udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
559
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 541-559
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. március 4.
Febr. 23-án Nyárádszeredán megalakult a Lokálpatrióta Polgári Kör. Csíki Sándor elmondta: az ötlet három esztendővel korábban született, az akkor elhalt kezdeményezés fonalát felvéve, egy gödöllői lokálpatrióta klub mintájára került sor a megalakulásra. Az egyesület céljaként a szeredai közélet élénkítését, a lakosságnak a helyi problémák megoldásába való bevonását, aktivizálását nevezték meg. Hajlandóak együttműködni az egyházakkal, más civil szervezetekkel, valamint azRMDSZ-szel. Támogatni szándékoznak minden, a helyi kulturális értékek megőrzésé érdekében kifejtett erőfeszítést: falumúzeum megnyitását, falumonográfia összeállítását tervezik, továbbá az oktatási intézmények névadását. Erre vonatkozóan a helyi tanács már a múlt esztendő elején döntést hozott, mely szerint az általános iskola a Deák Farkas, a középiskola pedig a Bocskai István nevét kapná. Az iskolák igazgatói azonban azóta is vonakodnak a határozat végrehajtásától. Az egyesület hivatalos bejegyzéséről mindaddig lemondanak, ameddig az maradhat az RMDSZ keretein belül. - Nagyváradon a Polgári Együttműködés Mozgalom ez év elején bejegyzést nyert és jogi személlyé vált Magyar Polgári Egyesület néven. Az alapító tagok febr. 27-én megtartották első ülésüket, várják tagok, pártolók, megalakult vagy megalakulandó polgári körök bejelentkezését. Felkérték tagjaikat, hogy együtt vegyenek részt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által megrendezendő márc. 15-ei ünnepségeken; mindenkit szeretettel várnak a Magyar Polgári Egyesület márc. 21-ei nyilvános fórumára. / Sz. L.: Lokálpatrióta Polgári Kör alakult Nyárádszeredában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4./2003. március 4.
A kolozsvári Szabadság című napilap tagja lett az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Szövetségének (MIDAS) - közölte Balló Áron, a kolozsvári újság főszerkesztője az MTI-vel. A Szabadság a romániai magyar újságok közül elsőként csatlakozott a MIDAS-hoz. Balló Áron elmondta: a MIDAS lehetőséget teremt az eszmecserére, felerősíti a kisebbségben élő európaiak érdekeit a nagyvilág előtt, ugyanakkor szükség esetén a bajba jutott napilap segítségére siet erkölcsi, politikai vagy akár anyagi támogatással is. A szervezetet 11 államban megjelenő 27 napilap alkotja. A társadalmi érdekvédelmi szervezet politikailag független, a MIDAS elsősorban a tagsági díjakból tartja fenn magát. A szövetség elnöke az Olaszországban, a dél-tiroli Bolzanóban megjelenő Dolomiten című napilap főszerkesztője, tagjai között találhatók spanyolországi katalán, galego és baszk, olaszországi német és ladin, németországi dán és szorb, dániai német, svédországi finn, svájci réto-román, valamint olaszországi szlovén napilapok. A kisebbségi magyar közösségek lapjai közül a Szabadság és a pozsonyi Új Szó tagja a szövetségnek. A kolozsvári Szabadság című napilapot 1989. december 23-án alapították. A romániai magyar lapok közül elsőként vált regionális lappá, jelenleg is Románia négy megyéjében terjesztik. A Szabadság volt a magyar nyelvű napilapok közül az első, amelyik 1995-ben felkerült a világhálóra. Balló Áron hangsúlyozta, hogy amennyiben a többi romániai magyar nyelvű napilap is követné a Szabadság példáját, a magyar napilapok alkotnák a legerősebb csoportot a MIDAS-ban. Jelenleg a katalán nyelvű újságok nyolcfős csoportja a legnépesebb a szervezetben. Romániában összesen két országos, hét megyei és két helyi napilap jelenik meg magyar nyelven. A romániai magyar írott sajtó kínálatát 7 hetilap és 9 havonta, illetve háromhavonta megjelenő folyóirat egészíti ki. Az elmúlt években három internetes újság is indult magyar nyelven. /Romániai magyar médiák. A Szabadság MIDAS-tag lett. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 4./2003. március 4.
Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban népszerűek a havonta rendezett Belvárosi Szerdák. Legutóbb a Kolozsváron megjelenő katolikus kulturális folyóirat, a Keresztény Szó, valamint a néplap jellegű Vasárnap szerkesztőségét látták vendégül: Jakab Gábor főszerkesztőt, Bodó Mártát és Jakabffy Tamás felelős szerkesztőt. A Keresztény Szó 1990-ben indult. Katolikus sajtó 1948 után volt Erdélyben, egy-egy engedélyezett imakönyvön, falinaptáron kívül semmit nem engedélyezett a hatalom. A váltás után Jakab Antal püspök felkérte Bajor Andort, Fodor Sándort, Czirják Árpád kanonokot, indítsanak el egy színvonalas lapot. A lapban katolikusokon kívül református, unitárius és zsidó vallású szerzők is publikálnak. /(lokodi): A Keresztény Szó szerkesztői Marosvásárhelyen". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./2003. március 4.
Egyre több településen jönnek rá arra, hogy a népélet tárgyi hagyatékát meg kell menteni. A néhány lelkes pedagógus által valamikor összegyűjtött, múzeumokban kiállított értékes anyagot sok helyen nem kellőképpen gondozzák, ápolják (Rugonfalván, Kászonimpérben, Gyergyóalfaluban - a sort lehetne folytatni). Csíkdánfalván lebontották azt a faházat, mely a budapesti millenniumi kiállításon volt látható, és tavasszal a kultúrotthon mellett építik fel újra. Csíkszentdomokoson ugyancsak a kultúrotthon mellett látható egy nem olyan régen újjáépült boronaház, melyben korabeli néprajzi tárgyakat állítanak ki. Berecz István csíkcsicsói plébános, hívta fel a figyelmet arra a több mint 200 éves épületre, melyet a plébánia udvarára szándékoznak átköltöztetni. /Kristó Tibor: Falumúzeum-mozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./2003. március 4.
Jenei Tamás lelkipásztor az Erdélyi Református Egyházkerület Belmissziói Intézetének igazgatója elmondta, hogy idén lesz tízéves az intézet. A Teológiai Intézet gyűjti a tudományos szakirodalmat, viszont bizonyos gyakorlati anyagokat senki nem gyűjtött. Jenei 1991-92-ben Svájcban tanult, ott látott hasonló jellegű intézetet, amit a katekézis támogatására hoztak létre, és ez adta az ötletet, hogy szükség van a segédanyag-gyűjteményre. A belmisszióhoz tartozik a gyermekekkel való foglalkozás, az iskolai és a gyülekezeti vallásoktatás, a vasárnapi iskolai szolgálat, de a nyári táborok, az ifjúsági, a nőszövetségi munka, a kórusmozgalom, a presbiter-továbbképzés is. A Belmissziói Intézet keretében létrehoztak egy 15 ezer kötetes könyvtárat. Újságcikk-gyűjteményük is van olyan témákról, amelyeket fel tudnak használni a gyülekezetépítésben. Tanácsadói szolgálatot is végeznek. A Belmissziói Intézet korábbi neve Katekétikai Intézet volt. /Fábián Tibor: Svájci tanulmányi évtől a központi állományig. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4./2003. március 4.
"...tisztelem, becsülöm azokat, akik még évtizedek múlva is úgy tudnak a szülőföld emlékeiben megmártózni, hogy szellemiekben, lelkiekben felfrissülten, hűséges ragaszkodással tudnak beszélni, írni még azokról a lábnyomokról is, melyeket már régen betemetett az idő." - vallotta Gúzs Imre, amikor Elek Imre földrajztanár szülőfalujáról, Túrterebesről (Szatmár megye) írt monográfiáját ismertette. A szerző öt esztendeig kutatta szülőfalujának történelmi múltját. /Gúzs Imre: Múlt a jelenben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4./ 2003. március 4.
Petrovici Éva zsombolyai tanárnő, aligazgató megjegyezte, jó dolog, hogy Zsombolya című időszakos kiadványukat meg tudják jelentetni, az viszont dermesztő, hogy 86 magyar gyermek nem az anyanyelvén tanul az iskolában. Tavaly márciusban létrehozták a zsombolyai magyar nőbizottságot, közösségmegtartó erőt látnak ebben a szerveződésben. A bizottságnak nincs székhelye, Petrovici Éva lakásán jönnek össze. /Egyik szemük sír, a másik nevet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4., átvéve a Nyugati Jelen (Arad) napilapból/ 2003. március 4.
Két érdekes kiállítás nyílt Nagybányán, a Teleki Magyar Házban, a helyi Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, valamint a kolozsvári Művelődés folyóirat szerkesztőségének kezdeményezésére. Az Ex librisek itthon és a nagyvilágban című tárlat jan. 30-án nyílt meg; Gábor Dénes, a Művelődés főszerkesztő-helyettese mutatta be értékes gyűjteményét. Febr. 4-én Balaskó Nándor (1918-1996) emigrációban elhunyt, Nagybányához is kötődő szobrászművész portrékat, erdei, vidéki tájakat, valamint aktokat ábrázoló grafikai hagyatékából állítottak ki közel hatvan alkotást. Mindkét rendezvény megnyitóján az érdeklődők a Kriterion Könyvkiadó könyvújdonságaiból is vásárolhattak. /(szika): Teleki Magyar Ház. Ex librisek és grafikák. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4./ 2003. március 4.
Márc. 1-jén Aradon 160 vendége volt a Jelen Házban megtartott farsangi bálnak. A főszervező, Matekovits Mária EMKE-elnök volt. Aradon 1973-ban rendeztek először magyar farsangi mulatságot. A zenét az Ypszilon együttes szolgáltatta. /Farsangfarka a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./2003. március 4.
Márc. 1-jén Nagyenyeden megtartották az immár nyolcéves múltnak örvendő hagyományos Bethlen-bált a kollégium végzős diákjai. A díszmagyarba öltözött diákok legelőbb palotást mutattak be, ahol barátok, szülők, tanárok mintegy kétszázan voltak a közönség soraiban. /Palotással nyitották a Bethlen-bált. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./2003. március 4.
Márc. 3-án Aradon az RMDSZ helyi vezetőinek egy csoportja, valamint a Szabadság-szobor restaurálásában közreműködő szakemberek találkoztak Kolozsi Tibor szobrászművész-restaurátorral. A kolozsvári művész munkája a nagyszalontai Bocskai-szobor, illetve a gyulafehérvári templom négy külső barokk szobrának felújítása. Elmondta, hogy a szoboregyüttes jobb állapotban van, mint gondolta. A legfontosabb munkákat a minorita udvarban fogja elvégezni. Az Ébredő szabadság alakzatnál a szárnyakat is szét kell bontani, mert a tartó fémpántokat is kimarta a rozsda. Ezután következne a hiányzó részek megmintázása, a horpadások kijavítása. A munkát két évre saccolja, de ezt lehet gyorsítani, ha több emberrel dolgozhatna. A munkát úgy akarja megszervezni, hogy októberre álljon a téren a szobor. /Puskel Péter: Egy lépéssel közelebb a nagy álomhoz. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./2003. március 4.
Tavaly aug. 18-22. között Magyarországon, Csongrádon nemzetközi költői fesztivált rendeztek Globalizáció és lokalizáció a költészetben címmel. Eszteró István temesvári költőt is meghívták, a fesztivál után szerepelt egy antológiában. Eszteró egy szeptemberben közzétett pályázatra beküldte verseit. Örömmel értesült a hírről: díjazták versét. Eszteró István magyar nyelvet tanít a temesvári Bartók Béla Líceumban. Megállapította, hogy a magyarországi kezdeményezés segítségével a szórványban élők is teret kaptak. Magyarország lépett, nem Marosvásárhely, nem a Székelyföld vagy Kolozsvár. /Nagyálmos Ildikó: Irodalmi díj Eszteró István költőnek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./2003. március 4.
Az ötödik évén túllépő aradi Szövétnek folyóirat idei első, februári számában Dinyés László budapesti szobrászművész vallott Aradról. Gazdag a Művészet, a Tudomány rovat is. /P. P.: Az idei első Szövétnek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./2003. március 4.
A kolozsvári Művelődés című közművelődési folyóirat januári számában Boér Jenő a nemrég eltávozott König Frigyes temesvári entomológusra emlékezett, Peti Lehel Beavatás címmel első csángóföldi terepmunkájáról számolt be, Pálfalvi Pál Backamadarasi Kis Gergelyre emlékezett, Sylvester Lajos az úz-völgyiek emlékőrző és hagyományteremtő ünnepségéről írt. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4./ 2003. március 4.
Dr. Pozsony Ferenc A moldvai csángó falvak társadalomszerkezete címmel tartja professzori székfoglaló előadását márc. 4-én, a BBTE Bölcsészkarán. /Krónika rovat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./2003. március 4.
A nyelvromlás példáit idézte Asztalos Lajos, a személyi igazolványt buletinnek mondják, továbbá notár, policija, adressza... Gyakori a tükörfordítás: csináltam egy tüdőgyulladást, mások a hálába, a primarijára mennek, utóbbi helyre azért, hogy a primárral vagy legalább a vicseprimárral beszéljenek, mennek az új pasaportért, adót a fináncsiárán fizetnek... Ha pedig a határon túlra mennek, ott szupermarketbe, a Polus Centerbe, a Tescóba, a Corába, a Kaisersbe mennek élelmiszert, akciós árut vásárolni, autót vezetnek, szituációról, generációról, koncepcióról, prodzsektről, jobb esetben projektről, imidzsről, jobb esetben imázsról, agráriumról, aktuálisról csevegnek, tárgyalnak, télen síelnek, kultúremberként koncertre járnak, kurzuson csiszolgatják tudásukat, szakemberként konferencián vesznek részt, konszenzusra jutnak. Így aztán itt is, ott is, csak "fejlődik" napjaink magyar nyelve. /Asztalos Lajos: Nyelvápolás pungamagyar módra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./2003. március 4.
Megjelent Marosvásárhely háromnyelvű turisztikai kalauza. A magyar nyelvű rész helyesírási hibáktól hemzseg, és következetesen csak román nyelvű utcaneveket tartalmaz. A polgármesteri hivatal és a helyi önkormányzat közös kiadásában megjelentetett kötet magyar nyelvű szövegeiben még az ékezetek is hiányoznak. A kötet szerint a római katolikus plébániatemplom például a Trandafirilor tere 61. szám alatt, a városháza a Primariei, a Köpeczi-Teleki ház pedig a Revolutiei utcában áll. A kötet szövegét románból magyarra Korondi Kinga fordította. A könyvet Spielmann Mihály és Káli Király István tanácsosok lektorálták, akik elmondták, hogy a magyar szöveget ellenőrizték, azonban a polgármesteri hivatal szerkesztői az utcaneveket visszarománosították. /Antal Erika: Helytelen ismertető. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./2003. március 5.
Február végére ígérte Medgyessy Péter miniszterelnök, hogy a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban összehívja a Magyar Állandó Értekezletet, az eseményt megelőző szakértői egyeztetések azonban nehezen haladtak. Szabó Vilmos államtitkár a Krónikának nyilatkozott arról, hogy a magyar kormány hamarosan összehívhatja a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), hogy a testület is megvitassa a kedvezménytörvény módosítását. "Ez az egyeztetés nehezebbnek és hosszabbnak bizonyult, mint amilyennek január végén vártuk - jelentette ki Szabó Vilmos. Szabó Vilmos a korábbi kormányzást okolta a késésért, mondván, nem készítették elő megfelelően a törvény elfogadását. A tervezet továbbra is lehetővé teszi, hogy - ahol ez nem ütközik az érintett ország ellenállásába - a családok, és ne az intézmények kapják az oktatási-nevelési támogatást. /Gazda Árpád: Késik a Máért összehívása. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./2003. március 5.
Mindenképpen Kolozsváron tartják a Márciusi Fórumot - jelentette be márc. 4-én Tőkés László, püspök Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján. Ezen a fórumon mind a négy magyar történelmi egyház vezetői részt vesznek. A szervezők a rendezvényt összekapcsolják március 15-e megünneplésével. A Szent Mihály templomban megtartandó ökumenikus istentisztelet után a résztvevők megkoszorúzzák az egykori Biassini Szálló falán levő Petőfi-emléktáblát, majd a fórum helyszínére mennek. Tájékoztatása szerint a Márciusi Fórum előkészítésében részt vesz többek között a Magyar Ifjúsági Tanács, a Reform Tömörülés és Csapó József volt szenátor.A fórum célja a romániai magyar nemzeti közösség önkormányzata kezdeményező bizottságának megválasztása. A fórum nem új párt létrehozását célozza, nem irányul senki és semmi ellen, hanem a romániai magyarság egységének helyreállításán kíván munkálni. A fórumra elvárják mindazon RMDSZ-tisztségviselőket is, akik azonosulni tudnak annak céljaival - mondta Tőkés. /Tőkés: oszlatni a sötétséget. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./2003. március 5.
Nagy várakozás előzte meg az RMDSZ kongresszusa utáni időszakot, amelytől sokan az ellenzék sorainak rendezését remélték. A változás nem történt meg, hiányzik a központi elgondolás, amelyet össze tudná fogni a helyi kezdeményezéseket. Erre a szerepre, mint 1989 óta mindig, megint Tőkés László vállalkozott. Most azonban ez a szerep azonban legitimitási problémákat is megvillant, jegyezte meg Salamon Márton László.Ezt jó érzékkel lovagolják meg Tőkés politikai ellenfelei. Ennek jele volt az Ady-zarándokhely körül kipattant vita, a Tőkés-Tempfli szembeállítás. A kolozsvári Szent Mihály-templomba meghirdetett Márciusi Fórum ügye újabb feszültséget gerjesztett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és - ezúttal - a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség között. Aligha véletlen, hogy Potyó Ferenc katolikus érseki helynök éppen Szili Katalin MSZP-s politikus és Takács Csaba RMDSZ-ügyvezető elnök gyulafehérvári látogatása napján nyilvánította ki az érsekség ellenérzéseit a Márciusi Fórumnak a Szent Mihály-templomban való lebonyolításával szemben. Ebben a templomban 1992-ben maga az RMDSZ ünnepélyes eskütétellel szentesítette az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Tehát Potyó érvelése dacára van precedens politikai jellegű megnyilatkozásokra a Szent Mihály-plébániatemplomban. Markó Béla elnök pedig - amikor a magyar nyelvű sajtónak nyilatkozva a "románokkal" szembeni érdekvédelmet hangsúlyozza, miközben Bukarestben a román sajtónak és hatalomnak hízeleg - jól bevált receptet kopíroz le. /Salamon Márton László: Politikai zarándokok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./