./2003. február 3.
Febr. 1-jén Gyergyócsomafalván a helyi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány megemlékezett Borsos Miklós szobrászművész halálának 13. évfordulójáról. A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós-emlékház ezúttal szűknek bizonyult. Borsos Géza József, az alapítvány elnöke mondott emlékbeszédet. Az egyperces néma tisztelgés ellenben már a Don mellett elpusztult magyar hadsereg tagjai, köztük sok székely katona emlékének is szólt. /Bajna György: A szobrászművészre emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./2003. február 3.
Szatmárnémetiben a helyi RMDSZ és a Szent István Kör imádsággal és történelmi előadásokkal emlékezett a hatvan évvel ezelőtti, a Don-kanyarnál bekövetkezett katasztrófa áldozataira és túlélőire. Tőkés László püspök emlékeztetett: a háború ideje alatt megfosztottak bennünket attól a jogtól, hogy eltemessük halottainkat. Erdély történelmét ma is meghamisítják. Takaró Mihály, budapesti egyetemi tanár, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára beszédében kiemelte, a magyarság megszokta már, hogy leggyakrabban a veszteségeikre emlékezik. A Don-kanyarnál harcoló katonákat ma már nem háborús bűnösöknek, hanem hősöknek nevezhetjük. Sipos Miklós esperes rámutatott, a II. Magyar Hadseregnek 200 ezer áldozata volt, a legutóbbi népszámlálási adatok szerint Erdély ugyanennyi magyart vesztett el békés körülmények között 1990 és 2002 között. Ha egy nép elfelejti a múltját, az azt jelenti, hogy újra át kell élni a múlt eseményeit, hangsúlyozta. /Elek György: A II. Magyar Hadsereg 60 évvel ezelőtti áldozataira és túlélőire emlékeztek a Németi református templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 3./ 2003. február 3.
Febr. 3-án megkezdi sugárzását a csíkszeredai Sztár Rádió. Eddig ezen a hullámhosszon az Uniplus rádió jelentkezett, egész napi magyar nyelvű adással. A négy csíkszeredai adó közül ez volt az egyetlen teljes egészében magyar rádió. Mezey Zsolt, az új rádió műsorigazgatója közölte: az Uniplus hálózatnak új tulajdonosa van, aki új névvel és új műsorráccsal szeretne hallgatottságot nyerni, továbbra is egész nap magyar nyelven jelentkeznek. Az eddig ismert műsorok közül továbbra is a "Talpra magyar" c. adással indul a nap, majd a "Desszert" hallható. /(Daczó Dénes): Mától indul a Sztár Rádió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ 2003. február 4.
A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt helyénvalónak találja Markó Béla újraválasztását az RMDSZ elnöki tisztségébe. Tegnap Cosmin Gusa SZDP-főtitkár kijelentette: Markó Béla az a politikai személyiség, aki bebizonyította, hogy egyszerre képes képviselni Románia és a romániai magyarság érdekeit. A főtitkár közölte: az SZDP és az RMDSZ vezetői febr. 3-án a kormánypalotában tárgyaltak a két alakulat közötti idei együttműködési megállapodásról. /Az SZDP örül Markó újraválasztásának. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./2003. február 4.
A febr. 3-i román lapok jelentős helyet szenteltek az RMDSZ kongresszusának. A román napilapok elsősorban "a Tőkés-ügy megoldásáról" tudósítottak. A Ziarul Financiar szerint "Markó elegánsan győzte le ellenfeleit. Tőkést kizárták a játékból". Az Adevarul úgy látta, hogy "Markó Béla mérsékeltjei meghunyászkodásra kényszerítették a Tőkés-csoportot", mert "kiátkozták a püspököt". A lap azt is megírta, hogy "a radikálisokat legyőzték ugyan, de azok nem adják meg magukat". A Jurnalul National úgy vélekedett, hogy "miközben a magyar szövetség ismét vezéréül választotta meg Markó Bélát", "az RMDSZ megtagadta Tőkés Lászlót". A Ziua kongresszusi beszámolója fölé ez a cím került: "Tőkést feláldozták". A Ziua mélyrehatóan elemezte az RMDSZ kongresszusán történteket: Dan Pavel politológus "történelmi jelentőségűnek" nevezte a kongresszust, mert ez volt az első olyan RMDSZ-kongresszus, amelyen részt vett Románia miniszterelnöke, aki nagy utat tett meg "a romániai magyarság szervezetével való megbékélés" irányába. /Fő téma a lapokban az RMDSZ-kongresszus. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./2003. február 4.
Kovács László külügyminiszter febr. 3-án a Kossuth Rádió Reggeli Krónikájában a kedvezménytörvény módosított szövegével kapcsolatban is kifejtette, hogy megítélése szerint két célnak kell érvényesülni: segíteni kell a határon túli magyarságot abban, hogy a szülőföldjén maradjon, és ott boldoguljon, másrészt abban, hogy megőrizze a magyarságát, a kultúráját, a nyelvét. A külügyminiszter szerint a mostani módosított változat teljes összhangban van az európai uniós joggal. Kovács László bírálta Németh Zsoltot, aki a Fidesz képviselőjeként az RMDSZ kongresszusán a hét végén "a kedvezménytörvény ügyével riogatta" a küldötteket, s "egy hazai vitáról félrevezető módon szólt". Kovács szerint a Velencei Bizottság a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban az Európa Tanács normáit kéri számon Magyarországtól, az ET viszont sokkal lazább szervezet, mint az Európai Unió; az Európa Tanácsnak nincs közös joganyaga, hanem csak közös állásfoglalásokat fogalmaz meg. Kovács László összehasonlította a kedvezménytörvény új tervezetét azokkal a szerződésekkel, amelyeket Németország és Dánia, illetve Ausztria és Olaszország kötött a kisebbségek támogatására. A külügyminiszter elmondta: ezek az országok nem személyekhez juttatják el az oktatási-nevelési támogatást, hanem intézményekhez és civil szervezetekhez. - Ez a megfogalmazás szerepel a mostani módosított változatban - mutatott rá Kovács László. Hozzátette: ez viszont nem zárja ki, hogy ezt a támogatást az adott iskola, vagy szülői munkaközösség felossza a jogosultak között. /Kovács László a kedvezménytörvény módosításáról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./ 2003. február 4.
Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy miután a kongresszus nagy szavazattöbbséggel törölte az alapszabályzatból a tiszteletbeli elnöki funkcióról szóló fejezetet, a Temes megyei küldöttség testületileg kivonult a teremből. Halász úgy érzi, hogy a történtek Temesvár szellemiségének a vereségét jelentik. "Nekünk erkölcsi kötelezettségünk is volt a kiállásra, hisz a forradalom Temesvárról indult, a népfelkelést Tőkés László indította el." Az eredménynek nem a közeljövőben, hanem hosszabb távon, talán a 2004-es választásokon lesz igen komoly következménye. Mindenesetre, a Temes megyei küldöttség nagy többsége úgy döntött: nem vesz részt az alapszabályzat-módosítás végső szavazásán, mert nem akar partner lenni a tiszteletbeli elnöki intézmény megszüntetésében. /Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./2003. február 4.
Az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformja csöndes tiltakozó megmozdulást rendezett febr. 2-án, az RMDSZ kongresszusának helyet adó Szakszervezetek Művelődés Házának folyosóján. A követeléseiket a nyakukba akasztott táblákra írt nemzeti érzelmű hat elnökségi tag többek között az RMDSZ és a jelenlegi magyar kormány "nemzetveszejtő politikája" ellen tüntetett, rehabilitációt kért az Agache-perben elítélt kézdiszékiek ügyében, a Kolozsvári Nyilatkozatban megfogalmazott területi autonómiatörekvésekre emlékeztette az RMDSZ-t. Katona Ádám EMK-elnök szerint a háromnapos rendezvény kongresszusnak álcázott pártgyűlés volt, és azzal, hogy a küldöttek megszűntették a tiszteletbeli elnöki tisztséget, meggyalázták a legmegbecsültebb kelet-közép-európai magyar embert. "Tőkés csak a jogokat védte, amikor beperelte az RMDSZ-t, amiért tisztelet kellene járjon neki" - állította Katona. /EMK-tüntetés. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./ 2003. február 4.
Makay Botond, a Krassó-Szörény megyei RMDSZ elnöke szerint negatívum volt odáig jutni, hogy a szervezet "kiirtson" valakit. Viszont meg kellett tenni mindenképpen. Tőkés László esztendők óta csak bírálta, sőt támadta a szervezetet, ráadásul nem tudott vagy nem akart egy másik utat mutatni. Makay szerint a szórvány támogatását kellett volna még bevenni az alapszabályzatba. Jelenleg, például, huszonnégy magyar óvodás van Resicabányán, iskolásokká nevelésükhöz pénzre van szükség. /Makay Botond, a Krassó-Szörény megyei RMDSZ elnöke. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./2003. február 4.
Az Ítélőtábla febr. 3-i megfellebbezhetetlen döntésével végleg elutasították az Erdély-Bánság Liga pártként való bejegyzését. Sabin Gherman, a szervezet elnöke a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordul jogorvoslatért. Sabin Gherman felhívást intézett minden erdélyi lakoshoz, hogy nyomásgyakorlással, lobbival támogassa az Erdély-Bánság Liga bejegyzését. Az Erdély-Bánság Liga párttá alakulását 2002. márc. 23-án jelentették be, Sabin Gherman mozgalmának kolozsvári kongresszusán. Gherman mozgalma 1998-ban indult a kolozsvári újságíró elhíresült, Elegem van Romániából... című röpiratával, s a pártalapítási kísérlet előtt a Pro Transilvania Alapítvány támogatásával próbált kibontakozni. /Lázár Lehel: Gherman kártérítést követel. Véglegesen elutasították az Erdély-Bánság Liga bejegyzését. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./2003. február 4.
A parlament két házában febr. 3-án megkezdődött az új ülésszak, melynek fő feladata az alkotmány módosítása lesz, napirendre kerül többek közt az RMDSZ ama két javaslata is, mely a nemzetállami kitétel törlését kívánja elérni, illetve az anyanyelv használatának szabadságát az igazságszolgáltatásban. Az RMDSZ-frakció megtartotta első ülését, melynek keretében megválasztották a frakció vezetőségét. A szavazás következtében a képviselőházi RMDSZ-frakció vezetőségének összetétele nem változott: elnök dr. Kelemen Atilla, alelnökök: Márton Árpád és Varga Attila, titkár Pataki Júlia. A frakció, akárcsak tavaly, Borbély Lászlót jelölte az állandó büró titkári tisztségének betöltésére. /Vége a vakációnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr.4./ 2003. február 4.
Toró T. Tibortól, a Reform Tömörülés elnöke szerint a tiszteletbeli elnöki hivatal törlése Tőkés László tevékenységét nem befolyásolja, az RMDSZ-ét viszont igen. "A jelenlegi kongresszus küldöttei úgy döntöttek, nem hajlandók integrálni Tőkés László személyiségét és intézményét a szövetségbe, amely döntésért a továbbiakban a felelősséget nekik kell vállalniuk." Toró szerint kisebbségi érdekvédelmi szervezetet lehet alakítani, és magyar vidéken létre is fognak hozni ilyet. Székelyföld megbírja az intézményes pluralizmust a politika színterén. A Reform Tömörülés az elmúlt tíz évben az RMDSZ egységéért küzdött A jövőben is az egységért kell munkálkodni, de nem ilyen típusú egységért, ahol Tőkés Lászlót kiiktatták a Szövetségből - jegyezte meg Toró T. Tibor. Szerinte ha a tiszteletbeli elnöki jelentést napirendre tűzték volna, akkor talán elment volna a püspök a kongresszusra. Borbély László elmondta: annak napirendre tűzése nem szerepel az RMDSZ szabályzatában. /B. B. J.: Székelyföld megbírja az intézményes pluralizmust. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 4./2003. február 4.
A polgármesteri hivatal 50 millió lejre büntette Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátort arra hivatkozva, hogy a szenátor az ingatlan teraszára építkezési engedély nélkül tette ki a szenátori irodát jelző transzparenst. Eckstein-Kovács Péter szenátor leszögezte: rendelkezik a szenátus engedélyével a transzparens kiállítására. A polgármester mindeddig nem volt képes szenátori irodát biztosítani neki. Most, hogy saját erőből megoldotta ezt, kellemetlenséget akar okozni. /Kiss Olivér: Újabb városházi törvénytelenség. A polgármesteri hivatal 50 millióra büntette Eckstein-Kovács Pétert. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./